Felszólalás adatai

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga László képviselő úr, az MSZP képviselője: „Mi lesz a kutakkal?” címmel. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok százezer, elsősorban vidéken élő magyar ember érdekében szólok újra egy ügyről itt a Házban, hiszen néhány hete ezt már megtettem. Sok százezer embert érinthet ma Magyarországon az, hogy olyan kút található a lakóhelyükön, a házuknál, amely nem rendelkezik megfelelő vízjogi engedéllyel, és ez a legtöbb esetben nem elsősorban az ő hibájuk. Ez a helyzet évtizedek óta is fennállhat adott esetben, de az utóbbi években önök ennek a rendezése, megoldása érdekében nem sok mindent tettek. Korábban elfogadtak egy jogszabályt, amely 2018. december 31-ig kötelezővé tette ezeknek az engedélyezését. Ez most is hatályban van. Ugyan tervezték ennek az eltolását, július 20-án elfogadott az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely ezt a moratóriumot eltolta volna későbbi időpontra, azonban több pontja ennek a jogszabálynak alaptörvény-ellenes volt. Én ezt elmondtam akkor az általános vitában is, és a köztársasági elnök normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságra ezt a jogszabályt, ahol valóban megállapították az alaptörvény-ellenességet.

A helyzet most elég egyértelmű: megoldást vár önöktől több százezer magyar ember, olyan magyar ember, akinek december 31-ig több tízezer, akár százezer forint feletti költséget is vállalva engedélyeztetni kellene az ilyen vízkivételi művüket, házi kútjukat. Nem tettek ebben az ügyben semmit, többször elmondtam, hogy százezrek problémája vár megoldásra, mégse léptek. Nem hangolták össze a két érdeket, magyarán azt, hogy egészséges ivóvize legyen mindenkinek, a vízbázisvédelem érdekeit, és azokat a szociális szempontokat, amik igenis megvannak vidéken, hiszen az állam nagyon sok helyen a megfelelő vezetékes ivóvizet sem tudja biztosítani az állampolgárainak.

Az összehangolás kapcsán júliusban benyújtottam egy módosító indítványt az Országgyűlésben. Hiszem azt a mai napig, hogy ez megoldást jelentett volna a nehéz sorsú kertvárosokban vagy vidéken élők százezreinek, hiszen számukra engedélyezte volna a vízkivételt, a gazdasági célú, nyerészkedő vízkivételt, amely veszélyes a vízbázisvédelemre, viszont nem tette volna lehetővé. Önök azt állították, hogy megoldják a problémát és megfelelő a javaslatuk, azonban a saját maguk által áterőltetett Alaptörvény próbáját sem állta ki ez a javaslat.

Néhány hete egy napirend előtti felszólalást két követeléssel fejeztem be ennek az ügynek a kapcsán. Az egyik az volt, hogy hosszabbítsák meg a moratóriumot. Azt hallom most, és azt halljuk sokan, akik teszünk ebben az ügyben, vagy lépünk ebben az ügyben, hogy meghosszabbítják, bár egyelőre nem látjuk, hogy milyen jogszabályban és milyen módon, az idő pedig ketyeg, hiszen nincs már két hónap sem december 31-ig. Várom azt az információt államtitkár úrtól, és nagyon sokan várják, hogy pontosan mikor dönt erről az Országgyűlés, mi lesz ezzel az üggyel, mikor hosszabbítják meg végre a moratóriumot.

Azonban a történet nem ennyi. Nagyon jól ismerjük az önök jogalkotását, most meghosszabbíthatják még két évével a moratóriumot, nyerhetnek ebben időt, de a tétlenség változatlan is tud lenni az önök politikájában. Az kéne tehát, hogy valóban olyan jogszabályokat fogadjanak el, amelyek rendezik ezt a kérdést, és megoldást jelentenek sok százezer nehéz sorban élőnek, hiszen Magyarországon a háztartások 5 százaléka nincs bekapcsolva a közműves ivóvízellátásba. Vártuk, hogy benyújtanak ilyen javaslatot, de változatlanul nem látjuk az Országgyűlés honlapján.

Ezért arról tájékoztatom államtitkár urat, hogy egy átfogó határozati javaslatot nyújtunk be, amely komplex módon kezeli ezt a kérdést. Ha nem sikerült még benyújtani a javaslatukat, akkor kérem, támogassák majd ezt a javaslatot, amely emellett tulajdonképpen azt is rendezné, hogy igen igazságtalan a vízdíjak megállapítása is. A három-négyszeresét kell fizetni sokszor kistelepülésen a fővárosban vagy a nagyobb városokban tapasztalható vízdíjnak. Rendezni kell azt is tehát, hogy haladéktalanul hozzáférhető legyen mindenki számára, megfizethetően, a megfelelő minőségű ivóvíz. Rendezni kell az EU vízkeret irányelvében biztosított lehetőséggel azt, hogy azok a vízkivételek engedélyezve legyenek a kitermelés és a tározás előzetes engedélyeztetésének követelménye alól mentesítve, ahol ezek nem jelentenek veszélyt a vizek állapotára. S ebbe a fogalomba bizony a háztartási vízigény, az önellátási célú vízhasználat és a kiskerti gyümölcsfák locsolása is be kell hogy kerüljön.

Államtitkár úr, mikor rendezik végre a helyzetet több százezer magyar állampolgár érdekében? Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Pogácsás Tibor államtitkár úr reagál. Parancsoljon!

(11.30)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt napokban volt egy hétpárti egyeztetés a Belügyminisztériumban. Ha ön valóban foglalkozott volna ezzel a témával, akkor tudná, hogy ezen a hétpárti egyeztetésen többek között az ivóvízkutak bejelentésével kapcsolatos határidő módosítása is terítéken volt, és akik jelen voltak ott a hétpárti egyeztetésen, azok ezt a módosítást támogatták is.Az ivóvíz az emberi lét alapja, az egyik legfontosabb elem, ami az emberi életvitelhez szükséges. Nem véletlen az, hogy a kormány nagyon fontosnak tartotta azt, hogy Magyarországon minden háztartás lehetőség szerint ivóvízhálózatokba bekapcsolásra kerüljön. Ön azt mondta, hogy a háztartások 5 százaléka nem került bekötésre. Az ország területének 5 százalékán valóban nincs vezetékes ivóvízhálózat, de ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának 98 százaléka az, aki közvetlenül eléri a vezetékes ivóvízhálózatokat.

Ez persze önmagában is jelzi a meglévő problémát, hogy a nem engedélyezett, illetve be nem jelentett kutak száma és a vezetékes ivóvízrendszerekbe be nem kötött ingatlanok száma között óriási a különbség. A lakosság birtokában lévő, be nem jelentett vízkutak döntő többsége ma Magyarországon elsősorban nem az ivóvíz-szolgáltatást szolgálja, hanem a kertekben felhasznált locsolóvizet szolgáltatja, hiszen ezeknek a kutaknak a nagy része egyébként a hagyományos ásott vagy gyűrűs kút, amelyek nagy része eleve nem is lenne alkalmas arra, hogy ivóvízként használják. De az tény, hogy Magyarországon az 1800-as évektől kezdve alakultak ki kutak, amelyeket részben ivóvíznyerésre, részben mezőgazdasági termelésre használtak. Vannak egyébként még fúrt kutak is, amelyek az 1800-as évek végén mindenféle engedélyezés nélkül készültek el.

Nyilvánvalóan van egy rendkívül fontos igény, azt gondolom, egy teljesen normális társadalmi igény, hogy Magyarország az ivóvízbázisát megvédje, és az ivóvízbázis védelme érdekében legyen belátható időn belül egy olyan konkrét nyilvántartás, amely alapján látható az, hogy az ivóvízbázis hol érhető el, hol termelnek ki vizet, mekkora mennyiségben termelnek ki vizet, és vajon van-e veszélye annak, hogy ezeket a vízkivételre használt műveket adott esetben  sajnos ilyenre is van egyébként példa  szennyvíztárolóként vagy szeméttárolóként használják. Ezért nagyon fontos az, hogy a kutak pontos helyzetét, kapacitását és a kutak fizikai megvalósulásának az állapotát valamilyen módon ellenőrizzük.

Felhívom képviselő úr figyelmét is, hogy ez a helyzet nem az elmúlt évben vagy évtizedben alakult ki, ez évtizedek óta egy folyamat. Nagyon sok kút épült meg akkor, sok kutat készítettek el, amikor ennek egyébként bejelentési kötelezettsége volt, de ezt a polgárok nem hajtották végre. Nyilvánvalóan ebből most feltorlódott egy jelentős problémahalmaz, amit mi mindenképpen meg fogunk oldani, úgy gondolom, és meg is tudunk oldani.

Az állami hatósági díjak elengedése lehetővé tette azt, hogy egészen pontosan a nyilvántartásba vételhez szükséges eljárás minél kisebb összegbe kerüljön, de valóban, a létesítmény műszaki felülvizsgálatának mérnöki díja rendkívül magas. Itt azt kell eldönteni, és azt gondolom, ez elsődlegesen nem pártpolitikai vagy politikai kérdés, hogy a műszaki létesítmény tényleges kialakításának a dokumentálása, magyarul a kút feltárása és a kút állapotának dokumentálása kötelezően része legyen-e a nyilvántartásnak vagy sem. Mert ha nem, akkor nyilván gyakorlatilag térítésmentesen vagy nagyon kis összegből megoldható a kutak nyilvántartása, viszont ennek hátulütője az, hogy a tulajdonos bevallása alapján kell elfogadni azt, hogy az a kút veszélyezteti-e az ivóvízbázist vagy sem. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy a teljes műszaki feltárás megtörténjen, annak viszont egyértelműen ára van. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai