Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 2. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Lukács László jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harangozó Tamás képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport: „Az Országgyűlés felelősségéről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az Országgyűlésnek különböző típusú felelősségei vannak. Mondhatni, hogy van nagyon komoly politikai, akár morális felelőssége, és van tételes jogi felelőssége is. Mostanában picit több szó esik a politikai vagy épp erkölcsi felelősségekről, és komoly vitát is vált ki a társadalomban az, hogy mi zajlik itt, az ülésteremben vagy épp a bizottsági üléseken. Azért talán a többségnek nem kell csodálkoznia azon, hogy a megszokott mederből az Országgyűlés szokott működése kilépett, hiszen az elmúlt években az ellenzéki jogokat korlátozzák, ellenzéki politikusokat, képviselőket közpénzen lejáratnak, aláznak, egyes képviselőtársaiknak, barátaiknak név szerint hoznak törvényeket, és jogtalan vagy legalábbis erkölcstelen előnyöket, másoknak pedig hátrányokat okoznak. Tehát ne csodálkozzanak azon, ha van ilyen; ahogy a miniszterelnökük, pártelnökük fogalmazott: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

De én a mai napon nem erről szeretnék beszélni (Németh Szilárd István: Ahhoz képest elég hosszan nyomta.), hanem arról a tételes jogi felelősségről, ami ezt az Országgyűlést terheli jelen esetben is. Az őszi ülésszak első ülését a tegnapi napon megtartotta az Országgyűlés, és jelen pillanatban két ügyben is mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés állapotában van a magyar Országgyűlés.

A magyar Országgyűlés többsége két ügyben is folyamatosan törvényt sért, ez az állapot pedig fenntarthatatlan és botrányos, tekintve főleg, hogy milyen ügyekről van szó.

Az egyik a választás tisztasága, a miniszterelnök által is tegnap nagyon hangsúlyozott, fontos, demokráciáról szóló kérdés, a választójogi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés, a másik pedig a rokkantnyugdíjasokat érintő, sokkal inkább húsbavágó és egészen elképesztő történet. Az utóbbival kezdeném.

Az Alkotmánybíróság már tavaly novemberben döntött arról, hogy felül kell vizsgálni azt az embertelen eljárást, amivel önök a rokkantellátásokat átalakították 2012-ben. Az Alkotmánybíróság 2019. március 31-ig, azaz idén március 31-ig szabott határidőt ennek az Országgyűlésnek, hogy ezt a törvénytelen és embertelen állapotot szüntesse meg, és azoknak a rokkant, fogyatékos honfitársainknak a kárpótlását is intézze el, akiknek az életét az elmúlt években ezzel a törvénnyel megkeserítették. Ezen törvénynek az eredményeként tízezrek életében hoztak negatív változást, csökkentették a jövedelmüket vagy vették el, és hozták őket egyébként teljesen kezelhetetlen helyzetbe.

Az érintettek egy része nem adta fel, kiállt az igazáért, és Strasbourgig ment, ahol a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntött úgy, hogy a magyar kormány döntése gyakorlatilag az emberi jogok egyezményébe ütközik, a legalapvetőbb emberi jogok tiszteletben tartását is megsértette. Ezek után lépett csak a magyar Alkotmánybíróság és írta elő a magyar Országgyűlésnek, hogy tessék ebben az ügyben valamit csinálni, méghozzá a tavaszi ülésszakon. Most itt vagyunk október 22-én, és még csak a jogalkotási tervükbe se tették bele ezt a kérdést. Jelenleg úgy néz ki, hogy a magyar Országgyűlés ősszel sem kíván ennek a több tízezer magyar családnak az életén változtatni, kárpótolni őket, és a jövőben a rokkantellátásra jogosultak feltételeit tisztességesen meghatározni.

Képviselőtársaim, itt szeretnék egy pillanatra megállni. Voltam olyan családnál, ahol az idős házaspár, egyébként családi tragédiának köszönhetően a saját gyerekét és három unokáját nevelte, és néztem a könnyeivel küszködő embert, a férfit, aki elvesztette egyébként a jövedelmét ennek a törvénynek köszönhetően, és kétségbeesve ült otthon, és nem tudta, hogy a négy gyerekét, a három unokáját és egy saját gyerekét hogy fogja fölnevelni. Hogy az egyébként rájuk vigyázó asszonynak, hölgynek, feleségének kellett munkát keresnie egy kistelepülésen, hogy ezt valahogy megugorják. Embertelen, ami itt van, és azonnal lépni kell!

A másik kérdést pedig most döntötte el az Alkotmánybíróság, a 10599/2019-es döntésében, az Éljen Szekszárd Egyesület felhívására a minősíthetetlen plakáttörvényük tekintetében azt mondta ki, hogy a hozzájárulás kapcsán nem alkotta meg az Országgyűlés a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat, ezért idén december 31-ig ezt meg kell tennie.

Felszólítom a kormányt és a fideszes többséget, hogy haladéktalanul nyújtsák be ezeket a törvényeket, és még ősszel fogadja el őket a parlament. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön hosszasan azzal kezdte a felszólalását, tisztelt képviselő úr, hogy itt a parlamentben minden képviselő felelősséggel rendelkezik, hogy milyen példát mutat a képviselőtársainak, milyen példát mutat azoknak, akik követik az Országgyűlés munkáját. Tisztelt Képviselő Úr! Amikor ön ezeket a szavakat megfogalmazta, akkor lenézett maga mellé ott a padsorban, hogy ott ül ön mellett Bangóné Borbély Ildikó, aki hárommillió magyar embert lepatkányozott (Bangóné Borbély Ildikó: Nem!), és azóta nem kért bocsánatot? Csak ennyit kellett volna mondani, elnézést kér, amiért azt mondta az ATV műsorában, hogy azért van sok Fidesz-szavazó, mert sok a patkány Magyarországon. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.  Németh Szilárd István: Dehogynem! Pontosan!) Megkérte ön, hogy ez ügyben kérjen bocsánatot?

Tegnap, amikor Hadházy Ákos képviselő úr egy olyan mondatot emelt fel az ön háta mögött itt az Országgyűlés épületében, amit szerintem sem ön, sem én nem mondanánk el itt a nagy nyilvánosság előtt, akkor ön mondta neki, hogy Ákos, ezt talán nem kellett volna, kérjél bocsánatot, nem így kell egy listás helyért küzdeni a ’22-es választásokra, hanem esetleg az Országgyűlés tekintélyét megóvni? Önök itt összekuncogtak, meg összemosolyogtak, amikor ezt a táblát fölemelte, amit nemhogy egy óvodában, egy iskolában, de sehol nem mondana el az ember. Ennek lett következménye vagy felelősség az ellenzéki oldalon, hogy sem a patkányozás, sem az ilyesfajta táblák felemelése az ellenzék számára nem elfogadható stílus? Volt ilyen nyilatkozat az önök részéről? Tisztelt Képviselő Úr! Valóban lehetne az ilyesfajta felelősségről beszélni abban az esetben, ha ilyenkor az ellenzék azt mondaná, hogy ez az ellenzék számára nem elfogadható politikai kommunikációs irány.

Ami a rokkantnyugdíjak ügyét illeti, tisztelt képviselő úr, önök benyújtottak egy indítványt, amely indítvány érdemét az Alkotmánybíróság nem fogadta el, és nem mondta azt, amit önök kértek, hogy semmisítsen meg bizonyos törvényszakaszokat. Csak azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy utólagosan a vizsgálatra, akár évekre visszamenőleg hozzon létre az Országgyűlés majd egy szabályozást. Tehát az önök indítványát alapvetően nem fogadta el az Alkotmánybíróság, csak azt mondta, hogy nem semmisítem meg azt, amit az ellenzék kér, de kérem a kormányt, hogy további részletszabályokat fogalmazzon meg, amely részletszabályok azért nehezek, tisztelt képviselő úr, mert arra kötelezik a jogalkotót, hogy olyan szabályokat fogalmazzon meg, amelyekkel egy orvos ma meg kell tudja állapítsa, hogy valaki három vagy négy évvel ezelőtt mennyire volt munkaképes állapotban. (Dr. Harangozó Tamás: Igen, mert ilyen törvényt hoztatok!)

(9.10)

Tehát ez egy eléggé nehéz jogi feladat (Dr. Harangozó Tamás: Ezeknek az embereknek az élete nehéz, államtitkár úr…  Az elnök csenget.), ezért mondtuk azt, hogy ha az egyeztetések lezajlanak, akkor fogunk törvényjavaslattal élni, amely megfelel a jogállamiság kritériumainak. De amit a törvény, amelyet ön támad, valóban elért, az az, hogy 40 százalékkal emelkedett pontosan a megváltozott munkaképességűek körében a foglalkoztatás, és mindezt azért, mert egy olyan kártyát vezettünk be, amit az ilyesfajta foglalkoztatást végzők kiválthatnak, amivel fontos járulékkedvezményeket érnek el. Nem magától nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, nem magától nőtt jelentős mértékben az ilyen munkavállalók száma és többszörösére az ilyen munkáltatók száma, akik megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, hanem pontosan ettől a törvénytől, és attól a járulékkedvezménytől, amit mi bevezettünk.

Ha tehát az valósulna meg, amit ön kér, hogy visszatérjünk egy 2010 környéki állapothoz, akkor bizony a most dolgozó megváltozott munkaképességűek közül legalább 40 ezer embernek elvennék a munkáját, visszaküldenék a segélyek világába (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.), és töredékeire csökkentenék a jövedelmét. A 2010-es világhoz való visszatérés, tisztelt képviselő úr, ezt jelentené, több tízezer ember számára nem munkabért, hanem segélyt, nem egy magasabb, hanem egy alacsonyabb összeget.

Természetes, hogy bizonyos orvosi vizsgálati, egyéb dolgoknál ezt a jogalkotási feladatot folyamatosan vizsgáljuk (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.), hogy hogyan lehet megállapítani, mert, tudja, nehezen talál ön egy orvost, aki most felelősséggel megállapítja valakinek az öt évvel ezelőtti egészségi állapotát.

Ami a választójogi törvényt illeti, tisztelt képviselő úr, önök általában, mint az a tegnapi ülésnapon is többször elhangzott, amikor egy választáson teljes kudarcot szenvednek, akkor azért mindig a választójogi törvényt tartják hibásnak. Elmondták 2014-ben, hogy az önkormányzati választási törvény, úgy, ahogy van, illegitimmé teszi az egész ’14-es önkormányzati választásokat. Most, amikor ezen választójogi törvény alapján baloldali főpolgármestere lett Budapestnek, hirtelen nem lett illegitim az önkormányzati választási törvény. (Dr. Harangozó Tamás: Miről beszélsz?...) Öt év alatt mi történt? A törvény szövege ugyanaz, csak az eredmény lett más; úgy látszik, önöknek az eredménytől függ, hogy valami legitim vagy illegitim. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai