Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ungár Péter képviselő úr, LMP-képvi-selőcsoport: „Vakok világnapja” címmel. Megadom a szót, képviselő úr.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A mai nap a vakok és gyengén látók problémáiról szeretnék beszélni három konkrétumot tekintve: egyrészt az oktatással kapcsolatban, másrészt a munkaerőpiacon való elhelyezkedés nehézségeivel kapcsolatban, és a harmadik alkalommal pedig az OEP finanszírozásának visszásságaira szeretném felhívni a figyelmet.Hazánkban 1826-ban kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása, ezzel az egyik elsők voltunk Európában. 1912-ben már az óvodai képzésük is elkezdődött, és jelenleg van egy speciális óvoda és iskola Budapesten, illetve van még külön gyengén látóknak intézmény a fővárosban és Debrecenben. Ugyanakkor a magyar kormány célja elvileg az, ami egy helyes cél, hogy a vak és gyengén látó gyermekeket integráltan, a többi gyermekkel együtt tanítsák az oktatási rendszerben. Ehhez a törvényi feltétel adott, ami helyes, ugyanakkor jelentős esetekben, főleg a vidéki iskolákban a tárgyi feltétel nem adott, a pedagógusok nincsenek kellően felkészítve arra, hogy ez mit jelent, illetve sokszor nincsenek azok a tárgyi eszközök beszerezve, amelyekre a vak és gyengén látó gyermekek integrált oktatásához szükség lenne.

Továbbá az van  bár az is szintén örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben egyre több vak fiatal szerez érettségit, illetve egyre többen már diplomát, főleg jogász és tanár szakon, valamint hozzá kell tenni a gyógymasszőrt, ami egy nagyon jelentős foglalkoztatási arány ebben a demográfiában , az a helyzet, hogy ez a szakmai továbbtanulás nincs támogatva külön, nincsen külön jelentős mennyiségű továbbtanulási támogatás a vakok és gyengén látóknak, és így a vakok és gyengén látók iskolai végzettsége még mindig nem éri el az átlagot. Ráadásul a rendszerváltást követően, illetve a modern technológiák elterjedésével azok a tradicionális munkák a vak és gyengén látó embereknek megszűntek, mint mondjuk amiket a telefonközpontok jelentettek vagy a kefekötő, seprűkészítő, viszont ehelyett egy kormányokon átívelő konszenzus volt abban, hogy anyagilag támogatni kell azokat a foglalkoztatókat, akik vak, illetve gyengén látó embereket foglalkoztatnak. Ezek megtörténnek, ennek ellenére sokkal alacsonyabb azoknak a védett munkahelyeknek a száma, ahol a vak és gyengén látó emberek el tudnak helyezkedni, mint amennyi igény erre lenne. Erre az igény nő, ami nagyon jó dolog, de maga a lehetőség nem nő ugyanilyen ütemben, így tehát a vakok és gyengén látók között nagyon sokan vannak, nagy azoknak az embereknek a száma, akik el akarnak helyezkedni a munkaerőpiacon, de ezt nem tudják megtenni.

Továbbmennék: nagyon sokan, akik felnőtten vesztik el a látásukat, vagy Budapesten, a világhírű Vakok Intézetében, vagy pedig egyéb, ilyen regionális intézményekben nagyon sok képzést kapnak, ami helyes, ilyen például a közlekedés, a pontírásra való felkészítés vagy az egyéb, mindennapi élettel kapcsolatos képzések, ugyanakkor nem kapnak munkaerőpiaci átképzést vagy olyan átképzést, amelynek kapcsán a munkaerőpiacon el tudnának helyezkedni. Itt szinte az összes ember, illetve egyesület mondja, aki ebben megszólalt, hogy a vakok és gyengén látók egyöntetű kérése az, hogy lehetőségük legyen ne csak segélyből megélni, hanem munkát is vállalni, hiszen az az embernek méltóságot is ad.

Továbbá még azt szeretném elmondani, hogy nagyon sok olyan új és drága technológiai fejlesztés van, ami bár egy emberre levetítve sok pénzbe kerül, összességében költségvetési szinten olcsóbb lenne, ami megkönnyítené a vakok és gyengén látó emberek mindennapi életét: képernyő-felolvasó szoftver, digitális nagyító, olvasó televízió, beszélő mobiltelefon. Ezek egy emberre drágák, de az OEP költségvetését nézve nagyon olcsók lennének, ugyanakkor erre nincs normatív támogatása az OEP-nek. Tehát nagyon sok olyan új eszköz van, amire az OEP-nek nincs normatív támogatása, és ami tényleg nem jelentene nagy összeget, ezeknek az embereknek ugyanakkor az életét jelentősen megkönnyítené. Itt egyszerűen annyi van, hogy az OEP évekkel le van maradva ahhoz képest a technológiai fejlettséghez képest, ami például ezen a tudományterületen működik.

Azt gondolom, ezek nem pártpolitikai kérdések, mindannyiunk érdeke, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol a vakok és gyengén látók emberhez méltó életet tudjanak élni. Úgyhogy arra kérem a kormány tagjait, intézkedjenek, hogy ezen ügyben előrelépés legyen a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps.)