Felszólalás adatai

Felszólalások:   223-224   225-230   231-242      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A határozathozatalokra későbbi időpontban kerül sor.Most soron következik a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló elelőterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6359. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót B. Nagy Lászlónak, a bizottság előadójának.

B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/6359. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság 24 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi szintű alapkutatás, a célirányos fejlesztés és a hasznosuló innováció nélkülözhetetlen tényezői a versenyképes gazdaságnak. Ennek feltételei a hatékony intézményrendszer és a kiszámítható, átlátható, versenypályázati rendszeren alapuló finanszírozás.

E szervezeti és strukturális folyamatok ösztönzik a szoros és széles körű kapcsolatokat, hatékony együttműködéseket vált ki az érintett szereplők között mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatások, mind pedig az innováció hazai fejlesztése érdekében. A források koncentrálása révén csökkenteni lehet a rendszer jelenlegi széttagoltságát és növelni annak eredményességét.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a jövőben egységessé válik az innovációs és kutatási finanszírozás. Az új finanszírozási struktúra kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott és a vállalati innovációt elősegítő kutatásokat támogatja.

A vonatkozó állami források egységes kezelése a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon keresztül biztosított. A források felhasználásának elveiről és módjáról, a támogatandó tudományterületek meghatározásáról a létrehozandó nemzeti tudománypolitikai tanács dönt. A törvényjavaslat elfogadásával létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely hozzájárul a kutatóintézet-hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához.

Ki kell emelnem, hogy a törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi státuszát nem érinti. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. A kutatóhelyek jogalanyiságát tehát nem érinti a törvénymódosítás. Tevékenységüket az elnyert pályázataik és megkötött szerződéseik, továbbá az alapító okiratuk keretei közül maguk határozzák meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakítása lehetővé teszi a hazai kutatás-fejlesztési tevékenységek fókuszálását, a kutatás-fejlesztési és innovációs források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, az együttműködések erősítését, megkönnyíti a hazai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és a nemzetközi innovációs rendszerbe.

A források növelése és a hatékonyabb felhasználásukat célzó szervezeti, finanszírozási változások a kutatók érdekeit, az eredmények jobb hasznosulását fogják majd szolgálni. Ezért kérem, támogatni szíveskedjék a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megkérdezem Palkovics László miniszter urat, hogy kíváne felszólalni a vita ezen részében. (Jelzésre:) Jelzi, hogy még nem kíván felszólalni. A kijelölt Kulturális bizottság nem állított előadót, így most képviselői hozzászólások következnek. Arató Gergely képviselő úrnak adom meg a szót.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy a vitának ebben a szakaszában mindenképpen érdemes még két dologról szót váltani. Az egyik olyan, ami normálisan ehhez a vitaszakaszhoz tartozik, tudniillik az, hogy a Törvényalkotási bizottság volt olyan kedves, hogy egy kicsit még a kormány segítségére sietett a módosító indítványában, amelyben lényegében megteremtette azt a helyzetet, amely végképp tökéletesen kiszolgáltatottá teszi az Akadémiát a kutatóintézet-hálózat átalakítása kapcsán.Ugyanis egy olyan átmeneti, áthidaló szabályt iktattak be a törvényjavaslatba, ami lényegét tekintve azt jelenti, hogy addig, amíg az Akadémia nem él jelölési jogával, nem fogadja el ezt a fajta ráerőltetett konstrukciót és amíg a miniszterelnök nem fogadja el az Akadémia javaslatát, addig a miniszterelnök saját hatáskörében nevezhet ki az irányító testületbe tagokat. Magyarán szólva, legyen teljesen világos, hogy innen kezdve már az a minimális képviselet és védelem, ami eddig megillette az Akadémiát az önök javaslata szerint is, ez is elvész.

(17.50)

Teljesen nyilvánvalóan önök arra készülnek, hogy a saját elképzelésüket nyomják le az Akadémia torkán, vagy ha nem, akkor egy ilyen típusú statáriális rendelkezéssel végképp megszüntessenek mindenfajta, most már nemcsak felügyeletet, de beleszólási lehetőséget is az Akadémia számára. Azt kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem meglepő, tudván azt, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak a célja, tudniillik az akadémiai kutatóintézet-hálózat lenyúlása, kormányzati fennhatóság alá hajtása és a Magyar Tudományos Akadémia kirekesztése a lényegi, a kutatóintézet-hálózattal kapcsolatos döntésekből. De mégiscsak árulkodó és egyben szégyenletes az a megoldás, amit erre találtak.

Másrészt pedig az a csodálatos lehetőség is előttünk áll, mivel miniszter úr nagyon tiszteletre méltó módon részt vesz a vitában, hogy a zárszavában módja lesz arra is válaszolni, hogy hogyan van az, hogy egyébként, mint egy kiszivárgott hangfelvétel ezt bizonyítja, korábban azt állította, hogy a kormánynak nem célja az, hogy leválassza a kutatóintézet-hálózatot az Akadémiáról, nem célja az, hogy kivonja az Akadémia irányítása alól, csak azt szeretné, hogy jobban és hatékonyabban működjön. De mégiscsak az ön által benyújtott törvényjavaslat pontosan ezt tartalmazza, ön a vitában pontosan ezt védelmezte, és minden olyan kompromisszumos módosító indítványt, amit megpróbáltak az ellenzéki képviselők nem titkoltan, sőt büszkén vállalva, az Akadémiával egyeztetve tenni annak érdekében, hogy a magyar tudomány érdekeit szolgáló kompromisszumos javaslat szülessen, ezt önök lesöpörték, megsemmisítették, ezeket önök érdemben megvitatni sem voltak hajlandóak a bizottsági munkában. Hogyan tartja magát ezek után szakmailag alkalmasnak, emberileg pedig hitelesnek arra, hogy a magyar tudomány ügyeivel foglalkozzon?

Tisztelt Ház! Azt kell mondanom, hogy ez a javaslat bár eredetileg is felháborító, elfogadhatatlan, káros és katasztrofális volt, de a bizottsági szakaszban önöknek sikerült ezen még tovább rontani, így sem részleteiben, sem egészében nem elfogadható továbbra sem a Demokratikus Koalíció számára. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom.Megkérdezem Palkovics László miniszter urat, kíváne hozzászólni. (Dr. Palkovics László igent int.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó tízperces időkeretben.

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a lehetőséget, hogy ennek a törvényjavaslatnak a zárszavát most itt megtarthatom. Miután Arató Gergely képviselő úr megszólított, ezért azt gondolom, illik válaszolni a kérdéseire. Az átmeneti szabályozás egy és csak egy dolog miatt került be: hogy amennyiben nem sikerül bizonyos időn belül megállapodni, addig se legyen az intézethálózat vezetetlen. Tehát ennek ennyi a szándéka, semmi más; ön által vizionált egyéb ügyekről nem került szó, és senki nem is akar ilyet.

A második dolog, és ez talán tanulságosabb, az az egyéves vita, aminek a végére ma pontot fogunk tenni. Ebben az egyéves vitában, diszkusszióban úgy indult valóban, amit egyébként az Akadémia megjelentett az Idexen. Ez egy sajátos dolog, de mindenki elrendezi a fejében, hogyan akar ügyeket vinni. Ebben úgy kezdtük valóban ezt a megbeszélést, miszerint a magyar kormánynak semmifajta olyan szándéka nem volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától bármit elvegyen. A magyar kormánynak egy szándéka volt, és a szándék ma is ez, hogy a magyar tudományos élet jobban működjön, a finanszírozása átláthatóbb legyen, legyen egyfajta számonkérhetőség, mint ahogy egyébként az Európai Innovációs Chartában ez benne szerepel, ha elolvassák. Erről indult a diszkusszió, én arról beszéltem azon a közel egy évvel ezelőtti megbeszélésen.

Aztán időközben, miután nem sikerült ebben megállapodásra jutnunk, egy sor dolog változott. Többek között változott az is, hogy milyen formában gondoljuk a kutatóintézet-hálózatot működtetni. A kormány célja alapvetően az, hogy Magyarország európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményt tudjon nyújtani. Azon dolgozunk, hogy Magyarország az önképünknek, a képességünknek megfelelően sokkal hangsúlyosabban vegyen részt a világ innovációs térképén. Sajnos, ha megnézzük, a végszavazásra váró törvényjavaslat benyújtása óta kiderült, hogy ebben a struktúrában, amit az elmúlt időszakban működtettünk, nemhogy közelítenénk a céljainkhoz, hanem tartósan távolodunk tőle. Az Európai Bizottság a napokban közzétette a Magyarország innovációs teljesítményét is tartalmazó jelentését, és ebből az derült ki, hogy a 28 tagállam összevetésében 23.-ként rangsorolnak bennünket, azaz még a tavalyi helyezésünkhöz képest is lejjebb csúsztunk.

Tehát azt hiszem, ennél többet arról, hogy miért is van szükség arra, hogy más módon működtessük ezt a rendszert, indokként nem kell mondani. Lehet kérni persze különböző tanulmányokat, különböző megvalósíthatósági ügyeket, de ezek azok a számok, amelyek azt mutatják, hogy a magyar tudomány, a magyar intézményhálózat és ilyen módon a finanszírozás is nem elegendően jó ahhoz, hogy Magyarország a kutatás, innováció területén tudja magát pozicionálni. A közel egy évtizednyi folyamatos hátraszorulást a fennálló intézményrendszerben a többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült megfékezni és ezek szerint megfordítanunk sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vitathatatlan lemaradás nem csökkenthető, nem hozható be az intézményi és finanszírozási feltételek érdemi újrarendezése nélkül. Új, korszerű, a bevált nemzetközi gyakorlathoz igazodó működési keretre van szükség, hogy a közös törekvésünkben, a hazai tudományosság és innováció megerősítésében sikerrel tudjunk járni.

Feladat megteremteni annak a hátterét, hogy Magyarország innovatívabb és versenyképesebb legyen, ehhez pedig rendszerszintű átalakítások szükségesek. Új típusú intézkedésekkel kell megalapozni, hogy több magyar szabadalom, találmány szülessen, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat kössenek a gazdaság és a társadalom szereplőivel idehaza és a nemzetközi térben egyaránt. A hazai vállalkozásokat támogatni kell abban, hogy a jelenleginél magasabb hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú tevékenységet tudjanak folytatni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány a magyar gazdaság erősítése érdekében jelentős fejlesztéseket támogat és jelentős többletforrásokat biztosít a hazai kutatás-fejlesztés és innováció számára. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a jövő évi költségvetésben 32 milliárd forinttal emeljük meg a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegeket. Ez a mai állapothoz képest és a 2003-as állapothoz képest is 25 százalékkal magasabb összeget jelent, és ezt az emelést a 2021-es költségvetésben ugyanígy folytatni fogjuk.

Az adófizető állampolgárok, vállalkozások jogos elvárása, hogy e forrásaink hatékonyabban, eredményesebben hasznosuljanak. Ennek érdekében ideje áttérni az egységes, teljesítményalapú finanszírozásra. Az uniós támogatáselosztási szerkezethez igazodó új struktúrának köszönhetően javulhat a kutatók és a kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Akadémia 1842-es közgyűlését megnyitó Széchenyi István másodelnök arra szólított fel, hogy bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban soha ne lépjünk síkra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé. A kormány szándéka is mindösszesen ennyi: arra törekszünk, hogy egyik legfontosabb nyersanyagunkkal, a magyar kreativitással, a hazai tudósok és szakemberek tudásával jobban gazdálkodjunk, mint eddig tettük. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a kutatóintézeti hálózat autonómiája nem csökken, hanem inkább nő, hiszen közvetlenül az Országgyűlés felügyelete alá kerülnek. A kutatóhálózatot egy kétharmadrészben a tudomány művelőiből álló testület irányítja majd, amelynek tagjai számonkérhető módon, személyükben vállalnak felelősséget a minőségért.

A döntésekben végre szerephez jutnak a gazdaság képviselői is, így közelítve a hazai K+F kínálatot a valós piaci igényekhez, kereslethez. A teljesítmény hiteles mérését világszerte elismert szaktekintélyekből álló, nemzetközi tanácsadó testület fogja garantálni.

A kormány nevében arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot és ezzel egy sikeresebb, versenyképesebb kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer létrejöttét. Tegyük lehetővé együtt, hogy a több forrás több kutatásban, több találmányban, több szabadalomban hasznosulhasson minden magyar javára, de leginkább a kiváló magyar kutatók érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   223-224   225-230   231-242      Ülésnap adatai