Felszólalás adatai

Felszólalások:   51-61   61-67   67-73      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mennyibe kerül az ukrán állampolgárok Magyarországon történő egészségügyi ellátása és Magyarország által folyósított nyugdíja?” címmel. Korózs Lajos képviselő urat illeti a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már nemcsak az ukrán-magyar határ környezetében, hanem az egész országban borzolja a kedélyeket ez az áldatlan állapot.Ismeretes, azt hiszem, képviselőtársaim előtt, hogy még a hatvanas évek elején Magyarország és a Szovjetunió között született egy megállapodás a szociális biztonságról, és ennek keretében lehetőség van arra, hogy egy másik országban, akkor is, ha állampolgársággal nem rendelkezik valaki, de lakcímmel igen, abban az országban kérje a nyugdíja folyósítását.

Az is ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy az európai uniós csatlakozásunk kapcsán a környező országok szinte mindegyikével a régi szerződéseket fel kellett bontani, hiszen az Európai Unióban áttértünk az úgynevezett pro rata elvű nyugdíjszámítás technikájára, ahol mindenki csak a saját hányadát fizeti a jogosultnak. Ez azt jelenti, hogy ha több országban is szerez valaki szolgálati időt, minden ország csak a ráeső hányadot fizeti meg a nyugdíjjogosultnak.

Más a helyzet Ukrajna esetében mint volt szovjet tagállam esetében, annál is inkább, mert 2010-re, mintegy 2-2,5 éves tárgyalás után, mindenben megállapodott az ukrán és a magyar fél, csupán a dokumentumokat kellett volna rögzíteni olyan formában, hogy mindkét fél aláírja, az országgyűlései elé terjeszti és törvénybe iktatja.

(15.20)

Sajnálatos módon Magyarországon ez nem történt meg, és ma már rendszerszerű az a visszaélés, amellyel volt ukrán állampolgárok  de hangsúlyozni szeretném, nem kell ahhoz magyar állampolgárnak lenni, hogy valaki ilyet kérjen  egyszerűen bejelentkeznek magyar lakcímre, tucatjával, sokszor százával, ezrével, és így szereznek magyar nyugdíjat Záhonyban, Lónyán, Beregsurányban, Kispaládon. Kérem szépen, nem ritka, hogy a népességszám megduplázódik, sőt Kispaládon tudomásom szerint háromszorosára emelkedett a népességszám annak következtében, hogy tucatjával vagy százával jelentkeznek be fiktív lakcímre.

Ebből adódóan kérdezem államtitkár urat, hogy hány olyan állampolgár van Magyarországon, pontosabban, hány olyan kliens van Magyarországon, aki ukrán állampolgárként magyar nyugdíjat kap, ez mennyi pénzbe kerül a magyar nyugdíjkasszának, mert az elmúlt években mindig kitérő választ kaptam az írásbeli kérdéseimre.

Ugyanezt szeretném kérdezni az egészségügyi ellátás kapcsán, hiszen ez a szerződés erre is lehetőséget ad. Mennyi pénzbe kerül Magyarországnak a volt ukrán állampolgárok egészségügyi ellátása? A határ környezetében, tudomásunk van róla, olyan emberek veszik igénybe az egészségügyi ellátást, akik egy szót nem beszélnek magyarul, nyilvánvalóan nem is magyar származásúak. Ebből adódóan milyen kapacitásbővítésre került sor? Megtisztelő válaszát várom. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elmondhatjuk, hogy önök ott folytatják, ahol korábban abbahagyták. Nyilvánvalóan nem a nyugdíjkassza vagy egészségügyi kassza az önök érdeklődésének középpontjában lévő tárgy, hanem az, hogy a határon túli magyarokkal szembeni érzelmeket fűtsék, amely nemzetpolitikai szempontból, nemzeti összetartozás szempontjából egy vállalhatatlan politikai irány, de mind a DK, mind az MSZP erre a vonalra felcsatlakozott, és azzal próbál magának valamiféle politikai ismertséget vagy a közbeszédben való fennmaradást garantálni, hogy ezen egyezmények kapcsán megpróbál a határon túli magyarokkal szemben hangulatot kelteni. Teszi ezt egy olyan egyezmény kapcsán, tisztelt képviselő úr, amelyet, ön is mondta, 1962-ben kötöttek, tehát az önök jogelődpártjának az állampárti uralma alatt kötötték meg. Önök az első kormányzati ciklusukban nem nyúltak hozzá, a második kormányzati ciklusukban nem nyúltak hozzá, és a harmadik kormányzati ciklusukban sem nyúltak hozzá, most pedig azt kérdezik, hogy miért nem más ez az egyezmény, miért változatlan a tartalma a korábbival összevetve.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, hiszen számtalanszor tájékoztatást kapott róla, hogy a magyar kormány igyekezett Kijevben elérni ennek az egyezménynek a módosítását, modernizálását. Ha egyoldalúan felmondanák az egyezményt, az lehet, hogy önöknek nem fájna, de nekünk, akik felelősséget viselünk a határon túli magyarokért is, igencsak érzékeny pont lenne, hiszen ezzel sok száz vagy sok ezer határon túli magyar honfitársunkat hoznánk nagyon-nagyon nehéz helyzetbe, akár egészségügyi ellátás, akár nyugdíjellátás kapcsán.

Mi nem szeretnénk, hogy a kárpátaljai magyarok, akik amúgy is nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, amúgy is nagyon nehéz egészségügyi, szociális helyzetben vannak, még egy ilyen egyoldalú döntés nyomán még nehezebb helyzetbe kerüljenek, hiszen Ukrajnában magyarként amúgy is sokszor másodrangú polgárként kezelik őket. Ha még az anyaország sem igyekszik nekik a lakóhelyük szerinti, tehát a kárpátaljai rossz közállapotokon segíteni, akkor aztán kire számíthatnak, ki az, aki segít nekik?

Ezért tettünk több kísérletet arra, hogy újratárgyaljuk ezt az egyezményt, és bizakodók lehetünk, hiszen egy új elnök van Ukrajnában. Bízunk benne, hogy ez annak a lehetőségét is magával hozza, hogy ezt az egyezményt is újra tudjuk tárgyalni, amely egyaránt felelősséggel viseltetik majd a kárpátaljai magyarok irányában, és modernre cseréli ezt a régebbi egyezményt, amit, ahogy említettem is, az önök jogelődje kötött, és az önök kormányainak egyike sem mondott fel vagy nem módosított 12 esztendő alatt.

Ugyanakkor a törvényszerű betartást folyamatosan a magyar hatóságok vizsgálják. Vizsgálják azt, hogy a ki-ki által megadott lakcímen vane egyáltalán lakóépület, az épületet használják-e, és alkalmase arra, hogy valaki azt otthonául használja, végleges szándékkal költözötte át abba az ingatlanba, és a hatóságok hozzájárulásával használjae ezt az ingatlant úgy, mint lakóingatlant. Éppen ezért az elmúlt időszakban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 470 esetben ellenőrizte ezeket a feltételeket, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 48 esetben, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 39 esetben, és abban az esetben, ha nem állnak fenn ezek a feltételek, akkor a kormányhivatalok minden esetben elutasítják a nyugdíjkérelmeket, tisztelt képviselő úr.

Ami a kórházak többletkapacitását illeti, a Nemzeti Népegészségügyi Központ erről pontos nyilvántartást vezet, és ezt a kapacitás-nyilvántartást ön is a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján figyelheti és megnézheti.

Az pedig, amit önök tettek a nyugdíjasokkal egyhavi nyugdíj elvételével, vagy azzal, hogy minden kormányzati időszakukban megpróbálták megadóztatni összevont adózás címszóval a nyugdíjas emberek nyugdíját is, az viszont tényleg egy merénylet volt a magyar nyugdíjasokkal szemben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Nem fogadom el a választ. Államtitkár úr, nem azt mondtam, hogy nem kell ilyen szerződésnek lennie, hanem ilyen tartalommal nem kell szerződésnek lennie. Persze, kell ilyen szerződésnek lenni, hiszen magyar munkavállalók is dolgozhatnak Ukrajnában, ukrán állampolgárok is dolgozhatnak Magyarországon, és el kell őket látni akkor, ha baleset éri őket, vagy ha szolgálati időt szereznek, akkor ki kell fizetni a nyugdíjukat. Itt arról van szó, hogy maffiamódszerekkel jönnek az emberek ide nem csak nyugdíjért, államtitkár úr. (Felmutatja a mobiltelefonját.) Itt van a telefonomban, én több száz fényképet készítettem olyan ingatlanokról, ahol nyilvánvalóan látszik, hogy senki nem lakik benne, mert legalább húsz éve lakatlan. Sőt, a helyi polgármester elmondja, hogy ebbe a házba 17-en vannak bejelentkezve, ezt ukrános háznak hívják, és ha egy faluban végigmegyünk egy utcán, húsz ilyet lehet találni, nem egyet, húszat egy utcában, államtitkár úr.

Itt arról van szó, hogy maffiaszerű módszerekkel milliárdokat síbolnak ki a magyar nyugdíjasok zsebéből, a kormány asszisztálásával; nem a határon túli magyarokról szól, hanem a seftesekről szól. Köszönöm szépen. Nem fogadom el a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Varju László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mikor határozzák már el magukat az újpesti Árpád Kórház ingatlanának sorsát illetően?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pintér Sándor belügyminiszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   51-61   61-67   67-73      Ülésnap adatai