Készült: 2024.09.20.13:20:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.),  60-81. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 43:51


Felszólalások:   26-59   60-81   82-95      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a mai napon utolsó napirendi pontként kerül sor.Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik a 2020. év Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Németh Szilárd István, Kósa Lajos, Pán-czél Károly, Ágh Péter, Halász János, Hubay György, Fenyvesi Zoltán, Zsigmond Barna Pál, Fidesz, valamint Nacsa Lőrinc, Földi László, Aradszki András, Simicskó István, Vejkey Imre, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés H/8035. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Németh Szilárd István képviselő úrnak, az előterjesztőnek. Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Zrínyi Miklós kiemelkedő magyar hadvezér, katonai gondolkodó és személyiség, aki munkásságával és tetteivel maradandó nyomot hagyott a magyar történelemben és irodalomban. Birtokai a három részre szakadt Magyarország Habsburgok uralta részén, az oszmán területek szomszédságában feküdtek, így egészen fiatalon meg kellett ismerkednie a kardforgatás, a lovaglás és a hadvezetés fortélyaival. Katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése a Magyar Királyság területéről, ebből a bécsi udvar támogatásának hiányában sem engedett. Hadvezérként számos sikert ért el, amire Európa-szerte felfigyeltek, kitüntetésekkel, elismerésekkel halmozták el.

Zrínyi Miklós hadi érdemei mellett kiemelkedő hadtudományi tevékenységet is folytatott: megteremtette a magyar hadelméleti irodalmat, munkái  csekély számuk ellenére  műfaji teljességet jelentenek. Személyében tisztelhetjük az első magyar katonai teoretikust, aki máig ható munkáit magyar nyelven írta: a Tábori kis tracta az úgynevezett szabályzatirodalomhoz kötődik, a Vitéz hadnagy a jó hadvezér portréját rajzolja meg, a Mátyás király életéről való elmélkedések a királytükör hagyományait követi, a Ne bántsd a magyart  Az török áfium ellen való orvosság című műve pedig tökéletesen illeszkedik az oszmánellenes röpiratok sorába. Zrínyi ezekben valamennyi, a korban fontos hadászati kérdést érintett: az állandó hadsereg felállításának és ellátásának fontosságát, az offenzív, támadó harcmodort, illetve a nemzetközi összefogás szükségességét.

Zrínyi Miklós nemcsak hadvezérként, hanem íróként és költőként is jelentős művet alkotott. A Szigeti veszedelem megírása a magyar irodalom klasszikusai közé emelte. Zrínyi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az utókor tisztelete. Ezt alátámasztja, hogy a magyar hadtörténelem minden jelentősebb eseményében és a katonai oktatásban is felbukkan a Zrínyi név; először az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején, ekkor jött létre az úgynevezett Zrínyi-szabadcsapat. Az osztrák-magyar haditengerészet flottájának kötelékében két hadihajó, míg a második világháborúban rohamlöveg viselte a Zrínyi nevet. Ma laktanya és egyetemi kampusz viseli az első magyar katonai teoretikus nevét.

Ugyanakkor Zrínyi Miklós ezer szállal kötődött a horvát néphez: családja horvát főnemesi felmenőkkel is rendelkezett; otthona Csáktornya, ahol 1620. május 3-án született, majd horvát bánként élt, a mai Horvátország területén található. Az emlékév jó alkalmat biztosít arra, hogy a több száz éves horvát-magyar együttélés gazdag történelmi örökségén keresztül tovább mélyítse a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatokat. Zrínyi Miklós szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életét, képes áldozatot hozni hazájáért, nemzetéért. Az ilyen emlékévek és emléknapok erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, Zala és Somogy vármegyének örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, hadvezér, hadtudós, kivételes tehetségű stratéga, politikus, költő, prózaíró, rendkívüli nyelvtehetség, de legfőképp hazafi volt. A Habsburgoktól távolságot tartó vezetőként a kereszténység védelméért, a magyarság önállóságának visszaszerzéséért és egy erős alapokon nyugvó Magyar Királyság megteremtéséért küzdött. Hármas programja, a nemzeti hadsereg, a nemzeti összefogás és a nemzeti királyság megteremtése, meghatározta egész életét, hadvezéri, politikai és költői munkásságát. Felismerte az adódó politikai lehetőséget az Oszmán Birodalom meggyengülésében, és cselekvő programot fogalmazott meg. Célul tűzte ki az ország felszabadítását, amelyet akkor is következetesen képviselt, amikor a Habsburg-udvar nem támogatta ezen elképzeléseit. Vallotta, hogy a nemzet önerőből is képes lehet ezt véghez vinni összefogással, az egység megteremtésével és a rendi érdekek mellőzésével.

Jövőképében egy erős nemzeti királyság létrehozását álmodta meg, és erejét, kivételes képességeit ennek az álomnak a valóra váltására fordította. Egész életét a hazáért, a magyarságért és annak szabadságáért vívott küzdelem határozta meg, összefogásra és tettekre sarkallva a nemzet ügyéért megszólító rendeket. Kétséget nem ismerő elszántságát Az török áfium ellen való orvosság című művének zárósoraként maga fogalmazta meg: „Aki akar, annak semmi sem nehéz.” A szigetvári dédapa dicsősége, szembenállása az oszmán erőkkel és hősi halála nagy hatással volt a fiatal utódra, aki ugyanolyan heroikus tettek végrehajtására vágyott a haza védelmében, mint nevezetes felmenője.

(14.30)

Zrínyi Miklós 1637-ben vette át családi örökségét, rendbe szedte uradalmait, és berendezkedett nemzetségének székhelyén, Csáktornyán. Csakhamar megkezdte harcait a szomszédos ellenséges helyőrségekkel, és szakadatlanul küzdött a végeken.

A királyi Magyarország katolikus főrendjei, így Zrínyi is egészen az 1648-ban záruló harmincéves háború végéig együttműködtek a bécsi udvarral, mert az oszmán kiűzésében tőlük remélték a segítséget, hovatovább Zrínyi 1642-45 között maga is részt vett a harmincéves háborúban, saját költségén felállított sereggel harcolt Sziléziában, Morvaországban és a Felvidéken. 1645-ben a csehországi Éger mellett megmentette az uralkodót, amikor Wrangel svéd tábornok rárontott annak sátrára.

Zrínyi politikai és hadvezéri éleslátását bizonyítja, hogy felismerte: az Oszmán Birodalom már közel sem olyan erős, mint egykor volt. Európa vezető politikai hatalmai és a pápa elismerte hadvezéri nagyságát, Magyar Marsnak nevezték rendkívüli hadvezéri teljesítményének csodálataként. Zrínyi már nem élhette meg az oszmánok kiűzését, halálát lelte még ugyanebben az évben, 1664-ben: egy vadászat során egy vadkan sebezte halálra.

Zrínyi Miklós számára dédapja, a szigetvári hős adta a keresztény hazáért való összefogás, a szabadságáért kétséget nem ismerő küzdés példáját. Zrínyi a nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egységesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti, és rendíthetetlenül hisz az erkölcsi erő hatalmában. A Szigeti veszedelem üzenete egyben hitvallása is: ha képesek vagyunk felemelkedni félelmeinken, ha hiszünk egy nemes célban és összetartunk, akkor megmenthetjük a hazát, még ha az életünkkel fizetünk is, a tetteink sorsfordítóak lesznek.

Zrínyi munkássága ma is ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a reformkor idejében. Olyan példaképet, történelmi elődöt látunk benne, aki küzdött azokért a célokért, amelyeket a mai kor kiemelkedő vezetői megfogalmaznak: a nemzeti egység, az önállóság, a keresztény értékek védelme, a szabadság megteremtése, a nemzeten belüli széthúzás és a társadalmi feszültségek megszüntetése.

A magyar történelemben Zrínyi Miklós az a kiemelkedő történelmi személy, akinek egész élete a hazáért való cselekvő magatartás mintája lett számunkra. Bízom abban, hogy Zrínyi Miklós személye és a magyar hazáért tett történelmi és irodalmi tevékenysége mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakciók támogatását bírni fogja. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg az általam beterjesztett országgyűlési javaslatot, amely 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánítja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A levezető elnöknek nincsen módjában, hogy értékelje a felszólalást, úgyhogy csak azt tudom mondani, hogy tisztességgel köszönöm. Az államtitkár úr a kormány nevében kíváne most szólni? (Vargha Tamás szólásra emelkedik.) Parancsoljon!

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós korának meghatározó államférfija és politikusa volt, aki életét szentelte a haza szolgálatának, ahogyan ezt költői munkásságában is megörökítette az utókornak. Hadvezéri, hadtudományi, költői és politikai munkásságát ápolnunk és őriznünk kell. A Zrínyi-emlékév alkalmat kínál arra, hogy a határainkon túli és a diaszpórában élő magyarsággal közösen felidézzük és megidézzük Zrínyi Miklós emlékét és életművét. A hadvezér és költő alakjának megidézése révén külföldön is megismerhetik a magyar-horvát együttélés és egymásra utaltság történelmi gyökereit.

Az Országgyűlés remélt támogatása után olyan programok tervezése kezdődhet el, amelyekben a Külgazdasági és Külügyminisztérium is aktív kulturális és tudománydiplomáciai szerepet tud és szeretne is vállalni. Olyan országos, a Kárpát-medencére, valamint világszerte a külképviseletekre kiterjedő programsorozat megvalósítására nyílik lehetőség az emlékév kapcsán, amely jól és érthetően mutatja be a Zrínyi Miklós életét vezérlő eszméket és elveket. A Zrínyi-emlékév a magyar-horvát politikai és kulturális kapcsolatok építéséhez is új keretet nyújt, és új lendületet adhat. A Zrínyiek otthona, a Muraköz a mai Horvátország területén található. Zrínyi Miklós családját, életét és munkásságát a horvátok is magukénak érzik. Mindez természetes történelmi kapcsolódást jelentett, és jelent ma is nemzeteink között.

Sok évszázad történelmi tapasztalata bizonyítja, hogy a magyar-horvát kapcsolatok a közép-európai térség aktív, alakító politikai tényezője. Mai magyarok és horvátok számos alapvető kérdésben egyetértünk, nézeteink azonosak. Mindkét kormány számára központi kérdés a nemzet megőrzése, a demográfiai fogyás megállítása a családok támogatásával, munkahelyteremtéssel, fejlesztéspolitikával. Emellett mindkét kormány elkötelezett kisebbségeink jogainak védelme, boldogulásuk és megmaradásuk támogatása iránt.

Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy elkötelezettek vagyunk a védelmi együttműködés iránt, a NATOt az európai biztonság alapkövének tartjuk, és közösen, együtt teszünk a régió biztonságának megteremtéséért  és együtt fogjuk az én városomban, Székesfehérváron felállítani a Közép-európai Hadosztály-parancsnokságát, amely ennek a biztonságnak egyik záloga lesz.

Mi magyarok azt valljuk, hogy ahhoz, hogy országaink sikeresek legyenek, erős közép-európai együttműködésre van szükség mind a NATO, mind az Európai Unió keretében. A térség országai számára az érdekérvényesítés kulcsa az együttműködés. Örvendetes, hogy a párbeszéd Horvátországgal egyre tartalmasabb mind multilaterális, mind kétoldalú kérdésekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-horvát együttműködés jelenlegi alapjaihoz és lehetőségeihez reményeink szerint újabb lendületet fog adni ez az emlékév. Ki kell használnunk, és építenünk kell arra, hogy Zrínyi Miklós öröksége történelmi kapcsot jelent, amit közösen, szoros együttműködésben kell ápolnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány támogatja, hogy 2020 Zrínyi Miklós emlékének szentelt emlékév legyen, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslatot támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Fenyvesi Zoltán képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka az első. Parancsoljon!

(Dr. Varga Lászlót a jegyzői székben Szilágyi György váltja fel.)

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós személyében egy olyan hazafit méltathatunk most itt, akinek jelentőségét, a magyar hazáért tett erőfeszítéseit, azt hiszem, egy jóérzésű magyar ember sem vitathatja. Bár az emlékévvel születésének 400. évfordulójának állítunk emléket, érdemes azt is számba vennünk, hogy két nappal ezelőtt volt a 355. évfordulója, hogy életét vesztette azon a tragikus vadászaton. 1664. november 18-án egy sokszínű életpálya ért véget. A katonai és politikusi karrier mellett páratlan írói munkásságot hagyott ránk. Tollát eleinte a művészet szépsége, majd a haza sorsa iránt érzett aggodalom vezérelte, elég csak a Szigeti veszedelem, a Tábori kis tracta vagy az Az török áfium ellen való orvosság című műveket említenem. Szorgalmazta az önálló magyar hadsereg felállítását, és kiállt az ország önerőből való felszabadítása mellett. Műveiben kifejtette a modernizációs és hadszervezési programját is, karddal és tintával harcoló hős romantikus alakját testesítette meg.

Kétségtelen, hogy korának legkarizmatikusabb hadvezére és politikusa volt. Vitézsége folytán karrierje hamar magasra ívelt, így lett Horvátország főkapitánya, majd idővel a báni méltóságot is elnyerte. Meg kell említenünk azonban azt is, hogy a végeken mutatott hősiessége a bécsi udvarban nem keltette fel a dicséretet. Elképzeléseihez nem kapta meg a Habsburgok támogatását, ezért kellett hát saját kezébe vennie az irányítást, azonban később már külső szemlélőként kellett tudomásul vennie a vasvári békét, amely az azt megelőző európai sikerek ellenére inkább a török félnek volt kedvező.

Születésének 400. évfordulóján emlékezzünk hát a remek hadvezérre, a befolyásos, hazájáért tenni kész politikusra és a magyar barokk irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára. A Fidesz-frakció támogatja a határozati javaslatot, kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák önök is.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Steinmetz Ádám képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka, parancsoljon!

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Németh Szilárd Államtitkár Úr! Nagyon köszönöm önnek, hogy ezt a határozati javaslatot beterjesztette ide a tisztelt Ház elé, őszintén hálás vagyok azért, hogy Zrínyi Miklósnak méltó emléket állítva a 2020. évet az ő emlékévének nyilvánítjuk, és én ezt tiszta szívvel is tudom támogatni. Zrínyi Miklós ugyanis a magyar társadalom széles körében ismert és elismert személyiség nemcsak költőként, hanem hadvezérként is. Költőként gondoljunk csak a legismertebb művére, a Szigeti veszedelemre, hadvezérként pedig a rendkívül erős Oszmán Birodalom ellen megvívott, többnyire sikeres küzdelmeire. Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon egyetemi kampuszt és laktanyát is elneveztek róla.

Mindazonáltal, tisztelt képviselőtársaim, szeretném javasolni önöknek, hogy Zrínyi Miklós iránti tiszteletünket ne pusztán ennek a határozati javaslatnak az elfogadásával nyilvánítsuk ki, hanem töltsük meg tartalommal, töltsük meg élettel a jövő évet.

Mire is gondolok konkrétan? Támogassuk a Zrínyi Miklós-emlékművek felépítését, illetőleg a meglévők felújítását; támogassuk Zrínyi munkásságát felölelő programok szervezését; támogassuk Zrínyi Miklós irodalmi műveinek mind magyar, mind horvát nyelven történő kiadását; és lehetőség szerint tegyük lehetővé azt, hogy a jövő évi érettségi tantárgyak körében  legyen az irodalom és történelem  a diákok számára Zrínyi Miklós életéről és munkásságáról is tudjanak számot adni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós 1620. május 3-án született, jövőre ünnepeljük születésének 400. évfordulóját. (A DK-s és MSZP-s képviselők felé fordulva:) Nagyon szeretném, ha figyelnének a felszólalásomra. Köszönöm szépen, mert nagyon fontos témáról beszélünk.

Visszatérve: említettük már, hogy kiváló költő volt, egy híres hadvezér, de nem beszéltünk arról, hogy egyben politikus is  vagy keveset beszéltünk róla. Zrínyi Miklós horvát nemzetiségi gyökerekkel bír, ő maga is egyébként horvát bán volt, és éppen ezért a horvát barátaink, horvát szomszédaink körében is ismert és elismert. Sokan egyébként nemzeti hősként tekintenek rá.

Úgyhogy én teljes mértékben egyet tudok érteni az ebben a határozati javaslatban foglaltakkal is, úgy, minthogy ez az emlékév egyben a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének is méltó eszköze. És mint az Interparlamentáris Unió magyar-horvát baráti tagozatának alelnöke, én már számos alkalommal jeleztem, hogy Zrínyi Miklós születésnapját, május 3-át tegyük a horvát-magyar, magyar-horvát barátság napjává, nyilvánítsuk ezt a napot ennek a barátságnak a jegyében emléknappá, mert úgy érzem, hogy a két ország és a két nemzet kapcsolataiban Zrínyi Miklós személye kulcsfontosságú.

Úgyhogy végezetül, tisztelt képviselőtársaim, nagyon szeretném, hogy önök mind ezt a határozati javaslatot, mind pedig a horvát-magyar barátság napját  május 3-át, amiről úgy gondolom, méltó lenne ezt annak nyilvánítani  majd a későbbiek folyamán támogatni tudnák, mint ahogy a Jobbik-frakció is jó szívvel fogja támogatni majd ezt a határozati javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Vejkey Imre képviselő úr, a KDNP vezérszónoka, parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar történelem kimagasló alakja volt Zrínyi Miklós, aki önfeláldozásával a magyar hősiességnek állított örök érvényű szellemi és lelki emlékművet. Zrínyi Miklós azok közé a történelmi alakok közé tartozik, akiket évszázadokon át kultikus tisztelet övezett. A szigetvári várból való kirohanása több festőművészt is megihletett, így Székely Bertalant, Hollósy Simont és Csontváry Kosztka Tivadart is. Fontos, hogy a jelenkor számára is tudatosítsuk, hogy Zrínyi és Szigetvár védőinek hős végzete amennyire fájdalmas esemény, annyira emlékezetes is.

Zrínyi Miklós és a szigetvári vértanúk példája kell hogy előttünk álljon döntéseink meghozatala során. De vannak szirénhangok is. A szirénhangok még attól sem riadnak vissza, hogy Zrínyi Miklós esetében  mint megannyi hősünk esetében is  megkérdőjelezzék a történelmi igazságot. Megkérdőjelezzék azt, hogy hősök voltak, megkérdőjelezzék azt, hogy keresztény nemzeti megmaradásunkért életüket adták.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fontos az emlékév, hogy a hamisság helyébe az igazságot tegyük. Fontos az emlékév nemzeti énképünk szempontjából, hogy a magyar történelem hőseiről  így Zrínyiről is  méltó kép éljen bennünk. Fontos, mert emlékeznünk kell közös történelmünkre, hogy értsük, mit jelent a béke, mennyire értékes az együttműködés a népek és nemzetek között és a barátság. Fontos, mert emlékeznünk kell arra is, hogy nemcsak apáink, nagyapáink, dédapáink, hanem már szépapáink, sőt elődeik is mekkora áldozatot hoztak a hazáért. Ha nem emlékeznénk minderre, akkor nem lennénk méltók az ő áldozatukra, és arra, hogy magyarok legyünk. Tudjuk, hogy csak az a fa nő magasra, mely mélyre gyökerezik. A mi gyökereink a magyar hősökben vannak, mert magyarnak valljuk magunkat akkor is, ha ezért keresztre akarnak feszíteni bennünket.

Zrínyi tudta és mi is tudjuk, hogy keresztre feszítés nélkül nincs feltámadás. Az, hogy mi Zrínyi-emlékévet tartunk, az azt jelenti, hogy Magyarország újra erős, figyel múltjára, hogy értse jelenét és birtokba vehesse jövőjét. Azt a jövőt, melyre Zrínyi Miklós példája és drága hőseink példája predesztinál bennünket.

Zrínyi tudta, hogy a várból történő kirohanása nem lehet eredményes, a többszörös túlerővel szemben nem lehet győztes csatára vezető hadi esemény. De tudta azt is, hogy az önfeladás helyett a behódolás nem vezet eredményre, csak egy dolog: az önzetlen áldozat. Csak az önzetlen áldozat hozhat jövőt a magyarság számára és a kereszténység számára.

Zrínyi tudta, hogy az elhalt mag százszoros termést hoz. Ezért vállalta a hősi halált. A kérdés az, hogy mi, magyar országgyűlési képviselők mit vállalunk. Vállaljuke magyarságunkat, vállaljuke kereszténységünket, és a magyar társadalom is felvállaljae ezeket a dolgokat? Felvállaljae magyarságát és kereszténységét? Ezért fontos az emlékév, fontos, hogy emlékeztessen és méltó példával és méltó válaszokkal álljon előttünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak annyi megjegyzést, kérem, engedjenek meg, hogy már az egyetemen is probléma volt, hogy a magyar arisztokrata családok gyakran utódaiknak ugyanazt a nevet adták. Itt nagyon helyes, amit elmondott a képviselő úr, csak az emlékév nem erről a Zrínyi Miklósról szól, hanem egy évszázaddal későbbi utódáról, tehát nem a szigetvári hősről, hanem a költő és hadvezérről.

(14.50)

Mindazt, amit el tetszett mondani Zrínyi Miklósról, a szigetvári hősről, az teljesen megállja a helyét, az emlékév kezdeményezői azonban az 1620-ban született Zrínyi Miklósról akarják az emlékévet elnevezni, így aztán érdemes ebbe a kontextusba helyezni a gondolatainkat. Köszönöm szépen. (Taps.)

Korózs Lajos képviselő úr, MSZP, parancsoljon!

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tekintettel arra, hogy tanár úr szélesítette a történelmi ismereteket, igen rövidre fogom. Természetesen támogatni tudjuk, az MSZP-frakció nevében mondhatom, az emléknappá való nyilvánítást. Nem is esik ez nekem nehezemre. Ez az ezeréves együttélés a horvátok és magyarok között, azt hiszem, meg is követeli tőlünk, hogy támogassuk. Ráadásul nekem azért sem esik nehezemre, mert felmenőim között horvátok is megtalálhatók. Ebből adódóan azt gondolom, az a legkevesebb, hogy az MSZP-frakció nevében én a legmesszebbmenőkig tudom támogatni az emléknappá való nyilvánítást. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Gréczy Zsolt képviselő úr, DK-vezérszónok!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy én megköszönöm Vejkey képviselő úr hozzászólását. Szavaimban semmilyen irónia nincs. Úgy tekintem, hogy a mostani Zrínyikről való diskurzus alkalmat teremtett arra, hogy a dédapáról is megemlékezzünk. Ha az benne van a jegyzőkönyvben, akkor azt gondolom, hogy ez így rendben van. Úgyhogy mindenféle vitriolos megjegyzés nélkül azt gondolom, ez a felszólalás így is fontos volt.Mint afféle bölcsészként, egykori magyar szakos bölcsészként egy dolgot mindenképpen szeretnék megemlíteni Zrínyi Miklósról, mert erről még nem esett szó. Zrínyi Miklós a költészettannak is része lett az úgynevezett Zrínyi-versszakkal. A 12 szótagos, hangsúlyos verselésű sorokból álló, 4 végrímmel összecsengő versszakot Zrínyi Miklósról Zrínyi-versszaknak nevezi az irodalomtudomány.

Végezetül egy idézettel hadd szolgáljak Zrínyi Miklóstól: „Nem másra használ eleink tündöklése nekünk, hanem hogy égő szövétneknél, fényes fáklyánál futjuk a mi életünk pályáját, nem lehetünk sötétben, sem mi, sem az mi cselekedeteink; ha jól viseljük magunkat, azoknak fényességénél mindjárt minden ember meglát: ha rosszul, úgy sem kerülhetjük ujjal való ránk mutatást.” Legyen ez számunkra is útmutatás!

A Demokratikus Koalíció természetesen támogatni fogja a Zrínyi-emlékévet. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk, igen tisztelt Országgyűlés. Most kétperces felszólalás következik, Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMP, két percben. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm az előterjesztők munkáját. Öröm volt hallgatni, hogy milyen konszenzus alakult ki a javaslat kapcsán. Azt gondolom, teljes konszenzus van annak kapcsán, hogy Zrínyi Miklós nagyon komoly szerepet tölt be a magyar történelemben, a magyar irodalomban és a magyar hadtudományban, ezért mindenképpen indokolt ez a határozati javaslat. Tehát az a cél, hogy a jövő év legyen a Zrínyi Miklós-emlékév.Nagyon-nagyon örülök, hogy államtitkár úr és Steinmetz képviselő úr is beszélt arról, hogy az a legfontosabb, akkor helyes és akkor hatásos a megemlékezés, ha ezt tartalommal töltjük meg, és ennek konkrét eredményei is lesznek. Nagyon örülök, hogy a határozati javaslatban szerepel, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősítésére is fel kell használni ezt az évet.

Hadd jegyezzem meg, Baranya megyei, pécsi képviselőként szeretném jelezni, bár gondolom, mindannyiunk számára ismert, hogy a határ mind a két oldalán elmaradott, leszakadó térségek vannak, úgyhogy ha szeretnénk tenni azért, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősödjenek, szeretnénk tenni a fejlesztéspolitikáért, akkor nagyon-nagyon fontos, hogy a határon átnyúló együttműködés infrastrukturális feltételeit is meg kell teremteni. Bízunk benne, hogy ez az emlékév is lehetőséget kínál majd arra, hogy ebben a tekintetben is előrelépést lehessen tenni.

Nagyon köszönöm elnök úr kiegészítését. Én is mindenféle negatív megjegyzés nélkül mondom, hogy örömmel hallgattam Vejkey képviselő úr felszólalását; én azt gondolom, hogy óriási tisztelet övezi a szigetvári hőst. Önmagában a felszólalásban megfogalmazott gondolatok helyénvalók, annak ellenére, hogy most egy picit más korról beszélünk. Ugyanakkor hadd jegyezzem meg, hogy ha már ilyen történelemtudományi mélységekbe merítkezünk, az előterjesztésben szerepel, hogy több eszközt, például hadihajót, két hadihajót elneveztek Zrínyiről. Annyi pontosítást megérdemel a dolog, és utalnék én is arra, hogy ilyen szempontból is helyes volt Vejkey képviselő úr felszólalása, hogy az egyik csatahajót nem erről a bizonyos Zrínyi Miklósról, hanem a Zrínyi-nemzetségről nevezték el. Ilyen szempontból ez is egy picit aláhúzza, hogy azért nem volt helytelen Vejkey képviselő úr felszólalása.

Az LMP frakciója természetesen nagy örömmel és tisztelettel fogja támogatni ezt a határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most normál szót kérő képviselők felszólalása következik. Csányi Tamás képviselő úr, Jobbik, parancsoljon!

CSÁNYI TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudom, hogy rengeteg dolgunk van ma még, és lehet, hogy egy picikét offtopic leszek most, mert a dédapa és a költő összekapcsolását szeretném megtenni, méghozzá úgy, hogy a XVII. századból magát a költőt, Zrínyi Miklóst idézném, egy nagyon fontos részletet a Szigeti veszedelemből, amely a magyarság bűneiről fog szólni, és azért szeretném itt a lelkünkre madzagolni, hogy tanuljunk ebből. Így szól, és elnézést kérek, hogy én interpretálom, de azért igyekszem megfelelően.

„Az nagy mindenható az földre tekinte, / Egy szembe fordulásbol világot megnézé, / De leginkább magyarokat eszben vette, / Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. / Látá az magyarnak állhatatlanságát, / Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt; / Csak az, eresztené szájára az zablát, / Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát; / Hogy ű szent nevének nincsen tiszteleti, / Ártatlan Fia vérének böcsületi, / Jószágos cselekedetnek nincs keleti, / Sem öreg embernek nincsen tiszteleti; / De sok feslett erkölcs és nehéz káromlás, / Irigység, gyülölség és hamis tanácslás, / Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, / Lopás, ember-ölés és örök tobzódás. / Megindúlt ezekért méltán ű haragrja, / Azért Mihály archangyalt magához hivá, / És kemény haragjában igy parancsolá, / Ű szentsége előtt archangyal áll vala: / ”Nézd ama kemény nyaku és kevély sciták / Jó magyaroktol mely igen elfajzottak, / Szép keresztyén hütöt lábok alá nyomtak, / Gyönyörködnek külömb-külömb vallásoknak. / Maga te tekints meg körösztyén világot, / Nem találsz azok közt, kivel tettem több jót: / Kihoztam Scitiábol mely nékik szük vólt, / Az én szent lelkem is ű reájok szállott. / Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket, / Miként Egyiptusbul az zsidó népeket, / Hatalmas karommal verém nemzeteket, / Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket. / Téjjel-mézzel folyó szép Pannoniában, / Megtelepitém üket Magyarországban, / És meg is áldám minden állapatjában, / Meghallgatám, segitém minden dolgokban; / Sőt vitéz szüvel is megáldottam üket, / Ugy hogy egy jó magyar tizet mást kergetett, / Sohul nem találtak oly nagy ellenséget, / Az ki, mint por szél előtt, el nem kerengett. / Szentséges lölkömet reájok szállattam, / Az körösztyén hütre fiam által hoztam, / Szent királyokkal is megajándékoztam, / Békességet, tisztességet nekik adtam. / De ők ennyi jókért, ah, nehéz mondani! / Ah, háládatlanok, és merték elhadni, / Nem szégyenlik Isteneket elárulni, / Ellenemre minden gonoszban merülni. / Ah, bánom, ennyi jót hogy ü vélek töttem, / Nem-é viperákat keblemben neveltem? / De immár ideje velek esmertetnem: / Én vagyok ama nagy bosszuálló Isten. / Eredj azért, archangyal, szállj le pokolban, / Válassz eggyet az haragos furiákban, / És küldjed el aztot szultán Szulimánban, / Jutassa magyarokra való haragban. / Én pedig töröknek adok oly hatalmat, / Hogy elrontja, veszti az rossz magyarokat, / Mindaddig töri iga kemény nyakokat, / Míg nem esmerik meg: elhagyták urokat. / Kiáltnak én hozzám, s nem hallom meg üket, / Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket: / Az ű panaszira nem hajtom fülemet, / Ü nyavalyájokra nem tészem szememet. / Ez mindaddig lészen, míg bosszút nem állok, / Harmad-negyed ízig büntetés lesz rajtok; / És ha idején eszben nem veszik magok, / Örök átkom, haragom lészen ü rajtok. / De ha hozzám térnek, megbánván bünöket, / Halálrol életre ismég hozom üket. / Jaj, török, néked, haragom vesszejének! / Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.”

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Fazekas Sándor képviselő úr, Fidesz!

(15.00)

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Nagyon fontosnak tartom ezt a javaslatot, amely az emlékévre vonatkozik, és örülök annak, hogy konszenzus látszik kialakulni, hiszen Zrínyi Miklós tényleg olyan kiváló hazafi, aki megérdemli azt, hogy több száz évvel később is emlékezzünk rá, méltóképpen megünnepeljük. Jól tudjuk azt, hogy szinte minden nagyobb magyar településen, így Karcagon is egyébként van róla elnevezett utca, tehát a magyar nép emlékezetében, a művészeti világ, a politikai világ emlékezetében neki megvan a maga kiemelt helye.De fontos az, hogy mindig új tartalmakat találjunk, mindig hozzátegyünk a korábbi évfordulók által végigvitt megemlékező rendezvényekhez.

Tisztelt Országgyűlés! Én azt nagyon fontosnak tartom, hogy azokat a történelmi emlékhelyeket, amelyeknek jelentős része határainkon túl, a mai Horvátország területén van, illetve határainkon belül is található közülük, kihasználva ezt az alkalmat, megfelelő módon emléktáblákkal, tájékoztató feliratokkal, akár emlékhelyek kialakításával, tematikus történelmi túraútvonal kijelölésével is megerősítsük, a történelmi köztudatból esetleg kiesett helyszínekre is odairányítsuk a figyelmet, hiszen a Zrínyi-család és a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is abban a szerencsés helyzetben van, hogy életének szinte minden jelentős helyszíne fönnmaradt, azok az épületek, azok a falak ma is jobb vagy kevésbé jó állapotban léteznek. Tehát információs táblák, magyar nyelvű, többnyelvű feliratok szerintem segítik azokat, akik ezeket a helyeket végigjárogatják akár irodalmi, akár hadtörténeti, akár életrajzi vonatkozások miatt.

Ilyen akár Zrínyi vára, a család névadó vára Közép-Horvátországban. Ez egy romos ingatlan, de megkezdődött a felújítása pár évvel ezelőtt. Maga a csáktornyai vár, ahol jelentős felújítások zajlottak. A szentilonai templom, ahol a család temetkezési sírboltja, a Zrínyi-kripta található. Ez egy föltárt, de nem befejezett építészeti alkotás. Az Ozaly vára, amely a családnak egy nagyon fontos helyszíne, Zrínyi Ilona ott született egyébként.

Az Új-Zrínyivár a Dráva mellett található, ahol régészeti feltárás zajlik, akár emlékhely kialakítására is alkalmas. És talán az a szomorú helyszín is megérdemli, hogy odafigyeljünk, ahol a tragikus vadászbaleset történt annak idején, ahol van egyébként egy emlékmű egy kulturált környezetben, de azt hiszem, hogy a hely és a történés megérdemli azt, hogy ezt az évfordulót a horvát testvéreinkkel kihasználva fölhasználjuk arra, hogy még méltóbb történelmi emlékhely legyen tehát a kursaneci emlékoszlop környezete és annak a rendezése.

Fontosnak tartom, hogy kiadványok, többnyelvű feliratok, többnyelvű hozzáférés legyen ebben a vonatkozásban, hiszen ahogy elhangzott, Zrínyi két népnek a közös hőse, de odafigyeltek rá annak idején Európa más országaiban is. Tehát az, hogy az életmű minél tágabb körben ismert legyen, szerintem indokolja azt, hogy ebbe az irányba is tegyünk lépéseket. És még más helyszínek is vannak természetesen, amelyeknek a felsorolásától most én eltekintek.

Bízom benne, hogy az emlékév sikeres lesz. Ehhez az első feltételek, úgy látom, már kialakulnak, adottak, és a kínálkozó lehetőséget ki tudjuk használni a hazafias nevelés erősítésére, az irodalmi örökség bemutatására, a diplomáciai kapcsolatok, a jószomszédi viszonyok erősítésére egyaránt. Úgyhogy ezért is bízom benne, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a határozati javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. Tisztelt Országgyűlés! Kíváne még valaki felszólalni? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem Németh képviselő urat, kíváne reflektálni. (Németh Szilárd István jelzésére:) Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretném megköszönni mindenkinek, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőknek a hozzáállását. Köszönöm a kormánypárti miniszterünk építő javaslatait és az ellenzéki bajnokunknak is a megtett javaslatokat. Nagyon jó volt hallani, hogy milyen széles körben és mindenki a saját pallérozott elméjének megfelelően szólt hozzá. (Csányi Tamás felé:) Köszönöm a Zrínyi-strófát; gimnáziumban tanultuk, Ferencz Győző volt a tanárom, úgyhogy még vissza is emlékszem ezekre a kis játékokra, amikben próbálta nekünk a verselés mibenlétét megtanítani. Köszönöm azt, hogy ön pedig szó szerint idézte Zrínyit, és ezzel is emelkedettebbé tette a mai napot. Igazán jó volt hallani, hogy mindannyian megemlékeztek az ifjabb Zrínyiről, aki 400 évvel ezelőtt született, vagy jövőre lesz 400 éve a születésének, de az egész családról szeretnénk megemlékezni, így természetesen a szigeti veszedelem hőséről, illetve Zrínyi Ilonát is hallottuk miniszter úr által megemlíteni; egy nagyon kiterjedt család volt. Természetesen a horvát-magyar kapcsolatokban is  azért is szerepel magában a határozati javaslatban is  szeretnénk előrelépni vagy legalábbis ünnepélyesebbé tenni az itt eltöltött közös ezer évünket.

Természetesen azzal, hogy ha a határozatot meghozzuk, nem áll meg a folyamat, úgyhogy mindaz a tartalmi igény, amivel önök fölléptek, illetve mindaz a nemes igény, amit megfogalmaztak, meg fog jelenni az elkövetkezendőkben. Én arra kérem önöket, hogy magának az emlékévnek a programját is legyenek szívesek figyelemmel kísérni, vegyenek benne részt, én erre majd lehetőséget fogok biztosítani mindenkinek, egy emlékbizottság fog létrejönni. Azt gondolom, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat azon kevesek egyike, ahol ilyen szép konszenzust tudtunk elérni. Köszönöm szépen még egyszer mindenkinek. (Taps.)




Felszólalások:   26-59   60-81   82-95      Ülésnap adatai