Felszólalás adatai

Felszólalások:   15-30   31-36   37-40      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Brenner Koloman képviselő úr, a Jobbik részéről, „Ne csak a gazdagoknak kedvezzen a magyar felsőoktatás” címmel. Képviselő úré a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik mint szociálisan érzékeny nemzeti néppárt, a 2018-as választási programjában  igen, nekünk volt olyan  az oktatásra és azon belül a felsőoktatásra komoly anyagi forrásokat biztosított volna, és részletes modernizációs terveket ismertetett, hogy végre minden magyar állampolgár a XXI. század kihívásainak megfelelő és ahhoz igazodó tudáshoz jusson. Ezért is figyeljük növekvő aggodalommal a Corvinus Egyetemmel kapcsolatos híradásokat, illetve az államilag támogatott hallgatói státusz bizonytalan jövőjét fontolgató terveket, amelyek egyfajta, erősen látszólagos hatékonyság, illetve hasznosság alapján kívánják az egyetemi és a kutatási világot átalakítani.No de villantsuk fel azért, hogy milyen állapotú az a magyar egyetemi világ, amelynek komoly átszabását sejtetik a megjelent hírek! Az idei Academic Ranking of World Universities lista szerint nincs magyar egyetem a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye között. E szimbolikus tény csak a jéghegy csúcsa, és ez mutatja igazán a kivéreztetett magyar egyetemi világ valós helyzetét, és nem a kormány propagandája.

Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya, eközben pedig folyamatosan csökken a felsőoktatás hallgatóinak száma. Önálló oktatásügyi tárca helyett a teljes ágazat felett továbbra is az EMMI nevezetű furcsa csúcsminisztérium diszponál, amelyről azt kell tudni, hogy minden olyan, a miniszterelnök számára teljesen lényegtelen ügy, mint az oktatásügy, az egészségügy, a szociális ügy és egyebek, elfekvőjeként működik. Az oktatók anyagi megbecsülése még közép-európai összehasonlításban is sereghajtónak mondható, fiatal és tehetséges kutatóink folyamatosan kivándorolnak, a felsőoktatás állapota pedig a hallgatók számára is egyre több nehézséget okoz. A magyar kollégiumhálózat 80 százaléka nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, korszerűtlenek, és olyan albérletárak vannak, különösen a nagyobb városokban, amelyek megfizethetetlen anyagi terheket rónak a szülőkre és a hallgatókra.

Mindezen komoly válságjelekre mivel is reagált a kilenc éve szinte végig kétharmaddal kormányzó Fidesz? 2010 és 2017 között a Központi Statisztikai Hivatal októberi statisztikai szemléjében megjelent tanulmány szerint egyértelműen romlott a hátrányos helyzetű kistérségekből kikerülő fiatalok esélye arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba. Azt már mondtam, hogy folyamatosan csökken, mégpedig sokkal gyorsabban csökken, mint amennyire az általános népességcsökkenés indokolná, a hallgatói létszám. Ez azért van úgy, tisztelt képviselőtársaim, mert az elmúlt kilenc évben a Fidesz egyre nehezebbé tette a felsőoktatásba történő bejutást. Az Oktatási Hivatal néha szakmai indokok nélkül korlátozta a felső irányszámokat bizonyos szakok esetében, tehát egyre inkább eltolódott a rendszer egyfajta elitképzés felé. Azok a társadalmi rétegek, amelyek érdekében a Jobbik  mint szociálisan érzékeny nemzeti néppárt  mindig fellépett, egyértelmű vesztesei ennek a folyamatnak, hiszen a szegényebb vagy a nem értelmiségi családból származó gyermekek, mint akár jómagam is, ennek az egész eddigi „fejlődésnek” a legnagyobb vesztesei.

Ők azok, tisztelt képviselőtársaim, akik ugyanis nem engedhetik meg maguknak a közoktatás nem megfelelő színvonalát pótló korrepetálást, a különórákat, a nyelvórákat. Ezért is javasolja a Jobbik évek óta, hogy mivel a magyar közoktatás jelenleg nem biztosítja minden tanulónak azt, hogy külön tanár és komoly anyagi teher nélkül elérjék a megfelelő nyelvtudást a nyelvvizsgához, ebben a formában töröljék el azt, hogy 2020-tól csak ilyen nyelvvizsgával lehessen bekerülni az egyetemekre. A nyelvoktatás egyébként is stratégiai eleme az oktatási rendszer megújítását célzó Jobbik programjának, a digitalizáció eredményeinek és eszközeinek beépítése és további sürgős átalakítások mellett.

No de miért is aggályosak azok a hírek, amelyek szerint alapítványi vagy gazdasági társasági formák váltanák fel az eddigi állami fenntartású egyetemeket? Ez nem maga a forma miatt aggályos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hanem azért, mert ez egyértelműen mutatja a fejlődési irányt, mégpedig azt, hogy államilag támogatott helyek helyett egyre több fizetős képzés lesz. Ezt rendkívül aggályosnak tartjuk. Ne csak a gazdagoknak kedvezzen a felsőoktatás rendszere!

ELNÖK: Képviselő úr, kérném, fejezze be a felszólalását! Köszönöm.

DR. BRENNER KOLOMAN: Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sosem gondoltam volna, hogy Volner János képviselőtársunk jövőbelátó képességekkel rendelkezik, és politikai jóslatai beválnak (Mirkóczki Ádám: Ültesd magad mellé!), de a mai napirend előtti felszólalások témaválasztása (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ez a válasz?) mintha valóban tényleg a Jobbik-LMP-szövetség kialakulását szolgálná, hiszen ugyanazt az álhírt, ugyanazt a fake newst próbálják önök itt erősíteni, egy soha nem volt Fidesz-KDNP-s kormányzati célt próbálnak a nyilvánosság előtt a sajtóban az itteni híradások nyomán hitelessé, valóssá tenni azáltal, hogy az LMP is ezt állítja, és a Jobbik is ezt állítja, és nyilvánvalóan nem véletlen, hogy mindketten pont ezt a témát választották.

(14.00)

Pedig sok minden történt azért az elmúlt héten, az ápolási díj emelésétől kezdve egészen a hajléktalansággal kapcsolatos, gyökeresen új szabályozásig, amiről szólhattak volna (Szilágyi György: Ez szakma, te nem érted!), de önök nem azokat a témákat választották (Szilágyi György: Szakmai kérdés, nem érted!), hanem valahogy teljes mértékben véletlenül, nyilván nem koordináltan, a felkínálkozó több tucatnyi téma közül a Jobbik és az LMP pont ugyanazt találta. Önök szépen közelednek, úgy látszik, míg össze nem érnek. A parlamenti tevékenységük legalábbis már koordinált, ez jól látható. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokból.  Dr. Brenner Koloman: Ez szakmai kérdés volt!) Végül is egy volt MSZP-s politikus által vezetett (Demeter Márta: A kérdésre válaszolnál?) liberális párt és az egykori nemzeti radikális párt valahogy mégiscsak összeér a Parlament falai között. (Dr. Brenner Koloman: Olyan sincs köztetek, aki el tudta volna mondani, barátom!) A Simicska-médiás kampányukban pedig (Mirkóczki Ádám: És Soros!) a fake newsnak már annyira a mélyére süllyedtek, azt hiszem, hogy itt a parlamentben is tudják ezt folytatni láthatólag. (Folyamatos zaj. Dr. Brenner Koloman: Ennél mélyebbre már nem lehet nektek!  Mirkóczki Ádám: Van még lejjebb!  Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ez nevetséges!)

Ami a számokat és a tényeket illeti, tisztelt képviselő úr: most, 2018-ban 276 ezer fővel vannak többen azok Magyarországon, akik diplomások, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, hiszen míg ez a kormányzásunk elején 17 százalék volt, ez most már a teljes népességet tekintve 20,5 százalékára nőtt. Ami pedig a leginkább cáfolja önöknek azt az érvét, hogy aki nehezebb körülmények közé születik, annak ma nehezebb bejutni a felsőoktatásba, az pontosan az a tény, pontosan az a szám, hogy a cigány származású, felsőoktatásban lévő diákoknak és végzetteknek a száma és az aránya megduplázódott az elmúlt években. (Dr. Varga-Damm Andrea: Egyből kettő lett, mi?) Azok, akik tényleg nehéz körülmények között születtek, akár cigány származásúak is, számukra a felsőoktatásba való bekerülés lehetősége most már kétszer nagyobb, mint korábban.

Ha megnézi a számokat, tisztelt képviselő úr, hogy tavaly mennyi főt vettek fel, azt látja, hogy 77 026-ot. Idén mennyit? (Mirkóczki Ádám: Ezt te sem hiszed el!) 79 428-at, tehát emelkedett a felvettek száma. Ha megnézi, hogy mennyien vannak az állami ösztöndíjasok, akkor azt láthatja, hogy ez tavaly 59 373 volt, idén pedig 62 034. (Gréczy Zsolt: A Gyurcsány-kormány idején százezer fölött volt!) Tehát az állami ösztöndíjasok száma is több ezres nagyságrendben emelkedett. (Dr. Varga-Damm Andrea: 40 százalékkal csökkentettétek!) Ha megnézi azt, hogy a jelentkezőknek és az adott korosztálynak hány százaléka az, aki felvételt nyert, azt láthatja, hogy ez a szám is körülbelül ugyanannyi az elmúlt években. Persze, van olyan képzés, amely emelkedik. Hiszen míg, mondjuk, egy év alatt a tavalyi évről idei évre több mint 2 százalékos az emelkedés a felvettek arányában, ha 2015 és 2018 között, mondjuk, az informatikai képzésre felvettek számát, arányát, nézi, az bizony 35 százalékos emelkedést mutat. Az sem mindegy, tisztelt képviselő úr, hogy ki milyen diplomát kap, éppen ezért mi arra törekszünk, hogy például informatikus diplomát kapjanak minél többen, ami utána biztos megélhetést jelent.

Ön is idézett egy nemzetközi összehasonlítást. Ha figyelne, én is idézném önnek a Labour Force Survey-t, amely szerint az EU-országok átlagában elért növekedési arányhoz képest egyes években a Magyarországon elért növekedés mértéke az átlagot jóval meghaladta. Ez a másik nemzetközi felmérés pontosan az ellenkezőjét mondja, mint amiről ön beszél, tisztelt képviselő úr. Ön is tudja, hogy a nemzeti reformprogramban azt tűztük ki célul, hogy a fiatalkorú lakosság 34 százaléka járjon egyetemre, főiskolákra. Ez 2015-ben már elérte a 34 százalékot, sőt meg is haladta.

Ön beszélt arról, hogy szükség van béremelésre a felsőoktatásban. Képviselőtársai ugyan az előző ciklusban ezt nem támogatták, de a Fidesz-KDNP meg is tette: 15+5+5 százalékos, 27 százalékos béremelést hajtottunk végre a felsőoktatásban, pontosan azért, hogy minél jobb képességű tanárok, minél jobb képességű oktatók ott legyenek az egyetemeken.

Az egyetemeket az fojtogatta, tisztelt képviselő úr, hogy PPP-konstrukciókat örököltek (Dr. Varga-Damm Andrea: Még mindig erről beszél?), ezeket ennek a kormányzatnak kellett kiváltania. 2016-ban 12 PPP-projektet váltottunk ki 29 milliárd forint értékben, ami további 14 milliárd forint megtakarítást jelentett ezeknek az egyetemeknek, ’17-ben 5,3 milliárd forint értékben, ’18-ban 2 milliárd forint értékben további PPP-ket váltottunk ki. Ezek pontosan az egyetemek minőségi oktatását segítik elő, hogy most már nem kell ezeket nyögniük, tisztelt képviselő úr. Közben, ha megnézi az elmúlt öt esztendőt, azt látja, hogy közel 40 százalékkal nőttek a felsőoktatási források, hogy minél több diák minél értékesebb diplomát tudjon szerezni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   15-30   31-36   37-40      Ülésnap adatai