Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban elhangzott néhány fölvetésre szeretnék reagálni, illetőleg remélem, hogy az állításokat, amelyek akár az önkormányzatiság, akár az állami jóléti kiadások tekintetében, akár az állam működési kiadásai tekintetében megfogalmazódtak, tényszámokkal tudjuk cáfolni.Hohn Krisztina képviselő asszony hozzászólására csak azért utalnék vissza, mert ő az önkormányzatiság megvédése, az önkormányzatok megvédése mellett állt ki. Akkor tényszerűen szerintem célszerű elmondanunk, hogy az önkormányzati alrendszer az elmúlt években végig többlettel zárt. Amikor önkormányzatok stabilitásáról, az önkormányzatok mozgásteréről beszélünk, akkor, azt gondolom, a pénzügyi mutatókat első helyen meg kell nézni.

Másodszor: meg kell nézzük azt, hogy milyen intézkedéseket hajtottunk végre. Bőven ezermilliárd forint fölötti volt az az adósság, amitől az önkormányzatok megszabadultak. És ha kontrollnak tekintik az önkormányzatok azt, hogy felelősen kell gazdálkodniuk, nem lehet működési hiányuk, fejlesztési célokra csak akkor vehetnek fel hitelt, ha a várható bevételeik lehetővé teszik a hitel törlesztését, akkor igen, azt gondolom, hogy e tekintetben szükséges és fontos változás történt az önkormányzatok életében. Ez vezetett el oda, hogy ma sokkal stabilabb önkormányzati gazdálkodást láthatunk, mint az említett jogszabályváltozások előtt, mondjuk, 2010-et megelőzően.

A képviselő asszony a közalkalmazottak béréről is szólt, illetőleg az önkormányzati tisztviselők béréről. Először is rögzíteni szeretném, hogy a közalkalmazotti kategória rendkívül széles kört fed le. Közalkalmazottak az egészségügyi dolgozók, közalkalmazottak a tanárok. Tudjuk, hogy esetükben milyen béremelés valósult meg. Azt is tudjuk, hogy az önkormányzatok a saját gazdálkodási szabadságukkal élve, amikor felelősen megtehették, hogy bért emelnek, akkor ezt meg is tették. Tehát a jelenlegi önkormányzati bérstruktúrában látjuk, hogy számos önkormányzat az illetményalapot megemelte, hiszen pénzügyi forrásai lehetővé tették a magasabb bér fizetését.

A jövő évi költségvetés abban lép előre, hogy a nehezebb helyzetű, rosszabb pénzügyi körülmények között működő önkormányzatok részére egy 11 milliárd forintos keretet határoz meg, amelyből az említett önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, tehát a hivatali munkát végző személyek esetében valósulhat meg béremelés úgy, ahogy említettem, számos önkormányzat a saját forrásaiból az önkormányzati köztisztviselőknél ezt a béremelést már végre tudta hajtani.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr (Z. Kárpát Dániel: Jelen.) azt mondta, hogy az állam működési kiadásai jelentősen növekednek, 170 milliárd forint körüli összeget mondott. Ezeket a tételeket a benyújtott törvényjavaslat 284. oldala tételesen bemutatja. Az állam működési funkcióinak kiadása valóban mintegy 167 milliárd forinttal növekszik.

(16.50)

De nézzük meg, hogy mik ezek a tételek! Ezen belül szerepel a védelem, és szerepel a rendvédelem és közbiztonság. Elhangzott, hogy bőven 150 milliárd forint fölötti e két területnek a növekedése. Nem igaz az állítás, hogy az állam a saját közvetlen működésére, úgymond az adminisztráció működésére ilyen nagyságú többletet költ el. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Pont ezért mutatjuk be tételesen, hogy mely területeken hogyan változik a 2019-es tervezett kiadás a 2018-as kiadáshoz képest.

Az úgynevezett általános közösségi szolgáltatások kiadása mintegy 15 milliárd forinttal növekszik. Ebben benne vannak az alapkutatástól a törvényhozó, végrehajtó szervezetek kiadásain át a műszaki fejlesztés kiadásai is, és itt hullámzó tételt látunk. Vannak 2018-ban olyan beruházások, amik kifutnak, ami miatt a 2019-es tervezett összeg csökken. Ez igaz például a törvényhozó és végrehajtó szervezetek kiadására. Ha a szűken vett állami működési kiadást nézzük, akkor tisztelettel arra kérem a képviselőket, hogy nézzük meg ezt a sort, és arról is beszéljünk, hogy egyedi beruházások kifutása mellett, már ebben a vitában is elhangzott, a kormánytisztviselők esetén is béremeléssel számol az állam. Értelemszerűen, ha a kormánytisztviselők bére növekszik, akkor azon a tételen a kiadások növekszenek. Úgy érzékeltem, hogy ebben eddig konszenzus volt.

Korózs Lajos képviselő úr szintén említette az állami kiadásokat és az állami bevételeket. Úgy fogalmazott, hogy az állam nagyon sok pénzt szed be, az állami elvonások növekednek. Én ilyenkor azt kérem, nézzük meg, hogy melyik tételen. Ha arról beszélünk, hogy az állam adójellegű bevételei növekednek, akkor, képviselő úr, azt is hozzá kell tegyük, hogy ez a bevételnövekedés megvalósulhat az adókulcsok emelésével, és megvalósulhat úgy, hogy a gazdaság bővülésének, a foglalkoztatottak számának és a reálbérnek a növekedése következtében növekszenek a bevételek.

Akkor nézzünk az elmúlt évekre vissza, és nézzük meg a ’19-es költségvetést! A munkavállaláshoz kapcsolódó adóknál adókulcscsökkentések valósultak. A személyi jövedelemadónál ’19-ben is a kétgyermekes családok esetében az adókedvezmény bővül. A szociális hozzájárulási adónál érdemi csökkenés valósult meg, mégis ezekből a tételekből az adókulcscsökkentések ellenére, illetve az adókedvezmények bővülése ellenére családi kedvezménynél már több mint 360 milliárd forintot hagy ott ez az új rendszer a családoknál. Ezek ellenére, hál’ istennek, a személyijövedelemadó-bevételek vagy a szociális hozzájárulási adó bevételei növekednek. Miért? Azért, mert Magyarországon az Európai Unió átlagát érdemben meghaladó növekedés valósult meg a 2013-as növekedési fordulat óta, és nemcsak a gazdaság bővülése mutat véleményem szerint európai viszonylatban impozáns számokat, hanem a foglalkoztatottak számának és a reálbéreknek az alakulása is. Ennek köszönhető, hogy az adóalapok nagyobb mértékben növekedtek, mint a kulcs csökkentése miatti bevételkiesési hatást feltételezhettük volna.

Cáfolnom kell azt az állítást, hogy az állam a jóléti funkciókból forrást vont ki. Nézzük meg megint tételesen, hogy a jóléti kiadások között milyen kategóriák vannak! Sokszor, a mai napon is, illetőleg korábban is elmondtuk, hogy igen, egyébként a munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások csökkentek, azzal együtt, hogy amit képviselő úr mond, a munkanélküli-segély összege növekszik a terv szerint 2019-ben. De megint megkérdezem: miért? Vajon azért, mert a munkanélküliek száma növekszik? (Korózs Lajos közbeszól.) Képviselő úr, vagy pedig azért, mert a munkanélküli-segély igazodik a korábbi béréhez? Nem arról van szó, hogy a tavalyi évben két számjegyű volt a béremelkedés, a reálbér-emelkedés is, és az idei évben is a bruttó bérek több mint 10 százalékkal növekedhetnek? És 2019-ben is azzal számolunk, hogy nemzetgazdasági szinten közel 9 százalékos lehet a bérnövekedés. Értelemszerűen, ha növekednek a bérek, akkor ugyan a munkanélküliek száma csökkenhet, de megint a bértömeg növekedése eredményezheti, hogy összességében a kifizetendő, munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások nominálisan növekedhetnek, hál’ istennek, reálértelemben, GDP-arányosan bármilyen összehasonlításban 2010-hez képest ezek érdemben mérséklődtek. 2010-ben 12 százalék körüli volt a munkanélküliség, a tavalyi év végén ez 3,8 százalék volt.

Ismét el kell mondjam, hogy sem az egészségügyből, sem az oktatásból forráskivonás nem volt, és forráskivonás alatt értem a nominális összegeket, és forráskivonás alatt értem, ha megnézzük a 2010-hez képesti helyzetet, az inflációval korrigált reálértékeket is. Értelemszerűen nem beszélhetünk sem az egészségügy, sem az oktatás területén forráskivonásról 2019-ben sem, épp ellenkezőleg, ezek a kiadási tételek növekszenek.

Ismét elmondom azt, hogy az oktatásnál az abszolút összegű 15 milliárd forintos emelkedés a jövő évben az idei évhez képest azzal együtt valósul meg, hogy az európai uniós források ciklikussága miatt közel 90 milliárd forinttal csökkennek az uniós felhasználású projektek, hiszen beruházások valósulnak meg az idei évben, amelyek az uniós oktatási célú támogatások csökkenését eredményezik 2019-ben 2018-hoz képest. Ezt a csökkenést ellensúlyozza, sőt haladja meg a pusztán hazai finanszírozású tételek növekedése.

Ami a szociális hozzájárulási adó csökkentését illeti, le kell szögezzem azt, hogy a kormány tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet 2016-ban a szociális partnerekkel, a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel megkötött. Ebben a megállapodásban az szerepel, hogy a versenyszféra reálbérének emelkedésével összhangban valósul meg, valósulhat meg a szociális hozzájárulási adó kulcsának 2 százalékpontos csökkenése. Akkor valósul meg, amikor az említett béremelkedési feltételt teljesíteni tudjuk, amikor a KSH erről információt ad. Azt is mondhatom, hogy a megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy ha akkora bérrobbanás valósul meg a magyar gazdaságban, ami éven belül akár kettő alkalommal történő módosítást tenne lehetővé, akkor a kormány tartani fogja magát az ígéretéhez, és akár év közben újabb csökkentést fog bejelenteni.

Azt is meg kell említsem, hogy ezen megállapodás kettő év tekintetében rögzítette a minimálbér, garantált bérminimum emelését és ehhez kapcsolódóan a szociális hozzájárulási adó kulcsának egzakt csökkenését. Hál’ istennek, az idei évben olyan mértékű béremelés valósul meg, amely nem az eredetileg kalkulált 2 százalékpontos, hanem 2,5 százalékpontos szociálishozzájárulásiadó-kulcs csökkenését tette lehetővé. Ismétlem, a 2019-es 2 százalékpontos csökkenés akkor fog megvalósulni, amikor a megállapodásban lefektetettek szerinti bérváltozások megvalósulnak. Ennek konkrét időpontját jelenleg még nem tudjuk megmondani.

Ami a minimálbért illeti, sem a közszférában, sem máshol nem lehetnek olyan személyek, akik a minimálbér, illetőleg a garantált bérminimum alatt keresnek. Ilyen nincsen! A bérkompenzáció, ahogy képviselő úr is tudja, azt a célt szolgálja, hogy minimum azt az összeget keressék a közszférában foglalkoztatottak 2019-ben is, ami a ’18-as szint volt. De azért ez egy nagyon elhanyagolható kis rész a közszférában dolgozók tekintetében, akik erre az összegre úgymond rászorulnak. Sőt, az egészségügyben például úgy kapják meg továbbra is a bérkompenzációt, hogy érdemi keresetnövekedés valósult meg. El kell mondjam, hogy azért 2012-13-ban volt az egészségügyben dolgozóknál egy érdemi emelés, majd ezt követően 2016-ban egy többéves megállapodás keretében az ápolók fizetése 26,5 százalékkal növekedett a megállapodás szerinti első évben, a második évben 12 százalékkal, utána 8 százalékkal, és a jövő évi költségvetésben is újabb 8 százalékos növekedéssel kalkulálunk. Ezen béremelések mellett is az érintett réteg a bérkompenzációt megkapja.

De amit mondani szeretnék, az az, hogy egyrészről a minimálbérnek  itt vannak előttem a statisztikák, és azért az elmúlt nyolc évet mégiscsak meg kell említsem  a nominális bruttó összege 88 százalékkal emelkedett 2010 és ’18 között. A nettó növekedés, illetőleg ami még súlyosabb, fontosabb, a reálnövekedés, inflációval korrigált növekedés 29,9 százalék volt azon személyek esetében, akiknek nincs gyermekük. Ha valakinek egy gyermeke volt és minimálbért keresett, akkor 44,1 százalékos volt a reálkereset-növekedés, hangsúlyozom: reálkereset. A kétgyermekeseknél ez 79,5 százalék, és a háromgyermekeseknél 90 százalék.

Én most nem akarok a 2010 előtti időszakról szólni, de itt van az előző nyolc év is, kérdés esetén szívesen elmondom, hogy hogyan alakultak ezek a számok korábban. Mégis ezeket azért mondom el, mert szerintem az elmúlt időszakban, elmúlt években igenis a minimálbéren dolgozóknál is egy jelentős béremelkedés valósult meg, és cáfolnom kell azokat az állításokat, amelyek a vezérszónoki hozzászólásokban is elhangzottak arról, hogy a költségvetés a 2018-as év tekintetében vagy a ’19-es év tekintetében a társadalmi szétszakadást szolgálja.

(17.00)

Épp ellenkezőleg: azért soroltam fel a minimálbéres foglalkoztatottak reálkeresetének a változását, hogy azt lássuk, hogy igen, náluk az adóváltozásokkal és az inflációval együtt figyelembe véve, egy nagyon jelentős reálkereset-növekedés valósult meg.

Ami pedig a béremelések zárásaként a közszférát illeti, a költségvetési szerveknél nagyságrendileg 700 ezer fő foglalkoztatott van. Ebből a 700 ezer főből több mint 550 ezer fő tekintetében az idei évvel bezárólag valósult meg érdemi béremelkedés. És amikor az „érdemi” jelzőt használom, akkor mondhatom a honvédeket, a rendőröket, a pedagógusokat, az ápolókat, egy széles kört. 150 ezer fő volt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak tekintetében, ahol rendszerjellegűen, központi intézkedéssel nem volt béremelés, de itt is, például az önkormányzati köztisztviselőknél a helyi pénzügyi lehetőségek szerint számos helyen béremelés valósult meg.

A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat azzal megy tovább ezen az úton, hogy az ígértek szerint a gazdaság teljesítményével összhangban valósulhat meg a következő évben béremelés. Érdemi növeléssel számolunk. Abban kérem a tisztelt Országgyűlés megértését, hogy jelenleg arról tudjak beszámolni, hogy a tartalékok között szerepel a béremeléshez szükséges forrás. Ebben a kérdésben, a konkrét béremelési mértékben vagy annak az ütemezésében a kormányzat a döntést még nem hozta meg, de ismétlem: a jövő évi költségvetési törvény úgy készült, hogy a kormánytisztviselőknél, illetőleg az említett módon 11 milliárd forintos kerettel az önkormányzati köztisztviselőknél a béremelés fedezete rendelkezésre áll. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)