Felszólalás adatai

Felszólalások:   47-53   53-59   59-65      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 116 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: "Mikor kezdi meg az állam az érdemi munkát a Karolina-külfejtés rekultivációja érdekében?" címmel. Keresztes László Lóránt képviselő urat illeti a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a kérdés majd kevesebb indulatot vált ki. Itt nem pártpolitikai kérdésről, itt egy nagyon komoly zöldkörnyezeti ügyről van szó, ami Pécs városát érinti, de az államnak feladata van ebben a kérdésben. Gondolom, államtitkár úr válaszára számíthatok majd.Pécsett a Karolina-külfejtést érintően a bányászati munkálatok 2004-ben már befejeződtek. A bányászati tevékenység megszűnését követően a Pécsi Bányakapitányság 2009. december 31-ében határozta meg a rekultiváció eredeti határidejét. A rekultivációs munkák elvégzéséért részben a magyar állam, részben pedig a Pannon Hőerőmű Zrt. a felelős.

Mivel az érdemi munkavégzés helyett nagyon sokáig a határidők folyamatos tologatása volt megfigyelhető az érintett lakosság és a város részéről, ezért 2017-ben civil kezdeményezésre és lakossági nyomásra az akkori illetékes államtitkár, Aradszki András államtitkár úr tartott egy lakossági fórumot. Meghallgatva a helyiek panaszait, a város panaszait, illetve áttekintve a környék adottságait ígéretet tett, hogy a 2019-es költségvetésben megjelennek majd az állami munkák elvégzéséhez források. Ez gyakorlatilag meg is történt. 2,18 milliárd forint meg is jelent az idei évi költségvetésben, illetve még a jövő évi költségvetésben is szerepel 1,75 milliárd forint. 2018-ban elindult a munkavégzés, ám ez láthatóan messze-messze nem a szükséges mértékű, az állami szerepvállalás szerinti munka viszont még el se kezdődött.

Azt tudni kell, hogy ez a Karolina-külfejtés egy óriási, hatalmas tájseb, tehát egy körülbelül 1 kilométerszer 600 méteres hatalmas nagy kráter, ami közel 100 méter mély. Ez korábban földmozgásokat okozott, és egyéb más környezeti kockázatokat jelent most is, tehát akár a légszennyezettséget, akár a felszíni, felszín alatti vizek szennyeződését tekintve.

Konkrétan a kérdéseim államtitkár úrhoz: mi a magyarázata annak, hogy a rekultivációs munkálatok elvégzésének eredeti határideje 2009 volt, majd ezt követően folyamatos lett a határidők módosítása? Most már 2032-es befejezési határidőket is lehet hallani. Miként értékeli a kormány a területen a környezeti kockázatokat, tehát a közvetlen környezetre, illetve Pécsre vonatkoztatva a környezeti kockázatokat? Milyen adatokkal, milyen mérésekkel rendelkeznek az illetékesek?

Ha rendelkezésre áll a költségvetésben az erre elkülönített forrás, akkor miért nem kezdte meg az állam a maga részéről az érdemi munkavégzést? Illetve az állam mikor szándékozik a maga részéről a munkálatokat megkezdeni, és mi a hivatalos határidő, az állam számításai szerint mikor kezdődhet meg ennek a rendkívül fontos és sürgető munkának az elvégzése? Köszönöm előre is államtitkár úr válaszát. (Taps az LMP és a Párbeszéd padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Schanda Tamás János államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

(16.00)

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Pécsiként nyilván elkerülte a figyelmét, hogy az ön által is kérdezett ügyben nem is olyan régen, ha jól emlékszem, akkor egy hónapja jelent meg egy helyi médiumban cikk, amelyben a tulajdonos arról nyilatkozott, hogy a tervek szerint a megfelelő ütemben halad előre a Karolina-külfejtés rekultivációja. Nos, ezt a kormány részéről én is csak megerősíteni tudom. Tisztelt Képviselő Úr! Számtalan alkalommal kifejtettük már, és újra és újra el is ismétlem, hiszen ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kormány számára kiemelten fontos a teremtett világ, a környezeti örökségünk védelme. Az Alaptörvényben is rögzítésre került, hogy meg kell védenünk, őriznünk és továbbadnunk a Kárpát-medencei természet adta értékeket. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a jövő generációinak a mainál is szebb, tisztább és élhetőbb környezetet teremtsünk. Hasonlóak a törekvéseink természetesen a már nem használt bányák esetében is.

Tisztelt Képviselő Úr! A „Pécs-Mecsekszabolcs Kőszén” védnevű bányatelken fekvő Karolina-külfejtés 1993-ban lett a Pannon Hőerőmű Zrt.-é. Ennek jelenleg is e cég a bányavállalkozója és túlnyomó részben tulajdonosa. A bánya 2004 óta nem működik. A bányaterület tájrendezését hatósági határozat írja elő a hatóságilag elfogadott műszaki-üzemi terv szerint. A tájrendezés kötelezettje a Pannon Hőerőmű Zrt., azonban a tájrendezés költségeit a magyar állam képviseletében eljáró, erre kijelölt szervezetekkel együtt viseli.

A 2018 februárjában a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. által aláírt egyetértési nyilatkozat értelmében a tájrendezés két ütemben valósul meg. Az első ütemet 2018 és 2022 között a Pannon Hőerőmű Zrt. önállóan, teljes mértékben saját forrásból valósítja meg, állami közreműködés nélkül. A nyilatkozat szerint a tájrendezés első ütemének elvégzését követően a bányászati jogot, tehát a tájrendezési kötelezettséget is átadja a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. számára. Ezt követően egy évig a felszíni munkálatok szünetelnek a felszín tömörödése céljából.

2023 és 2026 között a tájrendezés második ütemét pedig a BVH önállóan, a központi költségvetés által nyújtott forrásból fogja majd megvalósítani a rá eső keret erejéig közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Ennek alapján 2022-ig a tájrendezés elvégzéséhez nem vonunk be állami forrást.

Tisztelt Képviselő Úr! Információink szerint a Pannon Hőerőmű már megkezdte a tájrendezés első ütemét. A végső cél, hogy a bányagödör feltöltésével egyfajta völgykatlanná alakuljon át a tájseb a megfelelő növényzet kialakításával.

Tisztelt Képviselő Úr! Bízom benne, hogy a tájékoztatásommal is meg tudom erősíteni önt és a pécsieket is arról, hogy a kormány számára valóban fontos a környezetünk védelme, és ennek érdekében cselekszünk is. Köszönöm megtisztelő figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr figyelmét felhívom arra, hogy helyben az ügyben aktivitást kifejtő civilek levélben fordultak Pécs nemrég leköszönt, kormánypárti polgármesteréhez, tudakolva azt, hogy miért maradt el a korábban megígért állami szerepvállalás, aminek a forrásai ott vannak az idei és a jövő évi költségvetésben, és akkor a polgármester úr azt válaszolta, hogy hivatalosan nem ismeretes, hogy miért akadt el az állami pénzügyi források biztosítása a Karolina-külfejtés tájrendezési munkáihoz, így erre vonatkozóan további tájékoztatást nem tudott adni a város polgármestere a civileknek.Fényképekkel dokumentálva, egyéb módon jól látható, hogy valóban elkezdődött a Pannon Hőerőmű Zrt. részéről egy munka, ugyanakkor rendkívül kis volumennel és olyan káros hatással, ami egy nagyon erőteljes porfelverést mutat fel. Nagyon komoly aggodalmak fogalmazódtak meg korábban szakemberek részéről is, hogy ez a jelenlegi munkavégzés rendkívül komoly környezeti kockázatokat jelent. Én ezért kérdeztem rá államtitkár úrtól, hogy milyen pontos mérési eredményekkel rendelkeznek a tekintetben, hogy ezek a környezeti kockázatok milyen konkrétumokban jelennek meg Pécsre vonatkozóan, és az semmiképpen nem megnyugtató, hogy ilyen hosszú határidővel kívánják rendezni a munkát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Államtitkár úr, válaszát nem tudom elfogadni. Ez egy rendkívül fontos feladat, és azonnali megoldásért kiált. Köszönöm szépen. (Taps az LMP, az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mennyit ér egy emberélet a kormánynak?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   47-53   53-59   59-65      Ülésnap adatai