Felszólalás adatai

Felszólalások:   99-108   109-118   119-120      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Gulyás Gergely miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Varju László, a DK képvi-selője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: „Hol az alagút vége?” címmel. A Magyar Nemzeti Bank elnöke halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Nagy Márton alelnök urat jelölte ki. Kérdezem Varju László képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét.

VARJU LÁSZLÓ (DK): A helyzetre való tekintettel igen, elfogadom a válaszadó személyét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Varju László képviselő urat illeti a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Őszintén sajnálom, hogy a kérdésemre végül is ebben a formában kell majd önnek válaszolnia, hiszen lehetőségük lett volna arra, hogy a Költségvetési bizottság ülésén megvitassuk azt a helyzetet, hogy a monetáris folyamatok hogyan alakulnak, és különös tekintettel magáról az árfolyamesésről mi a véleményük, de önök ezt kerek perec visszautasították. Az elutasításban először arra hivatkoztak, hogy az önök meghallgatásában a Gazdasági bizottság az illetékes. Ebben önöknek egyébként formálisan igaza van, de vitatható, hogy a költségvetés tárgyalásának időszakában minden olyan tény, amely a költségvetést érinti, érdemben befolyásolhatja, méltán tartozik a Költségvetési bizottságra. Márpedig, ha a költségvetés tervezése abból indul ki, hogy az euró árfolyama a 311 forintot némileg meghaladja, és eközben pedig a pillanatnyi érték szerint már a 330 forintot is elérte, alighanem mondhatjuk nyugodtan, hogy érdemi hatást gyakorol a költségvetésre. Ezért azt gondolom, hogy önöknek válaszolni kell, a jegybank elnökétől jogosan várjuk a választ.

Másrészt arra hivatkoztak, hogy a törvény értelmében a jegybank feladata az árstabilitás biztosítása. Ez is vitathatatlan, ám az sem kétséges, hogy ez a forintárfolyam netán, mint ahogy egyes elemzők is mondják, kihat a költségvetésben meglévő hiteltartozásra, és ennek megfelelően önöknek válaszolni kellene.

Éppen ezért kérdezem, a Költségvetési Tanácsban tervezik-e megcáfolni vagy pedig megvétózni a költségvetést azért, mert az inflációs adat jelentősen eltér attól, amit egyébként a kormány számol. Az euró-forint árfolyam milyen pályájával számolnak önök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a következő másfél évben? Köszönöm szépen. Várom megtisztelő válaszát! (Taps a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Varju László képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Nagy Márton alelnök úrnak.

NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Alapvetően azt ön is helyesen állította, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Gazdasági bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Azon érv mentén, hogy a Költségvetési bizottság a költségvetés tekintetében meghallgatja az elnököt, a következőt tudom elmondani, hiszen az önök kérdése is a forint árfolyamának költségvetési politikára gyakorolt hatásáról szólt. Úgy gondoljuk, hogy ez nem tartozik az MNB feladatkörébe.

(16.00)

Tehát a költségvetés a Pénzügyminisztérium feladatkörébe, illetve a Költségvetési Tanács feladatkörébe tartozik; az árstabilitás vagy az infláció kérdésköre pedig a Magyar Nemzeti Bank feladatkörébe tartozik. Így azt tudom elmondani, hogy az tény, hogy az MNB elnöke részt vesz a Költségvetési Tanács munkájában, amelynek tényleg feladata a központi költségvetésről szóló törvény előkészítése, ugyanakkor el kell mondjam, hogy a Költségvetési Tanács munkáját annak elnöke, Kovács Árpád képviseli a stabilitási törvény alapján, tehát az MNB elnökének nincsen ilyen tekintetben képviseleti jogköre. Szeretném, ha ezt tiszteletben tartaná a bizottság. A Gazdasági bizottság kérésére beszámolási kötelezettség mellett az MNB meg fog jelenni.

Ami az ön által érintett makrogazdasági pályát illeti, itt ez a feltételezés téves. A törvény a feltételek forrása kapcsán egyedül a költségvetési törvénybe foglalt makrogazdasági pályát nevesíti, tehát azt nem nevesíti, hogy a Költségvetési Tanács tagjainak is van makrogazdasági pályája (sic!), és a benyújtott költségvetésben rendre 4,1 százalékos növekedés, 2,7 százalékos infláció szerepel, így semmiféle módosításra nincs szükség. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Nagy Márton alelnök úr. Viszonválaszra van lehetősége Varju képviselő úrnak.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Szeretném emlékeztetni, hogy éppen önök, a Magyar Nemzeti Bank volt, aki kiadta, hogy 3,1 százalékos inflációval kell számolni a következő évben, sőt azóta éppen nemcsak a figyelemfelhívásunk nyomán, de önök is érzékelik, hogy az árfolyam már a 330 forintot is elérte. Ön szerint ennek semmilyen hatása nem lesz a költségvetésre? Semmilyen hatása nem lesz az inflációra? Azt gondolom, hogy ebből látszik, színtiszta mellébeszélés, amit most ön itt elmondott. Éppen ezért tartom indokoltnak azt, hogy a Költségvetési bizottságot legyenek szívesek tájékoztatni. Avagy csak arra törekednek, hogy ennek eredményeként az árfolyam-növekedés nyomán kialakult nyereségüket tovább növeljék a Magyar Nemzeti Bankban, amelynek tulajdonképpen az eltulajdonításával, alapítványokba való átutalással kívánnak élni? Kedves Alelnök Úr! Így ezt a válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varju képviselő úr. A viszonválasz megilleti az alelnök urat.

NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Ugyancsak azt tudom elmondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja  és kérem, hogy a törvény alapján is ezt tartsuk tiszteletben  az árstabilitás elérése és fenntartása, ami 3 százalékos inflációs cél elérését és fenntartását jelenti. Nagyon fontos hangsúlyoznom  és itt minden szónak van súlya -, hogy az MNB a monetáris politika időhorizontját, az inflációt befolyásoló valamennyi tényezőt figyelembe veszi. Ilyen tényezők lehetnek a nyersanyagárak alakulása, a külső inflációs környezet változása, a munkaerőpiaci feltételek, a reálgazdaság helyzete, az árfolyam vagy éppen a hitelpiaci kondíciók. De mindezek összességét veszi figyelembe, és az árváltozások várható nagyságára és tartósságára is hangsúlyt helyez, hiszen ez befolyásolja a monetáris politika reakcióját és meghatározását.

A nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából fogja mérlegelni. Az MNB-nek egyetlen horgonya az infláció.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   99-108   109-118   119-120      Ülésnap adatai