Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm szépen. Bencsik János képviselő úrnak mondom, hogy valóban nem ez a napirend, én csak mint tényt közöltem önnel, hogy miért így szavazok mint német képviselő. Ennek a hátterét és az indoklását nagyon szívesen, akár most ülés után is leülhetünk és elmagyarázom, mert ez az egyedüli lehetséges módja annak, hogy egy nemzetiség és egy nemzetiségi képviselő a szavazati jogával hogyan él. Ezt nagyon szívesen utána megteszem, és ez válasz Csárdi úrnak is. Három dologra még hadd reagáljak, ami abszolút szakmai kérdés! Ez egy kétéves összefoglaló, ahol még egyszer megerősítem  azt gondolom, ezt majd a későbbiekben visszaigazolhatják mások is , hogy történelmi léptékű változások voltak a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetében, megítélésében. Függetlenül attól, ahogy jeleztem is, hogy ettől még nagyon komoly, feszítő feladatok vannak. Ha az elmúlt öt év parlamenti hozzászólásait visszanézi, akkor például a támogatások hamarabbi kiírásában, elbírálásában, kifizetésében négy évig küzdöttünk azért, hogy adventi kitűzés, augusztusi döntés és a rákövetkező évi kifizetés helyett szeptemberben kiírásra kerüljenek, év végéig megszülessen a döntés, és év elején kifizessék teljesen. Ebben a tavalyi átszervezés miatt – ugye, a Bethlen Gáborhoz került , azt hittem, hogy megint csúszás lesz, szerencsére nem olyan mértékű. Nagyon bízom benne, hogy a jövőben is időben megtörténnek az elbírálások, kifizetések.

A külföldre távozással kapcsolatban az egyik legégetőbb problémánk, ezért is vezettük be szeptember 1-gyel visszamenőleg most már a nemzetiségióvodapedagógus-képzés tanulmányi ösztöndíját, amire el tudom mondani, hogy most biztosan tudjuk, hogy legalább 86 szerb, horvát, német, roma, szlovák nemzetiségi pedagógus 2020 vagy 2021 szeptember 1-jén biztos, hogy magyarországi nemzetiségi óvodában kezdi el a munkáját. Ezt korábban sose tudtuk elmondani, függetlenül attól, hogy hányan vettek részt a képzésben.

Ugyanígy a másik kérdés, a nemzetiségipedagógus-pótlék emelésével kapcsolatban is mindig elmondtuk, hogy természetesen nyilván ezzel nem fogunk megoldani mindent, de azért egy jelentős lépést tettünk a 10-ről 30 százalékra emelésre, és nagyon jól emlékszem, a köznevelési törvény módosításánál Bangóné Borbély Ildikó, illetve Arató Gergely is kérte és felvetette, hogy miért nem csinálunk differenciálást. Bízom benne, hogy idén további 10 százalék emelést tudunk csinálni, kibővítjük a jogosultsági kört, hogy mindenki belekerüljön, akinek bele kellene kerülnie, és egy differenciálást szeretnénk bevezetni. De hangsúlyozom, ez is csak egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a végcélt elérjük.

Ugyanúgy abszolút egyetértek azzal is, hogy a nemzetiségi intézményhálózat fejlesztése, elsősorban a köznevelési intézményeké egy alapvető kérdés, és amit Hajdu úr mondott, hogy járnak ebbe nem nemzetiségi gyerekek is. Természetesen nem az a célunk, hogy a nemzetiségi intézményekbe, nemzetiségi oktatás-nevelésbe döntően nem nemzetiségi gyerekek járjanak, de ezek az intézmények nyitottak. Természetesen, aki vállalja a nemzetiségi képzést, és egyetért azokkal az értékekkel, mindenki számára elvileg és gyakorlatban is nyitottak, és ezen nem is kívánunk változtatni a későbbiekben sem.

Végül még egy szakmai megjegyzés, ha úgy tetszik, amit Arató Gergely mondott, én maximálisan egyetértek azzal, hogy a nemzetiségek részére biztosított támogatások nem adományok, hanem az jog. Sőt, épp például a nemzetiségi köznevelési intézményeknél, ahol a nemzetiségi önkormányzatok átvették a helyi önkormányzatoktól vagy az államtól az intézményfenntartó jogait és a vagyonkezelő jogait is, és mivel a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak nincsen saját bevételük, nyilvánvalóan az állam kötelessége, hogy ezen intézmények fenntartásához, felújításához, beruházásához, szükség szerinti bővítéséhez a szükséges anyagi forrást biztosítsa. Ez elemi kötelessége és érdeke a magyar államnak a gyermekek érdekében is, és most már több mint 15 ezer gyerek jár olyan nemzetiségi óvodába, bölcsődébe, ahol a fenntartó nemzetiségi önkormányzat, és az intézmény vagyonkezelője is nemzetiségi önkormányzat.

Azt gondolom, hogy pont a pedagógusellátottsággal kapcsolatban is, ha visszanézik, a ’19es, illetve ’18-as költségvetési vitában volt, hogy több napon keresztül, 40-50 percen keresztül részletesen elmondtam, hogy például a nemzetiségióvodapedagógus-képzésben milyen tragikus, több mint 40 százalék feletti hiány van. Ezért léptük meg az ösztöndíjrendszert, a nemzetiségipótlékemelést és a többi. És ez egy hosszú folyamat, hiszen azok, akik most elkezdték szeptember 1-jével az óvodapedagógus-képzést, azok majd 3 év múlva jönnek ki az egyetemről, az általuk nevelt gyerekek majd 7 év múlva jönnek ki az óvodából, majd 15 év múlva jönnek ki az általános iskolából, 19 év múlva a középiskolából, majd 20 év múlva fog az első olyan gyerek egyetemre menni, aki az óvodától kezdve valódi nemzetiségi nevelést és oktatást kapott. Tehát ez egy hosszú távú folyamat, ennek az első lépcsőjénél vagyunk, de végre ott vagyunk, mert még két évvel ezelőtt azt se tudta senki megmondani, hogy egyáltalán mennyi nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik. Most már pontosan tudjuk, és ennek megfelelően próbálunk tenni intézkedéseket.

De még egyszer visszatérek arra, hogy ez egy kétéves beszámoló, minden egyes olyan probléma, ami feszít bennünket, és aminek továbbra is néhol csak az első lépcsőit léptük meg, a köznevelési törvénynél, a költségvetési törvénynél és a többi, mindenhol, azt gondolom, maximális tényszerű feltárást és a felmérések alapján tényszerű tájékoztatást próbálunk adni, és ennek alapján próbáljuk kikövetelni, felgyorsítani azokat a lépéseket, akár szervezeti, törvényi változásokat, anyagi és egyéb támogatást, ami ahhoz szükséges, hogy minél gyorsabban tudjunk lépni, mert nagyon sok mindenben a 24. órában vagyunk. De a kétéves, nemzetiségekre vonatkozó kormánybeszámoló kapcsán azt gondolom, hogy ha egy mondatban meg lehet fogalmazni, aki követel és aki kér, és aki kap, még ha jogosan is kapja, az köszönje meg. Én ezt így tanultam, és én ezt is fogom tenni. Ez nem jelenti azt, hogy éppen néhány hét múlva a 2020-as költségvetési törvény vitájánál természetesen tételesen, részletesen a problémáinkat nem vetjük fel, és azok megoldását ne kezdeményeznénk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)