Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! „A betegjogok érvényesülése Magyarországon” címmel a DK képviselőcsoportjából László Imre képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ugye, a XXI. században élünk, ami azt jelenti, hogy a betegek meghatározott jogokkal rendelkeznek, vagy legalábbis kellene hogy rendelkezzenek. A betegjogok sorába nagyon fontos területek tartoznak, így az egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz, a tájékoztatáshoz, az önrendelkezéshez, az ellátás visszautasításához, az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez, az orvosi titoktartáshoz, az intézmény elhagyásához és panaszeljáráshoz való jog.Más kérdés természetesen az, hogy ezek a jogok milyen mértékben érvényesülnek, illetve mennyire képesek a betegek érvényesíteni azokat. Ezen a területen, be kell vallanom önöknek, nem állunk jól. Egy elvégzett felmérés szerint leggyakrabban, az esetek 42 százalékában az egészségügyi ellátáshoz való jog sérül, amit az emberi méltósághoz való jog sérelme követ 28 százalékos gyakorisággal. Meglehetősen sűrűn, az esetek 15 százalékában találkozhatunk a tájékoztatási jog sérelmével is.

Az Európai Unió alapjogi chartájának 35. cikke kimondja, idézem: „Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.” Erre hivatkozik az Európai Unió 2002-ben Rómában elfogadott betegjogi chartája, amely még kiegészíti: „Az emberi egészségvédelem magas színvonalára vonatkozó kötelezettség emberi és társadalmi szintekre egyaránt kiterjed, azt szolgálja, hogy a nemzeti kormányzatok ne csak a minimumszint kialakítására törekedjenek, hanem annál magasabb normák elérését tűzzék ki célul.”

Magyarország azonban nem tartja be a betegjogi chartának a lakosság egészségügyi ellátására vonatkozó előírásait. A kormány a saját elitje számára létrehozott egy luxusfeltételekkel működő, kiváltságos rendszert, amíg az állampolgárokra egy aluldotált, minimális szakmai előírásoknak is megfelelni képtelen szolgáltatási hálózatot hagyott.

Látom egyébként a meglepetést, de szabad legyen emlékeztetnem önöket arra, hogy a magyar kórházak jelentős része, Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi egészségügyi államtitkár által is bevallottan nem felel meg még a minimumfeltételeknek sem, a hiányos létszámok vagy a hiányzó műszerek, vagy az épületek állapota miatt.

Budapesten egy minden tekintetben csúcsszínvonalú, úgynevezett szuperkórházat kívánnak lélegzetelállító költségekkel létrehozni, amely átveszi a Kútvölgyi VIP-ellátással kapcsolatos feladatait is. Mindezzel pedig sérül a betegjogi charta 2. pontjában foglalt hozzáféréshez való jog, amely szerint minden személynek joga van az őt megillető egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez. Ez a hozzáférés mindenki számára garantált, pénzügyi, illetve földrajzi helyzetre, továbbá a betegség típusára vagy a kezelés idejére való tekintet nélkül.

Sérül továbbá az európai betegjogi charta 8. pontja is, amely azt deklarálja, hogy minden személynek joga van a színvonalas ellátáshoz, figyelembe véve a minőségre vonatkozó előírásokat. A betegjogok érvényesülésének szempontjából kitüntetett szerepük van a civil szervezeteknek és az egészségügyi intézmények vezetőinek. Fontos feladat jut mellettük az ombudsman intézményének, továbbá a jogi szervezeteknek és a bíróságoknak is.

Ezzel szemben viszont a 2011-es (sic!) kormányváltást követően az intézményvezetők és szakmai kollégiumok tagjainak kiválasztása során a szakmai megfelelőség helyére a politikai megbízhatóság lépett, de elsorvasztották a betegjogok érvényesítése szempontjából oly fontos civil szervezetek működését is. A napjainkra kialakult, erősen bürokratikus rendszerek igazi hungarikumnak számítanak, amennyiben  fordítva működve  az államot védik a beteggel és a betegjogokkal szemben.

A Demokratikus Koalíció elkötelezett az európai mintára működő, független betegjogi rendszer mellett, amelyben fontos szerepet kell kapniuk a civil szervezeteknek, és amelyeket olyan jogokkal kell felruházni, hogy képesek legyenek gyorsan és hatékonyan segíteni a betegérdekek érvényesítését. A működés függetlenségét garantáló anyagi alapokat független források vagy költségvetési automatizmus útján kell biztosítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amit ön nemzetközi chartákból idézett, tisztelt képviselő úr, azt mindenki támogatja, és mindenki a megvalósulásán dolgozik. Vannak olyan kormányok persze, amelyek ez ellen dolgoznak, és vannak olyan kormányok, amelyek a betegjogok megvalósulásáért dolgoznak.Amikor ön arról beszélt és a betegjogi chartát idézte, hogy fontos a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, akkor például visszagondolhatna azokra a pillanatokra, amikor bezártak Magyarországon négy kórházat, a Szabolcs Utcai Kórházat, a svábhegyi gyerekkórházat, az OPNI-t, a Schöpf-Merei Kórházat. Ez vajon javította a hozzáférést vagy rontotta? Szerintünk rontotta.

(9.40)

De ön akkor nem szólalt fel, hanem támogatta azt a kormányzatot, és most is az ő frakciójukban ül. Ön viszont harcosan kiállt a vizitdíj mellett, amely szintén nem a hozzáférést javítja az egészségügyi ellátáshoz, hanem a hozzáférést akadályozza az egészségügyi ellátáshoz. Támogatta a kórházi napidíjat, amely nyilvánvalóan nem az emberi jogok kiteljesedését szolgálja, hogy valaki azt számolgatja, hogy még egy napig ki tudjae fizetni a kórházi napidíjat és bent marade a kórházban. De nem hinném, hogy a betegek tájékoztatását szolgálta az, amikor 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, vagy amikor 16 ezer aktív kórházi ágyat leépítettek. Végképp nem gondolnám azt, hogy az emberi jogok érvényesülését szolgálta az, amikor önök minden magyar ápolótól és minden magyar orvostól elvettek egyhavi bért. Ezek pontosan ezek ellen az alapjogok ellen dolgoztak.

Ezzel szemben mi igyekszünk mind a hétköznapi gyakorlatban, mind pedig a betegjogi képviseletben segíteni a betegeket, pontosan azért, hogy a betegek, ellátottak, gyermekek joga egy integrált jogvédelmi rendszerben minél inkább megvalósuljon mind a jelzés, mind az értékelés, mind a javaslattétel szempontjából. Azt mondhatjuk, hogy mind a fogadóórákon, levélben, telefonon, e-mailben egyaránt elérhetők a betegjogi képviselők, valamint a központi panaszirodában, és ingyenes zöld számon is utolérhetők, pontosan azért, hogy érvényesüljenek a betegjogok.

Ezért indítottunk plakátkampányt minden fekvőbeteg-intézményben többféle tájékoztató anyaggal. Összesen 500 ezer plakát került kihelyezésre a magyar egészségügyi intézményekben, hogy minden beteg a saját jogaival tisztában legyen. Ebből látható is, hogy emelkedik az integrált jogvédelmi szolgálathoz, a betegjogi képviselethez fordulók száma, hiszen nagyobb a bizalom, látják, hogy mi az elérhetőség, nagyobb a bizalom az irányukban. Így a tavalyi évben összesen 28 322 bejelentést értékeltek, ebből a betegjogi 14 622 volt, a többi gyermekjogi és ellátottjogi beadvány volt. Úgyhogy azt hiszem, ezen a téren is igyekeztünk mind a konkrét betegjogi érdekképviseleti rendszert, mind pedig magának az egészségügynek a betegjogokat még inkább tiszteletben tartó mivoltát erősíteni.

A jövő évi költségvetés ezt szolgálja, hiszen ha összehasonlítom az utolsó baloldali kormány által beterjesztett költségvetést és a jövő évi költségvetést, amiről ezen a héten szavazunk, a kettő között a különbség az egészségügyben a betegek ellátásában, ha úgy tetszik, a betegek alapjogainak érvényesülésében 647 milliárd forint. 647 milliárdnyi érvünk van amellett, hogy miért érvényesülnek most jobban a betegek alapvető jogai és az emberek alapvető elvárasai az egészségüggyel kapcsolatban, mint az önök idején. Ne feledjük, önök még az Egészségbiztosítási Alapból is kiszedtek 200 milliárd forintot. Az elmúlt években végre most már nem 1300-1400 vagy 1500 milliárd forint környékén mozog a Betegbiztosítási Alap, hanem 2000 milliárd forint fölött van.

Szintén fontos, hogy a jövő évi költségvetés 42 milliárd forint többletet tartalmaz a budapesti és Pest megyei kórházfejlesztésre, és az is a betegjogok érvényesülését szolgálja megszületésünk pillanatában, hogy a családbarát szülészetek kialakítására összességében 10 milliárd forint keretet tartalmaz az idei és a jövő évi költségvetés, 5-5 milliárd forint értékben. Vagy az is a betegjogok érvényesülését szolgálja, hogy ki mennyi idő alatt jut valamilyen kezeléshez, valamilyen orvosi beavatkozáshoz. Ha valaki 2012-ben szürkehályogműtétre várt, 324 napot kellett várnia, most ez 95 nap. A betegjogok jobban tudnak érvényesülni, ha valaki harmadannyi időt várakozik egy szürkehályogműtétre. De egy gerincstabilizáló műtétnél is önök 514 napig váratták a betegeket, ez most már ennek a töredékrésze, közel 300 nap. Egy térdprotézisműtétnél önök 704 napig várták, hogy a betegjogok érvényesülhessenek, ez most már csak 329 nap, amíg egy csípőprotézis-műtétnél önök 459 napig váratták a betegeket, ez most már jóval kevesebb, 274 nap.

Mi úgy gondoljuk, hogy azok a többletforrásoknak, amelyek például a várólista-csökkentési programba 20 milliárd forint értékben kerültek be, sikerült valódi betegjogi érvényesülést megvalósítaniuk. Így mondjuk, szürkehályogműtétre Magyarországnál rövidebb időt csak Hollandiában és Olaszországban kell várni, és minden más európai ország Magyarország mögött van, de csípőprotézisben vagy térdprotézisben a 8. vagy a 9. legjobb helyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vagyunk az európai összesítésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai