Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS FÉLIX, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Szószólótársaim! Hölgyeim és Uraim! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/2160. számú beszámoló és az annak elfogadásáról szóló H/3606. számú határozati javaslat tekintetében érintettséget érez a beszámolóban a 2015. február és 2017. februári időszak között a határozati javaslatban megfogalmazottak vonatkozásában. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2018. november 21ei ülésén napirendre tűzte és megvitatta a B/2160. számon benyújtott beszámolót, tekintettel arra is, hogy a bizottság a kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója esetében állásfoglalásának kialakítása érdekében a vitához kapcsolódó bizottságnak minősül.

A bizottságunk az Igazságügyi bizottság határozati javaslatában foglaltakkal egyetért. A beszámoló részletesen és alaposan felölel minden, a nemzetiségek helyzetét érintő kérdéskört. Ebben a néhány percben szinte lehetetlen összefoglalnom a Magyarországon élő őshonos nemzetiségekért és kiemelném, hogy a romákért tett kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos gondolataimat, de megkísérlem.

Az első, amiről beszélni szükséges, hogy egyedülálló módon önök teremtették meg a nemzetiségi szószólói intézményrendszert is. A Magyarország területén élő nemzetiségek a 2013. február és 2015. február közötti helyzetéről szóló beszámolóval érintett időszakban a nemzetiségi szószólók intézménye még  ha fogalmazhatok így  gyermekcipőben járt. A most elfogadásra váró beszámoló időpontjában azonban a 13 őshonos nemzetiség szószólóin keresztül már hivatalosan is részt vesz az Országgyűlés munkájában, és ez, ahogy a bizottságunk elnöke, Ritter Imre képviselő úr minden bizonnyal részletesen el is fogja mondani, a sarokszámok emelkedésében is megmutatkozik. De megmutatkozik abban is, hogy más országokban is mintának és követendő példának gondolják a nemzetiségek parlamenti jelenlétét. Ezért köszönettel tartozunk a kormánynak.

A beszámolóval érintett időszakban a nemzetiségeket érintő kérdések megválaszolásának fő bázisa az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, azon belül is az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság. Úgy gondolom, hogy a nemzetiségek és a kormány között kialakult együttműködés példaértékű. A beszámoló mindhárom fejezete, az általános helyzetleírás, az egyes nemzetiségek helyzetéről szóló fejezet és a további nemzetiségpolitikai feladatokat megfogalmazó fejezet is körültekintő képet ad a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről.

A nemzetiségek képviseletének formáiról szóló rendelkezések között számomra külön öröm, hogy szó esik a Roma Koordinációs Tanácsról és a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottságról is. A nemzetiségi feladatok finanszírozása fejezetcím kellő részletességgel rendelkezik a közvetlen központi támogatásokról.

A beszámoló kitér a nemzetiségi köznevelés és oktatás helyzetére, értve ez alatt a nemzetiségi önkormányzatok intézményfenntartó szerepköréről szóló alfejezetet is. Statisztikai adatokkal szolgál az országos és települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekről, bemutatja ezen intézmények működését és finanszírozását, amelyről részletesen a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, szintén a német képviselő úr, Ritter Imre fog szerintem bővebben beszámolni.

A beszámoló külön fejezetet szentel a köznevelés területén rendkívüli érzékenységgel kezelendő esélyegyenlőségnek is. A roma gyermekek, tanulók oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedések között részletezi az integrációs felkészítés intézményét és az egyéni előrehaladást segítő programokat. A nemzetiségipedagógus-képzést és az ezzel szorosan összefüggő nemzetiségi oktatási ösztöndíjat tárgyaló fejezet  külön beszámoló  kitér a nemzetiségek közművelődésére, a hagyományőrzés kérdéseire, a nemzetiségi kultúrára, a nemzetiségek anyanyelvű hitéletére, a nemzetiségek anyanyelvű médiájára. Továbbá a nemzetiségpolitikai feladatok között teljesen helytállóan kerül meghatározásra többek között a nyelvhasználati jogok minél szélesebb körben történő érvényesülésének biztosítása a jogalkotói szándéknak megfelelően, valamint a kulturális örökség felmérése, digitalizálása és még inkább hozzáférhetővé tétele.

Elmondtam már máshol is, de ezúttal is meg kell ismételnem, hogy a Magyarországon élő 13 nemzetiség a jelenlegi kormánytól nagy összegű nemzetiségi támogatásokat és támogatásemeléseket, erkölcsi megbecsülést és elfogadottságot kap és kapott a beszámolóval érintett időszakban is.

A bizottság 2018. november 21ei ülésére meghívást kaptak az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei is, és megismerhették a beszámolót, valamint a Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját is. A bizottság a beszámolóban foglaltakról állásfoglalást alakított ki, és az Igazságügyi bizottsághoz hasonlóan 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag támogatja a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/2160. számú beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)