Felszólalás adatai

Felszólalások:   5-10   11-14   15-22      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: „A 24. órában vagyunk!” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP tagja. Parancsoljon, öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma már széles körű egyetértés van abban, hogy az éghajlatváltozás világszerte az emberiség közeli jövőjét befolyásoló, drámai következményekkel járó folyamat, amelyet kellő politikai akarat hiányában eddig még nem sikerült megfékezni. Az ENSZ IPCC jelentése szerint egy-két évtizedünk maradt arra, hogy globális szinten a kritikus másfél Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést. Ehhez kulcskérdés az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése. Ennek mégis az ellenkezőjét látjuk itthon és külföldön egyaránt. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint 2018-ban ismét rekordot dönt a kibocsátás. Az Európai Környezeti Ügynökség arra is figyelmeztet, hogy nem folytathatjuk azt az életmódot, azt a társadalom- és gazdaságpolitikát, ami idevezetett.

Az Európai Unió működésével, egyes politikáival az LMP-nek is vannak komoly kritikai észrevételei. Azt viszont csak üdvözölni tudjuk, amit a klímaváltozás megfékezése érdekében az Európai Unió tenni akar. Csak támogatni lehet az Unió azon törekvését, hogy élen akar járni a világban a szigorú klímacélok kitűzésében és megvalósításában. S azt is támogatni tudjuk, hogy szigorítani akarják az autók okozta szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra, hiszen a közlekedés az összes szén-dioxid-kibocsátás mintegy harmadáért és a levegőszennyezés jelentős hányadáért felelős.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadhatatlan számunkra, hogy a kormány Brüsszelben nem a magyar emberek érdekeiért, egészségéért lobbizik, hanem a bajor autóipar érdekeiért, és itthon is fontosabbnak tartja az autógyártók kiszolgálását, mint a tiszta levegőt. Erre nem magyarázat, hogy a magyar gazdaság az autóipar teljesítményétől függ, mert ez nagy hiba. Nemcsak környezetvédelmi megfontolásból, hanem a gazdasági stabilitás, a sok lábon állás szempontjából is.

De térjünk vissza a klímaváltozás kérdéseire! Magyarországon 2015 óta évente majdnem 6 százalékkal nő a szén-dioxid-kibocsátásunk. A nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, amelyet e hetekben tárgyalunk, a kormány úgy nyújtotta be, hogy az már most elavult, hiszen még azzal a trenddel számolt, amikor a szén-dioxid-kibocsátásunk csökkent, miközben a valóság az, hogy egyre nő. Mintha a kormány nem akarná tudomásul venni, hogy Magyarország a várható hatások tekintetében Európában az egyik legérzékenyebb és legsérülékenyebb ország. Hazánkban a gyorsuló felmelegedés következtében a nyári középhőmérséklet már most 2 Celsius-fokkal magasabb, mint a múlt század utolsó harminc évének az átlaga, ami ennek az évszázadnak a végére akár meg is duplázódhat. A nyarak még szárazabbak lehetnek, mind nagyobb területeket sújthat az aszály, miközben fokozódó árvizekre, felhőszakadásokra lehet számítani. Mindezek következménye a hőhullámok miatt növekvő idő előtti elhalálozás vagy a termésátlagnak akár a 30 százalékos csökkenése, erdeink pusztulása, erdőtüzek, vízkészleteink csökkenése, új emberi, állati és növényi kórokozók tömeges elterjedése lehet. A rendkívüli időjárási események nem kímélik az infrastruktúrát sem.

(13.30)

Mindezek alapján ezúton is arra kérem képviselőtársaimat, ne szavazzuk meg a NÉS-t a jelenlegi formájában. Adjuk vissza a kormánynak átdolgozásra, egy új, valós körülményekre és fenntartható alapokra épülő NÉS legyen az iránymutató az ágazati stratégiák számára! A stratégia legyen koherens és célratörő, elérendő konkrét célkitűzésekkel, határidővel, felelősökkel, és tartalmazza a megvalósításhoz és annak számonkéréséhez szükséges szervezeti és pénzügyi feltételek garanciális elemeit is!

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak végre el kellene gondolkodnia azon, hogy a politikai döntései milyen mértékben csökkentik annak esélyét, hogy választ adhassunk korunk legnagyobb fenyegetésére, a klímaváltozásra. Ebben a küzdelemben csak egyetlen oldalra állhatunk: a fenntartható, a természettel, az emberekkel és más társadalmakkal együttműködő létet kell választanunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Ismét Cseresnyés Péter államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem az utóbbi években egyre égetőbb kérdéssé vált a kormány számára, ezt már két-három alkalommal a parlamentben önnel egyébként megvitattuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy valószínűsíthetőleg a Kárpát-medence a fekvése és természetföldrajzi viszonyai miatt a bolygó átlagánál nagyobb mértékben van kitéve a klímaváltozás hatásainak. Megjegyzem azért, az, hogy a klímaváltozásra az emberi tevékenység mekkora hatással van, vita tárgyát képezi a mai napig.Bár hazánk Földünk kibocsátásának messze kevesebb, mint 1 százalékáért felel, illetve rosszul mondom, valamivel több mint 1 százalékáért felelős, mi is tudjuk, hogy erőn felül kell teljesíteni annak érdekében, hogy a jövő generáció számára megfelelő életteret hagyjunk magunk után, hiszen az éghajlatváltozás nem áll meg az országhatároknál. A kormány tisztában van azzal, hogy a globális problémák ellen lokális eszközökkel is fel lehet és fel is kell lépni, fel kell venni a küzdelmet. Ezért ratifikálta Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként, már 2016-ban a párizsi megállapodást, és ezért frissítettük a párizsi megállapodás szellemében a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia céljait és vállalásait.

Éppen ez a klímacélok melletti egyértelmű kormányzati elköteleződés az, ami számomra érthetetlenné teszi képviselő asszony ellenérzéseit és támadásait a stratégia céljaival és eszközeivel szemben. Mindenekelőtt fontosnak tartom leszögezni, hogy ez a stratégia minden szempontból aktuális és teljes körű. Foglalkozik ugyanis a rövid, közép- és hosszú távú feladatokkal is, a korábbi stratégiához képest egyensúlyba hozza az alkalmazkodás feladatkörét a mitigációval, továbbá, csak hogy az egyik legfontosabbat említsem, kiemelten törődik a jövő generációjának éghajlati nevelésével.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, mielőtt még a konkrét intézkedéseket hiányolnák, hogy a stratégia az előbb említett rövid, közép- és hosszú távú célok meghatározására szolgál. A konkrét intézkedéseket, a konkrét felelősökkel és pénzügyi forrásokkal az elfogadást követő 6 hónapon belül elkészítendő és hároméves időtartamra szóló éghajlatváltozási cselekvési terv tartalmazza majd. A stratégiai cél- és eszközrendszer emellett azt is lehetővé teszi, hogy uniós pénzügyi forrásokat fordítsunk erre. Ennek fontos eleme, hogy a környezeti és energiahatékonysági operatív program keretein belül megyei klímaplatformok létrehozására kerül sor, valamint megyei és települési éghajlatváltozási stratégiák készülnek, amelyeknek részét képezik a helyi alkalmazkodási programok.

Számtalan példa van arra, tisztelt képviselő asszony, hogy települések klímaszövetségbe lépnek be, olyan együttes elképzeléseket, terveket alkotnak és intézkedéseket hoznak, amelyek ennek a stratégiának a céljaival, elképzeléseivel egybevágnak. Ezeket az elképzeléseket a hazai források, saját források vagy éppen európai források segítségével kívánják megvalósítani. Példaként szolgálnak erre az olyan KEOP-pályázatok, amelyek a napenergiát próbálják hasznosítani, vagy pedig intézmények hőszigetelésével próbálják az energia felhasználását minél kisebbre szorítani. Emellett a kibocsátáskereskedelmi rendszerek keretein belül 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg projektek, amelyek megfelelő kiválasztása jelentős mértékben elősegítheti a hazai energiarendszer fejlesztését, karbonsemleges és tiszta energiákra történő átállását.

Mindezek alapján, illetve az előttünk álló, további cselekvéseket megalapozó dokumentumra figyelemmel úgy gondolom, hogy a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia kapcsán elégtelenséget emlegetni nem egyéb, mint egy ilyen, vitathatatlanul közös nemzeti célban való egyetértés és összhang pártpolitikai célú kikezdése, támadása. Én inkább arra kérem önt, hogy a következő időszakban a közös munkára, a közös célok megvalósítása érdekében tett erőfeszítésekre koncentráljon, és ne nyilatkozzon felelőtlenül úgy, mint ha nem történne ebben az ügyben semmi sem Magyarországon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-10   11-14   15-22      Ülésnap adatai