Felszólalás adatai

Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselője, Csárdi Antal: „Százezrek várják, hogy az Országgyűlés megoldja a problémáikat” címmel. Képviselő úré a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Évekkel vagyunk az után, hogy a magyar parlament a végtörlesztésről döntött, és évek teltek el azóta, hogy a devizahiteleket forintosították. És mégis ma a devizahitelezés következtében körülbelül 200 ezer végrehajtás van folyamatban.Ha megnézzük a kilakoltatások számát, akkor ki lehet jelenteni, hogy ebben az ütemben a ciklus végéig több mint tízezer család lesz kilakoltatva. Ez körülbelül 30-40 ezer embert érint, ami azt jelenti, mintha Cegléd teljes lakosságát csecsemőtől az aggastyánig, vagy Pápa teljes lakosságát csecsemőtől az aggastyánig az utcára tennék.

Azt gondolom, hogy a múlt héten, szeptember végén egy nagyon fontos előrelépés történt az ügyben. Az Európai Bíróság szeptember 20-ai IC/51/27-es határozatával egy olyan döntést hozott, amely egyértelművé teszi azt a kötelezettségét a magyar törvényalkotásnak, az egész Országgyűlésnek, hogy itt most újra kell nyitni a devizahiteles szerződések ügyét.

Engedjék meg, hogy idézzek néhány mondatot ebből a döntésből: „Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára abban az értelemben, hogy az általánosan tájékoztatott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem tudnia kell értékelnie a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatását és az erre vonatkozó gazdasági következményeket is.”

Tisztelt Ház! Aki látott életében devizahitel-szerződést, az pontosan tudja, hogy ilyen szerződés Magyarországon nincs. Nincs olyan szerződés ma Magyarországon a devizahiteles ügyletekben, amely pontosan, átélhető módon bemutatta volna a fogyasztó, tehát az adós számára, hogy milyen gazdasági következményekkel jár annak a kockázata, hogy ő devizában vett fel adósságot. Azt gondolom, hogy itt lép be a magyar parlament felelőssége, a magyar kormány felelőssége, mert most újra van egy lehetőség a kezünkben.

Újra van egy lehetőség a kezünkben, hogy meghallva a bírósági döntést, könnyítsünk a magyar adósok helyzetén, hogy ne kelljen egyenként bírósághoz fordulniuk. Azt gondolom, hogy felelősségünk, hogy segítsük azt a több mint 200 ezer adóst, akire igazságtalan módon tájékoztatás nélkül rá lett tolva a teljes felelősség, a teljes kockázat. Bizony ez egy költői kérdés, hogy ismerie a magyar kormány ezt az európai bírósági ítéletet, és sokkal nagyobb kérdés, hogy ennek ismeretében kíváne valamit tenni azoknak a devizahiteleseknek a megsegítése érdekében, akik ma minden este úgy fekszenek le aludni, hogy nem tudják, holnap nem kapnake levelet a kilakoltatásról.

(13.50)

Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselők! Tisztelt Kormány! Nagyon fontos ügyről van szó, nem politikairól, és nagyon remélem, hogy a kapott válaszban nem az „elmúltnyolcévezés” különböző módjait fogom válaszul hallani. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Dömötör Csabának adom meg a szót.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt biztosítani afelől, hogy a kormány, miképp eddig is, minden lehetőséget megvizsgál a tekintetben, hogy hogyan tud segítséget nyújtani a hiteleseknek, de azt azért önnek is érdemes látnia, hogy amikor ilyen összetett kérdésről beszélünk, mint a lakhatás, mint a hitelek kérdése, akkor egyáltalán nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy milyen helyzetből indultunk. Ön erről egyáltalán nem beszélt. (Csárdi Antal: Mert ez nem számít! Ez nem számít!) Ez a kormány volt az, amely tucatnyi intézkedéssel próbálta elérni azt, hogy végleg elszakadjunk a devizahitelek rémséges korszakától. Ön is nagyon jól tudja, hogy azok idejében növekedett százszorosára a devizahitelek mértéke, akikhez az ön pártja csatlakozott. Ez a kormány volt az, amely először hirdetett kilakoltatási moratóriumot, bevezette az árfolyamgátat, és bevezette egyébként a végtörlesztést is. 2014-ben jöttek az újabb intézkedések, például a forintosítás, amely 3600 milliárd forint értékű hitelt érintett. Csak ezzel körülbelül 500 ezer család került jobb helyzetbe. Ezután került sor a banki elszámoltatásra, amelynek köszönhetően az emberek visszakaphatták azt a pénzt, amit a bankok tisztességtelenül vettek el tőlük. A törlesztők átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhettek. Ön ezekről nem beszélt.

Hogy ezek jó irányba tett lépések voltak, tisztelt képviselő úr, ha van egy perce figyelni, akkor engedje meg, hogy azt az adatot idézzem önnek, hogy 2012 második negyedévében a 90 napon túl késedelmes hitelek állománya még 367 milliárd volt, addig 2018 második negyedévére ez az állomány 72 milliárdra csökkent, tehát erősen csökkenő tendenciáról van szó. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt hat évben ötödére csökkent a késedelmes lakáshitelek állománya. Hogy máshonnan is megközelítsem ezt, a devizahitelek aránya a 2010-es 70 százalékról 1 százalék alá csökkent.

Azért mondom el ezeket, tisztelt képviselő úr, mert az ellenzéki pártok, bármit is állítson ön, ezt a küzdelmet egyáltalán nem támogatták. A devizahitelek betiltását és a bankok általi egyoldalú kamatemelések korlátozását az MSZP például nem szavazta meg. Az önök szövetségeséről van szó. Az árfolyamgát bevezetését és ezzel a devizahitelesek megsegítését nem támogatta szavazatával sem a Jobbik-frakció, sem az MSZP, de ami az ön pártját illeti, önök nem szavazták meg az eszközkezelőt, a végtörlesztőt és a forintosítást sem, mint ahogy ez utóbbit egyetlen ellenzéki frakció sem. Szóval, az ellenzéki pártok körében azért indokolt lenne némi óvatosság, amikor bárkit is számon kérnek az otthonteremtés és a hitelek ügyében.

Ami a devizahiteleken túli dolgokat is illeti, mert azt gondolom, hogy az ön számára is fontos, a jelenlegi kormány volt az, amely az eddigi legjelentősebb otthonteremtési programot indította el. Van egy filozófiai különbség a mi pártjaink között. Mi a magántulajdont részesítjük előnyben, önök pedig bérlakásrendszerben gondolkodnak. Én mindenesetre komoly eredménynek tartom, hogy a CSOK-on és a kedvezményes hitelen, valamint a kedvezményes áfán alapuló otthonteremtési program eddig mintegy 80 ezer családnak segített.

Az ön felszólalásából mindez kimaradt. Hogy mindezt máshonnan is alátámasszam, mármint hogy a program eredményes, az elmúlt évben 30 százalékkal több lakás épülhetett, mint egy évvel korábban. Ez egy percig nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, hogy ne lenne még hátra teendő. Sőt, ezért is gondolkozik a kormány azon, hogy hogyan lehetne tovább bővíteni ezt az otthonteremtési programot például a vidéki településeken élő családok célzott támogatásával. Ez is ehhez kapcsolódik, képviselő úr. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munka már gőzerővel zajlik, és várhatóan még az ősszel megszületnek a vonatkozó döntések.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem biztos, hogy minden szakmai kérdésben egyetértünk, talán túlzó lenne ezt állítani. Nem is feltétlenül kell hogy így legyen, de egy dologban biztosan nehezen áthidalható az ellentét közöttünk. Önök a választási kampányban belengették, hogy megszüntetnék a jelenlegi otthonteremtési programot, azt a programot, amely arra hivatott, hogy felváltsa a devizahitelezés időszakát, mi pedig foggal-körömmel ragaszkodunk ehhez a programhoz. Azt tudom önnek elmondani, hogy ha valóban fontos önöknek a magyarok lakhatása, az otthonteremtés, akkor nyugodtan hívjanak össze egy elnökségi ülést, vonják vissza ezt a javaslatot, nyugodtan vegyék fel ezt is diktafonnal és hozzák nyilvánosságra.

Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai