Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Készültem a reflexiókra. Lévén, hogy két esti vitán már túl vagyunk, többé-kevésbé tudtam, hogy mit fogok válaszolni, illetve a bizottsági módosító indítvány már predesztinálta azt, hogy a zárszóban mit mondok. Ha képviselő asszony visszaadná a jegyzeteimet, mert valamelyiknek a végére írtam, amit közben odaadtam neki; de többé-kevésbé tudom én ezt fejből is, és előbb-utóbb majd a jegyzeteim is előkerülnek.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, amire ezt megelőzően már készültem, és utána néhány keresetlen mondatban szeretnék majd reflektálni néhány dologra.

Tisztelt Ház! Az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a kormány számos intézkedést fogadott el, amelyek közül több a szociális ellátórendszert érinti. A költségvetési stabilitást elősegítő, valamint a női foglalkoztatást ösztönző és a családtámogatási rendszerrel összefüggő intézkedéseket az ifjúsági és szociális bizottság által az e törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat tartalmazza.

A költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a családi pótlék rendszerében is változtatásra van szükség. A módosító javaslat értelmében a középfokú tanulmányokat folytatók után a jövőben húszéves korig járna a családi pótlék. Mivel a fiatalok nagy része húszéves korára befejezi a középfokú tanulmányait, a fiatal felnőttek többségének családja továbbra is a középiskola befejezéséig részesül majd családi pótlékban.

A költségvetés stabilitása érdekében a családi pótlék emelése 2009-ben és 2010-ben sajnos elmarad. Ekörül folyt itt a vita nagyon sokáig. A családi pótlék összegének két évre történő befagyasztása a 2009. évi emelést meghatározó rendelkezés elhagyását, továbbá az évenkénti emelésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését is szükségessé teszi.

A női foglalkoztatási ráta Magyarországon európai összehasonlításban nagyon alacsony, amelyhez az időtartamukat tekintve bőkezűnek mondható gyermekgondozási támogatások is hozzájárulnak. A női foglalkoztatottsági ráta emeléséhez szükség van a gyermekgondozási támogatási rendszer átgondolására, a munka és a családi élet összeegyeztetését gátló tényezők felszámolására.

(19.50)

Az átalakítás eredményeképpen olyan gyermekgondozási támogatási rendszernek kell létrejönnie, amely a szülők munkába állását ösztönzi.

A módosítás a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamát a gyermek második életévének betöltéséig csökkenti, ez azonban az ikergyermekekre, valamint a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély időtartamát nem érinti. A hatályos szabályok szerint a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás ellátások egymásra épülő, egymást váltó támogatások, ezért a gyes folyósítási idejének két évre történő leszállítása maga után vonja a gyet alsó határának háromról kétéves korra mozdítását is.

Az intézkedés csak a megfelelő felkészülési idő után, a törvény kihirdetését követő 300 nap elteltével lép majd hatályba, azaz csak a törvény kihirdetése után megfogant és a hatálybalépés után született gyermekekre kell majd alkalmazni.

Engedjék meg, hogy most már csak így a vita kapcsán felvetődő problémákra, négy felvetésre azért hadd reflektáljak. Vojnik államtitkár asszony említette volt, azért itt hét éven keresztül minden évben emelkedett a családi pótlék. Összehasonlítva azokkal az országokkal, akikkel mi együtt csatlakoztunk az Európai Unióba, messze a legmagasabb Magyarországon a családi pótlék. A társadalmi transzfereknek természetesen nagyon nagy jelentősége van, Magyarországon különösen. Erre nevelt bennünket a Kádár-rendszer.

Kedves Barátaim! Tisztelt Ház! Vegyünk egy olyan országot, amellyel együtt csatlakoztunk, lényegesen jobb módú ország, mint mi vagyunk, ez Csehország. Sokszor irigykedünk, a fejlett ipara, a turizmus, a szolgáltatások, a cseh mentalitás, az a jókedv és et cetera. Kedves Képviselőtársaim! Bizonyára önök nem tudják, hogy Csehországban a családi pótlék bizonyos vagyoni cenzushoz kötött, és nem is jár mindenkinek. Bizonyára tudják, hogy a "bezzeg Szlovákiában" a családi pótlék a felét sem éri el a magyarnak, és még sorolhatnám. Nagyon sok ilyen összehasonlítást tudnánk tenni.

Azt gondolom, több olyan szociológiai tanulmány napvilágot látott az elmúlt években, amely egyértelműen bizonyítja, hogy természetesen a gyermekvállalási hajlandóság nagyon sokféle tényezőtől függ, és nemcsak a családi pótléktól. Persze a családi pótlék is egy elem, de készültek olyan előreszámítások, kedves képviselőtársaim, hogy ha duplájára emelkedne holnap a családi pótlék, az a szaporodási hajlandóságban alig mutatkozna meg.

Ugyanis miről van szó? Természetesen én nem akarok cinikus lenni, mert soha életemben nem voltam az. Ha most nem emelkedik az infláció mértékével a családi pótlék, ez azt jelenti, hogy havi 480 forint, nem hiszem el, hogy van Magyarországon olyan édesanya, aki ezért a 480 forintért vállal vagy nem vállal gyereket. Nincs ilyen. Ami hatással van a gyermekvállalási hajlandóságra, a szaporodási index növekedésére, az a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a biztos munkahely, a gyermekek napközbeni ellátása, a családtagok, a házastárs részvétele a gyermeknevelésben, tehát nagyon-nagyon sok tényezőtől függ, és ebben egyetlenegy elem csak a családi pótlék és annak mértéke.

Azt gondolom, hogy a kormány jó úton jár akkor, amikor azt mondja, hogy jelenleg vajmi kevés lehetősége van annak az édesanyának a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni a tanult szakmájában, aki mondjuk, fejlesztőmérnöknek tanult és dolgozott a Nokiában, és három gyerek nevelésével kilenc évre otthon marad a gyerekekkel. Ahogy látjuk a telefóniát, ahogy látjuk az internetet, ahogy látjuk a műszaki tudományokat, hogy hogyan fejlődnek, hát, képviselőtársaim, megkérdezem én, hogy egy kilenc évvel ezelőtti tudással mire lehet most menni. Azt hiszem, hogy nem sokra.

Tehát én azt is gondolom, hogy ha a kormány, azon túlmenően, hogy a gyermekhez kapcsolódó támogatásokat újragondolja, paralel intézkedéseket hoz példának okáért a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésére, a bölcsődei szolgáltatások, az alternatív napközbeni ellátások, mint például a családi napközi, az atipikus foglalkoztatás irányába, a távmunkára, az otthon végezhető munkákra, a csökkentett munkaidőben vagy különböző kombinációikban való foglalkoztatásra, akkor jó úton járunk.

Alig éri el az 50 százalékot a nők foglalkoztatottsági rátája. Ettől rosszabb mutatóval már csak, azt hiszem, hogy Görögország és Olaszországnak a déli része rendelkezik az Európai Unióban. Nekünk nem abba az irányba kéne mennünk, hanem valamilyen skandináv modellt követve, bizony megkockáztatom, hogy legyenek olyan társadalmi transzferek, példának okáért a családtámogatáson belül vagy a gyerekekhez köthető támogatásoknál, ahol bizony az apa veheti csak igénybe. Miért ne? Én szívesen vettem volna, ha itt a képviselőtársaim ilyen módosító indítványokkal jönnek, hogy mondjuk, néhány hónapot az édesapa kötelező érvénnyel odahaza kell hogy legyen a gyerekkel. Én ezeket a legmesszebbmenőkig tudtam volna támogatni.

A demográfiai folyamatokra természetesen nagyon sok tényező hatással van, ugyanúgy, mint a gyermekvállalási hajlandóságra. Kedves Képviselőtársaim! El kell önöket szomorítani. Ha olyan intézkedést hoznánk - ezt idézőjelbe teszem -, hogy kötelezővé tesszük, hogy minden magyar anyának három gyereket kell a jövő héttől kezdve szülni, a magyar népesség száma akkor is csökkenni fog. Egyszerűen a korfa elmozdulása miatt, mert a tavaly, tavalyelőtt, öt évvel ezelőtt meg nem született kislány húsz év múlva nem fog gyereket szülni, mert ő maga sem született meg, miközben lehet, hogy a szülési hajlandóság akkor magasabb lesz, mint most. De azért, mert kevesen kerülnek abba a szülőképes korba, ezért kevesebb gyerek fog születni.

Tehát a magyar népesség olyan 8,5-8,6 millió főnél majd be fog állni, természetesen évtizedek múlva, de ez nem jelenti azt persze, hogy a kormányoknak nem kell intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a demográfiai egyensúlyt fent tudjuk tartani. Tudjuk az öregedési tendenciákat, de attól még születhet sok gyerek, hogy sok idős ember is van. Miközben azt is persze meg kell hogy állapítsuk, hogy ha a halandóság növekszik, attól még születhet sok gyerek. A kettő egymást nem váltja ki, csak egymásra hatással van. Mert ha sok gyerek születik, még attól nagyon sokan meg is halhatnak.

Szóval ezeket a tényezőket figyelembe kell venni, és ezekről kéne hosszú távú gondolkodást itt produkálnia az Országgyűlésnek. De sajnos nem erről szólnak a viták. Én tettem kísérletet a nyugdíjrendszer fenntartása érdekében is már ennek érdekében, illetve a fenntarthatósága érdekében már tettem javaslatokat. Süket fülekre talált sajnos ez is az Országgyűlésben.

Kedves Képviselőtársaim! Meg kell hogy állapítsam, hogy véleményem szerint az édesanyák bátran vállalhatnak gyereket, mert ez a rendszer, ha a jövő héten megszavazzuk, fenntartható lesz, finanszírozható lesz, és egyetlenegy kormánynak a közeljövőben nem lesz szüksége arra, hogy további szigorításokat tegyen.

Úgyhogy én bátran ajánlom az Országgyűlés figyelmébe a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény megszavazását. Nagyon szépen köszönöm az aktivitásukat, nagyon szépen köszönöm a figyelmüket, és természetesen a módosító indítványokat is.

Elnök Úr! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)