Felszólalás adatai

Felszólalások:   224-235   236-249   250-259      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön „Az ápolási díj összegének a mindenkori minimálbérhez történő kötése” című, H/6918. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Népjóléti bizottság utasította el. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót az előterjesztőnek, Ungár Péter képviselő úrnak, az LMP képviselőjének. Parancsoljon!

(16.40)

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, hogy az mindenki számára nyilvánvaló, a kormány is beszélt róla, hogy ahogy a magyar társadalom elöregedik, egyre több idős ember fogja az életét élni és egyre tovább fognak élni, ebből adódóan egyre több, általában olyan időskori betegségekkel fognak emberek élni, amely gondozást igényel. Önök az elmúlt négy évben egy, azaz egyetlenegy darabbal sem bővítették az idősotthoni férőhelyek számát. Tehát ez a szám nulla.Az a helyzet, hogy jelenleg azok, akik nem gyermeküket, tehát legtöbb esetben demenciával élő idős hozzátartozójukat otthon gondozzák, 38, illetve 58 ezer forintot kapnak. Az a helyzet, hogy amikor önök még ellenzékben voltak, 2004-ben, Mátrai Márta beadott egy javaslatot, ami arról szólt, hogy mindenki egységesen a minimálbért kapja meg otthongondozási díjként, mindenki egységesen kapja meg a minimálbért, aki ezt a munkát végzi.

Ezt önök részben teljesítették, hiszen a gyermekek otthongondozási díja el fogja érni 2022-re a minimálbért, de azoknál, akik nem a gyermeküket ápolják otthon, nem teljesítették. Önök leszavazták a saját képviselőtársuk korábbi javaslatát, bizonyítva azt, hogy amikor ellenzékben voltak, akkor még fontos volt önöknek a kérdés, most, hogy kormányon vannak és tenni tudnának ennek érdekében, nem fontos önöknek ez a kérdés.

A 38 és az 58 ezer forint, tudjuk, semmire sem elég. Megélhetésre nem elég, a munkaerőpiacról való kiesés pótlására értelemszerűen nem elég. Kérdezzék meg azokat az embereket, akik érintettek ilyenben, hogy még a jobb módú embereknél is problémát okoz az, hogy úgy elmenjenek a munkaerőpiacra, hogy valakit akár 4 vagy 8 órában megbízzanak, aki magán módon ezt az ápolást ellátja. Ráadásul, mivel önök emellett nem emelték a szociális dolgozók bérét sem, és több mint tízezer betöltetlen álláshely van jelenleg a szociális szektorban, kedves Nacsa képviselő úr, jelenleg egy segédápoló egy idősek otthonában 15 év szakmai tapasztalattal, hétvégi pótlékkal együtt 145 ezer forint nettót keres. Ennyi a keresete. Bármilyen arcot vághat, ez a tény.

Az a helyzet, hogy önök a gondoskodó szakmákat nem tekintik fontosnak. A saját képviselőjük javaslatának költségvetési vonzata maximum 50 milliárd forint lenne. Pontosan tudjuk, hogy önök mire költenek a költségvetésben olyan összegeket, ami ennek a tízszerese, ahelyett, hogy erre költenék, és nem tudták a mai napig megindokolni, hogy miért kellett szétválasztani a gyermeküket otthon gondozókat és a nem gyermeküket otthon gondozókat. Ezt a gondoskodási munkát miért kezeli a Fidesz a saját álláspontjával ellentétesen külön?

Ez az, amit önök nem tudtak megindokolni. Ha esetleg hozzászólnak ehhez a vitához, nagyon szeretném hallani, hogy 2004-hez képest mi változott a Fidesz álláspontjában ebben. Miért nem emelték az időseket otthon gondozók díját a minimálbér szintjére?

Továbbmennék. Ez a javaslat alapvetően tűzoltásra jó. Az otthongondozás az államnak egy jó megoldás, hiszen olcsóbb, mint intézményben elhelyezni ezeket az embereket, de nem fönntartható, és súlyos társadalmi problémát fog okozni az, hogy önök az idősgondozás intézményi hátterére egyszerűen nem fordítanak pénzt. Ismételten elmondom, nulla darab férőhely jött létre az elmúlt négy évben. Nulla darab férőhely.

Leginkább szűntek meg. Az pedig, hogy önök egyházi intézményekre átrakják ezt a terhelést, ahol 1,8-szoros a normatíva, amit kapnak, mint az állami intézményekben, szerintem társadalompolitikailag sem megmagyarázható.

Összességében azt szeretném kérni, hogy mivel nekem ez a javaslatom, amit most szeretnénk, ha tárgysorozatba vennék, szóról szóra, copy-paste, úgy, ahogy önök a médiájukba a Breitbartból szoktak cikkeket másolni, szóról szóra egy fideszes 2004-es javaslatnak a másolata, tényleg azt kérdezném önöktől, ha már egy fideszes javaslatot sem tudunk napirendre venni ellenzéki képviselőként, akkor milyen konstruktív politizálást várnak el önök. Legalább Mátrai Márta javaslatáról engedjék meg, hogy a plenáris ülésen vitatkozzunk, és érveljék meg önök, hogy a 2004-es álláspontjukat miért módosították, és miért változik az önök álláspontja ahhoz képest, hogy ellenzékben vannak vagy kormányon. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő 2-2 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén 2 perces időkeretben ismertetheti álláspontját. Megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik támogatja a tárgysorozatba-vételi kérelmet. Világosak azok az érvek, amelyek igazak voltak a 2010 előtti Fidesz-kormányzás előtt is, amikor önök még ellenzékből kérték az ezzel a határozati javaslattal vagy tárgysorozatba vétellel kapcsolatos, azonos irányú módosítást. Azóta az élet továbbra is úgy hozta, úgy tartja és úgy is maradt minden, hogy ez a kérdés orvosolandó.Már csak azért is, mert a társadalmunk folyamatos elöregedésben van, ez egyébként nemcsak a szociális, de az egészségügyi szféra számára is komoly problémát jelent. Ha úgy tetszik, fokozott figyelemmel és fokozott gonddal kell lenni a mindenkori döntéshozónak, hogy olyan pozíciókat, olyan helyzetet alakítson ki, amikor az idősödő társadalom, sőt nagyon sok esetben más beteg emberek vagy akár fogyatékkal élő emberek érdekeit, igényét szolgálja ki. Ehhez kapacitást kell növelni, ehhez nemcsak azt kell majd megtenni, hogy az otthonápolást végzők díját kell növelni, hanem azt is, hogy a megfelelő állami ellátórendszert létre kell hozni.

A válasz tehát az idősödő társadalomra elsősorban ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vétele is lehetne, és az a pénz, illetve az a segítség, az a megbecsülés, amit a javaslat elfogadása esetén is adni lehetne. Azok a személyek, akik azt kérik, és a mai napon is azt kérték, ezért is viseltünk többedmagammal a mai napon ilyen és ehhez hasonló pólókat a parlamentben, hogy segítsenek még jobban nekik. Az év végi kasszamaradványt, ami van, amit fel lehet használni, és igen, van, képviselőtársam, ne mondja azt, hogy nincs, használjuk erre a sorsra, használjuk ennek az ügynek a megoldására.

Nem a világot kérik, azt kérik, ami nekik igazán fontos, és azt, amit egyébként a társadalom tud adni. Mi meg azt kérjük önöktől, hogy vegyük tárgysorozatba és lehessen erről vitázni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hohn Krisztina képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport.

HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ápolási díj, amióta itt vagyok, nem tudom, hányadszor kerül a tisztelt Ház elé valamilyen formában. És igen, nagyon örülök annak, hogy a gyermekekkel kapcsolatos ápolási díjat megemelték, de ugyanilyen fontos az, hogy ha más családtagját ápolja az ember, akkor is kapjon magasabb díjat. Hiszen ez a 40-50 vagy 40-60 ezer forint nagyon-nagyon kevés. Gondoljunk arra is, hogy sok esetben a nyugdíjas helyzete sem olyan, hiszen vannak olyan nyugdíjasok, akik 40-50, 30-80 ezer forintos nyugdíjból tengődnek. Ha a családtagjuk otthon marad velük ápolni és elmegy velük ápolási díjra, akkor ketten 100 ezer forintból nem hiszem, hogy meg tudnak élni.Viszont tény, hogy van szociális gondozás, amit az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, de ez kevés. Egy-két óra maximum naponta vagy néhány perc nem elegendő ahhoz, hogy mondjuk, egy ágyban fekvő beteg embert ápoljanak. A szociális gondozó nem tud teljes körű szolgáltatást nyújtani, nem tud 24 órában az ápolt mellett lenni. Azt gondolom, nem mindenki engedheti azt meg magának, hogy fogadjon egy ápolót az idős hozzátartozója mellé. Csak szűkebb hazámban, a komlói kistérségben százak állnak sorba, hogy bekerülhessenek intézménybe, hogy idősotthoni ellátásban részesülhessenek.

De mi van azokkal, akiknek nincs annyi jövedelmük, és nincs családtagjuk sem, aki az ő ellátásukra kötelezett lehetne? Hogy fizetik ki a 80-90 ezer forintos díjakat, amit fizetni kell egy-egy ilyen idősotthoni ellátásáért? Egy bentlakásosra gondolok.

Tehát nagyon-nagyon égető probléma az idősödő társadalom, ahogy képviselőtársam mondta. Kérem önöket, támogassák a tárgysorozatba vételt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Reagálnék képviselőtársam előterjesztésére, amikor azt mondta, hogy 2004 óta a Fidesz-KDNP képviselőinek miért változott meg az álláspontjuk. Nem az álláspontjuk változott meg, hanem az üléspontjuk. és ez nem mindegy. Ez a probléma, azt gondolom, nem szabadna, hogy ennyiszer a parlament elé kerüljön, hanem igenis nemcsak, hogy tárgysorozatba kellene venni, hanem a kormánynak úgy kellene viselkedni, hogy amikor az otthonápolásról beszélünk, nemcsak az egyik szegmensét kell megoldani, ami a gyerekekkel kapcsolatos volt, hanem aki az idős szüleit ápolja, ezt a problémát is legalább annyira fontosnak tekinteni, mint amikor a gyerekekről beszélünk.

(16.50)

De beszéljünk már arról is, hogy azok, akik az ápolási munkát elvégzik, ha hosszú ideig végzik ezt az ápolást, a legtöbb esetben ők maguk is segítségre szorulnak, jó néhány év ápolási munka után. Ez ugyanígy van a gyerekek ápolásánál, és ugyanígy van a szülők ápolásánál is, hogy a végén aki az ápolási munkát végzi, ő maga is beteggé válik. Ezt a munkát nem lehet pénzben kifejezni, nem lehet kifejezni, hogy mekkora terhet vesz le az államról az, aki akár kényszer útján is vállalja ezt, mert úgy, ahogy LMP-s képviselőtársam mondta, egyszerűen nem teheti meg bizonyos okoknál fogva, hogy intézetbe beadja a szüleit; vagy azért, mert nem tudja megtenni anyagilag, vagy lelkileg meg másképpen nem tudja ezt megtenni.

Azt gondolom, csatlakozva képviselőtársaimhoz, vegyük napirendre, beszéljünk róla, az meg ne legyen pénz kérdése, hogy ezt a nagyon fontos feladatot végre oldjuk már meg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a hozzátartozókat otthon ápolókról beszélünk, akkor mindig a tisztelt legmagasabb hangján kell beszélni róluk, és köszönetet mondani nekik azért a munkájukért, amit végeznek. Ugyanakkor néhány valóságbeli tévedéshez, amiket önök itt a felszólalásaikban hangoztattak, szeretnék egy-két dolgot hozzáfűzni. Bangóné képviselő asszony azt állítja, hogy a mi álláspontunk és üléspontunk változott meg a korábbi évekhez képest. Az önöké is megváltozott: ön 2009-ben nem tartotta fontosnak, amikor a 2010-es költségvetést tárgyalták, hogy benyújtson egy olyan módosítót (Arató Gergely: Nem volt képviselő, azért!), és nem tartotta fontosnak azt sem, hogy a pártja benyújtson egy olyan módosítót, amely egyébként… (Arató Gergely: Honnan tudod, hogy mit tart fontosnak?)

Ön is 2004-es dolgokkal vádol engem, én se voltam képviselő, sőt még nagykorú se voltam akkor, de mindegy. 2010-ben 15 milliárd forint állt rendelkezésre az otthonápolási díjra, ez 2019-ben 45 milliárd forint, a háromszorosa, és a jövő évben pedig 55 milliárd forint.

Ungár Péter még egy dolgot kifelejtett: a jövő évi költségvetésben, amit ön nem szavazott meg, 40 milliárd forintnyi plusz van a szociális intézmények támogatására. Keresse ki ezt az összeget, máskor jó lett volna, ha támogatja.

Azt szeretném mondani minden felszólaló képviselőnek, hogy az otthonápolók számítottak volna önökre tavaly december 12-én, amikor önök nem szavazták meg a gyod bevezetését, nem szavazták meg az otthonápolási díj bevezetését. Akkor is elmondtuk, hogy ez nem végleges szám, a törvényben is és a kormányrendeletben is folyamatos emelés van bevezetve. Sajnos, akkor igazán számítottak volna önökre a hozzátartozójukat otthon ápolók, de önök cserben hagyták őket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szél Bernadett független képviselőnek. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm szépen. Ennyi év után is nehéz megszólalnom egy KDNP-s után, de megpróbálom, ugyanis a helyzet az, hogy mi nem vádoljuk önöket 2004-es dolgokkal. Ez egy nagyon remek javaslat volt Mátrai Mártától, egy fantasztikus javaslat, olyannyira fantasztikus, hogy most az egész ellenzék beállt mögé, és önök azok, akik opponálják (Korózs Lajos: Saját képviselőjükét!), legalábbis az előbb előadott szövege alapján én erre következtetek, tisztelt képviselőtársam. Miért? Miért opponálja ön Mátrai Márta 2004-es javaslatát, amelyet most történetesen Ungár Péter és képviselőtársai adtak be? Nem válaszolt erre a kérdésre. Márpedig szerintem a probléma csírája itt van, ugyanis a válasz az, hogy önök ezekre az emberekre nem figyelnek. Ha figyelnének, akkor nem én állnék itt ilyen pólóban (Pólóján a következő felirat látható: „Lesze szabad karácsonya az otthonápoló családoknak?), hanem már kimondták volna, mondjuk, a miniszterelnök úr ma bejelentette volna a parlamentben, hogy a költségvetés maradványösszegét odaadják az egyesület felhívásának megfelelően ezen családok számára. A miniszterelnök nem tette meg ezt a bejelentést, nem ön van ilyen pólóban, hanem az ellenzék, és önök arra készülnek, hogy leszavazzák a saját korábbi javaslatukat.

Mi ez, tisztelt Nacsa képviselőtársam, tisztelt Fidesz és tisztelt KDNP?! Ez gyakorlatilag ezeknek az embereknek a cserbenhagyása, és ez a probléma, ugyanis a helyzet most az, hogy önök vannak kormányon elég masszív többséggel, egy tollvonással megtehetnék, hogy ez a javaslat átmenjen, semmibe nem kerülne önöknek. Még egyébként azzal se lenne probléma, hogy ellenzéki javaslat, hiszen korábban fideszes volt.

Legyenek kedvesek, a karácsonyi ünnepek alatt meg úgy szilveszter, újév táján gondolkodjanak el azon, de mindannyian ott, a Fideszben meg a KDNP-ben, hogy mit rontottak el az elmúlt években annyira, hogy most a saját korábbi javaslataikat szavazzák le. Nincs itt már polgári Magyarország, és nincsenek már itt fiatal demokraták, és ez itt a nagy probléma, ugyanis amit önök csinálnak, az egy hatalmi arrogancia (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és éppen azokkal a családokkal élnek vissza, akik a leginkább szükséget szenvednek, és ez nagy probléma. (Taps az ellenzéki sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.Megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak, aki, gondolom, válaszolni kíván az elhangzottakra. Kettő percben van lehetősége, öné a szó.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen. Először is szeretném megköszönni az ellenzéki képviselők támogatását. Egyszerűen nem látom, hogy ezt a kialakuló nemzeti konszenzust miért kell a Fidesznek megállítania: mindenki támogat egy fideszes javaslatot, ilyenekre vágynak, eljött a vágyálmuk, mindannyian támogatjuk, sőt én beadtam egy fideszes javaslatot.Azt szeretném Nacsa képviselő úrnak mondani, hogy arra vonatkozóan nem hallottam semmit, hogy miért van rendben, hogy jelenleg Magyarországon a valóságban, a materiális valóságban, ami létezik a szavakon meg a propagandán túl, a materiális valóságban, ami nem a Hír TV stúdiójában található meg, ebben a materiális valóságban 38 ezer, illetve 58 ezer forintot kapnak azok, akik 0-24 órában idős demens szüleiket ápolják otthon. Ez az összeg a Fidesz-kormány lassan tizedik évében van így. Miért nem emelik meg a minimálbér szintjére?

Mondjanak erre valamit! Az nem válasz, hogy felolvas egy két évvel ezelőtti Fidesz-közleményt, az sem válasz, hogy elmondja, az össz-szociális rendszerben 45 milliárddal, ami nagyon kevés, emelkedett a költségvetés száma.

Azért nem szavaztam meg, kedves Nacsa képviselő úr, mert Romániában, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban GDP-arányosan nagyobb arányban költenek a szociális szektorra, mint Magyarországon  ezért. Ha önök azt mondják mindenhol, hogy 5 százalékkal meg mennyivel nő a GDP, és Magyarország milyen jól teljesít, akkor ebből juthatna 35 milliárd azoknak az embereknek, akik Alzheimer-kóros édesanyjukat ápolják otthon, és akik nem tudnak karácsonykor elmenni bevásárolni, és akik nem tudnak szabadságra elmenni. Ezeknek az embereknek adhatnák ezt a 30 milliárdot, ahelyett, hogy a Magyarságkutató Intézetre vagy, ha már itt tartunk a mai napnál, olyan színházakra adják, ahol élő ember nem járt. (Nacsa Lőrinc: Katona József!)

Az a helyzet, hogy önök nem tudják megindokolni, hogy miért változtatták meg a véleményüket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és a választóiknak fognak ezzel elszámolni. (Taps az ellenzéki sorokban.)

Felszólalások:   224-235   236-249   250-259      Ülésnap adatai