Felszólalás adatai

Felszólalások:   39   39-45   45-51      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendről, az ülés időtartamáról, a felszólalási időkeretekről az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk. Kérem, foglalják el helyüket, és ellenőrizzék, hogy a kártyájukat elhelyeztéke a szavazógépben.Tisztelt Országgyűlés! Most házszabálytól való eltérésre tett javaslatról döntünk. A Házbizottság mai ülésén azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/6597. számú előterjesztés tárgyalása során úgy térjen el a házszabálytól, hogy a holnapi napon már a zárószavazásra is sor kerülhessen. A házszabálytól eltérésre tett javaslatot T/6597/2. számon a honlapon megismerhetik. Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a házszabálytól való eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazata szükséges.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule a házszabálytól való eltéréshez a T/6597/2. számú javaslat alapján. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a házszabálytól való eltérést 150 egyhangú igen szavazattal elfogadta.

(14.20)

Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott döntésünknek megfelelően a módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óra 20 percig van lehetőség. A törvényjavaslat összevont vitájára a mai ülésnapon utolsó napirendi pontként, az összegző módosító javaslatról történő döntésre és a zárószavazásra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend módosítására tett indítványról döntünk. A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésének napirendi javaslata egészüljön ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/6597. számú törvényjavaslat határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel történő tárgyalásával a javaslatban foglaltak szerint. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés egyhangúnak tűnő többséggel elfogadta a javaslatomat.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosítással. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendi javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Személyi javaslatról való döntésre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi felszólalás keretében kért szót Ungár Péter képviselő úr, de jelezte, hogy visszalép az ügyrendi felszólalásától.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 14 óra 21 perckor áttérünk az interpellációk és azonnali kérdések tárgyalására.

Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszterhez: „Mi változtathatja meg egy ágazat nemzetstratégiai jelentőségét?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter urat bízta meg. Az interpellációra a miniszter úr felkérésére Vargha Tamás államtitkár úr válaszol. Képviselő úr, öné a szó.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyarországi járműgyártás gazdasági, foglalkoztatási szerepe és súlya elvitathatatlan a közúti járműgyártás területén. Ma ezen járműgyártók zömmel személygépkocsik gyártásával foglalkoznak, szinte kizárólag multinacionális cégek tulajdonában állnak, apró fogaskerékként dolgozva a nagy nemzetközi járműgyártás gépezetében. A járműgyártás azonban nemcsak személygépkocsi-gyártást jelent, hanem magában foglal olyan szegmenseket, mint a busz-, a troligyártás vagy a vasútijármű-gyártás, ideértve a speciális rendeltetésű vasúti járműveket: a HÉV-szerelvények, metrók, villamosok, fogaskerekű vasút, kisvasutak, és még sorolhatnánk, amely ágazatoknak korábban évszázados hagyománya volt Magyarországon. Örömteli volt hallani 2014-ben azt, amikor Tuzson Bence, a ma közszolgálatért felelős államtitkár bejelentette, hogy az állam többségi tulajdonrészt szerez a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben, aminek indoka, hogy a vasútijármű-gyártás nemzetstratégiai jelentőségű terület. A cég adásvételekor több vezető fideszes politikus is nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, és egybehangzóan azt mondták, hogy az ügylet elsődleges célján, azaz a hazai vasútijármű-gyártás megerősítésén túl további cél az üzemben a munkahelyek megőrzése is.

Megdöbbenéssel olvastam mindezek tükrében az 1312/2019. számú kormányhatározatot, aminek értelmében a Dunakeszi Járműjavító Kft. magyar állam által és a MÁV által tulajdonolt üzletrészei eladásra kerülnek. A kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Dunakeszi Járműjavító Kft. a MÁV-val hatályban lévő szerződését köteles hatályban tartani, azonban a kormányhatározat nem rendelkezik a cég alkalmazottairól, azaz a meglévő munkahelyek megtartásáról. Az üzletrészekkel együtt a cég által használt ingatlanok is értékesítésre kerülnek, természetesen versenyeztetés nélkül.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: miként érvényesíthető a nemzetstratégiai érdek egy államtól független tulajdonossal szemben? Ha érvényesíthető a nemzetstratégiai érdek egy államtól független tulajdonossal szemben, akkor miért kellett a korábbi tulajdonostól megvásárolni adóforintokért a céget 2014-ben? Hogyan tarthatók meg a munkahelyek és a munkavállalók, ha ez nem feltétele az értékesítésnek? Mi okozza azt a sietséget, hogy 2019. június 30. napjáig, azaz 32 nappal a kormányhatározat megjelenését követően már végre is akarják hajtani az értékesítést?

Várom válaszát, amiben kérem, hogy kimondottan a kérdéseimre válaszoljon, és ne másról beszéljen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Vargha Tamás államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a megállapodás, amiről szó van, a magyar vasútijármű-gyártás történetének eddigi legnagyobb üzletét jelenti Magyarország számára. Ennek keretében, ennek köszönhetően az egyiptomi állami vasúttársaság 1300 darab vasúti kocsi legyártására adott megbízást a Dunakeszi Járműjavító Kft. és az orosz Transzmasholding Hungary Zrt. alkotta konzorciumnak. E megállapodás értelmében a vasúti kocsik által képviselt értéknek több mint 50 százalékát itt nálunk, Magyarországon állítják elő. Tehát több mint 650 vasúti kocsit gyártanak majd le Dunakeszin, és biztosítanak ezzel lehetőséget a magyar munkavállalók számára, és őrződnek meg a magyar munkahelyek. Az orosz cégcsoport megjelenésével a Dunakeszi Járműjavító Kft. előtt egy nagyon komoly új nemzetközi piac is megnyílik, annak köszönhetően, hogy ez a cégcsoport a vasútijármű-gyártás egyik legmeghatározóbb szereplője Európában, a termékeik pedig világszerte ismertek. Teljesen érthető és világos tehát, hogy egy ilyen vállalat részesedésével egy korábban csak magyarországi piacra termelő cég olyan exportlehetőséghez juthat, ami hosszú távon fenntarthatóvá teszi a magyarországi vállalat működését, és lehetőséget biztosít a cég tevékenységének folyamatos bővítéséhez, folyamatos működéséhez.

Ennek az új megbízásnak és a folyamatos bővülésnek köszönhetően Dunakeszin és közvetlen környezetében új munkahelyek jönnek létre, növekszik az ország exportteljesítménye, emellett pedig a magyar gépipari beszállítóknak is további lehetőséget jelent a magyarországi beruházás.

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország ma egy biztos pont a világban. Befektetőként magyar és külföldi cégeknek is érdemes a mi országunkat választani, hiszen a biztonságot és a politikai stabilitást választják ezzel. És ezt a sikeres gazdaságpolitikát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2018 minden idők egyik legsikeresebb éve volt befektetésösztönzés szempontjából. Soha ennyi és ilyen értékű beruházás nem érkezett Magyarországra.

Csak az elmúlt évben 98 nagyberuházás érkezett a beruházásösztönzési rendszerünkön keresztül, és összességében 1380 milliárd forint értéket képviselt. A létrehozott munkahelyeken a vállalatok 425 700 forintos átlagbért fizettek, ami 40 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. És ennek a gazdaságpolitikának köszönhető, hogy a magyar GDP 2019 első negyedévében 5,3 százalékkal bővült, amellyel Magyarország az Európai Unióban a harmadik leggyorsabb növekedési ütemet érte el.

Képviselő úr felszólalásában említette a munkahelyeket. Már említettem én is, hogy munkahelyek őrződnek meg, és új munkahelyek teremtődnek ezzel a beruházással. Összehasonlításképpen: ha a 2010-es adatra visszatekintünk, amikor 12,5 százalékos munkanélküliség volt Magyarországon, és az Orbán-kormány így vette át az országot, rengeteg család megélhetése forgott akkor veszélyben. Ez a munkanélküliség ma 3,8 százalék, ami majdnem teljes foglalkoztatottságot jelent, és ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát érte el az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy aki ma Magyarországon dolgozni szeretne, az talál munkát, és ez alapvető fontosságú, hiszen ha munka van, akkor minden van: biztosított a megélhetés és az emberek önbecsülése is emelkedik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.30)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök úr, sajnos nem áll módomban elfogadni a választ, hiszen államtitkár úr válasza még jobban összekuszálta a helyzetet. Államtitkár úr, nem is értem. Nézzük, mi a helyzet! A magyar állam közpénzből megvásárolja a Dunakeszi Járműjavító Vállalatot. Az üzletrészben a magyar államnak és a MÁV-nak van tulajdonrésze. 2014-ben történik ez a megvásárlás, az elmúlt öt évben fenntartják ezt a járműjavítót, amely egy nagyon jó járműjavító lehet, hiszen ön mondta most éppen, hogy beütött egy nagy üzlet, és 1300 vasúti kocsiból 650 kocsi gyártása ebben az üzemben fog lezajlani. Hát, mi értelme van annak, hogy egy ilyen zsíros üzletnél önök hirtelen eladják a tulajdonrészt? (Dr. Lu-kács László György: Oroszok!) Nem érte volna meg a magyar államnak, hogy ezt az üzletet ő bonyolítsa el? Oda kellett adni az oroszoknak ezt az üzletet? Hogy őrzik meg így a munkahelyeket, és hogyan teremtenek új munkahelyeket? Milyen munkahelyeket? Jönnek majd a migráns ukrán vendégmunkások megint leszorítani az árakat, államtitkár úr?

Egyszerűen nem hiszem, hogy ez a magyar államnak megfelelő üzlet lett volna. Szégyelljék magukat! (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen, 31 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Gurmai Zita, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „A nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény: eredmények és kihívások” címmel. Az interpelláció megválaszolásával… Egy pillanat türelmet kérek! (Nagy zaj.  Dr. Vadai Ágnes: Minden férfi velünk szemben válaszolni fog?) Megértésüket kérem! Egy ülésvezetési kérdésben kell egyeztetnünk. Egy másodperc türelmüket kérem! Most zajlik az egyeztetés. (Dr. Gurmai Zita: Állva vagy ülve várjam?  Derültség.  Rövid szünet.) Köszönöm a megértésüket.

Tehát, tisztelt Országgyűlés, az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Megadom a szót képviselő asszonynak.

Felszólalások:   39   39-45   45-51      Ülésnap adatai