Felszólalás adatai

Felszólalások:   109-117   117-136   137-174      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom.

(Jelzésre:) Tordai Bence államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni az elhangzottakra. (Derültség.  Arató Gergely: Az majd a jövő héten lesz!  Tuzson Bence: Ott még nem tartunk!  Bangóné Borbély Ildikó: Freudi elszólás!) Elnézést, bocsánat! Az még egy későbbi időszak talán. (Tuzson Bence: Reméljük, ez nem következik be!) Tehát Tuzson Bence államtitkár úr nem kíván most reagálni az elhangzottakra.

A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3373. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót szintén Tuzson Bence államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és a nevem mostani pontos említését is különösen. De a tárgyra térve, most, jelen pillanatban a településképi jogszabályokról szóló törvény módosításáról beszélünk egy fontos joghelyzet tisztázása érdekében, márpedig ez a joghelyzet abban áll, hogy ha van egy közterületünk, és ez a közterület sokféle célra használható, akkor az alapvető cél természetesen az, hogy ezek a területek mindig közlekedés céljára legyenek használva, ahogy a fő funkciót adják, de amikor nem közlekedési célú igénybevétele van ezeknek a területeknek, akkor sikerüljön rendet tenni abban a kérdésben, hogy egy közterület használata esetében milyen rend alapján lehessen a közterületet igénybe venni, és a különböző, egymással konkuráló szervezetek hogyan vehessék igénybe, illetve honnan informálódhatnak egyáltalán arról, hogy a közterületeknek milyen használata van.

Itt azt is láthatjuk ezekben az esetekben mindig, hogy többféle jog és többféle alkotmányos jog konkurálásáról beszélünk, és amikor több jog konkurál egymással, akkor valamilyen döntést mindig meg kell hozni. Ennek érdekében szükséges az, hogy egy alapvető fontosságú és pontosságú információs rendszer jöjjön létre, azaz: aki közterületet szeretne foglalni, az pontosan tudja azt, hogy rendelkezésre állnak-e ezek a közterületek; ha valaki az igényt benyújtja, akkor az igény benyújtása kapcsán azok a közterületi igények, amelyeket benyújtottak már, kiterjednek-e olyan területre is, ahol egyébként már más benyújtott igényt, vagy egyébként már a használatra vonatkozóan bárki ehhez kapcsolatos hatósági hozzájárulást vagy tulajdonosi hozzájárulást is kapott-e; vannak ilyen speciális esetek egyébként, amikor ez is előfordul.

(16.20)

Ezzel kapcsolatban az egymással konkuráló jogokról már beszéltem, de egy olyan elektronikus tájékoztatási rendszer létrehozására tesz most ez a törvény javaslatot, amelyik végül képes ezeket az információkat egységesen kezelni, s úgy egységesen kezelni ezeket a javaslatokat, hogy egy nyilvántartást hoz létre, ami ugyan nem egy közhiteles nyilvántartás, hanem egy tájékoztató jellegű nyilvántartás, de egy ilyen tájékoztató jellegű nyilvántartás viszont segítséget nyújt mindenki számára. Egyrészt segítséget nyújt a nyilvántartás a hatóság számára is a saját munkájának gyakorlása érdekében, tehát hogy a kettős döntéseket ilyen szempontból el lehessen kerülni, másrészt pedig segítséget nyújt az igénybe vevő vagy az igénybe vételt akaró szervezetek vagy személyek számára is, hogy a közterületek egyéb célú hasznosítását vagy használatát is lehetővé lehessen tenni.

Hangsúlyozom még egyszer, hogy most ez a rendszer egy tájékoztató jellegű rendszer, tehát nem rendelkezik semmilyen szempontból kötelező elemekkel, nem egy hiteles rendszerről beszélünk  mármint az adatok hitelessége szempontjából , hanem egy tájékoztató jellegű rendszerről beszélünk. Az más kérdés, hogy érdemes azt megfontolni, hogy a későbbiek során egy ilyen hiteles rendszernek a létrehozására is sor kerülhet, tehát ez idő kérdése lehet, ha olyanok a tapasztalatai egy ilyen rendszernek, akkor érdemes megfontolni. Magyarországon közhiteles rendszerek, nyilvántartási rendszerek akár párhuzamosan is működtek, működnek. Úgy kell kialakítanunk ezeket, hogy egyébként másfajta közhiteles adatokat tartalmazó rendszerekkel ne konkuráljanak, tehát erre minden ilyen esetben oda kell figyelni, ezért is tájékoztató jellegű most ennek a rendszernek a megvalósítása.

Ami tehát ennek a javaslatnak a lényegét illeti, ez a javaslat elsődlegesen arra vonatkozik, hogy legyen egy nyilvános, mindenki számára hozzáférhető tájékoztatási rendszer, s ebből a tájékoztatási rendszerből mind az igénybe vevők, mind pedig a hatóság megfelelően tudjon tájékozódni. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Witzmann Mihálynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A településkép védelméről az elmúlt években már itt az Országgyűlésben több alkalommal is volt alkalmunk tárgyalni, de ennek a kérdésnek a fontosságát igazolja, úgy gondolom, az is, hogy Magyarország Alaptörvénye is említi ezt a témakört mint egy kiemelt fontosságú tématerületet, a települések képét, a települések megjelenését. Az Alaptörvényben nevesített egészséges környezet védelméhez fűződő alapvető jog magában foglalja nemcsak a természeti környezet, hanem az ember alkotó munkájával létrehozott épített környezet védelmét is. Azt is mondhatjuk, hogy településeink megjelenése tulajdonképpen nem más, mint a helyi kultúra meghatározó része, a helyi kultúra meghatározó részét képezi, hogy egy-egy település milyen arculattal, milyen képpel fogadja az odaérkezőket, az ott élőket, milyen arcát mutatja a külvilág felé, és az a hely pedig, ahol élünk, ez pedig valóban meghatározza mindennapi életünk pillanatait is. Éppen ezért azt gondolom, hogy a településkép védelméről szóló törvény átfogó szabályozást biztosít a település látványkörnyezetének hosszú távú formálása és alakítása érdekében is.Konkrétan az előttünk fekvő T/3373. számú törvényjavaslat alapvetően kettős célt szolgál, hiszen mind az állampolgárok, mind a közterületek használatában érdekelt hatóságok számára egy olyan elektronikus tájékoztatási rendszer létrehozását tűzi ki célul, amelyről államtitkár úr előbb már beszélt, amely pusztán tájékoztató jelleggel naprakész adatokat biztosít a közterületek használatát érintő különféle szabályokról, döntésekről, lehetőségekről. A törvényjavaslat kapcsán azt is fontos hangsúlyoznunk, hogy az emberi élet egyik alapvető helyszíne a települési környezet, amely jelentősen befolyásolja az életminőséget és a települések élhetőségét is, ennek egyik fontos eleme az épített és természeti környezetünk megjelenése, a települések közterületeinek esztétikai minősége is. Továbbá figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy falvaink és városaink közterületeinek egyéni és közösségi jellegű rendeltetései is vannak, mint például a közlekedési területek biztosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! A településkép védelméhez tartozik a megfelelő tájékoztatás is a közösség számára, amelyet ez az indítvány is képvisel, ugyanis ma még nem áll mind a mai napig rendelkezésre egyetlenegy olyan egységes, szabadon hozzáférhető információforrás, illetőleg informatikai információs rendszer sem, amelyből bármely közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz vagy bejelentéshez kötött használatának ténye vagy jövőbeli igénye megismerhető lenne az érdeklődők számára, ez pedig mind az állampolgárok, mind a társadalom más szervezetei és a hatáskörükben érintett hatóságok számára is sokszor nehézséget okoz mindennapi feladataik ellátása alkalmával.

A T/3373. számú törvényjavaslat egy olyan elektronikus tájékoztatási rendszer létrehozására irányul, amely naprakész adatokat biztosít a közterület használatát érintő igényekről, illetőleg döntésekről, s amely bárki számára egyébként szabadon, az interneten keresztül hozzáférhető online felületet teremt meg. Fontos kiemelni, hogy az így kialakítandó rendszer nem minősül közhiteles nyilvántartásnak, annak adattartalma egyelőre csupán tájékoztató, segítő jelleggel indulna útjára, illetőleg töltené be funkcióját. Azt is hozzá kell tenni, hogy az elektronikus tájékoztatási rendszer adatai nem korlátozzák az eljáró szervek jogszabályon alapuló rendelkezéseinek, így például a különféle kérelmek vagy bejelentések érdemi vizsgálatát, ennek a vizsgálatnak a jogát, és nem zárnak el senkit attól sem, hogy a közterület használata érdekében igényt terjesszen elő.

Ahogy hallhattuk szintén az előbb államtitkár úrtól, igazából egyfajta hosszú távú stratégiai célja ennek az indítványnak nem más, mint hogy lehetőség szerint idővel egyfajta közhiteles nyilvántartás kifejlesztése alakulhasson ki, illetőleg történhessen meg ebből a tájékoztató rendszerből, amelyhez a javaslat szerinti tájékoztató rendszer működése, azt gondolom, mindenféleképpen hasznos, kamatoztatható tapasztalatokat nyújthat. Az előterjesztés értelmében az így kialakítandó elektronikus tájékoztatási rendszer üzemeltetésére a kormány egy felelős szervet fog kijelölni, amely a megfelelő működtetést hivatott majd garantálni.

A törvényjavaslat ugyanakkor a nemzeti ünnepek vagy éppen gyásznapok, emléknapok, illetőleg más, például vallási ünnepek hagyományos állami, illetőleg önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára is a közterület-használat szempontjából kiveszi a közterület fogalma alól. Tulajdonképpen ezzel nem tesz mást, mint biztosítja, hogy ezek a helyszínek a törvény erejénél fogva mentesek legyenek a közterületekre egyébként irányadó bejelentési eljárás alól. E helyszínek tehát, mondhatjuk úgy is, hogy a törvény által tulajdonképpen lefoglaltakká válnak ezeknek az ünnepségeknek az idejére.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a településkép védelme mindannyiunk érdeke, hiszen ez a törvény a magyar polgárok életminőségét, települési környezetét és élhetőségét biztosítja, amely a tárgyalt előterjesztés értelmében kiegészül a megfelelő tájékoztató rendszerrel kapcsolatos javaslattal. Éppen ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak alapján a Fidesz-frakcióval együtt támogassák ennek az előterjesztésnek az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja részéről.

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen a cserét is, hogy megengedték. Örülök, hogy államtitkár úr visszaült a helyére. Azért döbbenten láttuk, hogy az elmúlt nyolc év után milyen törvénymódosításokat tudnak még benyújtani a plenáris ülésre, miket tudnak ide terjeszteni elénk, és közben a vezérszónoki felszólalásokban meghallgatjuk, hogy a településkép védelmét, az emberek védelmét, az emberek javát szolgálja ez a törvénymódosítás. Az első módosítás célja egy olyan elektronikus tájékoztatási rendszer kiépítése, amely rögzítené, hogy a közterületek egy adott időpontban korlátozás nélkül igénybe vehetőek-e, így a hatóságok, illetve az érdekeltek nyomon tudnák követni, hogy akár gyűlés, akár más rendezvény bejegyzése megtörtént-e korábban. Álláspontunk szerint akár még támogatható is lehetne ez a módosítás, ha sok minden mást nem tartalmazna ez a csomag, leszámítva azt a kockázatot, hogy ki fogja ezt a rendszert kiépíteni, ki fogja kezelni, ki fogja működtetni, és lényegében mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek.

És most jön a második része a módosításnak, ami egy kicsit izgalmasabb, az a gyülekezési jog korlátozása a nemzeti ünnepekre, emléknapokra, az állítólagos hagyományokra hivatkozással, amely teljes egészében elfogadhatatlan, ellentétes az Alaptörvénnyel, a gyülekezési jogról szóló törvénnyel, valamint az összes vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseivel, hozzáteszem, az önök Alaptörvényével ellentétes. Ezzel újabb határt lép át a kormány. Én úgy nyilatkoztam az elmúlt napokban, hogy önök államosítják az állami ünnepeket is.

(16.30)

Önök azt tervezik, hogy most már szabályban rögzítik, megjelölve azokat az időpontokat, hogy mikor nem lehetne nemzeti ünnepnapokon, gyásznapokon, és ami az egyik legmegdöbbentőbb, a kereszténység nevében, a kereszténységre hivatkozva, engedjék meg a Ház falain belül, az adventi időszakban. Döbbenten láttuk, hogy mit készítettek elő. A rendszerváltás óta ilyet nem tapasztalhattunk, hogy bármelyik kormány megengedhette volna vagy megengedte volna magának azt, hogy a nemzeti ünnepeken bárki ne úgy ünnepelhessen olyan helyszínen, ha megkérte a megfelelő engedélyeket, ahogy ő az ünnepre hivatkozva, tiszteletteljesen, az ünnepet megünnepelve tenné. Én azt gondolom, hogy ez minden állampolgárnak joga, hogy megtehesse, önök ezt a jogot most el akarják venni az állampolgároktól.

Felsorolják ebben a törvényben, hogy melyek azok az ünnepek, és milyen helyszíneken, Budapesten főleg, milyen helyszíneken tiltanák meg, hogy bárki is megünnepelje a nemzeti ünnepet. És persze az önkormányzatoknak jogot adnának a településeken, hogy megjelöljék, hogy melyik napon, melyik ünnepen, hány napon keresztül. Mert itt nemcsak magát az ünnepnapot jelölik meg, hanem az előkészületet is, és ezt nem lehet tudni a szabályozás kapcsán. Hogyha viccesek lehetünk, akkor a 365 napot kijelölhetik, ha végignézzük, hogy hány nemzeti ünnepünk van és az adventi időszak, akkor lényegében rögzíthetik helyi szabályozással meg önök is a törvényben, hogy 365 nap. Az egész ország területét lefedhetik, hogy most már senki nem ünnepelhet, csak az állami ünnepek lehetnek azok az ünnepek, amik ünneplésre jogosultak lennének az állampolgárok részéről.

Államtitkár úr, egy kicsit térjünk vissza az adventi időszakra. Mert értjük, hogy önök már lassan mindentől félnek, még önmaguktól is, de lehet, hogy ez erősebb, és önmaguktól jobban félnek, mint bárki mástól. Mi a Jóisten bántja önöket az adventi időszakban? Feltettem én magamnak is ezt a kérdést, hogy mi lehet az, amitől önök félnek. Mi az, amit adventkor önök nem akarnak látni? Belekerült egy kis időbe, mire rájöttem, és egy tavalyi kezdeményezést hoznék fel önnek.

Tavaly kezdeményezték, hogy kivethessék az önkormányzatok azt az adót, amit „töltöttkáposzta-adónak” neveztünk el. A téli időszakban, amikor nehezebb körülmények közé kerülnek a rászoruló emberek, mivel bejön a hideg időszak, egyre több az ételosztás Magyarországon. Egyre több ember érzi úgy az ünnepek közeledtével, hogy neki segíteni kell, és akkor volt egy kezdeményezés, hogy hogyan kellene Magyarországon betiltani, hogy önök ne találkozzanak ezzel a problémával, ne kommunikálhassanak erről, és néhány média ne is számoljon be róla, hogy ilyen van Magyarországon. Egyetlenegy példát hadd említsek: Blaha Lujza tér, ahol ezrével szoktak sorba állni emberek egy kis ételért, egy kis csomagért, és akkor önök kitalálták azt, hogy meg kellene adóztatni ezeket a szervezeteket, akik ezt a tevékenységet űzik. És hála a jó égnek, a nagy felháborodás kapcsán ezt nem sikerült megvalósítaniuk.

Erre letesznek ide egy ilyen törvényt most november elején, és rájöttem, hogy mit nem akarnak önök látni: advent időszakában a NER rendszerében az önök kommunikációjába nem fér már az sem bele, keresztény emberként  önök állandóan hangoztatják, hogy önök keresztény emberek  nem fér bele, hogy a tévében majd azt lássák az emberek, néhány csatorna közvetíti, hogy több százan állnak ételért vidéki településeken sorba. Több ezren állnak Budapesten, a Blaha Lujza tértől a Nyugati pályaudvarig sorba civil szervezetek vagy akár politikai pártok kezdeményezése kapcsán vagy még néhány egyházi szervezet által, akik még úgy gondolják, hogy a kereszténység és a szeretet annyit ér, hogy segíteni kell rászoruló embereken. Ez már nem fér bele az önök rendszerébe. Mit csinálnak? Idehoznak egy törvénymódosítást, és akkor képesek úgy előadni ezt a törvénymódosítást itt a Ház falain belül, hogy azt mondhassák, hogy ez mind az emberek érdekében van, ez mind az emberekért történik, és ezt azért kell megvalósítani.

Persze, mondhatjuk azt, hogy már elég indok, hogy elutasítsuk ellenzéki képviselőkként, hogy magát a nemzeti ünnepeket belevették, de az adventi időszak, államtitkár úr? Mi bántja önöket ebben? Mi? Magyarázza már meg nekem! A Kossuth téren nem tapasztaltuk  leírják a törvényben is , hogy bárki, akár augusztus 20-án a tisztavatáskor bármiféle akciót valósított volna meg az elmúlt 30 évben vagy 28 évben. Advent időszakában sem a Kossuth téren tapasztalható, de ebben a törvénymódosításban nem csak a Kossuth tér szerepel. Mondom, ha önök úgy gondolják, akár az év 365 napján most már betilthatnak mindent, erre lehetőséget biztosítanak ezzel a módosítással, és ez elfogadhatatlan.

Államtitkár Úr! Ma jelent meg, hogy több ezer családot lakoltattak ki az idén, engedték meg, hogy utcára kerüljenek gyermekes családok. Önök semmit nem csinálnak, hogy ezt megakadályozzák. Nem tettek semmit. Önök folyamatosan azt kommunikálják a családok évében  meg a családbarát kormányzás megint szlogenjük lett az utóbbi időben , hogy önök mindent megtesznek azért, hogy Magyarországon jobb legyen a családoknak. Én egyre kérem önt, államtitkár úr: hagyják ezt abba! Ha ilyen törvényeket hoznak be, hagyják abba! Ne vegyék a szájukra a magyar családokat! Ne vegyék a szájukra, képviselő úr, a kereszténységet, a szeretetet, ne vegyék a szájukra azt, hogy ez az emberek érdekében történik, mert szerintem ezt ön is tudja és mi is tudjuk, hogy ez nem így van. És nem kell burkoltan itt nagy szlogenekkel előadni ezeket a törvénymódosításokat, mindenki tudja, hogy miről van szó. Mindenki.

És kérem államtitkár urat, hogy egy-egy ilyen törvénymódosításnál ne kérje tőlünk, ellenzéki képviselőktől, hogy ezeket az ocsmány törvénymódosításokat támogassuk. Ilyeneket be sem lenne szabad hozni a Ház falai közé. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr és képviselőtársam felszólalását ki fogom egészíteni, és nem szeretném azokat a fontos, az elektronikus tájékoztatási rendszerrel kapcsolatos információkat megismételni, viszont szeretnék reagálni arra, hogy ennek a törvénymódosításnak alapvetően valóban az a célja, hogy a nemzeti ünnepeinket és a hagyományainkat keresztényhez méltó módon ünnepelhessük meg. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez az alapvető cél, lehetnek eltérő vélemények, de ez volt az elkötelezettség, ami a módosítást elindította.Ezzel kapcsolatban azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ennek az elektronikus tájékoztatási rendszernek az adatai nem korlátozzák az eljáró szervek jogszabályon alapuló rendelkezéseit, így a kérelmek, bejelentések érdemi vizsgálatának jogát sem, és nem zárnak el senkit attól, hogy a közterület használata érdekében igényt terjesszen elő.

Felmerült a gyülekezési jog kérdése. A szabályozás kifejezésre juttatja azt is, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó bejelentések a közterület egyéb célú használatával szemben elsőbbséget élveznek. Míg a gyülekezési hatóságot már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlés megtartása iránti bejelentés kézhezvételét követően haladéktalan bejegyzési kötelezettség terheli, addig a közterület egyéb célú használatát érintő bejegyzés csak véglegessé, illetve jogerőssé vált döntés alapján tehető.

Ami a módosítás legfontosabb célja, ez az Alaptörvény J) cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti ünnepeken, valamint a nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napokon tartott ünnepségek, megemlékezések szokásos helyszíneire nézve külön rezsimet állít fel. Az ilyen célokra használt közterületek hagyományosan kialakultak, ezért a hagyományok törvényi megerősítése igenis nemes cél.

A javaslat célja, hogy törvénnyel kizárja azt a lehetőséget, ahogyan államtitkár úr és képviselőtársam is említette, hogy egyfajta versengés alakuljon ki a nemzeti ünnepeken, hasonlóan fontos ünnepek alkalmakor a közélet szereplői, pártok és civil szervezetek között az érintett közterületek lefoglalása során, a nemzeti ünnepekhez és a hasonló ünnepi alkalmakhoz méltatlan folyamatok elkerülése érdekében. Ezért a javaslat egyes tételesen megjelölt közterületek állami használatát mentesíti a bejelentési kötelezettségtől, és a törvény erejénél fogva kijelöli e közterületeket a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára.

Ezt azzal a megoldással biztosítja, hogy az érintett időpontokban ezek a területek nem minősülnek bárki által használható közterületnek, amelyre az általános szabályok vonatkoznak. Kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat vonatkozásában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.40)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Megadom a szót Jakab Péter képviselő úrnak, a Jobbik-frakció részéről.

JAKAB PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bevallom őszintén, amikor elolvastam ezt a tényleg agyament előterjesztést, akkor rendhagyó módon a Vuk című mese jutott eszembe. Egészen pontosan a mesének az a része, amikor a varjú azt mondja a kis Vukra vadászó Simabőrűnek, hogy „Fővadász Úr! Hát lőjön már! Mire vár?” És a fővadász úr lő, de elvéti. Most nagyon úgy tűnik, hogy a fideszes szarkák, önök megkérték az Orbán-kormány fővadászát, hogy lőjön már, és a fővadász úr lő is. Semjén Zsolt fővadász úr ezzel a törvényjavaslattal lő, csakhogy ő a saját népére lő. A saját népére lő akkor, amikor annak kormánykritikus többségét egész egyszerűen a nemzeti ünnepekre meg az önkormányzati megemlékezésekre való hivatkozással ki akarja tiltani Magyarország szimbolikus közterületeiről, mert ez a javaslat, mondjuk ki, erről szól. És az a helyzet, már most mondom fővadász úrnak, hogy el fogja véteni ezt a lövést ő is. Méghozzá azért, mert remeg a keze, mert fővadász úr fél. Elektronikusan benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, de már arra nem vette a bátorságot, hogy idejöjjön a népképviselet elé, és a szemünkbe nézzen. Mert önök félnek a néptől!

Persze nem tudom, hogy pontosan miért félnek, hiszen elvileg önöket kétharmaddal választották meg ennek az országnak az élére. Tehát ha önök nem csalták el a választást, akkor önöket ebben az országban maximum a nép szeretete fojthatná meg, semmi más. De az a helyzet, hogy önök nagyon jól tudják, önök tudják a legjobban, hogy önök rendkívül aljas és mocskos eszközökkel nyerték meg a választást, és azóta is aljas és mocskos eszközökkel kormányoznak. Úgyhogy önök igenis megalapozottan, joggal félnek a néptől, joggal félnek azoktól, akiket kisemmiznek, akiket éhbérért robotoltatnak.

Tudják, másfél millió honfitársunk készül elhagyni ezt az országot, mert nem akarnak éhen halni, és nem akarnak kilátástalan jövőt a gyermeküknek. Joggal félnek ettől a másfél millió embertől. Joggal félnek az özvegyek meg az árvák dühétől, akik azért veszítik el a kórházakban a szeretteiket, mert nem kapják meg a megfelelő egészségügyi ellátást, mert önök ellopják a rávalót. Tízből négy ember menthető lenne a kórházakban, de nem lehet őket megmenteni, mert nincs minőségi egészségügyi ellátás. Önöknek fontosabb a lopott pénz meg a stadion, mint a magyar emberek élete, úgyhogy joggal félnek a hozzátartozók dühétől is.

Önök sorra lakoltatják ki a magyar embereket. Lakoltatják ki azokat, akik már többszörösen kifizették a devizahiteleiket, mert önök 2015-ben lepaktáltak a bankokkal, hogy nem fogják megállítani a kilakoltatásokat. Ma 400 ezer honfitársunk fél attól, hogy holnap mehet a híd alá. 400 ezer honfitársunk retteg attól, hogy holnaptól már nem lesz vesztenivalójuk, mert már mindent elvesztettek, már mindent elvettek tőlük. Joggal félnek ennek a 400 ezer embernek a dühétől is. Meg joggal félnek azoktól, akiktől elveszik a kafetériát, a lakásmegtakarítást, akit kútadóval sarcolnak. Joggal félnek azoktól, akik nagyon jól érzik a saját bőrükön, hogy mit jelent az önök gazdaságpolitikája, mit jelent az, hogy hatéves csúcson van az infláció, hogy a benzinár az egekben, hogy a zöldségek ára 50 százalékkal, a kenyér ára 30 százalékkal fog emelkedni, és még sorolhatnám. Igen, joggal félnek önök. Van kitől és van miért félniük.

Nagyon jól tudják önök itt mindannyian, hogy önöket nem a nép szeretete fogja itt megfojtani, hanem a nép gyűlölete. Csak az a baj, hogy ebből rossz következtetést vonnak le. Nem azt a következtetést vonják le, hogy el kellene végre kezdeni szolgálni ezt a népet, tenni ezért az országért, hanem azt a következtetést vonják le, hogy ha a népnek problémája van, ha a nép esetleg lázong, ha a nép kritizál, akkor tiltsuk be a népet. Önök ezt teszik. És önök komolyan azt gondolják, hogy tiltással meg fenyegetéssel elkerülhetik majd azt a sorsot, amit azok érdemelnek, akik egy országot tönkrevágnak? Önök komolyan azt gondolják, hogy ha korlátozzák a gyülekezési jogot, akkor majd nem fognak velünk meg a hozzánk hasonlókkal találkozni az utcán? Dehogynem fognak!

Önök megalkották a gyülekezési törvényt, ugye? Október 1-jétől a jó ellenzéki tüntető láthatatlan, csendben van, nem hangoskodik, nem fütyüli ki Orbán Viktort, nem akadályoz senkit és semmit. Ilyen a jó ellenzéki tüntető. Olyan, mint aki csak a buszra vár vagy a vonatra a Keletiben, ugye? És október 23-án mi, jobbikosok megmutattuk, hogy ez a törvény fabatkát nem ér. Láthatóak voltunk, hangosak voltunk, és ha kellett, a tévészékháznál, ha kellett, a Fidesz-székháznál is keresztbefeküdtünk a hatalmi arroganciának, a lopásnak, a hazudozásnak.

Megérkezett a válasz. Ez a törvényjavaslat az önök válasza mindenre. A fideszes szarkák felkérték a fővadász urat, a KDNP Simabőrűjét, hogy egyelőre még csak képletesen, de lőjön ki bennünket a közterületekről, lőjön ki mindenkit, aki nem hajlandó fejet hajtani a rezsim előtt. Tiltsanak ki bennünket az Andrássyról, a Kossuth térről vagy épp abból a Bródy Sándor utcából, ahol egyébként október 23-án a megemlékezésünket tartottuk!

2006 rémlik önöknek? 2006-ban még nagyon nem tetszett az a gyurcsányista válasz, hogy zárjuk le a Kossuth teret a nép elől. Akkor önöknek ez nem tetszett. Most ugyanezt az utat járják, bolsevik tempót diktálnak. Ma a Kossuth térről tiltanak ki bennünket, holnap meg bárhonnan kitilthatnak majd Magyarország területéről, hiszen a tiltás lehetőségét megadták az önkormányzatok számára is. Csak szeretném halkan megjegyezni, hogy nem fog menni. A nép nem betiltható, a nép nem kitiltható. Mi egy talpalatnyi magyar földet nem vagyunk hajlandóak átadni Rákosi örököseinek, vagyis önöknek. Nem nekünk kell elhagyni ennek az országnak a közterületeit, hanem azoknak, akik a mérhetetlen korrupcióval ezt az országot a nyomorba taszítják, és ezek pedig önök.

Úgyhogy menni fognak, elvtársak, idő kérdése, de menni fognak akkor is, ha sóval hintik be a gyülekezés jogát. Ne felejtsék el, ’56 se bejelentett rendezvény volt, egyszer csak megtörtént. Úgyhogy ne feszítsék a húrt! Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Arató Gergelynek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném segíteni a kormány munkáját ebben a fontos jogalkotási feladatban. Először is azt javaslom, hogy változtassuk meg az egész törvény címét is településkép-védelmi törvényről államvédelmi törvénnyé. Jól látható módon ugyanis önök szerint a településképet ebben az országban kizárólag a demokrácia zavarja. Ezt már láthattuk akkor is, amikor ugyanebben a törvényben intézték el azt, hogy a választásokon lényegében csak önök juthassanak plakáthelyekhez tisztességes feltételek mellett. Így zárták ki a többi pártot, az ellenzéki pártokat abból, hogy akár választási időszakon kívül érdemben megjelenhessenek a közterületen. Most ez a második lépés, most éppen a gyülekezést óhajtják betiltani; na nem mindig, nem állandóan, csak éppen ott és akkor, amikor egyébként annak a legnagyobb jelentősége és értelme van. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nem szeretném abban a stílusban folytatni, ahogy Jakab képviselő úr az előbb beszélt, de a dolog lényegét tekintve nem gondolok erről nagyon mást. Ha megnézzük azt, hogy milyen helyszíneket vesznek fel például október 23-án a listára, hát pont azokat  a Bem teret, a Bródy Sándor utcát vagy éppen korábbi években a Múzeum rakpartot , ahol egyébként az ellenzéki pártok ezekben az időszakokban rendezvényeket szoktak tartani. Nyilván őfelségét zavarja a nesz.

Én azt persze belátom, hogy nem kívánják, hogy az önök fejét vegye ebben az esetben, vagy bocsánat, nem, felköttesse, mint a lord majort, önöket ebben az esetben. De mégiscsak az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem tudok én sem másra következtetni, mint arra, hogy önök nem tudnak együtt élni azzal, hogy az ország egy jelentős része önökkel sok kérdésben nem ért egyet, és hajlamos arra, hogy ennek nyilvánosan, bizony közterületen, az utcán is hangot adjon.

Mert a közterület, az a közé, és önök nem a köz. Önök a kormány meg a kormánypolitika. És ugyan például az október 23-ai rendezvények szereplői és szónokai közül jó pár volt, aki sértette a fülemet az ellenzéki szónokok közül is, mert volt köztük még talán önöknél is szélsőségesebben jobboldali és nacionalista, bár ebben nem vagyok biztos  hozzá kell tennem, miniszterelnök úr okfejtése sem minden szempontból találkozott az én ízlésemmel, nem beszélve a negatív számokról alkotott lesújtó véleményéről, és az emögött megbúvó mérhetetlen tudatlanságról , de mégiscsak azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenkinek joga van a közterületet használni, a közterület azért van. És az nem csak közlekedésre való, drága államtitkár úr, ön téved. A közterületnek számos más funkciója is van, és bizony egy demokráciában a közterület funkciója a szabályozott gyülekezés is.

(16.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzá kell tennem, hogy az önök jogalkotási bölcsességét bizonyítja, hogy már elfogadtak ebben a parlamenti ciklusban, nem olyan régen, egy másik, a gyülekezést korlátozó törvényt, de ez sem volt elég. Most valakinek támadt egy újabb zseniális ötlete, hogy hogyan lehet még megpróbálni megakadályozni azt, hogy valakinek ellenvéleménye legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném nagyon világossá tenni azt, hogy ez a törvényjavaslat teljesen egyértelműen kívül van azon, amit jogállamnak lehet nevezni. Demokráciában, jogállamban alapjogot korlátozni csak más azonos súlyú alapjog érdekében lehet. Az, hogy önök nyugodtan ünnepelhessenek, és azt ne zavarja meg a nép, az ellenzék, a civilek meg a sok hőbörgő, az nem alapjog, ez nem közérdek, ez az önök mentálhigiénés érdeke legföljebb, ami nekünk ugyan fontos, de a gyülekezési jog ennél fontosabb. Nem lehet a gyülekezési jogot korlátozni a településkép miatt, meg nem lehet a gyülekezési jogot korlátozni, mert önök szerint méltatlan az, hogy az államnak versenyeznie kell. A jogállam attól jogállam, hogy az államot is korlátozza a jog. Attól jogállam bizony, hogy az állam azonos szabályokkal vesz részt ebben a dologban, és bizony a kormánynak is kérnie kell a közterület használatát, ugyanúgy, mint bárki másnak. Értem, ez rossz érzés, hiszen önök azt gondolják, hogy a kormány és a kormányoldal a többiek fölött áll, az ellenzék vagy a civil szervezetek fölött áll, de jogállamban ez nem így van, tisztelt képviselőtársaim. Nincs tehát ok erre az alkotmányos korlátozásra, sem nem arányos, sem nem szükséges ez a korlátozás, ez kizárólag egy önkényes döntés.

A nyilvántartás kiépítéséről nem szeretnék hosszabban beszélni, de teljesen nyilvánvaló, hogy hasonló a probléma. Szükségük van a nyilvántartásra, mert ellenőrizni akarják, hogy ki mer egyáltalán gyülekezni, meg hogy idejében betilthassanak mindent, ami nem tetszik önöknek, vagy hogy esetleg az önkormányzatok  erről fogok is még beszélni  esetleg még gyorsan betiltsanak valamit, amiről nem értesültek. Szeretném tudni, hogy az Adatvédelmi Hatóság adott-e véleményt erről a javaslatról. Tudjuk-e, hogy mi ezzel a helyzet? Mert én semmilyen indokát nem látom ennek az adatgyűjtésnek, ez nem felel meg sem a hazai, sem az uniós adatvédelmi szabályoknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy szépséget elfelejtettem megemlíteni, közben most eszembe jutott, hogy ráadásul miközben itt most törvényileg betiltják egy csomó helyen a gyülekezést, eközben még biankó csekket is adnak az önkormányzatoknak, hogy az önök lelkes polgármesterei, a már emlegetett lord majorok és majorok maguk is élhessenek ezzel a joggal, még kitalálhassák, hogy mi a helyben szokásos ünnepség, hát még ezt is, azt is, meg amazt is; a Hold túloldalán kívül bármire azt lehessen mondani helyi rendeletben vagy ebben a törvényben, hogy tilos a gyülekezés.

Teljesen világosan szeretném elmondani, hogy ez a törvényjavaslat alapjogot sért, az önök roppant gyenge minőségű Alaptörvényének sem felel meg, s még kevésbé felel meg Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek, az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek, az emberi jogok európai egyezményének, és még sorolhatnám a további olyan nemzetközi és hazai kötelezettségeket, amelyekkel ez ellentétes. Ez a jogszabály jogkorlátozó, jogsértő, fölösleges és egyébként ostoba, mert szeretném elmondani, hogy az európai magyaroknak önök nem fogják tudni megtiltani azt, hogy ott, azokkal és úgy ünnepeljenek a nemzeti ünnepeken, ahol akarnak. Hozhatnak ilyen törvényeket, de most megmondom ezeknek, hogy ezek a törvények nem lesznek több, mint egy darab papír, ami semmire se való.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Csárdi Antalnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2006, Gyurcsány-kormány, őszödi beszéd. Emlékeznek még? Emlékeznek még, fideszes képviselőtársaim? Mert mondják meg, e szerint a törvény szerint, ha ez hatályban lett volna, önök hol tudtak volna nagygyűlést tartani, hol tudtak volna tiltakozni, hol tudtak volna szót emelni azok miatt a döntések, hazugságok vagy véleménydifferenciák miatt, amik miatt gyakorlatilag lángba borult Budapest. El kell mondanom önöknek, tisztelt államtitkár úr, hogy nem tudtak volna sehol. Tudják, tisztelt képviselőtársaim, az itt a baj, hogy maguk most megpróbálnak eljátszani egy olyan játékot ezzel a törvényjavaslattal, mintha minden rendben lenne. Kicsit a tokiói olimpia jut az eszembe, ahol furnérlemezekkel takarták el a nyomornegyedeket. Gyakorlatilag az történik, hogy önök teljesen mesterségesen úgy akarnak csinálni, hogy kérem szépen, nincs itt semmi látnivaló, itt nincs tiltakozás, itt mindenki egyetért velünk, a nemzeti együttműködés rendszerében mindenki egységesen boldog. Tényleg, azt hiszem, a Kádár-rendszer is elszégyellné magát attól a tempótól, amit most önök diktálnak.

Persze amellett, hogy a közterület használatát érintő döntésekről egy, akár hasznosnak is tűnő elektronikus tájékoztatási rendszert is létrehoznának ebben a törvényben, az előttünk lévő javaslat a Fidesz sunyi módosításokra szolgáló kedvenc törvényében, a településképi törvény védelmében kívánja korlátozni a gyülekezési jogot. Ahogy sok más vezérszónoktársam elmondta, ez a törvénymódosítás súlyosan és mélyen alaptörvény-ellenes, alkotmányellenes, és azt gondolom, hogy ez ki is fog derülni. Azt a gyülekezési jogot szeretnék önök korlátozni, amit tényleg csak néhány hónapja szabályozott újra a kormánytöbbség.

Talán még emlékszünk, hogy nem is olyan régen szintén a településkép-védelmi törvényben, kétharmados rendelkezéseket megkerülve próbálták Simicska Lajos hirdetőberendezéseit ellehetetleníteni. Önökről még véletlenül sem tudom azt mondani, hogy egyenes emberek, mert amikor valamit akarnak, akkor soha nem azt kommunikálják, hanem egy településképi törvénybe próbálják meg becsomagolni ezeket a bújtatott szándékokat.

S ha már településkép: önök szerint a tüntetések rombolják a településképet ma Budapesten? Nem a szemétben úszó buszmegállók? Nem a szemétben úszó közterületek? Nem az el nem szállított hulladékok a hulladékgazdálkodási rendszer miatt? Önök szerint valóban a legnagyobb probléma településképi szempontból a tüntetés? Önök tényleg azt gondolják, hogy nem a hosszú évtizedek óta elhanyagolt homlokzatok rontják a településképet, hanem a tüntetés? Ne vicceljenek velem!

A mostani javaslat egy tényleg extrém módon gátlástalan javaslat. A gyülekezési törvény zárt rendszerének megbontásával nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok és más, például vallási ünnepek hagyományos állami, illetve önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára a törvény erejénél fogva venné ki a közterület-használat szempontjából a közterület fogalma alól. Ezzel pedig biztosítja, hogy ezek a helyszínek mentesek legyenek a közterületekre egyébként irányadó bejelentési eljárás alól, így a gyülekezési jog gyakorlása alól is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A közterület fogalmának szűkítése persze nem idegen önöktől, az alig egy hónapja hatályos új gyülekezési törvény egyik súlyos visszalépése, hogy például a nem állami tulajdonú területeken akkor sem lehet már gyülekezni, ha az a közforgalom előtt nyitva áll. Kérem tisztelettel, én csak szeretném emlékeztetni a kedves kormányzó többséget, hogy beszélgessenek egymással. Értem én, hogy, mint ahogy most is, négyen vannak itt és ketten a kormányzatból, de ha önök frakcióülésen vennék a fáradságot, hogy beszélgessenek, akkor bizonyára emlékeznének arra az esetre, amikor például az egyik Tesco áruház parkolójában tiltakoztak a termelők azért, mert a dinnyét ez a multinacionális cég dömpingáron árusította, tönkretéve, ellehetetlenítve ezzel egyébként a termelőket. Azokat a termelőket, akik a mi gyökereink. A maguké is, a mienk is. S azt gondolom, hogy őket köpik szemközt többek között.

Az LMP nem véletlenül nyújtott be módosító javaslatot arra, hogy amennyiben ilyen jellegű, a tulajdonos vagy a használó tevékenységével kapcsolatos közügyben történik a kollektív véleménynyilvánítás, arra változatlanul sor kerülhessen a közforgalom számára nyitott magánterületen is. Hasonlóképpen fogunk eljárni egyébként e törvény kapcsán is. Annak a korlátozásnak, ami ebben a törvényben le van írva, nincs helye a magyar jogrendben.

(17.00)

A Fidesz, a 2006-os eseményektől nyilván nem függetlenül, 8 éven át tartózkodott a gyülekezési jogtól, illetve a szokásos törvényalkotási keménykedéstől. Így például 2011-12-ben a közjogi rendszer átszabásakor kényelmes kétharmad birtokában sem nyúlt érdemben a törvényhez. ’89 fontos közjogi törvényei közül a gyülekezési jogi törvény húzhatta a legtovább. Ennek most vége. Az idén a kormánytöbbség már nem finomkodik tovább, előbb a nyáron elfogadásra került az új gyülekezési törvény, majd most gyakorlatilag teljesen megkísérlik ellehetetleníteni vagy olyan szűk keretek közé kényszeríteni a tiltakozás minden formáját, ami az önök számára kényelmes csak.

Az új gyülekezési törvény drasztikus változása az, hogy eddig előzetesen csak bizonyos helyen és időben lehetett gyülekezést megtiltani, vagyis a hatóság előzetesen tulajdonképpen csak idő és helybeli feltételt szabhatott, azt is csak nagyon szűk körben. Ez az új törvényjavaslat gyakorlatilag ma előre, feltételezésekre támaszkodva egyértelműen meg tud tiltani, el tud lehetetleníteni mindenféle tiltakozást, mert ezzel a törvénymódosítással lehetővé vált a teljes, tehát a bejelentés helyétől és idejétől független előzetes tiltás is. És nemcsak az eddigi szűk körben, hanem kiterjesztve mások jogainak esetleges jövőbeli megsértésének lehetőségére is.

Kérem szépen, határán vagyunk annak, hogy megtiltják nekem, hogy kimenjek az utcára vagy fölszálljak a 2-es villamosra, mert adott esetben véletlenül rálépnék valakinek a lábára, és esetlegesen a jövőben még korlátoznám ezzel az ő biztonságát, az egészséghez fűződő jogait. Önök egészen félelmetesen és elmondhatatlanul cinikusak, tisztelt képviselőtársaim. Az előttünk fekvő javaslat pedig már nem is mérlegel, nemes egyszerűséggel a nemzeti ünnepen és a gyásznapon egyaránt megszüntetheti vagy korlátozhatja az egyébként eddig bejelentett tiltakozásokat. Ismerve azokat a tényeket, hagyományokat, amik egyébként arra predesztinálták a várost, hogy igen, október 23-án szinte minden évben volt valamilyen ellenzéki, sőt sokszor kormánypárti megmozdulás, politikai összejövetel, de önök erre most már nem kíváncsiak.

Engedjenek meg egy záró gondolatot. A helyi szabályozás megnyitásával önök kinyitották a kaput amellett, és szeretném, hogy figyeljenek a számokra, Budapesten 23 kerület, plusz a főváros, plusz az állam lefoglaljon térben és időben teljes mértékben közterületeket, és még csak nem is kell nagyon túlzásba esni ahhoz, hogy gyakorlatilag adott esetben mindenkinek, bármilyen megemlékezéséhez fűződő jogait is csorbíthatja. Tehát 23 kerület korlátozhat párhuzamosan, plusz a főváros korlátozhat párhuzamosan, plusz az állam korlátozhat párhuzamosan.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvény, azt gondolom, ennek a ciklusnak biztosan az egyik legfelháborítóbb törvénye, pedig nem rövid a felsorolás, higgyék el. Azt gondolom, túl azon, hogy természetesen a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni ennek a módosítónak a megszavazását vagy hatálybalépését, de biztosan ki merem jelenteni, hogy minden jogi lépést meg fogunk tenni annak érdekében, hogy meg tudjuk mutatni, hogy ez a módosítás súlyosan sérti a ma hatályos magyarországi Alaptörvényt. Alkotmányellenes, és azt gondolom, valóban, úgy tudok fogalmazni, ahogy szocialista képviselőtársam fogalmazott: a maguk Alaptörvényét sérti. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK : Köszönöm szépen, Csárdi Antal képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, aki a Párbeszéd képviselőcsoportja álláspontját fogja ismertetni. Öné a szó, képviselő asszony.

SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy nagyon sok új dolgot hozzá tudok tenni ehhez, de azért nyilvánvalóan én is szeretném hangsúlyozni azt, hogy egészen felháborító, amit nemcsak az elmúlt 8 évben műveltek, hanem amit kimondottan ezen a héten művelnek, az összes benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, a közigazgatási bíróság, a civiltörvény, ez a településkép-védelem mögé bújtatott gyülekezés korlátozása, a teljes állami vagyon kijátszása egyházaknak. Nem tudom, úgy tűnik, hogy ezen a héten vagy talán ebben az évben akarják már bevégezni azt a munkát, amit 8 éve elkezdtek, hogy utána az összes állami vagyont kilopva tudjanak garázdálkodni még itt néhány évig. Ráléptek a putyini útra, azon masíroznak tovább, és egészen elképesztő, hogy mit meg nem engednek maguknak.Egyébként a jelen törvényjavaslattal a Párbeszédnek kettős érzése van. Az első rész még akár támogatható is lenne; az első fele az elektronikus közterület-használati tájékoztatási rendszer felállításáról szól. Ez a tájékoztatás a közterület-használathoz meghozandó döntésekhez szolgál, nem csupán a hatóság, hanem az állampolgár számára is hozzáférhető rendszerről van szó. A javaslat értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy a tájékoztatási rendszerbe bejegyzésre jogosult szervek körét és nyilvántartását rendeletben határozza meg.

Ezt a részét a Párbeszéd akár elfogadhatónak is tartja, hiszen a Párbeszéd a technológia fejlődésével mindig is támogatta a XXI. századi megoldásokat, így a digitalizációt is. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy a kormány esetében a digitalizáció csak akkor fontos, ha a közigazgatást egyszerűsíti, vagy ha az emberekről kell adatokat gyűjteni. Önök a demokrácia területén már sokkal kevésbé kreatívak és kevésbé támogatják az elektronikus megoldásokat. Nem teszik lehetővé például, hogy a határon túliak interneten szavazhassanak, de azt sem támogatják, hogy brit mintára internetes aláírások összegyűjtésével népi kezdeményezések indulhassanak.

A törvény második fele már jóval aggályosabb, egészen konkrétan meggyőződésünk szerint Alaptörvényt is sért. Miről is van szó? Az Alaptörvény J) cikk (1) bekezdése a nemzeti ünnepnapok, gyásznapok és emléknapok alkalmából tartandó gyülekezésre, illetve közterület-használatra vonatkozik. Teljesen érthetetlen. Nem én vagyok az első megszólaló, aki ezt felhozza, hogy ezt miért a településkép védelméről szóló törvénybe bújtatták el, miért nem a gyülekezési törvényben módosították azt, ami egyébként odavaló.

A közterület-szabályozásnak álcázott és ezzel a gyülekezési jogot súlyosan sértő törvény meghatározott nemzeti és vallási ünnepek, gyásznapok idejére meghatározott közterületeket kiveszi a közterület fogalma alól, és a felkészülést az ünnepség idejére, így ezeket ezen időszakra mentesíti a közterületre vonatkozó bejelentési eljárás alól. Ezek a törvény által lefoglalt helyszínnek számítanak, tehát az állami szervek dönthetnek használatának engedélyezéséről.

A fővárosi helyszíneket e törvény sorolja fel, az önkormányzatiakra pedig elrendeli, hogy az önkormányzatok hozzanak rendeletet. Ilyen helyszínekről van szó, nyilvánvalóan mindenki tudja, itt a Kossuth tér, amit kisajátítana az állam, a Múzeum körúton október 23-án, március 15-én nem lehet tüntetni, de gyakorlatilag a teljes Belvárosban ellehetetlenül a gyülekezési jog ezeken a napokon. Az ellenzéki demonstrációkat akarják ezzel egyértelműen kinyírni, ahogy mondjuk, augusztus 20-án vagy október 23-án is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Értelmezve a leírtakat, miről is szól tehát tulajdonképpen ez a törvény? Mert ennek ugye semmi köze a településképhez. Tekintettel arra, hogy a fővárosi helyszínek többsége jellemzően a párhuzamosan zajló ellenzéki tüntetések helyszíneként szokott szolgálni, a törvényjavaslat nem tekinthető másnak, mint a kormány és a Fidesz legújabb próbálkozásának a gyülekezési jog csorbítására. Azért beszélek újabb csorbításról, mert az utóbbi időszakban megszaporodtak azon jogszabályok, amelyek valamilyen módon igyekeznek csorbítani ezt az alapjogot.

Önök először a hetedik alaptörvény-módosítással intéztek támadást a gyülekezési szabadság ellen. Ugye, a magánlakások védelmével kapcsolatos módosítással a fő probléma az volt, hogy nem fogalmaz egyértelműen, ezért lehetőséget teremt a gyülekezési jog jelentős csorbítására. Amennyiben szélsőségesen értelmezzük a jogszabályt, gyakorlatilag bármilyen demonstráció betiltható, amely lakott területen lett bejelentve. Ki dönti el ugyanis azt, hogy mikor valósul meg a családi jog sérelme vagy a nyugalom megóvása? Pontosan tudjuk, hogy itt nemcsak a Cinege utcáról van szó, de akár itt az Alkotmány utcában is betilthatnak egy tüntetést arra hivatkozva, hogy az Alkotmány utcában élőket zavarja majd ez a tüntetés.

(17.10)

Pontosan, ahogy ebben a módosításban sem volt egyértelmű a törvény, a jogszabály, úgy ez sem állja meg a helyét, így meggyőződésünk az, hogy utólagos normakontroll kérésénél, hacsak nem változtatnak a törvény elfogadásáig, akkor az Alkotmánybíróság nekünk fog ebben a kérdésben igazat adni. Egyébként később, ez után a törvény után nyújtották be és fogadták el az új gyülekezési törvényt is, amely többek között lehetővé teszi, hogy közrend veszélyeztetése miatt ne engedélyezzenek tüntetéseket.

Hogy mit jelent a közrend, azt a gyülekezési törvény megint csak nem határozza meg, de ad néhány példát, amiből az derül ki, hogy szinte bármi veszélyeztetheti, ami a dolgok szokásos folyását megváltoztatja. Így például teljesen beláthatatlan, ahogy az előző módosításnál is, hogy a rendőrség nem értelmezné úgy, hogy a közrendet már az is veszélyezteti, hogy mondjuk, az autók nem tudnak közterületen parkolni a kijelölt parkolóhelyen, vagy a munkagépek nem tudnak munkát végezni a közterületen. Ugyanebben a törvényben szerepel továbbá a közlekedés rendjének sérelmével kapcsolatos kitétel, amely szintén egy olyan gumiszabály, amire gyakorlatilag az elmúlt évek összes vonulós tüntetése ráhúzható, úgymint a netadós vagy a CEU melletti kiállás.

Önök nyilvánvalóan azt fogják most mondani, hogy az ellenzéki kritikák nem megalapozottak, a félelmek túlzóak, ezek a jogszabályok nem fogják csorbítani a gyülekezési jogot. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önök egyik kedvenc diktátora, Erdoğan látogatásakor pontosan az derült ki, hogy mit is jelentenek az ezekben a törvényekben lefektetett gumiszabályok a gyakorlatban. Ahogy arra a TASZ is felhívta a figyelmet, két nagyon hasonló tüntetés közül a rendőrség az egyiket, az ellenzéki párt tiltakozó demonstrációját megtiltotta, míg egy másikat, az Erdoğan melletti török szimpátiatüntetésnek viszont zöld utat adott. Nem nehéz arra gondolni és feltételezni, hogy itt bizony elég komolyan egy politikai döntés született, és semmi köze sem a jogszabályokhoz, sem a gyülekezési joghoz ezeknek a döntéseknek.

A jelen módosítás ugyan nem feltétlenül él ezzel a gumiszabálytrükkel, amit általában önök alkalmaznak, de nagyon durván csorbítja a gyülekezéshez való jogot, amit már az előbb elmondtam, a tervezet elfogadása esetén olyan súlyos jogkorlátozás valósulna meg, amely gyakorlatilag  mint Oroszországban  ellehetetlenítene bármilyen tiltakozást a kormány ellen. Teljesen egyértelmű, hogy önöknek ez a szándéka.

A gyülekezési szabadság azt jelenti, hogy egy demonstráció szervezője igenis eldöntheti, hogy hol szeretne és mikor tüntetni. Ennek hiányában nem beszélhetünk a gyülekezési jog maradéktalan érvényesüléséről. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti vagy éppen az ünnepi célú használat.

Súlyos jogkorlátozást jelent, hogy a tervezetben foglaltak ellehetetlenítenék, hogy az állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy az önkormányzatok rendeleti úton vonhatják el a tüntetések helyszíneit. Ahogyan szintén a TASZ fogalmazott, a módosítással egyedül azt lehet elérni, hogy kiemelt időpontokban kiemelt jelentőségű közterületeken kizárólag az állami, kormányzati véleménynyilvánításnak legyen terepe, minden más vélemény fizikailag kiszorulna ezekről a terekről. A javaslat azt sugallja, hogy a nemzeti ünnepekről csak az állam tud méltó módon megemlékezni, illetve bizonyos vallási ünnepnapok környékén nem ildomos közéleti eseményeket szervezni Budapest kiemelt területein.

Az, hogy valaki tüntethet-e egy általa kiválasztott területen, tisztelt képviselőtársaim, nem függhet állami kegytől. Az, hogy milyen témában ki és mikor akar tüntetni, az alapjog. Harminc éve ezt mindenki szabadon tudta eddig gyakorolni. Akkor is szabadon tudta gyakorolni, ha esetleg, mondjuk, első fokon a rendőrség ezt betiltotta, de a bíróság másodfokon biztos, hogy 99 százalékban a tüntetőknek adott igazat.

Nem nevezhető méltatlannak, ha valaki gyakorolja a gyülekezési jogát, ahogy az egyes közterületek használatáért folyó esetleges versengés sem. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó véleménynyilvánítás a polgárok alapjoga, és nem az állam privilégiuma. Önök már próbálkoztak a politizálást is az önök privilégiumává tenni, azt mondani, hogy az csak az önök joga. Az ellenzéki képviselőket rendre akár itt a Házban, akár bizottsági üléseken is arra szólították fel, hogy szakmai vitákat folytassanak, ne politizáljanak, ez nem a politizálás helye, itt igenis szakmai érveket kell ütköztetni.

Hát, magyarázzák már meg nekem, hogy egyrészről milyen szakmai érv fekszik a mögött, hogy a gyülekezési törvényt a településkép védelméről szóló törvényben próbálják szabályozni vagy azt módosítani és egy ilyen alapjogot csorbítani! Semmi köze ennek a szakmai vitához. Megint arról van szó, hogy önök mennek azon a putyini úton, ami a korlátlan hatalmuk teljes bebetonozását célozza meg. Olyan törvényeket fogadtak el itt a civilek üldözésétől kezdve a pénzbüntetéseken át a demokratikus intézmények, egyéb befoglalásáig, ami már gyakorlatilag Oroszország képét mutatja azon a Magyarországon, amiért 30 évvel ezelőtt még közösen küzdöttünk, amiért Orbán Viktor nagy lelkesen még a Hősök terén kiállt, és ő maga követelte a szovjet csapatok kivonulását, most meg gyakorlatilag arra a mintára akarja létrehozni vagy megváltoztatni hazánkat.

Teljesen elfogadhatatlan, és kicsit nézzenek már magukba, hogy tényleg mit művelnek önök ezzel az országgal. Nem ilyen országot akartunk, de nemcsak az ellenzéki pártok vagy az ellenzéki képviselők mondják ezt, hogy nem ilyen országot akartunk, hanem meggyőződésem az, hogy önök sem ilyen országot akartak. Tegyük már fel egy percre, hogy ha mondjuk, még mindig Gyurcsány Ferenc lenne a miniszterelnök, és a Gyurcsány-kormány csinálná ezt, akkor önök mit szólnának ehhez. Mit szólnának ahhoz, hogy a gyülekezésről szóló jogszabályokat a településkép védelméről szóló törvénybe akarják elbújtatni? Mit szólnának ahhoz, hogy a civileknek járó pénzeket egy államilag finanszírozott álcivil szervezet osztja szét? Mit szólnának ahhoz, ha az állami vagyont, mondjuk, a kormány haverjai szétlopkodnák? Nyilvánvalóan most lesütik a szemüket, pontosan tudjuk, hogy mit szólnának. Szégyentelenül lopnak, csalnak, hazudnak, és tolják át ezeket a törvényeket, amelyek gyakorlatilag féldiktatúrát hoznak létre Magyarországon.

A Párbeszéd-frakció meg fogja vizsgálni ennek a törvénynek a végső változatát, és meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket akkor, ha nem változtatnak a törvény elfogadásakor ezeken a módosításokon. Teljesen biztosan utólagos normakontrollt fogunk kérni az Alkotmánybíróságtól, és abban is biztosak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság nekünk fog igazat adni. Egyszer önök már március 15-én befoglalták a teljes fővárost, amikor mi próbáltunk egy ellenzéki tüntetést bejelenteni, de gyakorlatilag sehova nem tudtunk, mert önök a Március 15. tértől kezdve a Szabadsajtó úton át a Kossuth térig, az Andrássy útig mindent lefoglaltak előre, ellehetetlenítve gyakorlatilag azt, hogy szabad szemmel is látható közterületen tudjon tüntetni vagy megemlékezni az ellenzék.

Akkor is az Alkotmánybírósághoz fordultam én személyesen, és van egy rossz hírem önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az Alkotmánybíróság nekünk adott igazat. Akkor sem engedte meg az Alkotmánybíróság, és kimondta azt, hogy nem lehet befoglalni a közterületet, nem lehet egy ilyen alapjogot csorbítani, nem lehet kimondani, hogy egy ember szerint mi a méltó megemlékezés, melyik nap méltó az a megemlékezés, és ki az, aki gyakorolhatja a méltó megemlékezés jogát. Ehhez önöknek nincs joga, illetve azt mondom, hogy mindenki másnak ugyanolyan joga van ehhez, mint önöknek, úgyhogy fejezzék be ezt az ámokfutást, tisztelt képviselőtársaim, a kormánypártok részéről, vonják vissza ezt a törvényt! Eleve nem értjük  még egyszer , hogy miért ebben a törvényben kellett ezt változtatni; az Alkotmánybíróság, ha ezt önök nem teszik meg, reményeink szerint meg fogja tenni. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd és a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Szabó Timea képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselőnek adom meg a szót, 15 perces időkeretben kap szót Szabó Szabolcs képviselő úr.

(17.20)

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Először idéznék az előterjesztésből. Hosszú lesz, de szerintem érdemes meghallgatni. „Az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszakok és helyszínek a következők:

a) március 15. napja:

aa) 00:00 órától 24.00 óráig: az V. kerületi Kossuth Lajos tér (a továbbiakban: Kossuth Lajos tér), Vértanúk tere, az V. kerületi Zoltán utca (a továbbiakban: Zoltán utca), Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, az V. kerületi Szalay utca (a továbbiakban: Szalay utca), Balassi Bálint utca, Kálvin tér, az V. kerületi Kecskeméti utca (a továbbiakban: Kecskeméti utca), Bródy Sándor utca, Múzeum körút, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Kossuth Lajos utca-Múzeum körút kereszteződés (a továbbiakban: Astoria),

ab) 00:00 órától 14.00 óráig:”  még mindig március 15-nél tartunk  „Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Kossuth Lajos utca, Szabad Sajtó út, Erzsébet híd.”

Még mindig március 15-nél tartunk:

„ac) 12:00 órától 24:00 óráig: Lánchíd, Várkert rakpart, Clark Ádám tér, az I. kerület Hunyadi János út,

b) augusztus 20. napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Olimpia Park, id. Antall József rakpart, Jane Haining rakpart, Belgrád rakpart, a Margit híd és Erzsébet híd között budai és pesti felső és alsó rakpartok”  gondolják végig, hogy ez mekkora távolság itt , „Széchenyi Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Clark Ádám tér, Várkert rakpart, Gellért rakpart, Műegyetem rakpart, Bem rakpart, Szent Gellért tér,

c) október 22-én 00:00 órától október 23-án 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, a Bródy Sándor utca, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Műegyetem rakpart, Bem tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca, Olimpia park, Andrássy út az Oktogontól a Csengery utcáig,

d) nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napok, és az elrendelt rendkívüli nemzeti gyásznapok 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér,

e) június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,

f) október 6-a, az Aradi Vértanúk Emléknapja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Hold utca, Báthori utca, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,

g) november 4-e, Az emlékezés napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Szent István tér,

h) Advent első vasárnapja 00:00 órától január 6án 24:00 óráig”  ezt direkt visszaszámoltam, remélem, jól számoltam ki, hogy ez december 2-a idén, tehát idén december 2-tól jövő január 6-ig, ez több mint egy hónap  „Magyarország karácsonya: Kossuth Lajos tér,” tehát a Kossuth Lajos tér több mint egy hónapon keresztül teljesen,

„i) június 16-a, Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapja 00:00 órától 24.00 óráig: Hősök tere.”

Még egy idézet, ez az előterjesztés 2. § (1) bekezdés b) pontja, ahol le van írva, hogy milyen módon kerülhetnek be korlátozások erre a lefoglalásra, itt van még a b) pontban egy betoldás, hogy „a helyi önkormányzati megemlékezéseknek és ünnepségeknek az önkormányzati rendeletben meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló helyszínei az önkormányzati rendeletben meghatározott időszakokban”. Ezt azért olvastam föl, mert szerintem ezt még a vitában részt vevő képviselők egy része sem olvasta el ilyen összefüggően, másrészt, ha esetleg valaki nézi a tudósítást, ne adj’ isten, interneten, akkor tudja, hogy miről vitatkozunk: tehát az általam felsorolt utcák az általam felsorolt időpontokban, plusz még emellett az önkormányzat bármire rábökhet, és valószínűleg ennél egy még hosszabb lista összeállítható.

Ebből adódik, hogy azt gondolom, joggal mondjuk azt, hogy ez a törvényjavaslat arról szól, hogy a közterület elveszíti a közterületjellegét. Ezt nem lehet máshogy megfogalmazni. Sajnálatos módon ez a helyzet. Ez ugyanis a gyülekezési szabadságnak az egyértelmű korlátozása. A gyülekezési szabadság  ezt elmondták itt már képviselőtársaim is, de akkor én is elmondom még egyszer  nemcsak arról szól önmagában, hogy bárki bármikor közterületen összegyűlhet és elmondhatja a véleményét, hanem azt is, hogy ő mondhatja meg, hogy hol akarja ezt megtenni, azzal az egy kitétellel, hogy más alkotmányos jogot durván, aránytalanul ezzel nem sérthet. Az előterjesztésben, sem az előterjesztés szövegében, sem az indokolásában szó nincs arról, hogy milyen jogot sért az, hogy valaki az általam felsorolt és az előterjesztésben szereplő közterületeken az itt szereplő időpontokban élni óhajt a gyülekezési törvény által garantált és az alkotmány által garantált jogával a megfelelő jogszabályi körülmények között.

Azt hozzá kell tenni, hogy mind a magyar Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata  jó néhány ítélete , mind a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlata ezt a jogértelmezést támasztja alá. Magyarul: egy olyan törvényjavaslat áll előttünk, amelyik a gyülekezési szabadságot korlátozza.

Én inkább arra hívnám fel még a következőkben a figyelmet, hogy éljék bele magukat abba a szituációba, hogy mi lenne, ha önök lennének ellenzékben, vagy gondoljanak bele abba, hogy mi volt akkor, amikor önök voltak ellenzékben. Itt néhány példa már elhangzott ezzel kapcsolatban, én akkor hoznék egy újat, amikor fideszes képviselők is megélhették azt, hogy milyen az, amikor a gyülekezési szabadságukat korlátozták, elég durván.

1988-ig menjünk vissza, június 16-án volt, lett volna egy megemlékezés Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének a 30. évfordulóján. Talán emlékeznek rá, elég nagy botrány lett ebből a megemlékezésből, konkrétan bilincsben vittek el embereket. Tamás Gáspár Miklós az örökmécsesnél körülbelül két mondatot tudott mondani, de ugyanígy járt többet között Orbán Viktor és Kósa Lajos is. Ha jól emlékszem, csak az örökmécsesnél 16 embert vertek bilincsbe.

Idéznék egy könyvből, Hodosán Róza: Szamizdat történetek című könyvéből, egyébként a Noran kiadónál jelent meg 2004-ben. Ő így emlékszik erre, amikor már bent voltak a börtönben, illetve a fogdán. „Utolsónak Orbán Viktort hozták be a rendőrök. Egy kocsiból szállították ki, majd hátrabilincselt kezénél kicsit megemelve belökték az ajtón. Addigra már díszes társaságunk túl volt az első izgalmakon, magunkon és a rendőrökön tréfálkozva próbáltuk eltölteni az időt. Természetesen egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak, a bilincsek levételéről azt mondták, nincs náluk a kulcs, a kollégájuk elvitte. Viktor szintén jogi magyarázatot próbált szerezni, s mint jogvégzett ember, feltette a kérdéseit. Minden megszólalása derültséget váltott ki; például, hogy felhívhatja-e ügyvédjét. A rendőrök oda se figyeltek, rezzenéstelen arccal hallgatták, míg mi jót derültünk ezen. Ebben a helyzetben abszurdnak tűntek a teljesen jogszerű kérdések. Abban az időben a rendőrségen nem volt szokás még az egypártrendszerű jogi szabályokra sem hivatkozni. Itt mindenkinek hallgass volt a neve. Ha becsukódott az ajtó, nem tudhattad, mi történik veled.” Így éli meg az ember, amikor korlátozzák a szabadságjogait. Ez történt Orbán Viktorral, Kósa Lajossal, meg voltak többen még, mondom, nem csak fideszesek, akik így jártak.

Ugyanerről a napról idéznék egy belügyminisztériumi, akkor még szigorúan titkos III/III-as jelentést, „az 1988. június 16-ra szervezett ellenséges akciókról, a végrehajtott operatív és nyílt intézkedésekről” így szól a jelentés: „Az ellenforradalom szervezésében aktív szerepet betöltő személyek egy csoportja  mintegy 30-40 fő  több évtizedes visszahúzódás után folyamatosan tér vissza a politikai közéletbe. Míg néhány évvel ezelőtt aktivitásuk abban merült ki, hogy egymás között interjúkat készítettek, rögzítették emlékeiket, állásfoglalásaikat, az elmúlt 3-4 esztendőben mind gyakrabban, növekvő számban részt vesznek a különböző ellenséges ellenzéki csoportok akcióiban, megjelennek rendezvényeiken, az utóbbi időben legális társadalmi rendezvényeken is. (...) Már 1986. októberében elhatározták, hogy nagyarányú megemlékezést szerveznek a kivégzések 30. évfordulójára, amelyhez nemzetközi támogatást is szerveznek. Utóbbinak leglátványosabb megnyilatkozása az emlékműavatás  a mai nap folyamán  a Per Lachaise temető kiemelt parcellájában.” Ez a párizsi keleti temető, azt hiszem, ez a hivatalos neve.

(17.30)

„1988. június 7-ei keltezéssel deklarálták az u.n. „Történelmi Igazságtétel Bizottsága” megalakítását, amely már nem csupán „56” hanem „az 1945-tel kezdődő egész történelmi korszak” újraértékelését követeli. Felhívásukban  amelyet a magyar társadalomhoz intéztek  kijelentik, hogy követeléseik teljesítése „előfeltétele minden megújulásnak, szellemi és politikai megtisztulásnak”. (…) Többezres nagyságrendben röpcédulát állítottak elő, amelyen felszólították a lakosságot a megemlékezésre, közölték a tervezett programok időpontját és helyszínét. Ezekből 1988. június 15-16-án mintegy 3.500 db. került birtokunkba. (…)” Magyarul: elcsaklizták, hogy nehogy az emberekhez jusson.

Akkor még egyszer: tehát így néz ki, így éli meg egy demokrata, amikor a jogait korlátozzák. Nem engedik, hogy tüntessen, ha el akarja mondani a véleményét, nem engedik oda egy adott közterületre. Ráadásul itt még sokkal durvábban, egyéb más jogaikat is csorbították az akkori ellenzékieknek.

Ezt így gondolják meg! Tehát amikor értékelik azt, hogy hogyan akarnak szavazni erre a törvénymódosításra, ez jusson eszükbe, hogy mi történt önökkel az elmúlt 30 évben  már amelyikük részt vett ellenzéki mozgalomban, meg politizált akkor , illetve hogy hogyan viselkednek majd akkor, amikor ellenzékbe kerülnek. Ezt most nem fellengzősen mondom, ha azt gondolják magukról, hogy demokraták, nyilván azt gondolják, hogy nem fognak mindig kormányozni, előbb-utóbb ellenzékbe fognak kerülni. Ez csak egy ilyen elméleti megközelítése a dolognak.

Most képzeljék el, hogy önök ellenzékben lesznek, és van egy ilyen törvény. Akkor hol fognak  jó napot kívánok!  tüntetni meg ünnepelni? Hová mennek? Pusztavacsra? Mert akkor persze felállhatnak majd, és követelhetik, hogy ez milyen vérlázító, és hogyha mondjuk, az akkori kormánypártok azt mondják, hogy egy túrót, sőt még beleírnak hat teret vagy az egész várost?

Tehát ezt nagyon alaposan gondolják meg, és én azt kérném államtitkár úrtól, hogy beszéljen Gulyás Gergellyel. Ha én jól értelmeztem ugyanis, ő azt mondta, hogy attól teszi függővé az ő saját véleményét  meg gondolom, ez alapján ez majd befolyásolja az egész frakció véleményét , hogy mi hangzik el a vitában. Akkor legyen szíves, mondja már meg neki, hogy ha ezt jól értelmeztem, minden ellenzéki képviselő itt nagyjából egyhangúlag mondta, hogy ezzel nem ért egyet, és nagyjából mindannyian ezt az elemet előhoztuk a hozzászólásunkban, hogy gondoljanak bele, hogy ez a mindenkori ellenzék jogait csorbítja. Ezt az egyet vegyék figyelembe, semmi mást, ezt az egyet, és akkor tudni fogják, hogy mit kell csinálni ezzel a törvénymódosítással. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Szabolcs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel kétpercest nem látok, képviselői felszólalásra jelentkezőt nem látok, megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, ezért az általános vitát lezárom, és megkérdezem az előterjesztőt, hogy kívánja-e álláspontját ismertetni a vita végén. (Jelzésre:) Megadom a szót Tuzson Bence államtitkár úrnak.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden szeretnék csak reagálni a vitában elhangzottakra, tekintettel arra, hogy elég  hogy is mondjam  furcsa hangvételű vita egy olyan jogszabállyal kapcsolatban, aminek tényleg az elsődleges célja az, hogy egyrészt legyen egy normális nyilvántartás arra vonatkozólag, hogy milyen közterületek vannak, és a közterületek esetében milyen beadott kérelmek vannak és milyen elfogadott kérelmek is vannak. Tehát a jogszabályi alap hogyan néz ki a különböző közterület-használati engedélyekkel és a kérelmekkel kapcsolatban.Ez a nyilvántartás szerintem egy kifejezetten fontos nyilvántartás, és ezzel mindenképpen foglalkozni kell, és egy ilyen nyilvántartásra szükség van egyébként a világos működés érdekében, azért, hogy mindenki tisztában legyen a jogaival (Varju László: Nekünk nincs szükségünk rá!), beleértve az olyan személyeket is, akik szeretnék igénybe venni a közterületet, a másik részről pedig a hatóságok számára is egy ilyen informatív nyilvántartásra természetesen szükség van.

Azért az sem elvitatható tény szerintem, hogy a nemzeti ünnepeinket vagy a különböző ünnepeket méltó módon meg lehessen ünnepelni, és a hagyományoknak megfelelően, akár helyi hagyományokról beszélünk egy helyi rendeletben, akár pedig országos hagyományokról, ennek megfelelően lehessen ünnepelni az ünnepeket. Azaz hogyha van egy megszokott rendje egy állam működésének, abban a megszokott rendben bizony lehessen működtetni egy karácsonyi vásárt is. Sajnálom, hogy Bangóné Borbély Ildikó nincsen itt, mert szerettem volna a számára idézni a jogszabály szövegét, ugyanis az advent első vasárnapja 0 órától január 6-án 24 óráig terjedő időszak, Magyarország karácsonyán csak a Kossuth térre vonatkozó rendelkezés; úgy beszélt róla, minthogyha ez az ország egészére vagy Budapest egészére kiterjedő rendelkezés lenne. Nem erről van szó, a jogszabály nem erről szól, és nem ilyen típusúak a rendelkezései.

A hozzászólások nagy része végül is lényegét tekintve ugyanarra vonatkozott. Azért egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, mert a DK felszólalása volt e tekintetben a legmeglepőbb. Tehát nem a DK volt az, aki úgy zárta le a Kossuth teret hermetikusan, hogy annak idején (Varju László: Nem!), vagy a DK elődje, a DK miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc, aki úgy zárta le a Kossuth teret, hogy gyakorlatilag meg se lehetett ott moccanni (Varju László: Ez nem így volt!), tehát nem lehetett oda egyáltalán behatolni? És akkor ő beszél arról, hogy itt egyáltalán valamilyen jogról van szó, valami jogot szeretne érvényesíteni? (Csárdi Antal: De láthatóan ez megtetszett!  Tordai Bence: Megtetszett a módszer? Hőbörögtetek akkor!) Ez az ő gondolkodásuknak megfelelő gondolkodás. (Csárdi Antal: És ezt ti átvettétek!) Itt méltó megünneplésről beszélünk.

A különböző stílusú felszólalásokra, utalok itt Jakab Péter felszólalására, amelyik elég heves vérmérsékletűre sikerült itt az Országgyűlés falai között, de mégiscsak az a lényeg, kedves képviselőtársam, hogy az mindannyiunk számára fontos, hogy egyes ünnepeket méltóan lehessen megünnepelni, és már nem tudom, melyik képviselőtársunk mondta, de azért ne keverjük össze, hogy ki nyújtja be ezt a törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot a kormány nevében nyújtja be valaki, tehát amikor egy törvényjavaslat az asztalon van, nem valakinek ilyen szempontból a javaslata, amikor a kormány nyújtja be. Tehát nem a kormány tagjának, hanem a kormánynak a javaslata, erre szerettem volna még utalni.

Összességében tehát elmondható erről a törvényjavaslatról, hogy ez elsősorban egy nyilvános, jól követhető nyilvántartási rendszert tartalmaz, másodsorban pedig a nemzeti ünnepeink vagy egyéb ünnepeink méltó megünneplését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   109-117   117-136   137-174      Ülésnap adatai