Felszólalás adatai

Felszólalások:   170-175   176-182   182-187      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Stummer János, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Magyar kvótát Magyarországra” címmel. Stummer János képviselő urat illeti a szó.

(17.50)

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rétvári államtitkár úr választókerületében, Vácon tele van a város ukrán vendégmunkásokkal. Ők már nemcsak a munkásszállókon laknak, hanem tömegesen albérletekbe is beköltöznek, sokszor a közösségi együttélés legalapvetőbb, legelemibb szabályait sem tartják be. Emiatt Vácon állandósultak a lakossági panaszok.A mélykúti szárnyasfeldolgozóba immár buszokkal hordják át a szerbeket a határ túloldaláról, mint hogy a magyarokat fizetnék meg tisztességesen. Bányai úr, a térség országgyűlési képviselője is hallott már erről a történetről.

Sárváron az ezerszámra a városban megjelenő ukrán vendégmunkások okoznak közrendvédelmi problémát. Berúgva zaklatják a fiatal lányokat, még a halat is kilopják a csónakázótóból. De minderről Ágh Péter képviselőtársunk nyilván többet tudna mesélni, ha akarna.

Komáromban a helyiek már egyenesen invázióról beszélnek, az utcán, a buszon, a bevásárlóközpontok, dohányboltok előtt jóformán már nem lehet magyar szót hallani. A külföldi vendégmunkások pedig itt is több pénzt visznek haza ugyanazért a munkáért, mint a magyarok. Mindezt Czunyiné Bertalan Judit képviselő asszony orra előtt.

De ahogy biztosan vannak információik arról is önöknek, hogy Tokodaltárón milyen elemi felháborodás van abból, hogy az iskola szomszédságába terveznek egy munkásszállót építeni, mint ahogy arról is, hogy Szarvason a nemrég bezárt vasipari épületében is valami hasonlóra készülnek. És ez csak néhány példa, de hosszan lehetne még sorolni ezeket a történeteket, hogy az önök idetelepített gazdasági bevándorlói hogyan szorították ki a magyar családapákat és családanyákat a munkahelyeikről.

Mert hiába tagadják ezt vagy állítják ennek az ellenkezőjét, az önök vendégmunkásai bizony a külföldre menekült magyar emberek helyén dolgoznak. Arra kérem most önöket, hogy védjük meg a magyar munkavállalókat és a magyar családokat. Arra kérem önöket, hogy szorítsuk rá a Magyarországon működő vállalatokat arra, hogy a munkaerőhiány okozta problémákat ne a keletről behozott olcsó munkaerővel, hanem a magyaroknak fizetett, európai mércével mérve is tisztességes bérrel oldják meg. Szavazzák meg holnap azt, hogy a jövőben minden 10 munkavállalót foglalkoztató magyarországi munkahelyen legalább 9 ember legyen magyar állampolgár a 10-ből, a külföldi dolgozóikat pedig ezek a vállalatok tanítsák meg legalább az alapfokú nyelvvizsga szintjén magyarul.

Ne tagadják el a valóságot! Álljanak oda az ügyünk mellé, hogy azok a gazdasági bevándorlók, akik Magyarországra jönnek, ne vehessék el a magyarok munkáját. Támogatják-e a magyarkvótát, államtitkár úr? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Bodó Sándor államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Hát, néhány konkrét adattal, illetve folyamattal szeretném képviselő úr ismereteit bővíteni. Magyarországon a vendégmunkás kifejezés alatt általában a munkavállalási engedéllyel alkalmazható, harmadik országbeli külföldi munkavállalót értjük, vagyis azokat, akik tartózkodási engedély birtokában és munkavállalási engedély birtokában maximum kettő évig tartózkodhatnak az országban. Emellett uniós tagságunkból eredően szabad mozgás- és tartózkodás joga illeti meg az európai uniós állampolgárokat is, vagyis ők is itt élhetnek és dolgozhatnak közöttünk. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai alapján 2018-ban a munkáltatók több mint 30 ezer külföldit jelentettek be a kormányhivatalok foglalkoztatási szerveinél, a szakhatóságok pedig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki. Ha megnézzük részletesen azokat a megyéket, illetve településeket, amelyeket ön is említett, láthatjuk, hogy ön jelentősen túlzó számokat használt. Pest megye kivételével a kiadott engedélyek és a bejelentések száma együttesen sem éri el az 1500-at egyik megyében sem, de Békés megyében például ezernél is kevesebb volt.

A magyar munkaerőpiacot emellett a miniszter úr által aláírt kvóta védi, amit a hazai vállalkozások messze nem használnak ki. Ennek alapján szeretném tájékoztatni, hogy 2018-ban 55 ezer főben maximalizálta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb létszámát, és ahogy említettem, a kiadott engedélyek száma 11 ezer volt. A harmadik országbeli állampolgárok, és ez egy nagyon fontos szabály, ugyanis csak akkor foglalkoztathatóak Magyarországon, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem uniós állampolgárt nem tud kiközvetíteni. Hangsúlyozom tehát, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalása nem korlátlan, sem időben, sem munkakörben, sem egyéb feltételeket tekintve. A külföldi állampolgárok foglalkoztatásának célja az esetleges munkaerőhiány enyhítése, nem pedig a bérek alacsonyan tartása.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb foglalkoztatási adatok sem azt jelzik, hogy a külföldi munkavállalók kiszorítanák a magyar állampolgárokat. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, ami 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája közel 70 százalékra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt.

Az ön javaslata az úgynevezett magyarkvóta bevezetésére nemcsak hogy alkotmányellenes, de szembemegy minden, a szabad mozgás és tartózkodás jogát biztosító európai uniós jogszabállyal is. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország gazdasága az értéktermelő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul. A munkáltató, a vállalkozás szabadságának elve alapján, maga döntheti el, hogy az általa végzendő tevékenységet milyen nemzetiségű munkavállalóval fogja elvégeztetni. A törvénymódosítás értelmében a munkáltató Alaptörvényben lefektetett vállalkozási szabadságát korlátozná ezzel a javaslattal, ha előírná, hogy milyen nemzetiségű munkavállalót lehet foglalkoztatni.

Emellett Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles az EU-ban hatályos munkajogi és migrációs irányelveknek is megfelelni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

STUMMER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Államtitkár úr, úgy látszik, hogy ez a diskurzus arról fog szólni, hogy egymás ismereteit kölcsönösen bővítsük. Nekem olyan ismereteim vannak az országot járva, hogy a multinacionális cégek közvetlen vonzáskörzetében rendre dugig vannak a munkásszállók ukrán, és ki tudja, milyen más nemzetiségű külföldi vendégmunkásokkal.Olyan ismeretekkel rendelkezem, amelyek szerint laktanyákat és más, használaton kívüli épületeket újítanak fel számukra, konténervárosokat építenek nekik, csak hogy el tudják őket valahová rakni. És azoknak, akiknek már a munkásszállókon sem, a laktanyákban sem, a konténervárosokban sincs elég hely, nyolcasával, tízesével költöznek be a korábban a magyar családok által épített, aztán kényszerűségből magukra hagyott családi házakba.

Államtitkár Úr! Arra kérem, hogy frissítse fel azt az ismerethalmazt, amivel válaszolt nekem erre a kérdésre. Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Móring József Attila, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszterhez: „Hogyan védhetők meg a termeléshez kötött uniós agrártámogatások?” címmel. Móring József Attila képviselő urat, az Országgyűlés jegyzőjét illeti a szó.

Felszólalások:   170-175   176-182   182-187      Ülésnap adatai