Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt mindenkinek! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 28. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gelencsér Attila és majd Varga László jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyilatkozatokat, tájékoztató anyagokat és a családtag vagyonnyilatkozatához tartozó borítékot a képviselők az ülésterem elnöki bejáratánál található recepciós pultnál, a nemzetiségi szószólók a Magyarországi nemzetiségek bizottsága titkárságán névre szólóan kapják kézhez.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal kezdjük a munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga László képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, MSZP: „Vonják vissza a munkavállaló-ellenes javaslatot!” címmel. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két hete kezdődött el Kósa Lajos rabszolgatörvényként elhíresült javaslatának általános vitája itt a Házban. A tartalma nagyon sokak számára ismert. Ekkor a következőt tartalmazta: 250 óráról 400-ra tervezi emelni ez a javaslat az elrendelhető túlórák számát, a munkaidőkeretet egy évről három évre tervezi kiterjeszteni, mindezt akár heti 48 órás munkavégzéssel. Tehát ez a javaslat, mondjuk ki kereken, visszavezetheti akár a heti hatnapos munkahetet, vagy akár napi 10-12 óra tartós munkavégzést tesz lehetővé. Kérdés, hogy bizonyos ágazatokban ez mit jelent; mit jelent mondjuk, akkor, ha egy házaspár egyik tagja a vendéglátásban dolgozik, a másik tagja egy autóipari gyári munkás. Ki fog elmenni az óvodába a gyerekért, vagy ki fog elmenni az iskolába a gyerekért? Milyen családbarát kormányzás ez?

Az is egy fontos szempont, ami nyilván lekerült az asztalra szintén az általános vitában, hogy a cégek egy jelentős része meg sem éri a hároméves kort, tehát ebből a javaslatból kikövetkeztethető az, hogy számos esetben három év múlva kapják meg a túlórapénzt majd az emberek, vagy egyébként trükközés révén fennáll a veszélye, hogy megszűnik a cég, amelynek fizetni kellene, tehát kifejezetten felháborító módon egy munkavállaló-ellenes javaslatot rakott le az asztalra (Kunhalmi Ágnes: Szégyen!) Kósa Lajos azután, hogy önök gyakorlatilag megszüntették a sztrájkjogot Magyarországon, és azután, hogy egy olyan munka törvénykönyvét fogadtak el, amely rugalmasan kizsákmányolhatóvá tette (Kunhalmi Ágnes: Szégyen!) a magyar munkavállalókat. Ezek után négy és fél órán át tartott a vita, egy fideszes képviselő szólt hozzá pár percben, Kósa Lajos, illetve az államtitkár úr pedig a felvezetésen kívül semmit. Itt hallgattak négy és fél órán keresztül; Kósa Lajos a laptopjába mélyedt, meg se szólalt, ennyi bátorsága volt egyébként ahhoz, hogy vállalja a véleményét az Országgyűlés és az ország nyilvánossága előtt.

Egyébként teljesen házszabályszerűtlenül zárta le a levezető elnök az ülést, hiszen több ellenzéki képviselő még szólt volna, és újabb szempontokat tett volna a vitában az asztalra. (Kunhalmi Ágnes: Csalók!) Önök házszabályszerűtlenül, törvényellenesen zárták le ezt az általános vitát, de azóta se tárgyalja meg ezt a kérdést az Igazságügyi bizottság. Kósa később elismerte, hogy nem is egyeztetett a szakszervezetekkel, bár abban se volt sok köszönet; olyan javaslatot hozott utána a Törvényalkotási bizottságba, ami tulajdonképpen bevezeti az önkéntes túlmunkát, és a munkavállaló írásos beleegyezéséhez köti ezt a 400 órát. Az önök munka törvénykönyve szerint, maguk szerint ki az, aki tiltakozni tud a munkáltatónál egy ilyen javaslat ellen? Nyilván kiegészül majd egy ponttal a munkaszerződés ilyen esetekben, vagy egy kiegészítéssel élnek, és a munkavállalónak nincs választása, alá kell írnia. Nem csoda, hogy szombaton tízezres demonstráció volt az Alkotmány utcában, a Jászai téren, igaz, hogy önök a Kossuth térre nem engedték be ezt a demonstrációt. Egyértelműek a szakszervezeti követelések: állítsák vissza a korábbi kafetériaszabályokat, vonják vissza ezt a rabszolgatörvényt, és komoly minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést is várnak a szakszervezetek. Útlezárásokat is terveznek, nagyon világosan elmondták az álláspontjukat.

A tegnapi nap folyamán 2925 módosító indítvánnyal éltünk a napirend kiegészítése kapcsán, illetve egyes indítványok napirendről való levétele kapcsán. Ennek kapcsán e kérdést az Igazságügyi bizottság 12 óra 45-kor tervezett ülésén tárgyalta meg, amiről 12 óra 42-kor sms-ben értesítették a tagokat. Szerencse, hogy az ellenzéki képviselők egy része  többek között én is  a Házban tartózkodott és oda tudott érni; e-mail 12 óra 46-kor érkezett, egy perccel a tervezett kezdés után. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!) Ezen az ülésen felháborító, törvényellenes módon (Kunhalmi Ágnes: Csalók!) önök elfogadták azt, hogy egyben szavazzanak az összes indítványról, pedig nem voltak összefüggőek. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hol van Kövér László?) Az a helyzet, hogy itt felháborító, házszabályszerűtlen módon erről egyben döntöttek önök, és lesöpörték azokat a javaslatokat, amelyeket az asztalra tettünk, szerdán pedig elfogadni tervezik ezt a jogszabályt.

Nem csoda hát, hogy kemény eszközökkel éltünk, minden eszközt bevetettünk, hogy tiltakozzunk itt a felháborító eljárás ellen; ki is zártak engem is, kizárhatnak, megbüntethetnek, a képviselőtársaimmal is tehetik ezt, mindezt mi a magyar munkavállalók érdekében tesszük, amit léptünk. Mindenesetre azóta jól látható, hogy az akkor a teremben tartózkodó házelnök elég vállalhatatlan megnyilvánulásokat tett ennek kapcsán. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az a kérdés, hogy ki fogja a házelnököt megbüntetni ennek kapcsán (Közbeszólások az MSZP soraiból: A Fidesz!  Szégyellje magát!), ki fogja őt kizárni majd az Országgyűlés üléséről. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A kormány nevében Bodó Sándor államtitkár úr reagál. Parancsoljon!

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A képviselő úr a munkaidő-szervezés, illetve a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályait módosító tervezet visszavonását kéri (Közbeszólások az ellenzék soraiból.), és ebben a helyzetben azzal vádol bennünket, hogy a törvénymódosítás kapcsán a magyar munkavállalók kizsákmányolói vagyunk. (Tordai Bence: Ezt a tényt rögzítik!)Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom azért, hogy az előző évek kormányzati intézkedéseit tekintse át, akár a minimálbérek vonatkozásában is, illetve ajánlom figyelmébe, hogy hogyan és miképpen alakultak a foglalkoztatási adatok Magyarországon.

Nyilvánvalóan ön előtt is ismert, hiszen önök voltak kormányon, amikor látható volt, hogy milyen létszámú foglalkoztatási lehetőség volt, hányan dolgoztak akkor és hányan dolgoznak most. Kérem, ne feledje, hogy több mint 800 ezerrel több munkavállaló van ma Magyarországon (Kunhalmi Ágnes: Londonban!), ezért ez ennyi családnak ad biztonságot, és ma már 4 millió 500 ezernél is többen dolgoznak aktívan. (Korózs Lajos: Ez se igaz, ugye, tudja?!) Folyamatosan csökken azoknak a száma, akik a közfoglalkoztatásban tevékenykednek, egyre többen tudnak visszatérni a versenyszférába, tehát ez mindenképpen egy stabilitást ad a magyar gazdaságnak.

Mindenképpen ajánlom figyelmébe azt is, hogy hogyan és miképpen alakultak az átlagbérek, de akár a minimálbér és a garantált bérminimum is az elmúlt időszakban. Ha ön azt mondja, hogy ez a kormányzat a dolgozók kizsákmányolásával foglalkozik, teljesen rossz irányba viszi a munkaerőpiacot (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), akkor kérem, hogy ezeket az adatokat mindenképpen tekintse át még egyszer, mert valószínűleg vagy nem tette ezt meg, vagy helytelen következtetéseket vont le.

De természetesen ezek után sem dőlhetünk hátra (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), hiszen a munkaerőpiac egy színes világ, és folyamatosan változnak a kihívások. Abban maximálisan egyetértünk szerintem a teremben mindannyian, hogy a munkakörülmények mindig javíthatóak, és ezeket nyilvánvalóan a munkáltatóknak, a munkavállalóknak egy egyezségben kell megtenniük.

(8.10)

A munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatot a kormány azért támogatja, mert azt a célt szolgálja, hogy aki többet akar dolgozni  hangsúlyozom: aki önként többet akar dolgozni , többet akar keresni, az elől bontsuk le a bürokratikus akadályokat. (Kunhalmi Ágnes: Három év múlva fizetik ki!) Ezzel a szabályozási eszközzel a munkáltatók és a munkavállalók megállapodhatnak  hangsúlyozom: megállapodhatnak  egy nagyobb mértékű rendkívüli munkaidőben, így a dolgozók a saját munkahelyükön kereshetnek több pénzt, és innentől fogva nyilvánvalóan a családnak is nagyobb a bevétele. (Szabó Timea: Miért akarnának többet dolgozni? Miért nem az alapbért emelitek? Normális munkabért kell fizetni!)

Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy a túlóra nem építhető be a munkaidő-beosztásba, pontosan annak a rendkívüliségére tekintettel. Nyilván elkerülte tisztelt képviselőtársam figyelmét az, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlásból következik, hogy a túlmunka valóban csak rendkívüli esetben rendelhető el, a munkáltatónak nincs lehetősége arra, hogy rendszeresen előre a munkaidőbe beépítse minden napra a túlórát, mint ahogy önök vizionálják. (Szabó Timea: Majd mindig rendkívüli eset lesz valahogy éppen.)

A kormány foglalkoztatáspolitikáját vizsgálva tehát arra kérem a képviselő urat, hogy mindenképpen tekintse át az elmúlt évek eredményeit, és figyelmesen olvassa el a javaslatot. Szó sincs benne kizsákmányolásról, és nincs benne szó a munkavállalói jogok lerontásáról. A lehetőségeket tartalmazza, a lehetőségek szintjén hoz új elemeket, és hangsúlyozom, hogy ennek a felek egyetértésén kell alapulnia. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-12      Ülésnap adatai