Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most, hogy az ügyrendi kérdésen is túl vagyunk, folytatjuk munkánkat, rátérünk a napirend utáni felszólalások tárgyalására. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „A vidék üzenete 3.” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Napirend utáni sorozatomban arra teszek itt kísérletet, hogy a magyar vidék és a magyar agrárium háza tájáról olyan hírek mögé is belátást nyerjünk, amelyekkel kapcsolatban, ha csak a kormányzati médiát követjük, akkor nem biztos, hogy a teljes valóságot láthatjuk vagy kapjuk.Olvashatjuk néhány héttel ezelőttről, hogy brutális tűzifahiány vár ránk, és az árak is drasztikusan emelkednek. Nem kell talán itt ezen körben sokat hangsúlyoznom, hogy a Jobbik-frakció jó néhány képviselője jó néhány éven keresztül már hangoztatta azt, hogy ebből komoly gond lesz, és most értünk el a csúcsra. Ráadásul ez a probléma éppen azokat érinti leginkább, akik szegényebb vidékeken laknak, vagy olyan háztartásokban élnek, ahol nem adott esetleg a gázfűtés lehetősége a legkülönbözőbb okokból fakadóan. Én értem, hogy önöknél most van egy koncepció arra vonatkozóan, hogy a ma még állami kézben lévő erdőgazdaságok lejáratása egy fontos politikai cél, hiszen talán ezzel is igyekeznek előkészíteni a privatizációt, de túl azon, hogy ezt értelemszerűen elítéljük, azért jó lenne, ha nem a lakosság többsége szenvedné meg ezt az állapotot.

Ha már vidékfejlesztés, akkor szintén egy érdekes történet látott napvilágot a „Kastélytól kastélyig” című történet kapcsán, ahol egy bicikliutat létesítettek a fertődi Esterházy- és a keszthelyi Festetics- kastély között, ez 126 kilométer tömény átverés. Nekem is volt módom személyesen megnézni néhány szakaszát ennek a bicikliútnak, ahol sok esetben még aszfalt sincsen, és kátyúkkal, komoly pocsolyákkal, nehézségekkel  főút mentén  kell megküzdenie az akadályokkal azoknak, akik mégis veszik a bátorságot arra, hogy az ezen program keretében meghirdetett bicikliutat a gyakorlatban is kipróbálják. Ezzel kapcsolatban, azt hiszem, egy komoly vizsgálat is megérett, hiszen itt európai uniós források rendkívül aggályos felhasználásáról is szó van.

Szintén friss hír volt, bár térségemben ez azért már nem annyira aktuális, legalábbis nem naprakész információ, hiszen nálunk ez már egy éve zajlik, hogy indiai vendégmunkások jelentek meg az agráriumban. Ez választókerületemet, illetve a szomszédságot is érinti. Legfőképpen most még a tehenésztelepekre jellemző, de az ágazatban, sőt már a mezőgazdaságon kívül máshol is megjelent az indiai munkaerő, amivel kapcsolatban csak azt szeretném elmondani, hogy ezen nem lehet csodálkozni, hiszen mondjuk, éppen a napokban olvashattuk, hogy a román minimálbér is utoléri a magyart. Ezek után nem lehet tehát meglepődni ezen a híren, hogy gyakorlatilag már Ázsiából kell munkaerőt toborozni a mezőgazdaság munkaerőigényes ágazataiba.

De az idei év sem telhetett el botrányok nélkül, ha a különböző gyümölcsöket sorra vesszük, a dinnye, a meggy, a szőlő, sőt a méz is válságos időszakokat él meg. Én 2010 óta vagyok itt az Országgyűlésben, azóta van módom ezen ágazatok problémáira felhívni ebben a körben a figyelmet. Azóta folyamatosan, rendre megkapjuk azokat a válaszokat, hogy nem kell aggódni, ilyen-olyan megoldások folyamatban vannak, és majd a jövő évtől erről nem kell beszélgetnünk. Erre még 2018-ban is végigsorolhattam szinte az összes hazai komolyabb területen előállított gyümölcsöt, és ugyanazokkal a problémákkal küszködünk, mint évekkel ezelőtt.

(15.00)

Szintén robbant a hír, hogy a lengyelek az Európai Unióban az elsők, akik a madárinfluenzás korlátozások után újra képesek Kínában eladni a szárnyasaik húsát.

Itt is adódik a kérdés, most már ez a sokadik hasonló történet: a magyar kormány miért nem képes megfelelő erővel lobbizni a hazai termelők érdekében azért, hogy az ilyen piacokat, amelyeket önhibánkon kívül, de elvesztettünk, mielőbb vissza tudjuk szerezni? Érdekes módon ebben a lengyelek szinte mindig az elsők Európában, és valamiért ők képesek először visszaszerezni ezeket a piacokat.

Ausztriából érkezett egy hír, hogy sárgarépalé-üzem indult, ezzel pedig egy nagyon fontos lépéshez érkeztünk el, hiszen ugyan van némi pozitív hatása hazánkra is, hiszen a térségben  főleg a határ mentén  majd biztos megnő a répaültetvények száma, de azt mindenképpen el kell mondanunk, hogy ezen a területen is nagyon komoly lemaradással küszködik a magyar élelmiszeripar, pedig egy olyan növényről van szó, ami szintén komoly profitot hozhat az abban dolgozóknak, érdekelteknek.

Úgy tűnik, hogy Mezőhegyes és a ménesbirtok problémája a következő hétre csúszik. Köszönöm a figyelmet. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)