Felszólalás adatai

Felszólalások:   95-119   119-128   129-137      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy további felszólalásra nem jelentkezett senki, az általános vitát lezárom. Tájékoztatom önöket arról, hogy az előterjesztőnek joga van most válaszolni a vitában elhangzottakra. Megkérdezem Turi-Kovács Bélát, az előterjesztők nevében kíváne reagálni. (Jelzésre:) Képviselő úr jelzi, hogy nem. Tájékoztatom önöket, tisztelt Országgyűlés, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az EUROFISH Nemzetközi Szervezetet létrehozó Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1356. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként ismét megadom a szót államtitkár úrnak, Farkas Sándor képviselő úrnak, az Agrárminisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredetileg közép- és kelet-európai fókuszú, a FAO-val és az Európai Unióval is szorosan együttműködő EUROFISH nemzetközi szervezethez történő csatlakozás és az annak tevékenységében való aktív részvétel világszínvonalra emelheti a magyarországi édesvízi akvakultúrás haltermelést. Az e szervezethez való csatlakozásunk terve nem mai keletű, ugyanis Magyarország a EUROFISH megalakulását eldöntő 2000. évi meghatalmazotti konferencia résztvevője volt, ahol ki is nyilvánította csatlakozási szándékát, azonban mindeddig nem ratifikálta a szervezethez való csatlakozását.A EUROFISH a FAO egy korábbi projektjéből fejlődött ki, eredetileg azzal a céllal, hogy szolgáltatásaival segítse az EU-tagjelölt országokat az EU halászati követelményrendszerének átvételében. Később a szervezet mandátuma további feladatokkal is bővült, így jelenleg főként az információterjesztés, a tagországok gazdasági szereplőinek promóciója és ágazati projektek támogatása terén nyújt segítséget a tagországoknak. Kéthavonta megjelenő szakmai folyóiratában, a EUROFISH Magazinban ismertetőket, tájékoztató és promóciós anyagokat jelentet meg a tagországok halgazdálkodásáról, ami segíthet abban, hogy javítsuk a magyar halgazdálkodási ágazat európai láthatóságát, eljuttassuk a számunkra fontos üzeneteket az európai szakmai közvéleményhez.

A konkrét események, hírek mellett 10-20 oldalas átfogó anyagokat is megjelentet az országok halgazdálkodásáról, amelyekben megszólaltatják az ágazat kormányzati és gazdasági szereplőit is. Ezekben az anyagokban nagy nemzetközi promóciós potenciál van. Alkalmasak arra, hogy széles körben megismertessék a hazai halgazdálkodási ágazat sikereit, üzleti és befektetési lehetőségeit. A EUROFISH Magazin és a szervezet honlapja segíthetik a 2020 utáni halászati és akvakultúra-támogatások érdekében folytatott erőfeszítéseinket, fórumot biztosítva az olyan közös állásfoglalások közzétételéhez is, mint például a nemrég magyar kezdeményezésre tíz ország által aláírt nyilatkozat az édesvízi akvakultúra támogatásának fontosságáról.

A EUROFISH segíti a tagországok cégeinek megjelenését is a fontosabb nemzetközi szakmai kiállításokon és vásárokon, ez a lehetőség hazánk számára is nyitva áll, így a magyar halgazdálkodási ágazat megjelenhetne olyan rendezvényeken, amelyek fontosak lennének a hazai halak és haltermékek promóciója miatt, de amelyeken a magas költségek eddig meggátolták a részvételt. A EUROFISH a tagállamok igényei szerint és felkérésre további szolgáltatásokat is nyújt, piackutatásokat végez, konferenciákat, workshopokat, szemináriumokat, találkozókat szervez, szakmai kiadványokat jelentet meg, valamint segíti a tagországok szakigazgatását halgazdálkodási, akvakultúra-, kereskedelmi, marketing-, élelmiszer-biztonsági és minőségügyi projektek előkészítésében és a rájuk vonatkozó információk terjesztésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti előnyök felismerése azt eredményezte, hogy az eredetileg közép- és kelet-európai fókuszú EUROFISH tagjainak száma az alapítás óta folyamatosan növekedett, és mára a nyugat-európai országokra is kiterjed.

(14.10)

A szervezetnek jelenleg 12 tagja van, amelyek között ott vannak az európai kontinens akvakultúrájában leginkább meghatározó államok is. Magyarország csatlakozása jelentősen segítené a hazai halgazdálkodási szakigazgatás európai érdekérvényesítő képességét, a hazai termelők láthatóságát, az ágazat számára előnyös projektekhez való hozzáférést, valamint nemzetközi hálózatépítési lehetőségeinket.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal, szavazatukkal támogassák az EUROFISH nemzetközi szervezetet létrehozó megállapodás kihirdetését és ezzel Magyarország csatlakozását a szervezethez. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként a Fidesz vezérszónoka, Pócs János képviselő úr kap szót. Parancsoljon!

PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország csatlakozzon az EUROFISH szervezethez. Ez elősegíti, hogy a világszínvonalba emeljük hazánk édesvízi akvakultúrás haltermelését. Ahogy a miniszterhelyettes úr is mondta, az EUROFISH a közép- és kelet-európai halászat fejlesztéséért létrehozott nemzetközi szervezet, amely szorosan együttműködik az Európai Unióval és a FAO-val, vagyis az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk már az EUROFISH megalakulását eldöntő 2000. évi meghatalmazotti konferenciának résztvevője volt, ahol kinyilvánította a csatlakozási szándékát, azonban a csatlakozáshoz kapcsolódó ratifikálásra még akkor nem kerülhetett sor. Az EUROFISH a FAO egykori korábbi projektjéből fejlődött ki, eredetileg azzal a céllal, hogy szolgáltatásával segítse az EU-tagjelölt országokat az EU halászati követelményrendszerének átvételével. Később a szervezet mandátuma további feladatokkal is bővült, így jelenleg főként az információterjesztés, a tagországok gazdasági szereplőinek promóciója, az ágazati projekt támogatása terén nyújt legnagyobb segítséget a tagországoknak.

Az EUROFISH havonta megjelenő szakmai folyóirat, magazin, amelyben ismertetők, tájékoztatók, promóciós anyagok jelenhetnek meg a tagországok halgazdálkodásáról, ami segíthet abban is, hogy javítsuk a magyar halgazdálkodási ágazat európai láthatóságát, eljuttassunk számunkra fontos üzeneteket az európai szakmai közvéleményekhez, a konkrét események, hírek mellett 10-20 oldalas átfogó anyagok is megjelenhessenek az országok halgazdálkodásáról, amelyekben megszólaltatják az ágazat kormányzati és gazdasági szereplőit is. Ezekben az anyagokban nagy nemzetközi promóciós potenciál van, alkalmasak arra, hogy széles körben megismertessék a hazai halgazdálkodási ágazat sikereit, üzleti és befektetési lehetőségeit.

Az EUROFISH magazin és a szervezet honlapja segítheti a 2020 utáni halászati akvakultúra támogatása érdekében folytatott erőfeszítéseinket, fórumot biztosítva olyan közös állásfoglalások közzétételéhez, amelyek  például a nemrégiben magyar kezdeményezésre tíz ország által aláírt nyilatkozat  az édesvízi akvakultúra támogatásának fontosságáról szólnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az EUROFISH a tagállamok igényei szerint felkérésre további szolgáltatásokat is nyújt, piackutatásokat végez, konferenciákat, workshopokat, szemináriumokat és B2B-, business-to-business-találkozókat szervez, szakmai kiadványokat jelentet meg, valamint segíti a tagországokat a szakigazgatási, halgazdálkodási, akvakultúra-, kereskedelmi, marketing-, élelmiszer-biztonsági és -minőségügyi projektek előkészítésében, a rájuk vonatkozó információ terjesztésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az EUROFISH sikere azt eredményezte, hogy az eredetileg közép- és kelet-európai fókuszú EUROFISH tagjainak száma az alapítás óta folyamatosan növekedett, és mára a nyugat-európai országokra is kiterjedt. A szervezetnek jelenleg 12 tagja van: Albánia, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Törökország, amelyek között ott vannak az európai kontinens akvakultúrájában leginkább meghatározó tagállamok is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk csatlakozása jelentősen segítheti a hazai halgazdálkodási szakigazgatás európai érdekérvényesítő képességét, a hazai termelők láthatóságát, az ágazat számára előnyös projektekhez való hozzáférést, illetve a nemzetközi hálózatépítés lehetőségét. Ezen gondolatok jegyében kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Steinmetz Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Öné a szó, parancsoljon!

DR. STEINMETZ ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azért élek most a vezérszónoki jogommal és beszélek a pulpitusról, hogy ne kelljen önnek háttal ezt megtennem, azonkívül pedig ez az első vezérszónoki felszólalásom itt a parlamentben.

A törvényjavaslattal egyetértek, azt támogatom. A Közép- és Kelet-európai Halászat Fejlesztéséért elnevezésű nemzetközi szervezet, más néven EURO-FISH -megállapodás 3. cikkében található célok, úgymint a tagok közötti szakmai és gazdasági együttműködés elősegítése, a halászati erőforrásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a magánszektor beruházásainak előmozdítása, hozzájárulás a kereskedelem ösztönzéséhez, valamint a régión belüli és kívüli exportlehetőségek maximális kihasználása mind-mind ösztönzik a magyarországi halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztését. Erre szükség is van, mert mint ahogy az EUROFISH -megállapodás is fogalmaz, nemzeti fejlődésünk alapvető ágazatáról van szó.

Itt szeretném mindjárt megjegyezni azt az örömteli változást, hogy a magyar emberek halfogyasztása az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat. Ebben bizonyára a halhús áfatartalmának 5 százalékra csökkentése is szerepet játszott. Az alig 6 kilogramm/fő éves átlagos halfogyasztásunk, amibe beleértendők az importált tengeri halak, mint például a hekk és az úgynevezett seafood is, még így is messze van a 24 kilogramm/fő éves európai uniós átlaghoz viszonyítva. Sajnálatos módon azt is meg kell jegyezni, hogy az export-import mérlegünket tekintve sem állunk jól. 30 millió euró értékben importálunk halat az országba, és csupán 10 millió euró értékben adunk el külföldre. Könnyen megállapítható tehát, hogy a magyarországi halfogyasztást ösztönözni, a halgazdaságunkat pedig a továbbiakban is fejleszteni szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Mi történt ezzel szemben? 2015 májusában megszűnt a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeinken. Ki kell mondani: ez egy politikai döntés volt, amely egyértelműen a horgásztársadalomnak kedvezett. Ennek a döntésnek voltak és vannak károsultjai. 200 halász család vesztette el a megélhetését, és ők a mai napig nem kaptak semmilyen kompenzációt. A társadalmi béke kedvéért véleményem szerint felelősséget kellett volna vállalni a kormánynak a szakmájuk gyakorlásától megfosztottak kárpótlásában és egyúttal halászati eszközeik megvásárlásában. Félő ugyanis, hogy ezek a bajba jutott emberek korábbi munkaeszközeiket idővel pénzzé teszik, és a jövőben rapsicok fognak ezekkel illegálisan halászni.

A természetes vizeinkből, így többek között a Dunából, a Tiszából és a Balatonból hálóval kifogott halat jelenleg nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Somogy megyei képviselőként ki merem jelenteni: a vicc kategóriája, hogy a Balaton-parti éttermekben, halsütödékben 2013 decembere, a balatoni halászat betiltása óta nem lehet balatoni halat kapni. Turisztikai és országimázsszempontból is elfogadhatatlan, hogy a térségben lakók és az idelátogató vendégek nem fogyaszthatnak a jó minőségű, kulináris élményt nyújtó balatoni halból. Nem véletlen, hogy pár évvel ezelőtt maga Orbán Viktor miniszterelnök úr is hangot adott felháborodásának az ügyben. A kormány azóta lépett, és lehetővé tette, hogy a balatoni halgazdaság ma már árulhasson balatoni eredetmegjelölésű halat.

(14.20)

Tisztelt Országgyűlés! Felhívom a figyelmet, hogy ez a szemfényvesztés tipikus esete. Ezek a halak ugyanis nem a magyar tengerből származnak, hanem a Balaton vízgyűjtő területén található tógazdaságokból.

De visszatérve eredeti témánkra, a EUROFISH-megállapodásra és az abban célként meghatározott, a halászati erőforrásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználására, ha már erről beszélünk, javaslom, hogy induljon el egy szakmai alapú párbeszéd azzal kapcsolatban, hogy első lépésben legalább a tóban található úgynevezett invazív fajok  az ezüstkárász, a busa, a törpeharcsa és az angolna  kereskedelmi célú halászata legyen megteremtve. Ezek a nem őshonos, biológiailag káros, ám megfelelő módon elkészítve igen ízletes fajok kihalászása a tóból különösen ajánlatos. Közülük ugyanis némelyik táplálékkonkurenciája a rendkívül kedvelt süllőnek, némelyik pedig kifejezetten zavarja a horgászok rekreációját. Ki merem mondani tehát, hogy mind a horgászok, mind a halászok, mind a balatoni turizmus-vendéglátás érdeke, hogy tudjunk fogyasztani az imént felsorolt halfajokból.

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom kitűzött célja a magyarországi halfogyasztás növelése és az egészséges táplálkozás népszerűsítése. Megállapítható ugyanis, hogy azok az emberek, akik számottevően több halat esznek, számottevően tovább is élnek. A EUROFISH-megállapodás közvetett módon ezt a célt is szolgálja, ezért javasolni fogom a Jobbik-frakciónak, hogy támogassa azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Normál szót kérő felszólaló Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője, parancsoljon!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy bár Steinmetz Ádám képviselőtársam vezérszónokijában elmondta, fogjuk támogatni ezt az egyezményt, de tényleg ki kell emelni néhány dolgot, amit sajnálatos módon a magyar hallal kapcsolatban a kormányzat nem lépett meg, pedig igazán szükségszerű lenne.Hallottuk azokat a brutális különbségeket, ami az európai átlag halfogyasztás és a magyar között található. Ha minden évben képesek lennénk csak egy kilogrammal éves átlagban növelni a magyarok halfogyasztását, akkor is 18 évbe kerülne, míg utolérnénk az európai átlagot. Ezt különösen azért szomorú magyar képviselőként elmondani, mert nem innen indultunk. Tehát ha megnézzük akár a kétszáz évvel ezelőtti beszámolókat vagy a még korábbiakat, az átlag magyar ember fehérjebevitelét döntő részben egyébként a tojás és a tej mellett éppen a hal adta, tehát igenis megvannak azok a népi receptek és egyáltalán szokás is, amire alapozva talán képesek lennénk ezt az alacsony, 6 kilogramm/éves halfogyasztást feltornászni. Ennek valóban pozitív első lépcsője lehet az áfacsökkentés, de ennél sokkal-sokkal több kell.

Csak gondoljunk bele abba, hogy például egy átlagos halásztelepülés a Duna vagy a Tisza partján ha kifogott annak idején egy nagyméretű tokot, abban annyi ikrát talált, azaz annyi kaviár-alapanyagot talált, ami az éves adóbevételét fedezte. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ezek gyakran 4-5-6 mázsás halak voltak, tehát felért egy komoly disznóvágás-sorozattal a falu életében, ha mondjuk, egy ilyen tokot kifogtak, és igenis múlik ez a magyar kormányon is, hiszen lehetőség lenne nemzetközi tárgyalásokba kezdeni a tekintetben, hogy mondjuk, a Vaskaput mikor leszünk képesek átalakíttatni olyan formában, hogy ezek a tokfélék újra képesek legyenek felúszni a tengerből, a Fekete-tengerből, és képesek legyenek a Tiszaháton vagy éppen a Szigetközben ikrázni, és ezáltal újra minőségi életet és lehetőséget vinni ezekbe a folyókba.

Szintén sokat kell beszélnünk a magyar halról már csak azért is, mert a tengerek gyakorlatilag kiürültek, és ott is most már a különböző ketreces tartási technológiák biztosítják azt a halmennyiséget, amit megtalálunk, de hát minket ez nem vigasztal. Sokkal jobb lenne, ha a behozott tengeri hal konkurenciájaként egyre inkább érdemben megjelenhetne a magyar hal a táplálkozásunkban.

Szintén elhangzott az invazív fajok helyzete. Én sem győzöm aláhúzni azt, hogy túl a horgászok helyzetén és aggodalmain, micsoda természetkárosítást okoz az a rengeteg invazív faj, ami megjelent, és már nyilván a szárazföldön is szembetűnő, de a vizeinkben fokozottan, a halak, a puhatestűek, a rákfélék, de most már a kétéltűek tekintetében is. És itt, a halaknál tudunk a leginkább legcélravezetően fellépni, pontosan a halászat ilyen jellegű használata mellett, aminek aztán persze kereskedelmi haszna is lehetne, természetesen. De itt legfőképpen, hangsúlyozom, az invazív fajok visszaszorítására szeretnénk felhívni a figyelmet, vagy akár ikrázóhelyek létrehozatalára, megteremtésére is. Nagyon sokszor elég annyi, hogy egy természetes vízhez hozzákapcsoljunk egy korábban leválasztott holtágat, és már képesek vagyunk a térség halainak olyan ikrázóhelyet teremteni, amely aztán egy önfenntartó rendszerbe csap át. Rengeteg jó tanulmány és szakdolgozat témája ez, érdemes innen is meríteni.

És ha már halfogyasztás, azt sem szabad elhallgatni, hogy azért sokat változtak a XXI. századi igények is. Tehát ma már nem azt a kort éljük, amikor valaki bemegy egy nagy bevásárlóközpontba, és jellemzően szívesen vásárol élő halat. Tudom, hogy itt a jogszabályi lehetőségek is jelentősen szűkültek, és ez így is van rendjén, mert ahogy mondtam, változtak az igények. Tehát igenis az ma már teljesen evidens egy átlag háziasszonynak, hogy ha bemegy egy-egy ilyen kereskedelmi lánchoz, akkor ott megkapja a feldolgozott, előkészített magyar halat, olyan filé formájában akár, hogy egy konkrét példát mondjak, amely nem tartalmaz szálkát, vagy olyan elődolgozott formában, amit sajnos a tengeri halaknál megkapunk  mondjuk, például a konzervet hadd mondjam vagy a pasztát, kenyérre kenhető pasztát példaképpen , és a magyar halaknál nem nagyon. Talán egy győri próbálkozás van, ami előremutató, de sokkal inkább állami forrásokkal kellene támogatni, és az élelmiszeripar más területeihez hasonlóan itt is arra hívnám fel a figyelmet, hogy adjunk lehetőséget arra, hogy a kis és közepes, magyar tulajdonú élelmiszer-feldolgozó üzemek ki tudják bontani a szárnyaikat, és igenis magyar halalapanyagból XXI. századi értelemben is értelmezhető élelmiszereket, előkészített alapanyagokat tudjanak gyártani.

Ez lehet az, ami biztosítja számunkra azt, hogy legalább ezt az éves, egykilónkénti/fő halfogyasztási többletet elérjük; enélkül nem fog menni. Ugyanúgy, ahogy ma már nem divat az, hogy kimegyek a piacra és veszek egy csirkét úgy élve, és hazaviszem, megkopasztom, elvágom a torkát és feldolgozom; ugyanúgy a halnál sem elfogadható, és nem divat már az, hogy haza kelljen vinnem szatyorban azt az élő állatot  ami ráadásul felvet egyéb állatvédelmi aggályokat is , majd husánggal agyonverem, pikkelyezem, és nekiállok feldolgozni. Ez egész egyszerűen nem működik, és nem követtük le, nem hagytuk, hogy lekövesse az ágazat ezt elődolgozott élelmiszer formájában.

Tehát szeretném, hogy ha már erről a nemzetközi egyezményről van szó, akkor ezekre a kérdésekre is kitérnénk, és itt is felhívnánk a figyelmet ezekre a hiányosságokra. Arra biztatjuk a kormányt, hogy mondjuk, a következő évi költségvetésbe fogadja be az ez irányú módosító javaslatainkat. Mert egyébként minden évben nyújtunk be ilyeneket, és akkor majd ezt a nemzetközi egyezményt is talán kicsi tartalommal fel tudjuk tölteni, és büszkén tudunk majd az eredményeire visszagondolni néhány év múlva. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselők! Kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével? (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne szólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr, parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, azt hiszem, a kormány nevében megköszönhetem, hogy támogatásukról nyilatkoztak a törvénnyel kapcsolatban, de azt azért szeretném ismételten elmondani, hogy értem az önök buzgóságát és aktivitását ezen a területen, de ez a törvény megint nem erről szól, amiről önök itt jelen pillanatban beszéltek. Az természetes, hogy a halfogyasztás ösztönzése és a minél szebben-jobban feldolgozott haltermékek kerüljenek a pultra, ebben nincs vita közöttünk, ezt szeretném mondani, de nem ennek a törvénynek a tárgya. Ennek a törvénynek, ahogy láthatták, egy angol szövegezésből átfordított, a 2000-es évek elején elfogadott törvény, amit mi szeretnénk ma igazából a parlament elé vinni. Amiket önök javasolnak, élő problémák, ezeket elfogadom, de nem ennek a törvénynek a tárgyát képezik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   95-119   119-128   129-137      Ülésnap adatai