Felszólalás adatai

Felszólalások:   85-90   91-97   97-98      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallottuk, a képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Képviselőtársaim! Székely Sándor képviselő úr, független képviselő, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Miért szüntették meg a Munkaügyi Bíróságokat?” címmel.

Tisztelt Képviselő Úr! Völner Pál államtitkár úr fog önnek válaszolni. Székely Sándor képviselő úré a szó. Parancsoljon!

SZÉKELY SÁNDOR (független): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma Magyarországon munkások százezrei végzik munkájukat olyan körülmények között, amik egyértelműen veszélyesek és szabályellenesek is, mégis alig születnek feljelentések, nem hallani munkahelyi balesetekről, illetve arról, hogy ezek miatt bárki is kártérítést kapott volna. Nyilván, hiszen nincsenek is ilyenek, vagy alig  mondhatják kormánypárti képviselőtársaim, pedig az a helyzet, hogy nagyon is vannak, nem is kevés és sajnos nagyon sok súlyos is. Mi az oka akkor annak, hogy a munkások nem perelnek, nem mennek el a bíróságra, nem harcolnak a jogaikért? Ennek több oka is van. Először is, 2012-ben önök a szégyenletes munka törvénykönyvükkel odadobták a magyar munkásokat a munkaadóiknak. Meggyengítették a szakszervezeti érdekérvényesítést, kiherélték a szakszervezeteket. Aztán bravúros kommunikációval évek óta hitetik el mindenkivel, hogy itt a Kánaán, és a 650 eurós átlagbér nem Magyarország szégyene, hanem egy óriási vívmány. Persze így is van, hiszen az önök által tömegesen idecsábított ukrán, szerb, esetleg mongol vendégmunkások ennek a töredékéért is elvállalják a munkát. Így kényszerhelyzetbe hozzák a magyar dolgozókat: vagy dolgoznak éhbérért, vagy elmennek Nyugat-Európába, vagy dolgoznak lehetetlen körülmények között, a minimális munkaügyi szabályokat sem betartva, vagy megcsinálják helyettük ezt a vendégmunkások. Vagy befogják a szájukat, ha eltörik a lábuk, mert már nem jutott védőfelszerelés, vagy kirúgják őket. Aztán ha valaki mégis megpróbál a munkaügyi bírósághoz fordulni, önök tettek róla, hogy a bürokrácia miatt ettől gyorsan elmenjen a kedve.

Az új polgári perrendtartás alapján az igényérvényesítés jelentősen megnehezült, a keresetlevél-nyomtatványt földi halandó nem tudja kitölteni, a nyerhető kis perértékre tekintettel nem érdemes ügyvédet fogadni, van, aki még ezt se tudja kifizetni. A pártfogó ügyvéd igénylésének folyamata is bonyolult, a kereseti határ is irreálisan alacsony. A helyzet odáig fajult, hogy az önök törvénykezésének következtében már az is megnehezül, hogy valaki munkaügyi bírósághoz forduljon, merthogy maguk ezt is megszüntették. Betagolják az általános bíróságok közé, így lehetetlenítik el a magyar munkások, ápolók, buszvezetők, rendőrök, tűzoltók, autópálya-karbantartók, villanyszerelők azon jogát, hogy ha őket a munkájuk végzése közben a munkahelyükön baleset éri vagy a munkáltatóval vitába keverednének, olyan bíróság elé kerüljenek, mely érti is azt a problémát, amiről a dolgozók beszélnek. Hiszen megszűnik a közigazgatási és munkaügyi bíróság mint különbíróság, és az új szabályozásban a törvényszék elnöke osztja be a hozzá tartozó bíróságon dolgozó bírákat az egyes kollégiumokba. Lehet, hogy a munkaügyi kollégiumba olyanok lesznek beosztva, akik korábban egész mást tárgyaltak, a munkaügyi bírák pedig mehetnek gazdasági pereket tárgyalni vagy felszámolási ügyeket elbírálni.

(16.00)

A magyar kormányzat szeret hivatkozni a német igazságügyi modellre, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy ott van önálló munkaügyi és szociális bíróság.

A fentiek miatt kérdezem Varga Judit igazságügyi minisztert, illetve az általa megbízott személyt, hogy milyen észszerű magyarázatot tud adni arra, hogy a munkaügyi bíróságokat kivégezték. Mikor fogják egyszerűsíteni a munkaügyi perek adminisztrációját? Mi a biztosíték arra, hogy a törvényszék elnöke olyan bírókat jelöl ki a munkaügyi perek elbírálására, akiknek ez a szakterületük? Köszönöm szépen, és elnézést. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt kormánypárti képviselő urak, foglaljanak helyet! Ott a helyük! (Dr. Varga-Damm Andrea: Így van!  Dr. Vadai Ágnes: Futásra készen állnak!) Völner Pál államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt két évben, azt hiszem, nagyon sokat vitatkoztunk arról, amikor önök különbíróságokról beszéltek, és vadul ellenezték azt, hogy az évszázados hagyománnyal rendelkező közigazgatási bíróságokat felállítsuk. Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a közigazgatási és munkaügyi bíróságok beolvadnak a rendes bírósági szervezetbe. Nem értem a kérdést. Mi a probléma, amikor ezt követelték két éven keresztül?A másik: ami problémákról beszélt képviselő úr, azok a munkavédelmi hatóság jogkörébe tartoznak zömmel, amely a helyén áll, valamennyi vállalkozó tiszteli, és akik tisztességtelenek, azok rettegik is őket, mert nagyon kemény szankciókkal lépnek fel minden olyan munkavédelmi kihágás esetén, ami a munkavállalók biztonságát veszélyezteti.

De visszatérve a bírósági kérdésekre, jelenleg is a bírósági szervezeti rendszeren belül, tudjuk, vannak például büntetőügyek, polgári ügyek és az a fajta zavar, amit képviselő úr vizionál, mégsem létezik. Vannak olyan bírók, akik büntetőügyekkel foglalkoznak, vannak, akik polgári ügyekkel foglalkoznak, és most a rendes bírósági kereteken belül lesznek majd olyan bírók, akik közigazgatási ügyekkel foglalkoznak, és lesznek olyan bírák továbbra is, akik munkaügyi perekkel foglalkoznak.

Szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy azzal, hogy törvényszéki szintre emeljük a munkaügyi bírókat, tulajdonképpen a presztízse emelkedni fog ennek a fajta bíráskodásnak, emelkedni fog a presztízse a bíróknak is. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat kiemelten figyel a munkaügyi bírókra. Azt is szeretném elmondani, hogy ezek a bírák magas színvonalon végzik a tevékenységüket. Én magam is gyakorló ügyvédként sokáig követhettem ezt a tevékenységet teljesen közelről. Mindig elismert volt az a tevékenység, amit folytattak. Gyakorlatilag, ha valaki ma azt állítja, hogy a munkaügyi bíróságok a munkáltatók oldalán állnak, akkor az nemcsak tévedésben van, hanem  megkockáztatom  talán még valótlanságot is akar állítani. Tehát sokkal súlyosabb a helyzet annál, mint hogy a tisztességet feltételezhetnénk az ilyenfajta véleményekről. Bár a bíróságok nem szorulnak a védelemre, azt hiszem, az a munka, amit végeznek, mindenféle elismerést megérdemel.

A másik kérdés: a munkaügyi bíróságok, amelyek önök szerint megszűnnek, gyakorlatilag ugyanazokban a tárgyalótermekben ugyanazok a bírók fogják ezt a tevékenységet folytatni. Az a fajta jogorvoslati rendszer pedig, amely az ítélőtáblákra emeli a másodfok ítélkezését, még inkább egységes joggyakorlat kialakulását teszi majd lehetővé; gondoljunk azokra a változásokra is, amelyek a kúriai rendszert is érintően gyakorlatilag egy teljesen olyan bíráskodási rendszert hoznak létre, amely lehetővé teszi azt, hogy mindenki kiszámítható módon tudjon a bírósághoz fordulni, és amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik, kiszámítható ítéletekhez fognak jutni.

Ami a munkavállalói érdekeket illeti, és itt szó volt arról, hogy korábban a szakszervezetek jogai csorbultak volna: a szakszervezeteket továbbra is ugyanúgy megilleti, hogy a munkaügyi perekben biztosítsanak jogi képviseletet a munkavállalóknak, gyakorlatilag semmiféle jogcsorbításról, szűkítésről nem beszélhetünk. Azt kijelenthetjük nyugodtan, hogy ha ezek a kételyek fennmaradnak, akkor a jövő évben szerintem tovább folytathatjuk ezt a vitát, de attól tartok, hogy semmi alapja nem lesz. Köszönöm a figyelmet, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel kérdezem Székely Sándor képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ.

SZÉKELY SÁNDOR (független): Köszönöm szépen. Sajnos nem áll módomban elfogadni az ön válaszát. Több olyan cégről is tudok, maradjunk a BKK-nál, amely akár nem is működhetne, ha betartanák a szabályokat a dolgozók, amelyek elő vannak írva. Azért működik egyáltalán, mert működtetik, működtetni akarják. De ha minden szabályt betartanának, akkor valószínűleg Budapest megállna, és már ez is önmagában munkajogi perek tömegét veti fel.De hadd mondjak egy másik példát is, amely egy személyes példám! Két-három hónappal ezelőtt édesapám háza előtt 4 méter magasban egy villanyszerelő egyedül szerelt mindenfajta védőfelszerelés nélkül villanyt, természetesen végezte a munkáját. Megkérdeztem, hogy az hogy lehet, hogy egyáltalán felmehet oda egyedül úgy, hogy valaki nem fogja, és nincs rajta védőfelszerelés. Válaszképpen csak kiröhögött engem, és azt mondta, hogy azért, mert ez Magyarország.

Köszönöm szépen. Nem fogadom el a válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációk végére értünk. Most kettő perc technikai szünetet tartunk, és az azonnali kérdések órája következik. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Jakab Péter képviselő úr, a Jobbik frakcióvezetője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével?” címmel. Tisztelt frakcióvezető úr, miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Nagy István miniszter urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem önt, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy megvárja a miniszterelnök úr jelenlétét és tőle a választ.

Felszólalások:   85-90   91-97   97-98      Ülésnap adatai