Felszólalás adatai

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Az időkeretre felhívom a szíves figyelmét, immár második esetben csúszik lényegesen túl az időkeretén. „Tudják-e, hogy az emberek kétharmada a legégetőbb problémának az egészségügy helyzetét tartja?” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Képviselő asszony, öné a szó.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az egészségügyi ellátórendszer működtetése nem kormányzati ajándék, ennek pénzügyi fedezetét a dolgozó magyar emberek adó- és járulékbefizetései teremtik meg. Ma Magyarországon az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66 év. A legszegényebb kistérségekben pedig 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, mint a leggazdagabb térségekben. Míg 1992-ben a GDP 6 százalékát költöttük egészségügyre, addig 2015-ben már csak 4,7 százalékát költöttük erre, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30 százalék fölé nőtt. Szóval, aki meg tudja fizetni az árát, az tovább is élhet Magyarországon. Az Eurostat most megjelent regionális évkönyv 2018. évi kiadványában is elég csak a krónikus betegségekkel és rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozási rátákat megnézni. Magyarország mindkét tekintetben szomorú teljesítményt tud felmutatni. A 2018-as kiadványban is megfogalmazzák, hogy milyen kirívóan rosszak a magyarországi adatok. Külön 42 oldalban fejtik ki, hogy a krónikus betegségek  rosszindulatú daganat, szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegségek  okozta halálozási ráta értéke a magyar régiókban kimagasló. Az EU-s átlag egyébként ebben a tekintetben 261,7 haláleset százezer lakosra vetítve, míg a magyar régiókban ez az érték 337-360 eset között szóródik. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az ötödik helyen végzett az észak-alföldi régió is.

Nézzük meg, hogy ez miért van így. A kórházak évről évre visszatérő felhalmozódó adósságlavinával találják szembe magukat, tekintettel arra, hogy a kormány nem hajlandó a gyógyításhoz szükséges pénzügyi eszközöket rendelkezésre bocsátani. A 2007-es szinthez képest, bármennyire is mást mond a kormánypropaganda, több mint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. A sürgősségi osztályok igénybevétele olyan nagy, hogy azt ép ésszel és ép fizikummal nem lehet bírni, mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István. Ma Magyarországon legalább hatszáz emberre lenne szükség a sürgősségi osztályokon, ehelyett kevesebb mint 140-en dolgoznak ott. A szükséges szám negyede sincs meg, ennek pedig az a következménye, hogy más osztályokról irányítják át az orvosokat, akiknek olyan eseteket kell ellátniuk, amire nincsenek kellőképpen felkészülve. Sürgősségi ellátás nélkül viszont bedől a betegellátás. Ennek első jeleit már láthatjuk, hiszen a betegeket sokszor négy-öt órán keresztül várakoztatják a sürgősségin, de ma már nem ritka a 12 órás vagy akár a 24 órás várakozási idő sem.

Az orvos- és ápolóhiány azonban ennél sokkal nagyobb mértékben jelentkezik. Nógrád megyében például valamennyi szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősül az összes ottani egészségügyi intézményben. Ugyanez igaz többek között az ajkai Magyar Imre Kórházra is, ott, ahol a napokban a sürgősségi osztályon az összes dolgozó felmondott; az előttem szóló már beszélt erről a problémáról. Az egészségügy ilyen rendszerszintű problémái pedig sokakat arra kényszerítenek, hogy a magánegészségügyben keressenek gyógyírt a panaszaikra.

Nem tudom, államtitkár úr tudja-e, hogy kik azok, akik leghamarabb a magánegészségügyi szolgáltatást veszik ma Magyarországon igénybe. Lehet, hogy meg fognak lepődni, de a gyermekes családok. Azért, mert a gyermekükért ma Magyarországon, még ha nincs pénzük, akkor is mindenre képesek a magyar emberek, hogy minél hamarabb megfelelő egészségügyi ellátásban tudják részesíteni a gyerekeket. Sajnos, most már azt tapasztalhatjuk, hogy nemcsak a tanévkezdéskor vesznek fel úgymond azonnali kölcsönt, hitelt a magyar családok, hanem most már az egészségügyi ellátásra is igénybe veszik. Most már lehet kölcsönt felvenni egészségügyi szolgáltatásokra is. Államtitkár úr, én azt gondolom, hogy ha valaki egy életen keresztül vagy húsz-harminc évig fizeti az adót és a járulékot, akkor nem ez a megoldás.

Kásler Miklós szerint a tízparancsolat betartása sok betegséget megelőzhet. Akkor mondok néhány dolgot. Attól, hogy Isten nevét hiába a számra nem veszem, a gyermekem tüdőgyulladása nem fog meggyógyulni. Attól, hogy az Úr napját megszentelem, nem forrnak össze az eltörött csontok. És ha minden este elmondok tíz miatyánkot, attól még a rákos megbetegedésem nem fog elmúlni, mondják ezt az emberek az internetes oldalakon. És tudja, államtitkár úr, itt az ima már kevés, most már valamit tenni is kéne az egészségüggyel és dolgozni kellene. Önöket erre hatalmazták fel az emberek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony napirend előtti felszólalására a választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm. Próbálok tárgyilagos maradni, tisztelt képviselő asszony, a felszólalása után. Ön is azzal kezdte, hogy mennyi az átlagos életkor Magyarországon. Azt hiszem, érdemes azt az adatot felidéznünk, hogy mennyivel nőtt Magyarországon 2010 óta az átlagéletkor. A férfiak esetében 70,5 évről 72,5 évre, tehát közel két évvel nőtt az átlagos életkor, és a nőknél is, ahol magasabb volt a szám, szintén érezhető a növekedés: 78,1 évről 79,2 évre. Tehát 1,1 éves a növekedés. Elmondhatjuk tehát, hogy az a cél, hogy minél több évet éljünk és minél több évet éljünk egészségben, ebben időarányosan nem áll rosszul az állam, hiszen ebben ugyan nemcsak az egészségügynek van szerepe, hanem nyilván a genetikának, az életmódnak és sok minden másnak is, ettől függetlenül azért a férfiak esetében közel két évvel nőtt az átlag életkor 2010 óta. Arra kell törekednünk, hogy ezt minél inkább egészségben élhessék meg a férfiak. Ezzel a pozitív változással és azzal, hogy jóval nagyobb mértékben, tehát több mint kétszeres mértékben nő Magyarországon az átlagéletkor, mint az EU-országokban átlagosan, az a különbség is, ami az Unióban átlagosan elvárható élettartam és a Magyarországon átlagosan elvárható élettartam között volt, korábban öt évnél több volt, most pedig öt évnél kevesebb.

(9.30)

Tehát öt évnél kisebb az a differencia, amennyivel le volt Magyarország maradva az európai uniós átlagéletkorhoz képest. (Bősz Anett borítékokat oszt szét az ülésteremben a képviselőknek.) Azt hiszem, ezek fontos eredmények, és ebben az egészségügynek is szerepe van és sok minden másnak is. A minden másban szerintem rendkívül fontos az az öt nemzeti egészségügyi program, amelyet konzultációra a kormányzat meghirdetett, hiszen abban segít, hogy megelőzzük ezeket a betegségeket, és abban segít, hogy ne olyan korán vagy ne olyan súlyos mértékben alakuljanak ki azok a betegségek, amelyekre ön is utalt. A nemzeti rákellenes program, a nemzeti keringési program, a nemzeti mozgásszervi program, a nemzeti mentális egészségügyi program és a nemzeti gyermekegészségügyi program éppen azt a célt szolgálja, hogy megelőzhessük a betegségeket egyrészről, másrészről pedig az ellátás kapacitásait a valós igényekhez tudjuk mérni. Ennyit az átlagéletkorról és a megelőzésről.

Tisztelt Képviselő Asszony! Itt nagyon szép szavakat mond, de azért bár mondta volna ezt akkor is, amikor Gyurcsány Ferencet akarta, ha jól emlékszem, egy bográcsozásra vendégül látni cserébe azért, amiért szerepelt a 2004. december 5. előtti plakátokon. Elmondhatta volna neki esetleg, hogy nem kellene azt a 600 milliárd forintot, miniszterelnök úr, kivenni az egészségügyi kasszából, mert az emberek gyógyítására ott jobban lehetne kamatoztatni. Vagy azt is mondhatta volna neki ott a kertjükben, bográcsozás közben, hogy nem kéne bezárni a svábhegyi gyermekkórházat, vagy nem kéne bezárni az OPNI-t. Ennek okait tegnap is láthattuk Gyurcsány miniszterelnök úron. (Zaj, közbeszólások.  Az elnök csenget.) Vagy a Szabolcs Utcai és a Schöpf-Merei Kórházat nem kellene bezárni, miniszterelnök úr. Ezeket miért nem mondogatta akkor neki? Miért az volt az önök egészségügyi programja, hogy négy kórházat bezárnak országszerte, országos intézményekkel? De azt is mondhatta volna neki, hogy miniszterelnök úr, szükség lenne arra a 16 ezer ágyra a magyar kórházakban. Miért számolják föl azt a 16 ezer aktív ágyat? (Közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.) Vagy azt is mondhatta volna a miniszterelnökének, hogy esetleg szükség lenne dolgozókra az egészségügyben, ne bocsássák el azt a 6 ezer orvost és 6 ezer ápolót, akiket elbocsátottak. És aki ott van, azt becsüljék már meg anyagilag is, ne vegyenek el tőlük egyhavi bért! Mégis elvették az egyhavi bért, mert önöknek jött a telefon Brüsszelből, hogy a magyar embereket meg kell nyomorítani, meg kell sarcolni. Hát, önök az egészségügyi dolgozóktól azon nyomban elvettek egyhavi bért.

És biztos, ami biztos, hogy a betegek messziről elkerüljék a kórházakat, hogy a betegek messziről elkerüljék a rendelőket, éppen ezért akár minél súlyosabb szövődmények is kialakuljanak, vizitdíjat és kórházi napidíjat is bevezettek, hogy elkerüljék az emberek a kórházakat, a háziorvosokat. Ezt utána egy szociális népszavazás söpörte el, egy évvel később pedig önöket is elsöpörték.

És hogy önöknek milyen bizonyítványa volt ezzel kapcsolatban, azt az OECD állította ki önökről. Ön is nemzetközi kimutatást idézett, én is azt idéznék. Eszerint az önök kormánya volt az egyetlen 2003 és 2010 között az Európai Unióban, pontosabban az OECD-ben, tehát az összes fejlett ország közül az egyetlen kormány az önök kormánya volt, amelyik ebben az időszakban csökkentette az egészségügyi kiadásokat. Minden más országban nőtt, önök csökkentették egyedül. És ezt kellett nekünk 2010 után pótolni, és most a hetedik legnagyobb arányban Magyarországon nő az egészségügyi ráfordítások aránya. Az önök idejében az egyetlen volt Magyarország, ahol csökkent, most pedig a hetedik legnagyobb arányban nő. Ennek az a következménye, hogy ma már 60 százalékkal kevesebb orvos kér külföldi munkavállaláshoz engedélyt, ennek a következménye, hogy több mint 1500 olyan orvos van, aki ugyan kért engedélyt, de itthon is dolgozik, mindamellett, hogy engedélye van. Ezért indítottuk el a béremelési programot, ezért költünk jóval többet, 650 milliárd forinttal többet évente egészségügyre, mint amit 2010-ben önök erre szántak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai