Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt több mint nyolc évben megszokhattuk, hogy önök kommunikációban nagyon erősek, mindig valamit mondanak, valami szépet próbálnak mondani, és a tetteik pedig nem fedik a szavaikat, tehát álságosan nyilatkoznak.Viszont ez arról jutott eszembe, hogy pont két nappal ezelőtt, amikor az ellenzék nem volt hajlandó asszisztálni az önök propagandanapjához, és kivonult a teremből, akkor az önök szóvivője, Halász úr kiállt, és azt mondta, hogy aki nincs bent a teremben munkaidőben, az adja vissza a fizetését. Ha most itt körbenézek, akkor államtitkár úr a bársonyszékben a kormányt képviseli, a Fideszt így a képviselői padsorokban egyetlenegy ember képviseli, Bajkai István, a többiek nincsenek itt. Gondolom, majd Halász úr őket is felszólítja arra, hogy adják vissza a fizetésüket.

De egyébként ez még szimbolikus is lehet, hogy Bajkai István az egyetlen fideszes képviselő, aki itt van, hiszen ő Orbán Viktor ügyvédje, és ez a törvényjavaslat, ami most előttünk van, egyértelműen Orbán Viktor érdekeit és az ő családjának az érdekeit szolgálja. (Dr. Völner Pál: Ez a napirendi pont?) Tehát egyértelmű, hogy az ügyvédje jelen van egy ilyen helyzetben, és itt a parlamentben képviseli az Orbán család érdekeit.

2010 óta egy precíz, tűpontos gazdasági machináció tanúi vagyunk az országban, és azt is mondhatnám, hogy még elismeréssel is adózhatnánk ennek a zseniális végrehajtásnak, ha ez a gazdasági terv, amit önök végrehajtottak, nem az ország szétrablásáról, a különböző gazdasági ágazatok bekebelezéséről szólna, és nem ezt hajtanák végre. De sajnos ez a célja az önök nagy gazdasági tervének: a Fidesz hataloméhségének a biztosítása a magyar gazdaság uralásán keresztül is. Így ezt a gazdasági szabadrablást szerintem nyugodtan nevezhetjük gazdasági banditizmusnak is. Ezt a gazdasági banditizmust hajtják önök végre, hiszen a Fideszhez, Orbán Viktorhoz tartozó családtagok, haverok és strómanok uralják mára a jelentősebb magyar gazdasági szektorokat. Beszélhetünk akár a mezőgazdaságról, a kereskedelemről, a turizmusról, az energetikáról, az építőiparról, mindenről, ott mind-mind önök, a haverjaik és a strómanjaik uralják ezeket az ágazatokat.

Éppen ezért, mivel most már nyolc éve egy szabadrablást végeznek ebben az országban, így egy mérhetetlen vagyonfelhalmozás alakult ki Orbán Viktor környékén, az ő barátai és családjaik környékén, és eljutottunk ehhez a törvényhez, hiszen valamit most már kezdeni kell ezzel a mérhetetlen vagyonnal, hiszen egyre nehezebb ezeket a vagyonokat mozgatni, egyre nehezebb ezeket a vagyonokat kezelni, és egyre nehezebb eltüntetni úgy, hogy azt ne lehessen megtalálni, ha véletlenül lenne egyegy bátor oknyomozó újságíró vagy bárki más, aki utánamenne ezeknek a dolgoknak.

A gazdasági élet kiszámítható működéséhez, a gazdasági szereplők tevékenységének átláthatóságához, illetve a magántulajdon védelméhez megfelelő, stabil, kiszámítható és korszerű jogi szabályozási környezet szükséges.

Az Országgyűlés hosszú megelőző munka eredményeként elfogadta az új polgári törvénykönyvet, a 2013. évi V. törvényt. Ezen törvény hivatott szabályozni és garantálni az egyes jogi és természetes személyek alapvető vagyoni jogait és kötelezettségeit. Ebben a törvényben az alapítványok egyértelműen elkülönítésre kerülnek a kifejezetten gazdasági, vállalkozási tevékenység végzésére létrejött társaságoktól, a gazdasági társaságoktól. Ennek történeti, logikai és dogmatikai indokait mind a törvény indokolása, mind a jogtudomány részletesen tárgyalja.

Ha feltételezzük, hogy a korábbi jogalkotók jó munkát végeztek  ezt is önök végezték , és a polgári törvénykönyvben megfelelően választották szét az alapítványokat és a gazdasági társaságokat, akkor felmerül a kérdés, miért kell egy új törvényben olyan alapítvány létrehozásához jogi kereteket teremteni, amely alapítvány gazdasági tevékenység végzésére is alkalmas. A professzionális vagyonkezelés keretei szintén adottak jelenleg a hatályos polgári törvénykönyvben. Ezt a célt szolgálja a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye. Mi szükség van ugyanezen funkció ellátásához párhuzamos szabályozás megalkotására? Nincs semmi szükség rá. De majd később rájövünk, hogy igenis van, mert a jelenlegi keretek között ők nem tudnák elvégezni azokat a tevékenységeket, amiket majd el fognak végezni.

Az elmúlt évek gyakorlatát ismerve ezen atipikus jogalkotási megoldás mögött sem a közérdek szolgálata, a valós társadalmi szabályozási igények kielégítésének szándéka húzódik meg, hanem inkább a NER lovagjainak személyes igénye arra, hogy vagyonukat elrejtsék a kíváncsi szemek elől. Az előttünk fekvő törvényjavaslat valódi célja nem más, mint a harácsolt, törvénytelenül szerzett vagyonok elrejtése. Ezen vagyonok valódi tulajdonosai kilétének eltitkolása mellett a vagyonkezelő alapítványok rendszere egy olyan átláthatatlan, szövevényes hálót hoz létre, ahol a közpénz elveszíti közpénzjellegét. Önök ezt nagyon szeretik, ugye. A tulajdonos alapító vagy ennek családtagja egyúttal az alapítvány személyes kedvezményezettje is lehet, és mindezt innentől kezdve  mert el fogják fogadni, nincs ebben kétségünk  törvényesen. Tehát önök majd hivatkoznak arra, hogy teljesen törvényesen járnak el ezekben az ügyekben.

Vegyünk egy példát, hogy a törvényjavaslat hatálybalépésével milyen helyzet állhat elő. Előállhat például az, hogy Mészáros Lőrinc vagy valamely cége, esetleg több cége együttesen, vagy még, mondjuk, Tiborcz István is beszáll, mondjuk, az Elios Zrt. 13 000 millió forintjával, amit most nem kell visszafizetni az EU-nak, vagy esetleg ha már itt ül Bajkai István, akkor ő is beszáll esetleg a saját SBGK Ügyvédi Irodájával, azzal a 4,8 milliárd forinttal, amit szintén majd az EU-nak nem kell visszafizetnie, mert majd a magyar adófizetők fizetik ki. Emlékszünk arra, hogy önöknek kellett volna ellenőrizni a közbeszerzéseket az ügyvédi irodán keresztül, és aztán utána itt is szabálytalanságokat találtak, és ezt sem kérik vissza az EU-tól.

Tehát lesz itt pénz bőven, hiszen ha csak ezt a kettőt vesszük még a Mészáros-vagyon mellé, akkor már ott tartunk, hogy 18 000 millió forintból azt a 600 milliót, amit egy alapítvány alapításához majd be kell rakni, nyugodt szívvel berakhatják, és akkor, mondjuk, így önök közösen létrehoznak egy alapítványt, mondjuk, az „Orbán család jobb létéért” alapítványt, aminek az alapító okiratában rögzített célja, hogy vagyoni juttatásokat teljesítsen a kedvezményezett család számára. És már mindjárt törvényes lesz minden. Abban a pillanatban a legszegényebb miniszterelnök, akinek alig van valamilyen megtakarítása, legálisan, törvényesen mérhetetlen vagyonnal fog rendelkezni, mert az összes stróman, az összes barát, az összes haver és mindenki le fogja adni a sápot majd ebbe az alapítványba, és már abban a pillanatban legális is lesz. A vagyon tehát névleg nem kerül a kedvezményezettek tulajdonába, de annak jövedelme, haszna őket gyarapítja teljesen törvényesen és szabályosan.

A vagyonkezelő alapítvány gazdasági társaságokat is létrehozhat. Így a jövőben már nem kell Orbán Viktornak a vejéhez fordulnia ahhoz, hogy a támogatott közvilágítási tendereken induljon, megteszi majd ezt a cég, amit a vagyonkezelő alapítvány kifejezetten, mondjuk, erre a célra hoz létre. Formálisan nem lesz tulajdonosi kapcsolat a kedvezményezettek és az alapítványok, illetve az alapítvány cégei között. Ha belegondolnak abba, hogy akár a vagyonkezelő alapítványok, akár az általuk létrehozott cégek a világ bármely pontján végezhetnek tevékenységet, tehát vállalkozhatnak, befektethetnek, ingatlanokat vagy ingóságokat vásárolhatnak, világossá válik, hogy a vagyonkimentésnek és vagyonelrejtésnek az optimális eszköze jön létre ezen vagyonkezelő alapítványok révén.

A jövőben nem kell sem a magánrepülőket, sem a luxusjachtokat más nevére íratni. Azokat törvényesen a vagyonkezelő alapítvány tulajdonolja majd, amely a deklarált céljainak megfelelően a kedvezményezett személyek számára tartja fenn és üzemelteti azokat, tehát adott esetben az „Orbán család jobb létéért” alapítvány. Tehát az Orbán család jobblétét fogja szolgálni, mondjuk, az a magánrepülőgép vagy az a jacht, amit innentől kezdve törvényesen tulajdonol az alapítvány, és senki nem szólhat egy szót se, ez teljesen törvényes lett.

A törvényjavaslat valódi indoka tehát nem más, mint az, hogy a Fidesz kifogyott a strómanokból, már nincsenek megbízható szomszédok, egykori kollégiumi szobatársak, ismerős gázszerelők, illetve édesanyja is minden NER-tagnak csak egy van, tehát a szóba jöhető megbízható személyek száma korlátozott. Ezt a feszítő problémát oldja meg az előttünk fekvő törvényjavaslat, ami törvényessé tenné a sajnálatos módon a gyakorlatban már intézményesült strómanmutyik rendszerét, és amely arra hivatott, hogy tisztára mossa azokat a lopott pénzeket, amiket önök a NER rendszerében, a NER-lovagokkal együtt Magyarország és a magyar emberek kárára elloptak a magyar adófizetőktől, elloptak Magyarországtól, és ezt a lopott pénzt próbálják meg nyugodtan és törvényesen élvezni majd abban az időszakban, amikor már nem önök lesznek hatalmon.

(15.10)

Én csak azt ígérhetem önöknek, higgyék el, hogy mindent meg fognak tenni azok az emberek, akik önök után jönnek, hogy elszámoltassák önöket, és ne tudják ezeket a pénzeket eltüntetni, és nyugodtan élvezni a hátralévő életükben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)