Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Demokratikus Koalíció képviselője, Arató Gergely képviselő úr: „Ki mondta?” címmel. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem érdemes zsákbamacskát árulni, a magyar tudomány minősége, jó híre Magyarországon politikai ügy. Nem pártpolitikai ügy, hanem nemzetpolitikai ügy, ugyanis mi, magyarok nem rendelkezünk nukleáris fegyverarzenállal, bár megjegyezhetjük, hogy magyar tudósok nélkül talán ma már más sem rendelkezne. Nincs töméntelen mennyiségű olajunk, habár vannak kiváló olajipari szakembereink. Nem tűnhetünk ki több vagy százmilliós lakossággal sem, hiszen a világ népességének mi, magyarok csekély hányadát adjuk. Abból kell tehát főznünk, amink van, és eszünk, sajátos észjárásunk és komoly tudományos tradíciónk van. A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért. Egykoron a legjobb gazdaságpolitika receptje az volt, hogy megakadályozták, hogy egy ország aranykészlete kiáramoljon. Ma az a kérdés, mit tehetünk az ellen, hogy elveszítsük a tehetséges magyar tudósokat, ráadásul egy nyitott, nemzetközivé vált tudományos korszakban kell szembesülnünk ezzel a kérdéssel. Erről könnyű beszélni, de nehéz jó választ találni. A valóság az, hogy a nyílt és háttérhatalmak egy olyan rendszert építettek föl a világban, így körénk is, amely valójában más célok mellett az agyelszívást is szolgálja.

Miközben mi 1990 után azért dolgoztunk, hogy egyáltalán talpon tudjunk maradni, addig tőlünk nyugatra olyan kutatási feltételeket teremtettek, sőt lassan most már tőlünk keletre is, amelyek mágnesként vonzzák a világ minden pontjáról, így Magyarországról is a tehetséges kutatókat. Az ország közvéleményének tudnia kell, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány ebbe az alárendelt, szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődött bele, és nem kíván beletörődni a jövőben sem. Ezért újból szeretnénk köszönetet mondani az Akadémiának, amiért meghirdette a Lendület-programot, amely 2009-ben öt kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult. Ha jól értem és jól számolok, akkor mára a kutatócsoportok száma 79-re, míg a támogatások összege 4 milliárd forintra nőtt. A pálya még így is sok területen nekünk kedvezőtlenül lejt.

Szeretnék köszönetet mondani azoknak a magyar kutatóknak, akik itthon maradtak, ahogy azoknak is, akik föltehetően még több tudással felvértezve külföldről tértek haza Magyarországra. Itthon kiteljesíteni egy tudományos pályafutást, itthon alapítani egy iskolát hazafias életfelfogást jelent. Mert aki így dönt, egyben azt is választja, hogy nemcsak a tudományért, hanem a magyar tudományért, vagyis a hazáért is akar dolgozni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A válság utáni világban, amely egy új korszakot is jelent, mert alapvetően átrendeződtek az erőviszonyok, csak akkor lehetünk versenyképesek, ha innovatívak is vagyunk. Ehhez azonban Magyarországon is meg kell teremtenünk a világszínvonalú kutatói munka intézményi és pénzügyi feltételeit. Ezért is döntöttünk úgy évekkel ezelőtt, hogy szövetséget kötünk a Magyar Tudományos Akadémiával.

Bizonyára sokan tudják, hogy kitől idéztem az elmúlt percekben. Orbán Viktor beszédét idéztem a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűléséről 2016-ból. És miért idéztem ezt most önöknek? Azért, mert szeretném, ha tudnák, és az egész ország tudná, hogy az, amit a Magyar Tudományos Akadémiával önök most véghezvisznek, az nem véletlen és nem tévedés. Önök tudják, hogy mennyire fontos a Magyar Tudományos Akadémia, tudják, hogy mennyire fontos a magyar tudomány, tudják, hogy mennyire szükség van a magyar tudomány fejlesztésére, önök szövetséget kötöttek a Magyar Tudományos Akadémiával, és most szétverik, elárulják, tönkreteszik a szövetségesüket, tönkreteszik a magyar tudományt, tönkreteszik a Magyar Tudományos Akadémiát.

Ez nem tévedés, hanem szándékosan elkövetett bűn a magyar nemzettel és Magyarországgal szemben. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr reagál. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER, innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepődve hallom Arató Gergely nagyon heves hozzászólását. Hisz azt lehet mondani, hogyha felületesen hallgattuk volna csak az ő gondolatait, hogy a célokban egyetértünk. Mi is azt szeretnénk, hogy egy hatékony, jól működő MTA és annak intézményei legyenek a következő évben a magyar társadalom, a magyar tudomány és a magyar gazdaság szolgálatában. Azt szeretnénk, hogy 2030-ra elérjük azt a célt, általunk is kitűzött célt, hogy Magyarország legyen a legjobb élettért nyújtó öt európai állam egyike, ehhez pedig az kell, hogy a tudomány, a gazdaság ennek a szolgálatába álljon. Azt is célként tűztük ki, és ezért örülök a kormány megnyilatkozásának, napirend előtt Varga miniszter úr elmondta, hogy a gazdaság úgy teljesít, hogy 2020-ra azt a célt is tudjuk teljesíteni, hogy a GDP 1,8 százalékát tudjuk fordítani a tudományra, a tudományos kutatásokra.

(11.30)

Ehhez viszont az kell, hogy a gazdaság folyamatosan termeljen, és a tudományos teljesítmény, a kutatóintézetek teljesítménye olyan legyen, amelyik ezt a gazdaságfejlesztést és gazdaságfejlődést elősegíti. De azt szomorúan kell megállapítani, és ezeket a tényeket önök figyelmen kívül hagyják, hogy az elmúlt időszakban a magyarországi tudomány, a magyarországi kutatás a nemzetközi innovációs rangsorban és a szabadalmak számában, annak tekintetében elég komoly lemaradásban van.

Ennek egyik része az is, hogy az elmúlt években az akadémiai kutatóintézetek által beadott szabadalmak száma nagyon csekély volt, miközben évente 17 milliárd forintos támogatást kaptak az államtól. Így a megújuláshoz és a bővüléshez a tudományfinanszírozás technikai kérdéseiben strukturális változásokra, strukturális átalakításokra van szükség. Ugyanis föltehetné a kérdést számunkra a közvélemény, ha ez nem történne meg, hogy mi lenne akkor, ha 80-90 évvel ezelőtti struktúrában irányítanák Magyarországon a tudományos kutatást, a tudományos élet mindennapjait.

Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémián jelenleg is ilyen túlhordott életkorú, 80 éves rendszer van, ezen kell változtatni. Ez egy társadalmi igény, egy társadalmi elvárás. Ön is hivatkozott a nyugati átalakításokra. Ez Nyugaton már megtörtént, a kornak megfelelő, a kor kihívásainak megfelelően alakították át az ottani tudományos életet, az ottani tudományos kutatásokat, az innováció rendszerét.

Azt viszont sajnálattal tapasztaljuk, hogy önök egy kampánytémává züllesztették le ezt a tárgyalássorozatot, és saját politikai céljukra akarják fölhasználni a Magyar Tudományos Akadémia és intézményhálózatai működését. Szeretném leszögezni, hogy mindaddig kategorikus ítéletet, olyat, amit ön itt megfogalmazott, ne tegyenek, amíg a tárgyalások folynak. Ha figyelné a sajtót, nem fekete és fehér a vélemények sokasága, hanem ennél színesebb. Ugyanis nemcsak az átalakítást kritizálók szólaltak meg az elmúlt napokban, hanem olyanok is, akik ennek szükségességét, az átalakítások szükségességét hangsúlyozták a tudomány világából.

Éppen ezért folynak folyamatos tárgyalások, mint ahogy hallották az elmúlt két hétben, egyre előremutatóbb tárgyalások az Akadémia elnöke és az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere között, és remélhetőleg az, amit önök problémaképpen tudnak és akarnak bemutatni, megoldódik úgy, hogy mind a két fél, a magyarországi tudományos világ és a társadalom is megelégedik ezzel a megállapodással.

Összességében szeretném összefoglalni: elmondhatjuk, hogy teljesítményalapú finanszírozásra, a források célirányos felhasználására van szükség a tudományos világ teljes egészében. E szándék alól a Magyar Tudományos Akadémia intézményei sem vonhatják ki magukat, éppen azért, hogy az a cél, amit ők is megfogalmaznak saját maguknak, hogy eredményesen tudják szolgálni a magyar társadalmat, megvalósítható legyen.

Kérem, ezt fogadják el, és a következő időszakban várjuk meg a tárgyalássorozat eredményét vagy részeredményeit, amely most is folyik. És a végén bizonyára önök is meg fogják látni, hogy mindenki megelégedésére, a magyar tudományos élet megelégedettségével és a társadalom hasznára fogja folytatni munkáját a Magyar Tudományos Akadémia és annak minden intézménye. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   1-14   15-18   19-22      Ülésnap adatai