Felszólalás adatai

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „A szeptemberi ENSZ klímacsúcs és a decemberi COP 25 között” címmel. Megadom a szót, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeptember 23-án az ENSZ főtitkára kezdeményezésére klímacsúcsot tartottak New Yorkban, és ennek a klímacsúcsnak több üzenete van az egyes országok számára, így Magyarország számára is. Az egyik legfontosabb üzenet, hogy a felgyorsult éghajlatváltozást nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni, nem elegendők a szép és üres szavak  hogy egy példát hozzak, miniszterelnök úr többször mondta, hogy Magyarország klímabajnok , hanem cselekedni kell, és tettekre van szükség. Azt is látni kell, hogy a világ egyes országait különböző mértékben sújtja az éghajlatváltozás, és Magyarország sajnos eléggé kitett az éghajlatváltozásnak, Európában az egyik legérzékenyebb országnak számít. A New York-i klímacsúcson felszólalt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is, aki beszélt az Európai Unióban formálódó szigorúbb célkitűzésekről. Kiemelte azt, hogy a Bizottság új vezetője, Ursula von der Leyen célkitűzése, hogy 2050-re az Európai Unió szén-dioxid-mentes legyen, és ennek érdekében 2030-ra 55 százalékkal kell majd csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Donald Tusk azt is kiemelte, hogy az Európai Unió az éghajlatváltozás megfékezésében vezető szerepet kíván beölteni. Egyébként Donald Tusknak ezt a kijelentését alátámasztja az EU finn elnökségének múlt héten összehívott tanácskozása is, amelyet a fenntartható fejlődési és környezetvédelmi bizottságok delegációi számára rendezett. Ezen a tanácskozáson értelemszerűen a téma az Európai Unió 2050-es szigorúbb klímacélkitűzései voltak, és hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást. Ott azt is megtudtuk, Dánia bejelentette, hogy 2030-ra 70 százalékos csökkentést vállal, Finnország 60 százalékosat. Én egy kicsit rosszul éreztem magam, mert Magyarország továbbra is a legalább 40 százalékos csökkentéshez ragaszkodik.

Viszont tudjuk azt, hogy mivel Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva különösen érzékeny, és a nemzetközi és hazai nyomás is növekedni fog, ezért a kormány nem ragaszkodhat a legalább 40 százalékos csökkentési célhoz. Be kell látnia a kormánynak, hogy a magyar emberek érdeke az 55 százalékos csökkentés, és ezt 2030-ra Magyarországnak is vállalnia kell.

Kérdés az, hogy Magyarország hogyan áll, tényleg igaz-e a miniszterelnök kijelentése, hogy klímabajnokok vagyunk. A válasz egyértelműen nem. A klímabajnoki címet a miniszterelnök úr alapvetően két tényezőre alapozza, az egyik az, hogy 1990-hez képest mostanra 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, illetve hogy 2030-ra a villamos energia 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Mind a két állítás gyenge lábakon áll, egyrészt azért, mert a miniszterelnök úr nem akarja tudni, hogy Magyarországnál már 2014-ben a szén-dioxid-csökkentés 40 százalék volt, azóta 8 százalék előnyt veszítettünk, és ha ez így marad, akkor még a 40 százalékot sem fogjuk 2030-ra teljesíteni.

De a másik állítással is gond van, mégpedig azzal, hogy 90 százalék szén-dioxid-mentes lesz 2030-ra, ugyanis ennek érdekében három állítás van: megtízszerezzük a naperőművi kapacitást, befejezzük a szén energetikai hasznosítását és bővítjük az atomerőművi termelést. Tegnap a miniszterelnök úrnak is elmondtam, hogy a naperőművi kapacitás tízszeres megsokszorozása gyakorlatilag kevés, majdnem hogy semmi, 0,5 százalék ma a villamosenergia-használaton belül a naperőmű-kapacitás.

S lemondott-e a kormány a szénvagyon és egyéb fosszilis vagyon hasznosításáról? Egyikről sem. Tavalyi kormányhatározat alapján bővítik a bányákat, újranyitják, a fosszilis vagyonra pedig pályázatokat hirdettek meg.

A helyzeten változtatni kell, ezért mindenképpen azt várjuk, hogy a kormány hirdesse ki a klímavészhelyzetet, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a klímatörvény kidolgozása elkezdődjön Magyarországon, és Magyarország csatlakozzon az Európai Unió szigorúbb klímacélkitűzéseihez. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Schanda Tamás államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország számára nagyon fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Egyetértünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságával, sürgősségével és az abban való magyar szerepvállalással. Ennek megfelelően aktívan veszünk részt a nemzetközi és uniós klímapolitikai tárgyalásokon, és a meghozott, valamint a tervezett intézkedések is ennek megfelelően történnek. Jelenleg is zajlik a nemzetközi közösség előtt tett, 2030-ig tartó közös EU-s klímapolitikai vállalásoknak az egyes európai tagállamokra történő alkalmazása a nemzeti energia- és klímatervek véglegesítésén keresztül. A NEKT előkészítésével párhuzamosan készül a nemzeti energiastratégia megújítása, valamint folyamatban van a hosszú távú magyar klímastratégia kidolgozása is. Ügyfélcentrikus energiastratégiában gondolkodunk, amely továbbra is előtérbe helyezi a hazai energiaellátás biztonságát, ugyanakkor az energiaszektor klímabarát átalakítását is célul tűzi ki.

(9.30)

Dr. Áder János köztársasági elnök úr a New York-i klímacsúcson tisztán és világosan ismertette Magyarország eredményeit és céljait. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is a legjobban teljesítő országok közé tartozik, a globális kibocsátások mintegy 0,1 százalékáért felelős csupán. Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között; csak egy példa: az USA-é például három és félszerese a magyarnak. Az európai országok közül pedig az első harmadban vagyunk.

A fenntarthatóság gazdasági eredményeinkben is meglátszik. Ahogyan ön is fogalmazott, 1990 óta mintegy 32 százalékkal csökkentettük az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy, hogy energiafogyasztásunk is csökkent, de gazdasági teljesítményünk ezen időszak alatt jelentősen nőtt. Az előzetes adatok alapján a tavalyi évben 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5,2 százalékkal nőtt a GDP. Ez a magyar modell. Ahogyan ön is mondja, cselekedni kell, cselekszünk is. Ilyen feltételek mellett tud ma Magyarország az Unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága lenni.

Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány célja, hogy középtávon a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. Célunk, hogy a nap- és atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid- és karbonsemleges legyen.

Intézkedéseket tettünk a lakóépületek és a háztartások energiahatékonyságának javítására, megújuló energiát hasznosító rendszerek telepítésére irányult a kormány által indított „Otthon melege” program is. A programnak köszönhetően 310 ezer háztartásban ment végbe energetikai korszerűsítés, amelynek köszönhetően évi 130 ezer tonnával csökkent hazánkban a szén-dioxid-kibocsátás. A közlekedésből származó környezetszennyezés visszaszorítása érdekében a kormány igyekszik minél nagyobb mértékben elterjeszteni az elektromobilitást. Egy év alatt majdnem megkétszereződött a zöld rendszámú, azaz részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók száma hazánkban. Míg tavaly októberben mindössze 8000 volt forgalomban, mára több mint 14 500 van. 2018 végéig a kormányzati támogatásoknak köszönhetően csaknem 200 elektromos töltőállomás is létesült.

Tisztelt Képviselő Asszony! Önök csak a riogatáshoz és az álhírterjesztéshez értenek. (Schmuck Erzsébet: Juj!) Megpróbálják hangzatos jelszavakkal elterelni a figyelmet pártjuk válságáról. (Arató Gergely közbeszólása.) Attól még, hogy egyre hangosabbak, nem tesznek semmit sem a klímaváltozás ellen, sem a Kárpát-medence és bolygónk megőrzése érdekében. (Arató Gergely közbeszólása.) Biztosíthatom, hogy a kormány megfelelő komolysággal és megfelelő szakértelemmel áll a környezetünk védelmének témájához, és meg is teszi a megfelelő intézkedéseket hazai és nemzetközi színtéren egyaránt a fejlődés fenntartható kereteinek kialakítása és megszilárdítása érdekében.

A lokális felelősségvállalásban hiszünk  mindenki a saját szintjén, a saját környezetében, a saját településén, a saját országában teheti a legtöbbet bolygónk megmentéséért. Felelősek vagyunk egymásért, a jövőnkért, a teremtett világért. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ennek tudatában cselekszünk és nem mellébeszélünk. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai