Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét.  Németh Szilárd István Gréczy Zsolt és Hajdu László felé: Álljatok fel, itt az elnök!  A DK két képviselője ülve marad.  Cseresnyés Péter: Nem volt gyerekszoba, ilyen egyszerű!  Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok tisztelt képviselőtársaim, foglaljanak helyet! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 16. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Szilágyi György jegyző urak lesznek a segítségemre.Köszöntöm kedves vendégeinket, és mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai munkánkat.

Most napirend előtti felszólalások következnek. „Magyarország 2019 tavasza” címmel a DK képviselőcsoportjából Gréczy Zsolt képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hadd kezdjem azzal, hogy a Demokratikus Koalíció úgy értékeli az európai parlamenti választást, hogy az Európa-párti erők győztek, és azok, akik a bezárkózást, a rasszizmussal kevert idegengyűlöletet választják, kisebbségbe szorultak, ha szabad ezt a kifejezést használnom, mostantól a macskaasztalnál fogyasztják el vacsorájukat, ahelyett, hogy Magyarországot a főasztalhoz ültették volna. De történt sok minden más is ezen a bizonyos hétvégén, és az egyik ilyen érdekes jelenségre muszáj felhívnom a figyelmet, mert a parlamenti választás csatazajában szinte elsikkadt ez a hír. Közvetlenül a tegnapelőtti szavazás előtt pár nappal Kisvárdára vezényeltek mintegy 30 készenléti rendőrt, hogy a záhonyi határátkelőnél segítsék meggyorsítani a Magyarország és Ukrajna közötti határellenőrzést. A rendőrség megerősítette az akció tényét, ám a hivatalos tájékoztatás szerint az akciónak nincs köze a vasárnapi európai parlamenti választáshoz. Máskor nem szoktunk hallani arról, hogy az ukrán határra levezényelnek rendőröket, hogy szabaddá tegyék a folyosót, éppen a választás előtti egy-két napon és a választás napján ezt rendkívül fontosnak tartották. Ez az időzítés azért is érdekes, mert egy évvel korábban a HírTV műsora  tudják, akkor, amikor még Simicska Lajos éppen nem volt a maguk táskahordója, vagy már igen, vagy még nem, ezt most nem értem, de ezt önök majd tisztázzák , szóval, ez mutatta, hogy a 2018-as országgyűlési választások alatt jelentős számú, fiktív magyarországi lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárt szállítottak szervezett keretek között a határhoz közeli településekre, hogy ott a Fidesz-KDNP jelöltjére, Tilki Attilára szavazzanak.

A Demokratikus Koalíció ugyancsak forgatott a helyszínen, és meg is mutattuk azokat az éppen összedőlés előtt álló házakat, ahova nagyjából 100-150 ukrán állampolgár volt bejelentve, hogy állítólag ott laknak ezekben a viskókban. Nyilván az volt a cél, hogy ezek az emberek, akik oda be voltak jelentve, leadják a szavazatukat. A Kárpátalja, tehát Ukrajna területén élő magyar állampolgárok levélben is szavazhatnak, de a személyes szavazás így is nagyon népszerű, ám ehhez magyarországi lakcímmel kell rendelkezni.

Adódik tehát a kérdés, miért éppen a választás előtt volt szükség az ukrán határon a gyorsabb átkelés biztosítására. Csak nem arról van szó megint, hogy a Fidesz beutaztatott néhány embert, hogy a Fideszre szavazzon, és ezzel ismét megvalósult a választási csalás? Még mielőtt fölteszik azt az ócska lemezt, hogy a Demokratikus Koalíció megint bántja a határon túli magyarokat, erről szó nincs. A Demokratikus Koalíció nem a határon túli magyarokat bántja, hanem a választási csalást ítéljük el, gyűlöljük, ha emberek átsétálnak a határon és a Fideszre szavaznak csak azért, hogy ezért az állampolgárságért cserébe ezt a gesztust viszonozzák.

Egyébként hozzáteszem, mi Áder János 1993-as parlamenti beszédével értünk egyet. Akkor Áder János így fogalmazott: a Fidesz nem ért egyet azzal, hogy olyanok is szavazzanak Magyarországon, akik nem vállalják ennek következményeit. Ezt mondta Áder János 1993-ban. Igaz, akkor a Fidesz még a Liberális Internacionálé tagja volt, és ugyanezen Fidesz összes vezetője akkoriban még a Soros-alapítvány zsoldjában állt. De hát változott a Fidesz rendesen. Szerencsére… (Dr. Völner Pál: Nem vettek be?) Tessék? Államtitkár úr, aki a prejudikációiról híres a Választási Bizottság előtt, most úgy gondolta, hogy mégiscsak kommentelnie kell az én megjegyzésemet. (Dr. Völner Pál: …a Kúria-ítéletet nézd meg!) Igen. Ön szerint már nyilván volt is ítélet abban a bizonyos ügyben, amiben még tárgyalás sem volt.

De a lényeg az, hogy a Demokratikus Koalíció arra hívja fel a figyelmet, hogy ne történjen választási csalás. Egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy ez nem történt meg megint. Tehát amikor a Fidesz azzal döngeti a mellét, hogy 1,7 millióan szavaztak rá, ebből nem tudjuk, hogy mennyi történt csalással. Tudjuk azt, hogy elképesztő, több tíz milliárdos reklámkampánnyal történt mindez, úgy, hogy közben az ellenzéki pártokat kiszorították a nyilvánosság jelentős részéből, és hozzáteszem, ez azt is jelentette, hogy a Fidesz tavaly áprilishoz képest egymillió szavazót veszített el, a Demokratikus Koalíció pedig az egyetlen parlamenti párt, amely növelni tudta választói számát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében a választ Dömötör Csaba államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Jó napot kívánok, elnök úr! Köszönöm a szót. Napok óta figyeljük azt az érdekes próbálkozást, hogy a Demokratikus Koalíció megpróbálja bebizonyítani, hogy gyakorlatilag a Fidesz elvesztette ezt a választást. Érdekes számtani próbálkozás ez. Mintha arról szólna, hogy azt próbálják bebizonyítani, hogy az 52 százalék kevesebb, mint 16  nevezzük ezt, mondjuk, Gyurcsány-sejtésnek. Szeretném önt arról tájékoztatni, hogy ez még nem nyert bizonyítást, és nem is fog a tudomány mai állása szerint. Mindig megmosolyogtató az, amikor egy vesztes párt mindenféle külső körülményre fogja a választási vereségét. Az meg, mondjuk, egyenesen felháborító, hogy ha jól értem, megint külhoni magyarokat ukránoz ön le. Nem lennénk erre annyira érzékenyek, ha nem az ön pártja lenne az, amelyik évek óta hergel a külhoni magyarok ellen, és nem önök lettek volna azok, akik 2004. december 5-ét megelőzően magyart hergeltek magyar ellen. Ha már a kommunikációt ön szóba hozta, önök akkor szórólapokat terjesztettek arról, kormányzati pénzből is, hogy mennyibe kerülne egyetlen külhoni magyarnak a megadott állampolgárság, és utólag tudjuk, hogy ez ordas hazugságnak bizonyult.

Úgyhogy itt is arra kérném önöket, hogy az új választási ciklust, az európait, használják már fel arra, hogy végiggondolnak bizonyos dolgokat, amelyek fontosak az ország szempontjából. A határokon átívelő nemzetegyesítés ilyen. Ne hergeljenek magyart magyar ellen  ezt szeretném önöktől tisztelettel kérni.

Ami pedig a választás egyéb vonatkozásait illeti, többféle értelmezés van, én tudomásul veszem, hogy önöknek is van egy. Az önök politikáját és a miénket, jól látszik, hogy egy világ választja el egymástól (Gréczy Zsolt: És milyen büszkék vagyunk rá!), mert a kampányban is elmondták, hogy önök a brüsszeli bürokráciát erősítenék, mi pedig a nemzetállamokat. (Gréczy Zsolt: Ilyet sose mondtunk!) Ez egy világos választási lehetőség, és a magyar állampolgárok elmondták, hogy mit szeretnének. Önök másra bíznák a legfontosabb döntéseket, mi szeretnénk, ha a magyarok kezében maradna. Önök feljelentgetni jártak Brüsszelbe az elmúlt években  nézze meg a tucatnyi lejárató levelet, lejárató akciót , a mi képviselőink a hazájukat képviselték, és azért küzdöttek. Önök folyamatos igazodási kényszerben vannak Brüsszelben is, a miniszterelnök viszont az ország érdekeiből vezeti le a cselekvést, és ha szükséges, akkor beleáll a vitákba. Nem a kényelmi szempontok fogják meghatározni a kormány számára, hogy milyen külpolitikát folytat.

(9.10)

Már a mai napon megkezdődnek tárgyalások az egyes pártcsaládok között is arról, hogy kik legyenek az új brüsszeli vezetők az uniós intézményekben. Mi a kampányban is elmondtuk a szempontjainkat.

Olyan vezetőket szeretnénk, akik nem vesznek el jogokat tagállamoktól, érvényesítik a biztonság szempontjait, és fellépnek többek között a migráció ellen. Nekünk ez a meghatározó szempont.

Azért hozom ezt fel, tisztelt képviselő úr, mert az önök csúcsjelöltje, Timmermans úr nem felel meg ezeknek a szempontoknak. Nem elég, hogy 18 százalékra emelné a társasági adót  ön is tudhatja , ami duplázódást jelentene a hazai társasági adó szintjéhez képest, de gyakorlatilag még szélesebbre tárná Európa kapuit, mint eddig. Támogatja a betelepítéseket, támadja a határzárat, és több pénzt adna a bevándorlást támogató országoknak, ezt világosan elmondta. Ezt akarja az önök jelöltje.

Mi ebből viszont nem kérünk, és biztos lehet afelől, hogy a magyar miniszterelnök már a ma kezdődő tárgyalásokon is azért küzd majd, hogy olyan vezetők legyenek az uniós intézmények élén, akik a magyar érdekeket is figyelembe veszik. Nem szeretnénk, ha másodrangú állampolgárokként tekintenének bennünket. És az az üzenet, amit a magyar választók tegnapelőtt küldtek, erről is szól.

Végezetül azt szeretném mondani, hogy használják ki, hogy minden egyes új európai parlamenti ciklus magában hordozza az újrakezdés lehetőségét is, és azt szeretném kérni önöktől, hogy próbálják ki legalább egyszer, hogy milyen érzés a magyarok oldalára állni.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Gréczy Zsolt közbeszól.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai