Felszólalás adatai

Felszólalások:   151-172   173-184   185-199      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Én is köszönöm. Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/14940. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Németh Szilárd képviselő úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon, államtitkár úr!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatunk célja Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerése. A NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszerében a NATO légterének szuverenitását, a folyamatos reagálóképességet, a NATO légterét megsértő, ellenséges tevékenységet folytató vagy repülési szabályt sértő repülő eszközök elleni tevékenységet a légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó nemzetek légvédelmi eszközeinek összessége adja. Ennek az integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszernek az alapvető szabályait az Észak-atlanti Tanács jóváhagyásával, azaz az összes NATO-tagállam egyetértésével, konszenzussal fogadjuk el. Ezek a szabályok részletesen meghatározzák a légtérsértővel szembeni lehetséges lépéseket, a kijelölt NATO-parancsnokok jogkörét, és ezen dokumentumokban kell jelezni azt is, ha a nemzeteknek esetleges fenntartásaik vannak. A légtérrendészetben együttműködő két tagállam között ugyanakkor szükség van közjogi szintű jogi kapcsolatra, amely az engedélyezési kérdéskört és a védelmi tevékenység részleteit szabályozza. A NATO maga nem rendelheti el, hogy egy ország megnyissa a légterét a másik ország légtérrendészetet ellátó légi járművei előtt, ezért a NATO elvárása, hogy a szomszédos országok ezt a kérdést kétoldalú megállapodásokban rendezzék.

Az integrált rendszerben alkalmazott, illetve a légtérrendészetre vonatkozó szövetségi direktívák szellemiségére, célkitűzéseire és előírásaira tekintettel hazánk több szomszédos országgal már megállapodott, vagy tárgyalásokat kezdeményezett a légtérrendészeti együttműködésről.

Romániával kétoldalú légtérrendészeti megállapodás született, amely 2008-ban lépett hatályba. Szlovéniával a két ország között 1996-tól érvényben lévő, a repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről szóló megállapodás 2014. január 17-én aláírt módosítása révén mint NATO szövetségesek, 2014-től egy olasz rotációval látjuk el szomszédunk légtérvédelmét. Horvátországgal 2019. április 8-án írtuk alá a kétoldalú megállapodást, amelyet Magyarországon a 2019. évi LII. törvény hirdetett ki.

Szlovákiával több évig tartó tárgyalások után tavaly év végén, november 30-án kötöttük meg a most kihirdetendő, illetve az Országgyűlés elfogadására ajánlott megállapodást. Ez utóbbi megállapodás legfontosabb rendelkezései a következők: a preambuluma fő célként a légi közlekedés biztonságát rögzíti. A megállapodás elősegíti az együttműködő légvédelmi készenléti erők hatékonyságát, meghatározza a légtérrendészet végrehajtásának szabályait, valamint előírja a személyi állomány képzésben való együttműködését.

Engedjék meg, hogy néhány dolgot részleteiben még megemlítsek. A légtérrendészetben részt vevő légi járműveknek nem kell diplomáciai engedélyt és repülési tervet benyújtaniuk. A fegyveres erő használata csak az integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszer szabályai szerint történhet. Az esetleges károk rendezését a felek között egyébként is hatályban lévő NATO SOFA megállapodáshoz utalja. A megállapodás hatálybalépésének napján hatályát veszíti a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködésről szóló, Pozsonyban, 1998. február 4-én aláírt megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 1998. évi LXXVI. törvény.

Tisztelt Képviselőtársak! A magyar-szlovák légvédelmi megállapodás azon alapszik, hogy a két ország kormánya aláírta a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt. Másodsorban a két ország NATO-ba belépése óta mindkét fél részt vesz a NATO egyik legfontosabb missziójában, a légtér szuverenitását biztosító, úgynevezett integrált lég- és rakétavédelmi rendszerben, amely a légtérrendészeti feladatokban csúcsosodik ki.

Mindkét ország a NATO északi és déli régió légvédelmi rendszerének a határán fekszik, ezért kiemelten fontos a két ország légvédelmi rendszerei közötti kooperáció és az úgynevezett interoperabilitás; ez az informatikai rendszerek összehangolását és együttműködését jelenti. Ezt csak úgy lehet megteremteni, hogy a NATO alkotta szabályok és légvédelmi eljárások mellett a két ország keretmegállapodásokban is rögzíti az együttműködés jogi és társadalmi, illetve katonai alapjait.

Nagyon fontos ebben a tekintetben az, hogy rögzítsük azt is, hogy a felfegyverzett légtérrendészeti feladatokat ellátó repülőgépek hogyan és milyen módon léphetnek be egymás területére, az adott kialakult, kritikus helyzetek esetén milyen szabályokat kell betartaniuk a légterek használatakor.

(21.20)

Fontos továbbá az is, hogy mi az együttműködés módja a két ország légierői között gyakorlatok, kiképzőrepülések esetén. Régóta vár tisztázásra az is, hogy a kölcsönös légi szállítási feladatok hogyan bonyolódjanak, milyen eljárási szabályokat kövessünk, illetve miként legyen és milyen módon az ellentételezés. A megkötött szerződés másik lényeges eleme, hogy tisztázza a kölcsönösség alapját a kutató-mentő szolgálatok együttműködésében, illetve egymás kiegészítésében. Mivel ezen a területen minden egyes ország a saját maga speciális körülményeit veszi figyelembe és használja a repülőeszközeit, fontos leszögezni azokat az alapokat, amelyek arról szólnak, hogy miként történjen egymás tájékoztatása, a szabad kapacitások igénybevétele, kihasználása, egymás rendszerének riasztása, a repülési tervek gyors engedélyeztetése. Lényeges eleme a szerződésnek az is, hogy lehetőséget biztosít a két ország repülőgép-baleseteinek kivizsgálása során a saját eszközök vonatkozásában a kivizsgálásban való részvételre, annak ellenére, hogy mindkét ország más szervezetet és gyakran más módszert használ. Nagyon fontos az is, hogy az együttműködés során kicserélhetjük tapasztalatainkat, amelyeket megismerve és beépítve a saját üzemeltetési eljárásrendünkbe, csökkenthetjük a repülésbiztonság kockázatát.

A szerződés egyik nagyon fontos eleme az úgynevezett kölcsönös információcsere. A megjelölt területeken folyó tájékoztatások és értesítések szabályozott mederbe terelik az együttműködés csatornáit, az egyes funkcionális szervezeti elemek között.

A légi szállítások az elmúlt időszak kissé vitatott területei voltak. Különösen részünkről került jobban középpontba, mivel a Magyar Honvédség csak minimális légi szállítási kapacitásokkal rendelkezett, ezért nagymértékben támaszkodott, különösen a missziók váltásainál a szlovák légierő szabad kapacitásaira. A két miniszter által aláírt megállapodás megadja a kereteit annak, hogyan rendelkezzen mindkét fél információval egymás lehetőségeiről. A jelenlegi fejlesztések a két ország kapacitásai viszonylatában szétnyitják az ollót az eshetőségek és az alternatívák között. Magyarország ebben előnyre tett szert. Viszont a szlovák fél által nagy súllyal kezelt elszámolási rendszer irányelvei visszakerültek a megállapodásba; ez egy win-win helyzet, ami itt kialakult a megállapodásban. Hangsúlyozni kell, hogy a két miniszter által aláírt együttműködési megállapodás kereteket biztosít ahhoz, hogy ezeken belül a két ország légiereje megkösse a részletekbe menő technikai egyezményt vagy egyezményeket.

A NATO képességfejlesztésének és védelmi tervezésének alapfeltétele a szövetségesek védelmi tervezésének összhangja, ezért hazánk esetében prioritás a nemzeti védelmi tervezés során a képességalapú tervezés fenntartása, működtetése és a NATO-val való összhangban történő fejlesztése. A két ország NATO-vállalásai közel azonosak egymáshoz. Mindkét ország részt vesz a légtér felderítésében, amely a rendelkezésre álló saját radarokkal történik. Mindkét fél ezt önállóan hajtja végre, de a radarok által létrehozott, azonosított léghelyzetképet a két ország a NATO rendszerében kicseréli. Együttműködés valósul meg napi szinten a légi vezetési és irányítási rendszerek vezetési pontjai között is. Ez lehetőséget ad a problémás repülési esetek és a polgári forgalomban előforduló problémák tisztázására.

Ugyanúgy egy repülőgéppár látja el mindkét ország területe felett a légtér szuverenitásának biztosítását. A NATO válaszlépési tervében Magyarország és Szlovákia egy tervcsoportba tartozik, egymás komplementereként. A terv lefedi a két ország képességeiből adódó követelményeket is.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország kiemelten kezeli a közép-európai katonai együttműködést, amelynek elsődlegesen a V4 ad keretet. Ennek egyik fő célkitűzése a védelmi tervezés és a képességfejlesztés összehangolása, mely a 2020-ban felülvizsgált, a V4-ek védelmi együttműködésének prioritásai között szerepel. Ezzel összhangban a V4 védelmi együttműködésének továbbra is fontos eleme kell hogy legyen a NATO és EU számára rendelkezésre bocsátott képességek, valamint a NATO és EU képességfejlesztési kezdeményezések terén folyó tevékenységeinek összehangolása, az úgynevezett közös projektjeink indítása és végrehajtása. Az országok légierői esetében kötelékben összehangolják tevékenységeiket, részt vesznek egymás gyakorlataiban, és megvalósítják az aktuális elnökségek által kitűzött célokat.

Tisztelt Hölgyek és Urak! Képviselőtársaim! A baloldalnak a Magyar Honvédséget érintő ámokfutása, a hadsereg létszámának megfelezése, a laktanyák, katonai kollégiumok bezárása, a haditechnika elkótyavetyélése, a harci morál lezüllesztése, a katonai képességek, köztük a légvédelmi képesség és a magyar hadiipar felszámolása után végre eljött az idő, amikor Orbán Viktor kormánya nemcsak erkölcsileg, hanem sok-sok milliárdos költségvetéssel, tettekben is kiemelten támogatja a honvédség újraépítését és fejlesztését. Szinte nincs olyan hét, amikor valósággá ne válna harckocsik, szállítójárművek, repülőgépek, helikopterek, kézifegyverek, tüzéreszközök beszerzéséről vagy gyártásáról szóló hír.

A Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósítása a magyar emberek szeme előtt, az Országgyűlés engedélyei és ellenőrzése mellett a nyilvánosság, a transzparencia keretei között zajlik. A szárazföldi erők fejlesztésével párhuzamosan megindult a légierő, benne a légvédelem korszerűsítése is. A pandémiás helyzet által generált szállítási és reagálási hiányok pedig rávilágítottak, mennyire fontos az önálló nemzeti képességek megteremtése. Amely ország rendelkezik ezekkel  legyen szó akár szárazföldi vagy légi kapacitásokról , biztos lehet benne, hogy világjárvány idején és egyéb veszélyes helyzetekben is végre tudja hajtani a rábízott feladatokat.

A honvédelmi és haderőfejlesztési program nem kisebb célt tűzött ki a Magyar Honvédség elé, mint hogy minden körülmények között tudja garantálni Magyarország védelmét, szuverenitását és a magyar emberek békéjét, biztonságát.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás is fontos mérföldkő az eddig elért eredmények útján. Kérem, hogy támogassák ezt a megállapodást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Zsigmond Barna Pál képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka az első. Parancsoljon!

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és a Szlovák Köztársaság közös történelmen nyugvó együttműködése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az 1991-es deklaráció óta a visegrádi csoport tagjaiként kiemelkedő diplomáciai, politikai és gazdasági sikereket értünk el, melyek hozzájárulnak a demokráciáink védelméhez és a kommunista rendszer maradványainak felszámolásához, továbbá előmozdították a sikeres euroatlanti integrációnkat is.

Az új célok hosszú távú együttműködésre alapoznak, melyek szorosabb gazdasági, illetve megfelelő kül- és biztonságpolitikai tervek implementációját irányozzák elő a NATO és az Európai Unió által is képviselt alapelvek érvényesítése terén.

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy hazánk mindig kész segítséget nyújtani a védekezésben, ezért 200 magyar egészségügyi dolgozó is részt vett a szlovák hadsereg által levezényelt novemberi országos koronavírus-tesztelésen.

A biztonság és az állampolgárok védelme azonban nemcsak a földön, hanem a levegőben is fontos. Együttműködésünknek köszönhetően számos közös tapasztalatra tettünk szert, hatékonnyá tettük az információszerzést, illetve sokkal biztonságosabbá vált a repülés, melynek köszönhetően vészhelyzeteket előztünk meg.

Hazánk azonban nemcsak a sikerekben áll a partnere mellett, hanem szolidaritást is mutat a bajban. Közös tragédiánknak tekintjük a szlovák légierő An-24 repülőgépének 2006. január 19-én történt hejcei katasztrófáját, és osztozunk a 42 elhunyt családtagjainak és bajtársainak gyászában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszere hatékonyságának a növelése, a légtérrendészeti feladatok végrehajthatósága és egymás biztonságának szavatolása a NATO-tagállamok és a szövetség egybehangzó érdeke, amely a szomszédos tagállamok együttműködésén alapul. Ez kardinális olyan országok számára, amelyeknek a lakossága és hadereje jelentősen elmarad bizonyos tagállamok és egyéb országok megegyező adataitól.

A NATO stratégiai céljai tehát összhangban vannak Magyarország és a Szlovák Köztársaság érdekével, ezért szorosabban szeretnénk együttműködni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének integrált légvédelmi és rakétavédelmi rendszeréhez kapcsolódó feladatokban is, kölcsönösen előnyösen és kötelező hatállyal. Ennek keretében a felek a másik fél légterét használhatnák, közösen látnák el a légvédelmi és az ehhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat, közösen folytatnának katonai, légi szállítási tevékenységeket, és tartanának határokon átnyúló képzéseket, illetve cserélnének tapasztalatokat.

Az ilyen megállapodások nemcsak szükségesek, de számos pozitív hatással is járnak Magyarország haderejének és diplomáciai kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a megállapodás kihirdetését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Most a Jobbik vezérszónoka, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony következik. Tessék!

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatban szereplő megállapodás nem egyedi, hiszen több szomszédos ország tekintetében is rendelkezünk hasonlóval. NATO-tagként békeidőben kötelezettséget vállaltunk a készenléti légtérvédelemért. Jelen megállapodás nem NATO-előírás, hanem szomszédos országok kormányai között jön létre. Példaként említhető, hogy Romániával és Szlovéniával is rendelkezünk hasonló kormányközi együttműködéssel.

(21.30)

Szlovákia ebben a tekintetben kiemelendő, hiszen tegnap fogadtunk el a visegrádi országok közötti együttműködés 30. évfordulója kapcsán egy nyilatkozatot, melyben a négy ország szoros és hatékony együttműködését méltattuk. A V4-ek létrejöttét követően számos közös célt fogalmaztak meg, amelyek közül az egyik a NATO-hoz való csatlakozás és a katonai együttműködés volt. Ezzel a lépéssel, bár már mindkét ország tagja az észak-atlanti szövetségnek, egy újabb lépést tudunk tenni a szoros együttműködés irányába. Azért azt se felejtsük el, hogy jelen megállapodás Magyarország számára lehetőséget nyit az ország határán túli, de a nemzeti határon belüli légvédelemre, hiszen a Felvidék légvédelméről is szó van.

A néppárti Jobbik részéről támogatjuk természetesen a kezdeményezést, mellyel nemcsak a Magyarországon lakó emberek számára biztosítunk légvédelmet, hanem ezt határon túli nemzettársainkért is meg tudjuk tenni. Köszönjük szépen. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Hajnalka képviselő asszony, a KDNP vezérszónoka jön. Parancsoljon!

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön nagyon részletesen bemutatta a törvényjavaslatot, én a megállapodásnak három célját emelném ki, ami fontos. Egyrészt irányítani a katonai légi közlekedés körében történő együttműködés feltételeit, a másik: létrehozni az együttműködés fő szabályozását, és szintén létrehozni egy olyan keretrendszert a légierők állományának kiképzésére, a megállapodásban megfogalmazott célok végrehajtása érdekében.Ahogyan államtitkár úr is hangsúlyozta, a légtérrendészetben együttműködő két tagállam között szükség van közjogi szintű jogi kapcsolatra, amely részben a határátlépés közjogi jellegű engedélyeztetési kérdéskörét fedi le, másrészt pedig a tevékenység részleteit szabályozza. Ez NATO által elrendelt feladat esetén a NATO-döntésekben és NATO-szabályokban testesül meg; nem NATO által elrendelt, de a NATO szabályait követő együttműködésekben pedig kétoldalú egyezményekben ölt formát.

Fontos, és szintén képviselőtársaim hangsúlyozták, hogy Romániával van kétoldalú légtérrendészeti megállapodás, amely 2008-ban lépett hatályba, Szlovéniával a két ország között 1996-tól van érvényben lévő repülő- és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködés. E megállapodás módosítása révén  mint NATO-szövetséges  2014-től Olaszországgal együtt látjuk el a szlovén légtér védelmét.

Horvátországgal 2019-ben írtunk alá ilyen megállapodást, a megállapodás megkötése Szlovákiával mint szomszédos NATO-tagországgal is szükséges, ezért a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm én is. Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP, tessék!

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr precízen foglalta össze, mi ennek a javaslatnak a lényege. Képviselőtársaim is tovább részletezték ezt, így nekem nem maradt más hátra, mint annyit bejelentsek, hogy a hazai, nemzeti és a NATO-célok érdekében a Szocialista Párt támogatja az előterjesztést. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kíváne valaki szólni még, tisztelt képviselők? (Nincs jelzés.) Nem, és ez logikus is. (Derültség.) Úgyhogy nem maradt más hátra, mint hogy lezárjam az általános vitát, és megkérdezzem államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy kíváne reflektálni.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Szeretném megköszönni a frakciók támogató hozzáállását. Köszönöm szépen. (Taps.)

Felszólalások:   151-172   173-184   185-199      Ülésnap adatai