Felszólalás adatai

Felszólalások:   15-83   84-99   100-117      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. számú törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9919. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.Elsőként megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a klímapolitika területén az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény jogharmonizációs célú kiegészítésére és módosítására irányul.Kérem, engedjék meg, hogy tényleg csak néhány gondolattal megvilágítsam a törvényjavaslat elfogadásának szükségszerűségét. Az európai uniós felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint a légijármű-üzembentartók kibocsátásaira vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek kapcsán határoz meg új rendelkezéseket. Magyarország számára pedig kiemelten fontos, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez minden szektor kellőképpen hozzájáruljon, így a légi közlekedés is. Ez a módosítás is ezt a célt hivatott szolgálni, amelynek végrehajtása iránt hazánk elkötelezett. A módosítás a szabályok hazai jogrendszerbe történő átültetését valósítja meg, egyúttal lehetővé téve azok megfelelő hazai végrehajtását is.

(14.00)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadásával hazánk határidőben és megfelelően eleget tesz az európai uniós tagságból fakadó, klímapolitikai tárgyú jogszabályok jogharmonizációs kötelezettségének. A módosítás felhatalmazza a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot azzal a jogkörrel, hogy a hazai légijármű-üzembentartóktól jogszerűen, hatósági hatáskörön belül eljárva a szükséges információkat és jelentéseket bekérjék, és így a jelentéstételi kötelezettség végrehajtása minden körülmények között biztosított legyen. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy ennek a jogharmonizációs célú törvénynek az elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Szabó Zsolt képviselő úr, parancsoljon!

SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/9919. számú törvényjavaslat, mint ahogy államtitkár úr is mondta, egy jogharmonizációs eljárás, melynek következtében a 2012. évi CCXVII. számú törvény módosítása fog bekövetkezni. Magyarország eddig is a klímapolitika és a klímavédelem területén mindent megtett, és mindig igyekeztünk minél előbb ezeket a jogszabály-módosításokat megtenni. Szeretnék utalni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság létrehozására vagy akár a párizsi egyezmény minél előbbi elfogadására. Csak a számok, amelyek tények: annak ellenére, hogy a magyar GDP nő  és ezt pozitív értelemben értem -, mintegy 32 százalékkal csökkent 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátásunk, és közben 15 százalékkal kevesebb energiát használunk föl. Az is külön fontos, hogy kitűztük azt, hogy 2030-ra a Magyarországon történő energia-előállítás 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen. Maga a jogszabály-módosítás egy 2019/1603-as számú bizottsági rendeletnek az átültetése, amellyel egyetért a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet is, amely 2016-ban hozott egy szabályozási csomagot, ennek CORSIA a neve. A CORSIA értelmében adott tevékenység elvégzése a repülés területén belül adott szén-dioxid-kibocsátással járhat együtt, tehát nem nőhet az ágazat szén-dioxid-kibocsátása. Mindenképpen dicsérendő ez a tevékenység, bárcsak minden gazdasági fejlesztésre így kerülne sor, holott mindannyian tudjuk, hogy folyamatosan nő a légtér használata és a tevékenység.

Két fő területe van a jogszabálynak. Egyrészt kötelezi az adatszolgáltatásra a repülés területén dolgozó szervezeteket, cégeket, és 2020-tól egy megfelelő táblázati formátumban kéri be az adatokat, amik összehasonlíthatók, összedolgozhatók. Az egész területet  mint ahogy államtitkár úr is mondta  a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság fogja át. Bízunk benne, hogy ahogy a hűtőgázok kezelésében is nagyon pozitívan tudnak működni, ugyanez a működés meglesz magán a repülési tevékenységen belül is. Mindenképpen támogatandó, és arra kérem a parlamentben található frakciókat, hogy támogassák ezt a klímavédelmi lépéssorozatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Tessék!

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti törvény, amelyet most módosítunk, Magyarország részvételét határozta meg az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében. Jelen módosítás  amint az itt elhangzott  a légi közlekedésből származó kibocsátással áll összefüggésben.Engedjék meg, hogy röviden áttekintsem, hogy a légi közlekedés milyen módon járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Először is: egy tonna kerozin elégetésekor 3,1 tonna szén-dioxid keletkezik, ez tehát a fő ellenség ebben az esetben, azért fő ellenségnek mondom, mert hozzá kell tennem, hogy 1,4 tonna vízgőz is keletkezik, és vannak olyan megalapozott szakértői vélemények, amelyek szerint a sztratoszférába kerülő vízgőz szintén jelentősen hozzájárulhat az üvegházhatáshoz.

Az éves kibocsátása az iparágnak 800 millió tonna. Ez sok vagy kevés? Ez a globális kibocsátás 2 százalékát jelenti. Megint kérdés, hogy ez sok vagy kevés, de adok egy másik adatot: Magyarország éves kibocsátásának a 14-szereséről van szó, tehát érthető, hogy ezzel külön és alaposan foglalkoznunk kell.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mik a kibocsátáscsökkentés lehetőségei? Egyrészt technológiai elvárásokat kell teljesíteni mind a hajtómű, mind a sárkányszerkezet szempontjából. Forgalmi fejlesztésekre lehet szükség mind a földi műveletek, mind a légi forgalmi irányítás szempontjából, valamint fenntartható alternatív üzemanyagok alkalmazására kerülhet sor. Ezek tehát csökkentik a kibocsátást.

Annyit hadd tegyek hozzá, hogy az 1960-as szinthez képest az utaskilométerenkénti tüzelőanyag-fogyasztás 80 százalékkal csökkent. Az előrejelzések szerint a következő 30 évben a légi közlekedési iparág szén-dioxid-kibocsátása háromszorosára növekedne. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, amely az ENSZ szakosított szervezete, azt vállalta, hogy 2020-tól globálisan szén-dioxid-semleges növekedésre kerül sor az iparágban. Ehhez azonban a fent említett három eszköz nem elegendő, szükség van a globális piaci alapú intézkedésekre. Ezzel lehet megoldani, hogy a kibocsátásban megmaradó rést úgynevezett ellentételezéssel oldják meg a légi társaságok, ami azt jelenti, hogy kibocsátáscsökkentő vagy a már kibocsátott szén-dioxidot elnyelő projekteket finanszíroz, és így teszi lehetővé a nettó kibocsátás szinten tartását. Mik ezek a klímaprojektek? Energiahatékonyság-növelők, megújuló energiát fölhasználók és az erdőtelepítés. Ebben az esetben, ha egy tonna megtakarításra kerül sor, ez felel meg egy karbonkreditnek. Nem tévesztendő össze a kvótakereskedelemmel, mert ott az egy kibocsátási egység lehetővé teszi egy tonna szén-dioxid kibocsátását, a kredit esetében pedig ennek a megtakarítására kerül sor. A légi társaságok közül egyébként 72 állam, köztük Magyarország vállalta 2026-ig önkéntesen, hogy ez a nettó kibocsátás szinten marad, 2027-től pedig kötelező lesz.

Nyilván az eredményességnek az a feltétele, hogy erről a karbonkreditpiacról a megvásárolt kreditekkel egyensúlyt tartó kibocsátására kerüljön sor, ennek pedig szigorú felhasználása szükséges, és szigorú ellenőrzése, enélkül nem valósítható meg. Ezért itt hadd idézzem pontosan annak az EU-s rendeletnek a címét, amelyet most beiktatunk az Alaptörvényünkbe, ez a „Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése”, ha ez sztenderd módon nem történik meg, akkor nem ellenőrizhető, hogy a légi közlekedési iparág teljesítie a vállalásait. Ezért kell a tagállamoknak az érintett hitelesített kibocsátási adatokat továbbítani a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet titkárságának, és teljeskörűen biztosítani. A Bizottság ezt ellenőrizni fogja még az Eurocontrol, tehát a légi irányítási európai szervezettel való együttműködés révén is, mert még egyszer mondom, ha ezeknek az adatoknak a hitelessége nem áll rendelkezésre, akkor a teljesítést sem tudjuk ellenőrizni. Tehát lényegében ennek a szóban forgó uniós rendeletnek a konkrét előírásait fogjuk beültetni a magyar Alaptörvénybe.

(14.10)

Mivel rendeletről van szó, azért hozzá kell tennem, ha ezt nem ültetnénk be, akkor is érvényessé válna, de nyilván nem lehet ellentmondás egy hatályos nemzeti törvény, és egy, a magyar jogrendbe kötelezően behatoló európai uniós rendelet között, ezért érthető módon ezt be akarjuk iktatni, és mind a tartalmát tekintve, mind a kötelezettséget tekintve a Jobbik igennel fog szavazni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Köszönjük a felszólalást, képviselő úr. Megadom a szót Aradszki Andrásnak, a KDNP vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2012. évi CCXVII. számú törvény módosítására vonatkozó javaslatot tárgyaljuk a mai napon, amely az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítési megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szól. A törvénymódosító javaslat egy európai uniós szabályozásból fakadó jogharmonizációt célzó előterjesztés, amely javaslat egy vonatkozó európai irányelv és egy bizottsági rendelet értelmében kibővíti a kereskedelmi rendszerben a jelentésköteles tevékenységek körét a repüléssel, másrészt technikai értelemben egy új fájlformátum használatát írja elő, harmadrészt pedig a tagállamok számára is előírja azt a jelentéstételi kötelezettséget, amit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet globális piaci alapú intézkedésének végrehajtásából alkottak meg.

Nagyon fontos ez a kiegészítés, amit a korábbi európai uniós normák alapoztak meg, mert az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a közlekedés, ha nem is jár olyan nagy hatással, mint az energiatermelés, de azért a második legfontosabb, üvegházhatású gáz kibocsátását előidéző szektor. Ez érződött is a szabályozás történetében. Először az energetikai jellegű kibocsátásokkal kapcsolatos szabályozások születtek meg, de nem sokkal később elindultak a közlekedési irányultságú szabályozások is, például a közlekedésnél az üzemanyag megújuló részarányát kezdték el normaként előírni, és majd azt követően ezt növelni is. Tehát nagyon fontos terület az, hogy a közlekedés szempontjából is minél kiterjedtebb legyen a jelentéstételi kötelezettség, és minél jobban belekerüljenek a közösségi kereskedelmi rendszerbe a közlekedési és ezen belül is a repülési céllal összefüggő kibocsátások.

Megdöbbentő adatokat sorolt fel Balczó képviselőtársam. Hadd egészítsem ki azzal, hogy Európában egy óra időtartam alatt 30 ezer járat van a légtérben. Ez egy hatalmas mennyiség, és az ehhez kapcsolódó kibocsátás érzékeny terhelése a környezetnek, és érzékeny következményekkel jár az éghajlatváltozásra is.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet már korábban, 2016 októberében elfogadta azt a globális alapú piaci intézkedésről szóló szén-ellentételezési és -csökkentési keretet, amelynek a kötelező alkalmazását 2021-26 közöttre írta elő, de az Európai Unió már annak a tesztelési, tehát a próbaidőszakában is előírta ennek a kötelező alkalmazását, úgyhogy itt volt az ideje, hogy Magyarország is az európai uniós normákkal összhangban, jogszabályi szinten is szabályozza ezt az egyébként kötelezőnek minősíthető európai uniós szabályozást is. Az előttünk lévő törvényjavaslat pozitív üzenetet hoz a klímavédelem szempontjából. Pozitív abból a szempontból, hogy a magyar kormány határidőben, megfelelő szabályozással szolgálja azt az ügyet, hogy a polgári közlekedésben meghatározott normák szerinti jelentéstételi kötelezettség formáját és tartalmát megfelelő módon szabályozza.

Fontosnak tartom aláhúzni azt is, hogy erre tekintettel, hogy most tárgyaljuk ezt a szabályozást, az első jelentéstételi kötelezettsége az érintett üzembentartóknak is ennek megfelelően módosul a tervezetben. Tehát a korábbi elképzelésekhez képest, amit 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, az első jelentéstételre 2020. augusztus 31-én kerül sor. A későbbiekben ez az időpont előbbre kerül.

Az, hogy miért tudják a magyar üzembentartók ezt a jelentéstételi kötelezettséget teljesíteni, annak alapvető oka az, hogy a jelenleg hatályos magyar jogszabályok értelmében ezek a magyar szabályozások megfelelnek azoknak a szabványoknak és gyakorlatoknak, amit egyébként a nemzetközi polgári repülésügyi szervezet előír, így ilyen formában nincs akadálya, hogy az európai uniós célokkal összhangban Magyarország már a próbaidőszakban is kötelezően tudja teljesíteni a jelentéstételi kötelezettségét.

Ezzel összefüggésben nem tudok mást mondani, mint hogy a törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, akit majd Varju László és Ungár Péter fog követni.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a rendkívüli fegyelmezettségét államtitkár úrnak. Kilenctől háromnegyed kettőig tulajdonképpen végig intenzíven részt vett a vitában. Azt gondolom, hogy ez azért nem akármilyen teljesítmény, úgyhogy köszönet érte. Éppen ezért most rendkívüli módon rövid leszek. Nyilvánvaló, hogy a javaslat a törvény jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza, ezt gondosan előkészítették, tehát ennek megfelelően a törvény megalkotásával az Országgyűlés az európai uniós jogból eredő kötelezettségét teljesíti. A mi frakciónk támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, akit Ungár Péter fog követni.

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon egyszerű a felvetésre adandó válasz, hiszen az a kihívás, ami miatt ez a törvénymódosítás is megszületett, arra a kérdésre ad választ, hogy életben akarunke maradni, és azt akarjuke, hogy a gyerekeink is életben maradjanak. Éppen ezért azok a nemzetközi törekvések, amelyek arról szólnak, hogy márpedig igenis a környezetünkben zajló folyamatokat olyan módon igyekezzünk befolyásolni, hogy az egy élhetőbb környezetet teremtsen, akkor igenis egyetértünk azzal, hogy a globális felmelegedés másfél fokos határán belül kell maradnunk. Ezt a megoldást jogharmonizációs célon keresztül egy részterület kívánja megvalósítani.

Érdekes, mert a mai napon maga a légi közlekedés és annak ügye már egyszer az első napirendi pont kapcsán is szóba került. A légi közlekedésben különböző lépések betartására szükség van, azt gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó lépéseket és nyilvántartásokat érdemes támogatni.

A Demokratikus Koalíciónak fontos az, hogy a jogharmonizációs lépéseket megtegyük, és egyidejűleg azt is szeretném jelezni, hogy azokkal a szigorodó normákkal, amelyek akár kényelmetlenséggel vagy más eddig megszokott tevékenység elmaradásával járnak, mi önmagukban egyet tudunk érteni. Azt gondolom, hogy az élet ebből a szempontból fontosabb, és ezért önmagában ezt az előterjesztést, ennek jogharmonizációs célú döntéseit pedig támogatni akarjuk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Ungár Péter képviselő úré a szó.

(14.20)

UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Ismételten én is azt tudom mondani, hogy mivel ez egy európai uniós jogharmonizációs javaslat, az LMP-frakció is támogatni fogja. Egy mondatot engedjenek meg, a fideszes vezérszónoknak, Szabó képviselőtársamnak reagálnék. Azt mondta, hogy az Orbán mindig is elkötelezett volt a klímavédelem mellett. 2013 óta 12 százalékkal nőtt az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem, kíváne esetleg valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom. Megkérdezem Schanda Tamás államtitkár urat, kíváne hozzászólni. (Schanda Tamás János jelzésére:) Jelzi, hogy igen.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: (A mikrofonja nem szól.) Köszönöm a támogató hozzászólásokat. Köszönöm szépen. (Taps.)

Felszólalások:   15-83   84-99   100-117      Ülésnap adatai