Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. OLÁH LAJOS (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés a toporgás költségvetése. Ez a költségvetés toporgás az országnak és toporgás Teréz- és Erzsébetváros lakóinak. Ez a költségvetés távolodás az európai életszínvonaltól, és távolodás a biztonságtól. Ez a költségvetés nemcsak az európai életszínvonaltól való távolodást jelenti, hanem a környező országok életminőségétől, biztonságától való távolodást is, a leszakadás költségvetése. A kormány által beterjesztett 2019. évi költségvetés… (Dr. Vitányi István közbeszólására, az elnök felé fordulva:) Ne haragudjon, nem tudok beszélni, mert állandóan közbeszól. Köszönöm szépen.A kormány által beterjesztett 2019. évi költségvetés-tervezet meg sem próbál megoldást nyújtani a magyar társadalom legfontosabb problémáira. A többség számára állandó fenyegető veszély marad a leszakadás, saját és családja helyzetének romlása.

(17.10)

A társadalom mintegy egyharmada továbbra is a létminimum szintjén vagy az alatt, lényegében hónapról hónapra kénytelen élni, és reménye sincs a felemelkedésre.

Választókerületem, a budapesti VI. és VII. kerületek ugyan az országos átlagnál jobb helyzetben levő városrészek, de az itt élők is számtalan területen várnak állami segítséget.

Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy hosszú évek küzdelme után az UNESCO hivatalosan is a világörökség részének nyilvánította az Andrássy utat és a környező utcákat, illetve a Belső-Erzsébetváros nagy részét kitevő zsidónegyedet. Ezek a belvárosi részek rengeteg látogatót vonzanak kül- és belföldről egyaránt, akik jelentős bevételt generálnak a költségvetésnek, és messzire viszik el a főváros és hazánk jó hírét.

A világörökségi státusz azonban nem csak privilégium, kötelezettségekkel is jár. Az Andrássy úton és környékén, illetve a zsidónegyedben a közterületek és a házak jó része felújításra vár. Ezt a terhet sem a kerületi önkormányzatok, sem a lakók egyedül vállalni nem tudják. Ékes példája ennek a Kodály köröndön négy éve leégett és azóta is lakhatatlan patinás társasház esete.

A korábbi gyakorlattal ellentétben az új ciklusban érdemi nagyságú állami és uniós pályázati forrást kell nyitni, amelyre kifejezetten a fővárosi világörökségi részek lakóközösségei és önkormányzatai pályázhatnak.

Teréz- és Erzsébetvárosban azonban nemcsak a világörökségi részekben, hanem a kerület többi részén is ezres nagyságrendben lenne szükség társasházak felújítására, energetikai korszerűsítésére. A kulturált, vonzó kinézetű belváros kiemelt városképi és turisztikai jelentőséggel bír. A választókerületemben egyre több idős ember él, ezért a múlt században épült házakban kritikus fontosságú minél több felvonó kiépítése, illetve a meglevő felvonók korszerűsítése.

Az elmúlt ciklusban a kormány a felhasználható uniós források döntő részét deklaráltan közintézmények felújítására fordította. Az országos szinten a társasházaknak biztosított pályázati források a felújításra váró épületek töredékére voltak elegendőek, és jellemzően részleges, például energetikai korszerűsítést tettek lehetővé. Különösen hátrányos helyzetben volt számtalan erzsébetvárosi és terézvárosi társasház, mivel nemes egyszerűséggel kizárták a pályázatokból az 1947 előtt épült házakat. A következő években paradigmaváltásra van szükség, a közintézmények után most a társasházak élvezzenek prioritást.

Prága városa a pozitív példa, hogy jelentős állami szerepvállalással, pályázati források biztosításával, az önkormányzat és a lakók hozzájárulásával hogyan lehetne az egész belvárost fokozatosan, teljeskörűen megújítani. Az 1945 előtti budapesti épületeket pedig nem diszkriminálni, hanem támogatni kell a pályáztatás során, hiszen ezek megőrzése az utókornak kiemelt nemzeti és fővárosi érdek is. Erre is több forrást kell biztosítani.

Mi vár a jövő évben a teréz- és erzsébetvárosi diákokra? Sajnos nem sok jó. Az előbb is elhangzott, hogy 15 milliárd forinttal többet szán a kormány az oktatásra. Ez szánalmas. Az oktatás teljes költségvetése 2356 milliárd forint. Ha 15 milliárddal nő, ez alig több, mint gyakorlatilag fél százalék, azaz 100 forinthoz összesen 60 fillér pluszpénzt ad a kormány. Még egyszer mondom, 100 forinthoz 60 fillér pluszpénzt ad a kormány. Ez alapján jövőre nemhogy nem nő, hanem érdemben csökken az oktatás támogatásának reálértéke.

Ami még érdekesebb, hogy a tervezet szerint 194 milliárdról 230 milliárdra nő az egyházi iskolák támogatása, ami 18 százalékos emelés. Mivel összesen 37 milliárddal nő az oktatás teljes támogatása, eközben jövőre az egyházi oktatásnak 36 milliárddal jut több pénz, az egyházi felsőoktatás támogatására pedig 5 milliárddal. Így az állami iskolákba járó diákoknak jövőre kevesebb pénz fog jutni, mint ami ebben az évben jutott.

Az oktatás területén tovább nő a hatalmas különbség, ami az egyházi, illetve az állami iskolába járó diákok támogatása között van. Már idén is 3,4-szer többet kap egy egyházi iskolába járó diák dologi kiadásra, mint idén. Jövőre ez a különbség tovább fog nőni. Nem az egyházi iskolák támogatását kell csökkenteni, hanem a KLIK-es állami fenntartású iskolák támogatását megemelni az egyházi iskolák szintjére. Erre költségvetési forrásokat kell biztosítani.

Szintén vesztesei lesznek a költségvetésnek a nyugdíjasok. Jövőre az önök által mondott 2,7 százalékos soványka emelést kapnak csak a nyugdíjasok, miközben az általuk vásárolt árucikkek folyamatosan drágulnak. Ráadásul az elmúlt években a nettó keresetek 10-12-13 százalékkal nőttek, ezzel szemben a nyugdíjak 2,5-3 százalékkal emelkedtek. Jövőre az előre kalkulált inflációval azonos mértékben, nagyjából 2,7 százalékkal korrigálják. Ennek következtében a nyugdíjak és a bérek közötti szakadék rohamosan nő.

Belső-Erzsébetvárosban és Terézváros déli részén az elmúlt években mára egy olyan szórakozónegyed alakult ki, ami európai szintű turistacélponttá nőtte ki magát, az állam és a főváros ennek egyértelmű nyertesei. A központi büdzsé éves szinten sok milliárd forint adóbevételt realizált a bulinegyedben működő szórakozó- és vendéglátóhelyektől, és a negyed szerves része lett Budapest turisztikai látványosságainak. Erzsébet- és Terézváros szenvedi el azonban a bulinegyed működésének minden negatívumát. Hatalmas zaj, szemétterhelés, az ezzel járó megnövekedett közbiztonsági, köztisztasági feladatok. Ehhez sajnos az itt élők szinte semmilyen kormányzati segítséget nem kapnak.

Javaslom, hogy az állami költségvetés a bulinegyedből beszedett adók terhére évente 1 milliárd forint plusztámogatásban részesítse az erzsébetvárosi, illetve 500 millió forint támogatásban a terézvárosi önkormányzatot a megnövekedett közfeladatok finanszírozása érdekében. Az éjszaka nyitva tartó szórakozó- és vendéglátóhelyek felügyeleti adóját emelni szükséges a kerületi közteherviselésben való arányosabb részvétel érdekében.

Végezetül szeretném elmondani, hogy minden felmérés szerint a magyar embereket leginkább az egészségügy, az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos problémák izgatják, aggasztják. A Péterfy Sándor Utcai Kórház nemcsak Teréz- és Erzsébetváros lakóinak, hanem több megye betegellátásában is részt vesz, az ő egészségük megőrzésében is közreműködik.

Figyelembe véve, hogy a kormány 2019-re tervezett költségvetésének egészségügyre vonatkozó számai sajnálatos módon, ahogy megnéztük, a helyzet rosszabbodását vetítik előre, ez a költségvetés, ami a szinten tartáshoz sem elegendő, paradox módon megszorításokat tartalmaz akkor, amikor állítólagosan a gazdaság felfutóban van és példásan teljesít. Ez szűkebb képviselői területem vonatkozásában is azt jelenti, hogy a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Szakrendelő, illetve az alapellátás eddigi gondjai és problémái állandósulni fognak, a működési zavarok mélyülnek. Előre látható, hogy a folyamatosan megüresedő háziorvosi és fogorvosi praxisok mellett megjelennek a gondok a gyermekellátás területén is.

A fővárosi kórházfelújítási program alapvetően téves hangsúlyokkal került megtervezésre. Nem elitkórházat kell építeni a közlekedési infrastruktúra nélküli pusztaság és egy korábbi mocsaras terület közepére, hanem a meglevő kórházakat kell minden téren rendbe rakni.

A választókerületem lakói számára elfogadhatatlan, hogy a Péterfy Kórház nem került bele a fővárosi súlyponti kórházak közé, miközben a felújítási források hosszú éveken keresztül csak ezekhez a kórházakhoz fognak kerülni. Első lépésként az a célszerű, hogy ha a kórházak adósságállományát rendezni kell minden évben, akár többször is, előre kalkulálnák, hogy ne ilyen utólagos tűzoltás legyen. Második körben a felmérések alapján azt lehet mondani, hogy körülbelül 15 milliárd forintra van szükség az épületrekonstrukcióra, amivel a Péterfy Utcai Kórházat egy új, modern, XXI. századi kórházzá lehet felfejleszteni, és 5 milliárd forint eszközbeszerzésre, amely alapján nemcsak az épületeket tudjuk rendbe tenni, hanem olyan eszközök kerülnek bele, amelyek megfelelnek egy XXI. századi modern kórházzal szembeni elvárásnak.

Ezt a 20 milliárd forintot kellene a költségvetésben biztosítani akár stadionok helyett, vagy akár ahelyett, hogy a taopénzeket ne engedje ki a kormány a markából, hanem folyassa be rendesen a költségvetésbe, és biztosítsa azt az egészségügynek.

Végül, de nem utolsósorban olyan érdemi bérfejlesztésre van szükség, amely képes megbecsülni és itthon tartani a világ legjobbjai közé tartozó orvosainkat és az ápolóinkat. Ahhoz viszont, hogy ezeknek a kritériumoknak és elvárásoknak meg tudjunk felelni, az előzőekben részletezett feltételeket a Péterfy Kórház munkájának biztosítása érdekében meg kell valósítani.

Teréz- és Erzsébetváros lakói nevében azt kérem, hogy a költségvetési törvény az általam elmondottak szellemében kerüljön módosításra. Köszönöm figyelmüket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)