Felszólalás adatai

Felszólalások:   35-38   39-42   43-46      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szijjártó külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője: „Önvédelmünk újabb kihívásai” címmel.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a sajátos helyzetben vagyok, hogy miniszter úr válasza akár az én felszólalásomra is lehetett volna, de biztos vagyok benne, hogy talál mondanivalót a következő öt percben is magának. Én úgy érzem, hogy néhány héttel ezelőtt újat mondani ebben a Házban a migrációs válságról nagy kihívás lett volna, hiszen mindent elmondtunk már. De most valóban két olyan kérdés is van, ami idetolakodik, hiszen újdonság: egyrészt Törökország megnyitotta a kapuit Európa felé, másrészt pedig  amit már az előbb a miniszter úr is említett  az Unió miniszteri tanácsa, mármint a külügyminiszterek, belügyminiszterek kimondták azt, amit eddig soha nem mondtak, hogy Európa határait meg kell védeni a tömeges migrációval szemben. Ezt mondta egyébként a legnagyobb csalogató is. És hogy mi ezt tettük már öt éve, az is tény, viszont a görögök most támogatást és elismerést kaptak, mi pedig kritikát, rágalmazást, gyalázkodást.

Van néhány kérdés, ami megkerülhetetlen a migrációs válsággal kapcsolatban, nem mehetünk el mellettük szó nélkül. Az egyik a kultúra kérdése. Két különböző kultúra ütközéséről van szó; az egyik egy életerős, agresszíven terjeszkedő kultúra, a másik pedig egy legyengült, az önvédelmi reflexét elvesztett kultúra. Nyilván tudják, hogy melyik kettőről van szó. És feltenném azt a kérdést, vajon vane ennek a legyengülésnek eszmei, világnézeti, ideológiai oka. És azt kell mondanunk, hogy van. Ha valaki elolvassa Karl Popper írásait, ott találkozik ennek az eszmei alapozásával. Ennek a filozófusnak volt egy tanítványa, aki az előadásait hallgatta, akit ismerünk, hiszen pénzeszközein keresztül ma ezt az ideológiát valósítja meg Európában. A nyugat-európai társadalom fertőzött ettől, és ez az, ami legyengítette az önvédelmi reflexét. Tudjuk, és nevezzük meg: ez a nyílt társadalom elmélete.

De van még egy kérdés, amit a kultúrával kapcsolatban érdemes megemlítenünk: a menekültek fogadására legalkalmasabb országok a hasonló kultúrában gyökerező szomszédos országok, mint ahogy Törökország is tette, és reményeink szerint továbbra is tenni fogja. De rajta kívül más iszlám országoknál is ez, ha kisebb mértékben is, de megvan.

Egy másik kérdés, ha már azt mondtam, hogy vannak megkerülhetetlen kérdések, ez pedig, ami az önvédelmünket is szolgálja, de egyúttal a morális kötelességünk is: a helyben segítés kérdése. Ez is egy olyan kérdés, amiben Magyarország példát mutatott, de a nyugati kultúra országai ebben bizony még le vannak maradva.

Gondoljunk arra, hogy az érdek mellett valóban ez kötelességünk is, hiszen mi mindig azt mondtuk, hogy a kereszténydemokrata szemlélet szerint kettős felelősségünk van, az önvédelem, illetve a tényleges üldözötteken való segítés. Ennek legjobb, sőt egyetlen kínálkozó útja a helyben segítés, ami lehet, sőt kell hogy hatékony legyen, adott esetben katonai, adott esetben gazdasági vagy humanitárius. És ha megnézzük, hogy a nyugati kultúra országai mit tettek a kibocsátó országok területén, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy nem volt hatékony, hiszen ha az arab tavaszra gondolunk és sok más jelenségre, annak következménye az lett, hogy egy védelmi vonal megszűnt, legyen az bármilyen ország, most nem minősítem őket, de megszűnt a migrációs áradat előli védelem.

Tehát ez a két kérdés, ami fontos a kultúrából következően, hogy a két kultúra együtt élni nem képes, mert ha megpróbálja, abból előbb-utóbb az egyik győzelme  és hogy melyik győzelme, az nyilvánvaló  valósul meg, a másik pedig előbb-utóbb a saját területéről kiszorítást fog elszenvedni. Én úgy gondolom, hogy ezek az új kérdések most felvetnek alapvető kérdéseket, amire nyilván miniszter úr válaszolni is fog. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Harrach Péter frakcióvezető úr. A kormány nevében az elhangzottakra Szijjártó Péter külügyminiszter úr fog válaszolni.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, szerintem érdemes tiszta vizet önteni a pohárba határvédelem tekintetében. Görögországgal szemben mindenkinek jogos elvárása, hogy védje meg az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát. Ha az iskolába szeretnék visszanyúlni, akkor ez nem szorgalmi feladat, hanem egy kötelező házi feladat, ezt az európai uniós szabályok és a schengeni övezethez való tartozás szabályai is előírják. A schengeni övezethez való tartozás szabályai előírják, hogy a külső határon elhelyezkedő ország felelőssége az, hogy a határát kizárólag szabályosan, a megfelelő dokumentumokkal, a kijelölt határátkelőhelyeken, nyitvatartási időben lehet átlépni. Magyarul, biztosítani kell azt, hogy a schengeni övezet külső határát csak szabályosan lehessen átlépni. Ebbe beletartozik az, hogy a zöldhatáron való bármilyen típusú átlépés illegális, szabálytalan. Csak hogy rávilágítsak arra, tisztelt frakcióvezető úr és tisztelt képviselő úr, itt az előző felszólalás nyomán, hogy a vitákat még most sem tehetjük zárójelbe az Európai Unióban arról, hogy miként viszonyuljunk a migráció kérdéséhez, mert dacára azoknak a képeknek, amelyeket látunk nap mint nap a görög határról, az elmúlt héten vitázni kellett arról a külügyminiszterek tanácsában, hogy leírhatóe az, hogy illegális határátlépés, merthogy egyes országok külügyminiszterei szerint egy ember, egy személy nem lehet illegális. Persze ezt senki nem állítja, de a cselekedete, amely például két békés ország közötti, két biztonságos ország közötti határ megsértésére vonatkozik, az bizony illegális, törvényellenes, szabályellenes, mind a nemzeti, mind a nemzetközi szabályozások alapján.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, a nemzetközi jog úgy fogalmaz, hogy ha valakinek el kell menekülnie a saját hazájából, akkor az első biztonságos országig menekülhet, és ott ideiglenesen tartózkodhat mindaddig, amíg az elmenekülését kiváltó okok meg nem szűnnek. Tehát a nemzetközi jog sehol nem ad lehetőséget arra, hogy valaki azt gondolja, hogy én ebbe a bizonyos országba akarok elmenni, és igaz, hogy 13 békés ország határát kell addig megsértenem, de én odáig megyek. A nemzetközi jog erre sehol nem ad lehetőséget.

Tehát a határvédelem kutya kötelessége minden egyes országnak, ezért mi arra biztatjuk a görögöket, hogy használjanak fel minden törvényes eszközt arra, hogy megvédjék a saját határukat. Ha kell, akkor vízágyút kell alkalmazni, ha kell, akkor könnygázt kell alkalmazni, ez természetes. Ha ez a nemzetközi és nemzeti előírásokkal összeegyeztethető módon történik, akkor ezt bizony a határvédelem eszközének kell tekinteni, mert mi, magyarok pontosan jól emlékszünk arra, hogy milyen az, amikor szervezetten ráhordják a határra a migránsokat; mi pontosan jól emlékszünk arra, hogy milyen az, amikor megtámadják egy másik ország területéről az ország szuverenitását és határát védő rendőröket; és pontosan jól emlékszünk arra is, hogy milyen az, amikor a nemzetközi liberális mainstream média és politika erről folyamatosan álhíreket gyárt. Tehát ha valaki, akkor mi átérezzük a görögök helyzetét. Ezért is tudjuk nyugodt lelkiismerettel mondani, hogy a magyar tapasztalatokra és magyar eredményekre alapozva meg kell védeniük az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát.

Szeretném elmondani azt is, vita volt arról is a külügyminiszterek tanácsában, hogy a nyugat-balkáni országokkal miben kell együttműködni: a migráció menedzselésében vagy megállításában. Ugyanaz a vita még öt év után is, ugyanaz a vita azok után is, hogy potenciális több százezres vagy milliós újabb migrációs nyomással állunk szemben. És még vitázni kellett, és vétóval kellett fenyegetni annak érdekében, hogy a határozatban ne legyen az, hogy mi a nyugat-balkániakkal a migráció menedzselésében akarunk együttműködni, mert nem akarunk abban együttműködni, mi a migráció megállításában akarunk együttműködni.

(10.30)

És ha ezt öt éve eldöntötte volna az Európai Unió, akkor ma talán nem lennénk ebben az újabb kihívásokkal teli helyzetben.

A tisztelt frakcióvezető úr felszólalásával kapcsolatban a tapasztalatokról azt tudom mondani, hogy teljes mértékben értem, megértem, és egyet is értek azokkal az aggodalmakkal, amelyeket ön megfogalmaz, és azért értek egyet mindezekkel, mert a tapasztalatok pontosan azt mutatják, amiről ön beszél. Az elmúlt öt esztendőben számos nyugat-európai országban párhuzamos társadalmak jöttek létre az összes kulturális, biztonsági, politikai és egyéb kockázatával együtt, és látni kell, ahogyan egy hangos kisebbség folyamatosan kényszeríti rá az akaratát egy évszázadok, évezredek óta adott területen élő civilizációra. Például azt, hogy János Pál pápa szobrának tetejéről a keresztet le kell venni, miként tudjuk értelmezni? Csak egy ilyen nyomásgyakorlásként, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt öt esztendőben Európában több mint harminc jelentős terrortámadást követtek el migrációs hátterű személyek. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát én azt gondolom, hogy Európa biztonsága és az európai civilizáció biztonsága érdekében igenis a magyar migrációs politikát kell követnie Európának. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   35-38   39-42   43-46      Ülésnap adatai