Készült: 2024.04.29.19:42:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

11. ülésnap (2018.06.25.),  124-131. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:45


Felszólalások:   116-123   124-131   132-145      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet képviselők, az LMP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Kivel köt új megegyezést a kormány?” címmel. Én meg azt kérdezem, hogy ki fogja föltenni a kérdést. (Schmuck Erzsébet feláll.) Köszönöm. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A magyar gazdaság nem fenntartható, szinte teljes mértékben a nemzetközi gazdasági folyamatoktól, az autóipartól, a multinacionális vállalatok teljesítményétől és az uniós támogatásoktól függ. A gazdaság fenntarthatóságát, a sok lábon való állást a hazai kis- és középvállalkozások tudnák biztosítani, de ők az önök gazdaságpolitikájában jobb esetben is csak a multinacionális cégek beszállítói lehetnek. Az elmúlt években a kormány semmi érdemi lépést nem tett, hogy ez a helyzet megváltozzon, sőt növelték a függőséget, különösen az autóipartól. Pedig 2008 óta tudjuk, hogy az autóipar minden nemzetközi válság egyik első és legsúlyosabb áldozata. Miniszterelnök Úr!

A világgazdaság felett sötét felhők gyülekeznek, Matolcsy György a múlt héten nyilatkozta, hogy a gazdasági válság már itt van, itt kopogtat és nem csak majd lesz. Önök azt állítják, hogy mindenre felkészültek, hiszen megemelték a tartalékot. De ez az 55 milliárd forintos tartalékmegemelés válsághelyzetben semmire sem lesz elég, hiszen az adóbevételek akár több száz milliárd forinttal is csökkenhetnek. Igaz, van még százmilliárd forint céltartalék, de ezt tulajdonképpen az állami szféra béremelésére és a kórházak fejlesztésére tették félre. Természetesen félő, hogy ha a dolgok rosszabbul mennek, akkor nem lesz majd az állami alkalmazottaknak béremelése és kórházfejlesztés.

A következő kérdésekre szeretnék választ kapni miniszterelnök úrtól. Hogyan készülünk fel a gazdasági válságra? Készüle a kormánynak válságterve? Céljae a kormánynak, hogy csökkentse a magyar gazdaság függőségét az autóipartól? Tervezik-e, hogy a külföldi nagyvállalatok helyett inkább a magyar kis- és középvállalatokat részesítik előnyben? Válság esetén mi lesz az állami dolgozók beígért béremelésével és a kórházak fejlesztésével? Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP és a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót válaszra Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Most válaszolok, köszönöm szépen a képviselő asszonynak, bár ezek a kérdések mind szerepelnek a költségvetés vitájában, amely éppen most zajlik itt, a tisztelt Ház előtt. Két percben is lehet beszélni komoly dolgokról, bár nem könnyű, de rendelkezésünkre áll többórányi parlamenti vitalehetőség, miért nem ott vitatjuk meg ezeket a kérdéseket?Mindenesetre, amit mondani tudok önnek, az a következő: régi legenda ez, önök már többedszer mondják, nem zavarja meg önöket az állítás valótlansága, miszerint a magyar gazdaság az európai uniós támogatásoktól függ. Én szeretném felhívni a figyelmüket arra az egyszerű tényre, hogy évente a nettó támogatás, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, 4 milliárd euró, négymilliárd euró, amiben minden benne van. Ezzel szemben a teljes magyar nemzetgazdaság éves teljesítménye tavaly - tehát a mostani szám, hiszen növekedés volt, ennél nagyobb kell hogy legyen - 114 milliárd euró. Hogy lehet olyat mondani, hogy egy 114 milliárdnyi GDP-t előállító magyar gazdaság 4 milliárdos injekciótól függ? Ez egy komolytalan állítás. Én azt javaslom, ha komolyan akarunk beszélni a magyar gazdaság meg az Európai Unió kapcsolatáról, akkor ezeket a legendákat inkább mellőzzük.

Ami az autóipari függést illeti: ott a mi taktikánk más, mint amilyen irányba az ön szavai vezetnének bennünket, mi nem akarjuk kihozni az autóiparból az ott dolgozó munkásokat, hanem azt szeretnénk, hogyha az autóiparnak minél modernebb változata telepedne meg és jönne létre Magyarországon. Ezért építünk egy olyan, reményeink szerint világszínvonalú tesztpályát is, amely az autók következő nemzedéke számára jelent majd Európában egyedülálló kísérletezési lehetőséget, és telepítünk erre infrastruktúrát.

Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy én továbbra is hiszek abban - szerintem ez ténykérdés -, hogy a magyarországi munkások a világ legjobb munkásai közé tartoznak. Ha a befektetők idejönnek, azért jönnek ide, mert itt dolgoznak a legjobb munkások egész Európában, egyébként nem hoznák ide a gyáraikat. Miért kellene ezeket az embereket ezekből a gyárakból kihozni, sokkal inkább képezni kell őket, sokkal inkább be kell őket vezetni a járműgyártás következő generációjának műszaki ismereteibe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Egy percre képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

(16.10)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Akkor nagyon remélem, hogy a miniszterelnök úr is itt lesz és részt fog venni a költségvetés vitájában, és akkor lehet ezekről a kérdésekről tényleg érdemi párbeszédet folytatni; mert egy költségvetés tulajdonképpen egy kormány gazdaságpolitikáját tükrözi.Emlékszem, miniszterelnök úr, talán 2015 végén volt, amikor csökkent az európai uniós támogatások bejövetele, a következő év első negyedében a GDP az azt megelőző év azonos időszakához képest csökkent. De az autóiparral az a probléma, miniszterelnök úr, hogy ha válság van, akkor először az emberek autót nem fognak venni. És akkor mit fogunk tenni, ha csak egy lábon állunk?

Mi nagyon szeretnénk, ha a kormány komolyan venné nemcsak szóban, hanem nagyon komoly gyakorlati támogatásokat is adna a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Arra is emlékszünk, hogy egy multinacionális cég több mint tízszer nagyobb támogatást kap munkahelyteremtésre, mint egy hazai kis- és középvállalat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de arra is emlékszünk, hogy a nagyvállalatoknak 10 százalékkal csökkentették a társasági nyereségadót, 170 milliárdot hagyva a zsebükben, amíg a kis- és középvállalkozásoknak a minimálbér terhét kellett kigazdálkodniuk. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválasz illeti meg miniszterelnök urat is. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen. Nehéz lesz ez így. A társasági adókedvezménynél a fordítottja az igaz, tehát hosszú időn keresztül a nagy cégek magasabb százaléknyi adót fizettek vállalati nyereségadó címszó alatt, mint a kicsik. Amikor a magyar gazdaság elég erős volt ahhoz, hogy egy szintre hozzuk az adót, akkor nem felemeltük a kicsikét, hanem lehoztuk a nagyobbakét. Szerintem ez helyes volt.Az a megközelítés, amit önök rendszeresen alkalmaznak, ez az önök pártjának a nyilatkozataiból és dokumentumaiból rendszeresen kitűnik, nagyon idegen a mi gondolkodásunktól, az az, hogy állandóan szembe akarják állítani a magyar kis- és középvállalkozásokat részben a nagyvállalkozásokkal, részben pedig a külföldi beruházásokkal. Egészséges gazdaságban mind a kettő jelen van, és az arány is egészséges közöttük.

Ma az arány egyébként Magyarországon még nem egészséges, ezért a kis- és középvállalkozások terét, lehetőségét növelni kell, de nem úgy, hogy a nagyokkal szembefordulok, és hangulatot keltek meg politikát csinálok a nagyokkal szemben, hanem úgy, hogy fejlesztem a kis- és középvállalkozásokat.

Ha ön gondosan elolvassa a ’19-es évre szóló költségvetést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ennek a nyomait pontosan meg fogja találni a költségvetésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   116-123   124-131   132-145      Ülésnap adatai