Felszólalás adatai

Felszólalások:   1-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jakab Péter képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével?” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

JAKAB PÉTER (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországnak van egy kormánya, amelyiknek az a hitvallása, ahogy ezt Lázár János óta tudjuk, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Ugyanakkor ez a kormány azt már nem meri nyilvánosságra hozni, hogy ennek a népnek mennyi mindene nincs, hogy ennek a népnek mennyit kell nélkülöznie, annak ellenére egyébként, hogy kidolgozza a belét. 2015 óta a kormány Statisztikai Hivatala nem meri nyilvánosságra hozni azt az adatot, hogy hányan is élnek Magyarországon a létminimum alatt. Nyilván tudjuk, hogy miért titkolóznak. Azért titkolóznak, mert ha nyilvánosságra kerülne ez a szám, az finoman szólva, nem lenne összhangban az önök sikerpropagandájával, így jobb híján a szakszervezetek megbízásából egy magáncég végzi el ezt a számítást. Innen tudjuk, hogy 2017-ben például 3,3 millió honfitársunk nélkülözött ebben az országban, ez pedig már kellőképpen brutális szám ahhoz, hogy idén a KSH már a számításhoz szükséges adatot is visszatartsa. Magyarán, a kormány, amelyik szerint Magyarország jobban teljesít, titkolja a szegénységet. Mi ennek az oka, képviselőtársak? Mitől félnek? A valóságtól? Attól félnek, hogy kiderülne, hogy nem Magyarország teljesít jobban, hanem csak a Fidesz? Attól félnek, hogy kiderülne, hogy az önök gazdagodása és az ország elszegényedése között bizony szoros összefüggés van?Az elmúlt napokban találkoztam egy régi ismerősömmel, aki arról panaszkodott, hogy 2010 óta egy multinál, az önök egyik stratégiai partnerénél dolgozik, és bizony a havi nettó 150 ezres fizetéséből nem tud egyről a kettőre jutni, nem jön ki a béréből. S miközben ezt mesélte nekem, két dolog jutott az eszembe. Az egyik az, hogy önök épp most tervezik azt, hogy ebből a kevés fizetésből is elvonnak x összeget, mondván, hogy segítenek a melósnak spórolni, ha jön a válság. A másik pedig, ami eszembe jutott, az az, hogy ha ez a fiatalember nem az én ismerősöm lenne, hanem Orbán Viktoré, akkor 2010 óta úgy is meggazdagodott volna, ha esetleg egy percet nem dolgozik. Ma ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az előrejutás fokmérője nem a tehetség vagy nem a szorgalom, hanem Orbán Viktor személye. Akit Orbán Viktor támogat, az Mészáros Lőrinc-i képességekkel is milliárdos lehet. Mára eljutottunk oda, képviselőtársak, hogy Mészáros Lőrincnek van olyan építőipari érdekeltsége, amelyik egyetlenegy fő fizikai alkalmazottal is képes volt 18 milliárd forintos bevételre szert tenni.

Eljutottunk oda, képviselőtársak, hogy Mészáros Lőrinc alvállalkozói Mészáros Lőrincnek a gyerekei. Így lesz Magyarország családi vállalkozás, pláne, ha hozzátesszük azt, hogy mondjuk, a 32 éves, de biztos az egész életét kőkeményen ledolgozó Tiborcz István ma már 35 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, pedig egyébként neki is 24 órából áll a nap, ugyanúgy, mint az én ismerősömnek, igaz, hogy az én ismerősöm nem Orbán Viktor veje. És akkor még nem beszéltünk az Orbán család cégeiről, amelyek 2010-ig épphogy csak pislákoltak, azóta pedig termelik a milliárdokat, Orbán Viktor pedig elintézi az egészet annyival, hogy ő üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Mondjuk, tény, hogy a magyarok kifosztását én sem nevezném üzleti ügynek.

Képviselőtársak! Ez az a pillanat, amikor az átlag választópolgár feltehetné önöknek azt a kérdést: nem volt még elég, nem vettek még el elég pénzt a magyar adófizetőktől?! Persze, tudjuk, hogy önök erre azt mondanák, hogy nem, mert hisz a korrupt ember nem ismer mértéket, a korrupt ember sosem mondja azt, hogy már eleget loptam, a korrupt ember addig fog lopni, amíg a nép  képletesen szólva  el nem töri a kezét. Ehhez képest az önök frakcióvezetője, aki most éppen nincs itt, Kocsis Máté a múlt héten még azt a szatyor száraztésztát is lenyúlta, amit odatettem a miniszterelnök úrnak az asztalára. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Mátrai Márta: Szégyelld magad!) És ha én felhívom az önök figyelmét arra, hogy önök még az apróért is lehajolnak, és ezért nem jut pénz egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra, bérekre, akkor önök megsértődnek. Emlékezhetünk rá, amikor én azt mondtam itt a parlamentben, hogy ennyi bűnöző előtt még életemben nem beszéltem, hát, remegett a bajusz, pedig nem megsértődni kell, képviselőtársak, hanem tisztességesen kell politizálni, az pedig ott kezdődik például, hogy csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, de önök erre is nemet mondanak, ami önmagában is felér egy beismerő vallomással.

Képviselőtársak! Önök 2010 óta a korrupcióval minden egyes dolgozótól elvettek egymillió forintot, elvettek a jobbikos dolgozótól, elvettek a szocialista dolgozótól, de elvettek a fideszes dolgozótól is.

(13.20)

Önök képesek a saját szavazóikat is megrövidíteni. Ez az óriási különbség többek között kettőnk között. A különbség az, hogy mi mindenkit képviselni szeretnénk, önök meg mindenkit meglopni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.)

És ha végre eljutunk arra a pontra, hogy nemcsak az ellenzéki szavazókat, de egyébként a fideszes szavazókat is zavarni fogja az, hogy elveszik tőlük a konyhapénzt, na, akkor fogjuk majd helyreállítani a világ rendjét, ahol nem az lesz a lényeges, hogy ki jobboldali meg ki baloldali, hanem az, hogy ki a tisztességes és ki a tisztességtelen.

Mi, jobbikosok egy olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a szabályok nagyon világosak, ahol a szorgalmas megy előre, a lusta megy hátra, a bűnöző meg megy a börtönbe. (Dr. Brenner Koloman: Farkas Flóriánnak ott a helye!) Na, ehhez képest a bűnözőből még képviselő is lehet, a szorgalmas meg elhagyja az országot. Hát, nagyon nincs ez rendjén, képviselőtársak, nincs rendjén! (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, kedves képviselő úr, engedje meg, ön nemcsak a Ház méltóságát, hanem a Házon keresztül, a Ház képviselőin keresztül valamennyi magyar embert megsértette. (Moraj és közbeszólások az ellenzéki padsorokból.  Arató Gergely: Engem nem!  Taps a kormánypártok soraiban.) Államtitkár úr, öné a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ami a szegénységre vonatkozó statisztikákat illeti, azok rendelkezésre állnak, nemcsak a KSH statisztikái, hanem az Eurostat adatai is. Ezek alapján 2013 és ’17 között több mint 900 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma, miközben a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya mintegy felére csökkent. Ez többek között annak is köszönhető, hogy több mint 800 ezer új munkahely jött létre a polgári kormányzás alatt, ezt ön is nagyon jól tudja. Másfelől azt szeretném önnek mondani, hogy ha önöknek fontos a béremelés, akkor ne akarják Brüsszelre bízni a bérek meghatározását, és hogy mondjak még egyet, akkor támogassák nyugodt szívvel a kormány adócsökkentést célzó javaslatait is, például most júliusban két százalékponttal csökken a munkaadói adó. Ha fontosak a béremelések  és ez egy harmadik kérésem az ön irányába , akkor mondják meg az újdonsült szövetségeseiknek, hogy ne flörtöljenek az szja-emelés gondolatával, mert a költségvetési vita során ez már felbukkant.

Az a helyzet, hogy itt ülünk hetek, de azt is mondhatnám, hogy hónapok óta, és azon szoktunk itt a képviselőtársakkal beszélgetni, hogy mikor hallunk már egy olyan felszólalást, ami egy picit, mákszemnyit is különbözik bármelyik baloldali felszólalástól. De úgy nézem, hogy ha erre várunk, akkor ránk fognak itt köszönteni a nyugdíjas évek. Ön nyugodtan felvehetett volna egy pólót (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Most nem jött össze!), amin az virít, hogy ugyanazt gondolom, mint a szemlőhegyi szemkilövető. (Moraj és közbeszólások a Jobbik soraiban.) Egy minapi interjúban is arról beszélt ön, hogy olyan arcot kell adni a Jobbik-frakciónak, amiben a választó magára ismer. Hogyha csak önt nézem, akkor ön már megpróbálta megakadályozni a parlamenti ülést, megpróbálta megakadályozni a szavazást, beült a miniszterelnök székébe, száraztésztával rohangált itt az ülésteremben, újságírókat provokált adás közben, és még egy biztonsági őrt is megfenyegetett, aki ezek után rosszul lett. (Moraj a Jobbik soraiban. – Szi-lágyi György: Skandalum!)

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ez nem néppártosodás, hanem politikai huliganizmus. Mondja már meg, tisztelt frakcióvezető úr, hogy ebben a viselkedésben miért akarna bárki is Magyarországon magára ismerni? Miért lenne vonzó az ilyen viselkedészavaros politizálás? (Szilágyi György: Unalmas!) Hangosnak persze hangos, ez a felszólalás is hangos volt, de nagy támogatottsága nincs, abban egészen biztos lehet, mert szerintem a magyarok nem a folyamatos balhékeresést szeretik, hanem a következetes munkát várják el.

Az ön felszólalása egyébként a sokadik bizonyítéka a Jobbik most már krónikussá váló identitászavarának. Egykor keresztet állítottak (Z. Kárpát Dániel: Magatok miatt aggódj! A Trianon-megemlékezésről kivonultál!), most meg egyébként azokkal állnak össze, akik folyamatosan támadják az egyházakat. Egykor kiléptek volna az Európai Unióból, most még a bérek meghatározását is Brüsszelre bíznák (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Te is jobbikos voltál!), meg, hogyha jól értem, az igazságszolgáltatást is kiszerveznék. (Az elnök csenget.) Egykor nemzeti pártként határozták meg magukat, most meg a baloldali ellenzék sokadik alapzöreje lettek. Csak a hangerő változik néha, ön például egy kicsit hangosabb.

Most ön az interjúban, ebben a minapi interjúban fő célként nevezte meg vagy határozta meg azt, hogy a választók azonosulhassanak önnel. Most ezzel a hőbörgő stílussal, a sorozatos balhékereséssel ez nehéz lesz. A magyarok egyébként sem díjazzák azokat, akik időközönként hátat fordítanak nekik.

Úgyhogy ön azt kérdezte a felszólalásában, azt a címet adta a felszólalásnak, hogy a kormány meddig él vissza a választók türelmével. A helyzet az, hogy a kormány tevékenységét a választók a legutóbbi európai választáson is megtámogatták  a választók többsége, és ez egy fontos megerősítés , ezzel szemben a Jobbik látványos szabadesésben van: a csúcsot jelentő 21 százalékról 6, azaz hat százalékra zuhantak. (Dr. Lukács László György: Ennyi osztályt végeztél?) S ez a lejtmenet egyébként a frakcióvezetők stílusában, mondandójában és hangnemén is tetten érhető.

Szóval, ezek alapján mi kérdezhetnénk önöktől, hogy meddig élnek vissza a saját választóik türelmével. Addig, amíg Gyurcsány Ferenc tüzénél melegednek, erre nem lesz könnyű válaszolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai