Készült: 2024.09.19.00:27:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2019.03.04.),  47-53. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:37


Felszólalások:   41-46   47-53   53-58      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Sorra minősítik le a nemzetközi szervezetek a magyar egészségügyet?” címmel. Lukács László György képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az utóbbi hetekben elég sok visszajelzést kap a kormány arról  mind házon kívülről, mind házon belülről , hogy amilyen az egészségügy jelenleg, az igen távol áll attól, amit szeretne látni, azaz a XXI. századi egészségügytől.Nemrég a Magyar Orvosi Kamara elnöke fogalmazta meg nyilván cinikusan a kormány egészségügyi sikerpropagandájával kapcsolatban, hogy annyiban igaza van a kormánynak, hogy azért Afganisztánnál még tényleg jobbak vagyunk.

De nemcsak hazai, hanem külföldi értékelés is akad bőven az elmúlt időszakból. Engedje meg, államtitkár úr, hogy például a Bloomberg jelentését ismertessem, amely az egyes országok lakóinak egészségét, egészségi állapotát rangsorolja. Nos, ez megállapította, hogy hazánkban elszomorító a helyzet. Olyan országok bizonyultak nálunk egészségesebbnek, mint Chile vagy Uruguay, vagy éppen a Külügyminisztérium által első fokozott biztonsági kockázatot jelentő célországnak tartott Libanon. A jelentés értékelése szerint hazánkban a születéskor várható alacsony élettartam, a dohányzás magas szintje, az alkoholizmus vagy éppen a rossz levegő mind olyan helyzetet eredményeztek, amellyel még a visegrádi négyek országai közül is utolsó helyen vagyunk.

Egy másik nemzetközi felmérésben az eddigi legrosszabb besorolást kapta egészségügyünk az európai fogyasztói indexek összevetésében, úgy, hogy eredményünk már rosszabb a bolgárokénál, és alig jobb, mint Albániának. Európai összehasonlításban itt is az utolsó helyek egyikét sikerült sajnos bebiztosítanunk. Ezek a nemzetközi elemzések hétről hétre minősítik le a magyar kormány egészségügyi munkáját. Kérdezhetjük: meddig folytatódik még ez?

Mindezek egyébként azért is fájó külső visszajelzések, mert egybeesnek azzal, amit a lakosság nap mint nap tapasztal. Sokszor romos állapotúak az épületek, néha csak szerencse kell, hogy valakire éppen ne szakadjon rá a plafon egy-egy kórteremben. Máshol az állam vásárol betegeknek, hozzátartozóknak ágyakat, itthon a betegek gyűjtenek ágyakra, vagy éppen adományként hoznak be Nyugatról már feleslegessé vált eszközöket. A betegek fáradt, kiégett és agyondolgoztatott egészségügyi dolgozókkal találkoznak az intézményekben, és mindenki számára megalázó, sőt sokszor anyagilag is igen nehezen bírható hálapénzzel próbálnak minőséget és ellátást vásárolni. Nos, államtitkár úr, a magyar betegek sajnos érzik, hogy lassan egész Európában ők a legbetegebbek, és jól érzik, hogy róluk gondoskodik legkevésbé a kormányuk.

A kormány XXI. századi egészségügyet ígért, de 2019-re ebből szinte semmi nem valósult meg. Az elmúlt, lassan egy évben sem történt érdemi változás, pedig a szakma és a betegek méltán vártak fordulatot az orvos végzettségű minisztertől. Helyette csak tovább folytatódott az egészségügy leépülése, most már prof. dr. Kásler Miklós asszisztálása mellett.

Tisztelt Államtitkár Úr! A következő kérdésekre várom válaszát. Meddig engedik még, hogy lejjebb csússzon a magyar egészségügy a nemzetközi összehasonlításokban? Vane kormányzati terv ennek a megakadályozására? S miért nem a magyarokat tizedelő dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen a rák elleni fellépést bemutató országos plakátkampányt indítanak milliárdokból? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy nem meglepő egy orvosexportőrtől, hogy külföldi felméréseket idéz; nyilván ott próbálja az igényt felkelteni a magyar orvosok és ápolók munkája iránt. Nagy tapasztalatra tett ön szert, hogy hogyan lehet más országokba, magyar orvosokat és ápolókat külföldre juttatni. Önt akkor persze nem érdekelte, hogy ezáltal a magyar betegeknek rosszabb lesz; önnek annál jobb volt, vagy az ön családi vállalkozásának annál jobb volt, minél rosszabb volt a magyar betegeknek. (Közbeszólások a Jobbik soraiban.)De ön idézett két nemzetközi felmérést. Hadd tartsak egy kis korrepetálást önnek, hogy tulajdonképpen mi az, amit ön idézett, és milyenfajta rangsorokból milyen következtetést vont le.

A Bloomberg Institute-nak valóban van két egészségügyi felmérése, ön is ezeket idézte. Az egyik egy hatékonysági felmérés, amely azt nézi, hogy az emberek egészségi állapota hol igényli a legkevesebb ráfordítást, magyarul: azt nézi, hogy mennyi az átlagos életkor, és mennyit költ egy ország egészségügyre. És minél kevesebbet költ egészségügyre, annál előrébb kerül ebben a rangsorban, hiszen annál kevesebb pénzből annál jobb egészségi állapotot tud létrehozni; tehát az egyik kormányzat követi a másikat, és ha az utóbbi megfelezi az egészségügyi kiadásokat, akkor hirtelen megugrik ezen a ranglétrán az az ország, hiszen kevesebb pénzből még az előző kormány intézkedése révén hasonló egészségügyi ellátást tud garantálni.

Na, ez az a lista, amire ön azt mondta, hogy Románia lehagyta Magyarországot, ahol pusztán piaci alapon nézik, hogy hol költenek a legkevesebbet, hol kerül a legkisebb költségbe az emberek egészségügye. Itt például Németország Románia mögött foglal helyet, meg Magyarország is Románia mögött foglal helyet. Ön tehát, ha ebben a listában előrébb szeretne jutni, az azt jelenti, hogy Németországtól távolodjunk, Romániához közeledjünk, és költsünk kevesebbet relatíve az egészségügyre. Ez az egyik Bloomberg-lista. Tehát ön ezek szerint forrásokat vonna ki, hogy itt előrébb kerüljünk.

A másik Bloomberg-listán, a legegészségesebb országok rangsorában viszont  azt hiszem, hogy ön is örülhet, képviselő úr, biztos vagyok benne, hogy ha jó szándékú, akkor örül  Magyarország helyezéseket tudott javítani, és bekerült a top 50-be, az 52. helyről a 48. helyre jutottunk, ahol valóban egészségügyi mérések vannak: várható élettartam, elhízás, dohányzás, légszennyezettség, leggyakoribb halálokok, tiszta víz, csatornázás, tehát ezek valóban a tartalmi követelményeket vizsgálják. Itt nem rontottunk, tisztelt képviselő úr, hanem javítottunk, itt pozitívabb helyezésünk van.

De hab a tortán, amit ön idézett, az európai egészségügyi fogyasztói index. Egy magáncég végzi piaci célból ezt a felmérést. Meg is indokolja, hogy Magyarországon miért romlik az egészségügy színvonala e szerint a magáncégindex szerint. Idézem önnek szó szerint: a magyar kormány meg más országok kormányai is nem az országuk optimális működésére fókuszálnak, hanem a sajtószabadság korlátozására, az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá vonására és a menekültek visszaszorítására.

(15.00)

Tehát az ön által idézett egészségügyi index szerint Magyarországon azért romlik az ellátás színvonala, mert  szó szerint  Magyarország bevándorlókat nem fogad be. Tisztelt képviselő úr, és ön ezt egy szakmai nemzetközi felmérésként a Magyar Országgyűlésben itt tálalja. De nem csoda, hiszen ma már egy bevándorláspárti Jobbikról beszélhetünk, egy bevándorláspárti párt nyilvánvalóan egy bevándorláspárti nemzetközi felmérést idéz, amely összefüggést állít föl a sajtószabadság állapota, a magyarországi igazságszolgáltatás állapota és a migrációs kérdésben elfoglalt álláspontunk és az egészségügy helyzete kapcsán. Nyilvánvalóan ez egy politikai indíttatású felmérés volt.

Tisztelt képviselő úr, azt hiszem, beszédes, hogy az elmúlt években Magyarországon az emberek átlagéletkora 1,4 évvel tudott emelkedni, szerencsére, illetőleg hogy a 65 éves kor alatt krónikus betegségben elhunytak aránya 15 százalékkal csökkent, miközben az Unióban 10 százalékkal csökkent. Ebben is szerencsére sikerült többet javítanunk, mint más országoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Lukács László György képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon, öné a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Nincs indokom arra, hogy elfogadjam államtitkár úr válaszát. Azon gondolkoztam, miközben jegyzeteltem, hogy mit lehetne rá válaszolni. Talán a legegyszerűbb, amit lejegyzeteltem, államtitkár úr, az nem más, mint ez a szám. Ezt jól jegyezze meg! Ez azt jelenti, hogy 24 ezer ember volt az, aki 2017-ben  és ez az önök által bevallott szám  úgy halt meg, hogy a haláluk megakadályozható lett volna. Ezt egyébként maga Kásler Miklós egy háttértanulmányban állítja, illetve őhozzá köthető. S tudja mit, államtitkár úr, ha nincs akkora gond, amit mondott, akkor majd bőven és vígan le fogják azt szavazni, amit az ön minisztere kért, méghozzá 1500 milliárd forintot kért arra, hogy az egészségügyet megmentse. Akkor most mi a valóság, államtitkár úr? Az, hogy bajban van az egészségügy vagy jó az egészségügy? Kásler Miklós mire kéri a pénzét? Miért van az, hogy 24 ezer embernek kellett 2017-ben úgy meghalnia, hogy az az ellátórendszer hibája volt? Államtitkár úr, ezt kell megválaszolni a cinikus válaszok és a cinikus puffogtatások helyett! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) S ebben a Házban szinte mindenki tudja, persze önök nem, hogy a Fidesz az egyedüli, aki a bevándorlókat segítette: 86 ezer bevándorlót hoztak be az elmúlt években! (Felzúdulás.  Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 114 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Rétvári Bence és Harrach Péter, a KDNP képviselői, interpellációt nyújtottak be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Milyen intézkedéseket terveznek a telejósdák, távgyógyítók működésével kapcsolatban?” címmel. Harrach Péter frakcióvezető úré a szó. Parancsoljon!




Felszólalások:   41-46   47-53   53-58      Ülésnap adatai