Felszólalás adatai

Felszólalások:   159-164   165-171   171-178      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Várható-e a nyelvvizsgát 2020-tól felvételi követelményként előíró rendelet hatálybalépésének elhalasztása?” címmel. Farkas Gergely képviselő urat illeti a szó.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Többször beszéltünk már itt, a Ház falain belül a nyelvvizsga kötelezővé tételéről a felvételikhez 2020-tól. És nem véletlenül beszéltünk erről sokszor, ugyanis ha ez valóban életbe lép, ha nem sikerül meggyőznünk a kormányt ennek a döntésnek a hibás mivoltáról, akkor bizony ezreket, ha nem éppen tízezreket zárunk el a felsőoktatástól, igazságtalanul. Úgy is mondhatnám, hogy kevesebb mint fél év múlva kezdődik a magyar felsőoktatás végső kivéreztetése, ugyanis fél év múlva válik kötelezővé az egyetemi jelentkezéshez a középfokú nyelvvizsga. A Jobbik már többször kifejtette álláspontját, hogy kiáll a tanulni vágyó diákok mellett, és ellenzi ezt a törvényt. Ott voltunk akkor, amikor a diákok és a szakmai szervezetek tüntettek a Kossuth téren. Többször szólaltunk fel képviselőtársaimmal a diákok védelmében, valamint a Jobbik ifjúsági tagozata aláírásokat is gyűjtött ez ügyben. Azonban a kormány valami oknál fogva nem akarja meghallgatni se a diákok, se a szakmai szervezetek, se pedig a mi álláspontunkat.

Számos alkalommal hangsúlyoztuk már, hogy a Jobbik egyetért azzal, hogy a felsőoktatásba való bekerülés megkövetel egy bizonyos tudásszintet, aminek a nyelvismeretben is meg kell nyilvánulnia, azonban értsék meg, hogy ilyen követelmények állítása előtt elengedhetetlen lett volna a kellő felkészítés biztosítása.

Csak egy példa: pontosan 4500 tanár hiányzik a közoktatásból, ezért előfordul, hogy teljesen más szakos, de középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok tanítanak nyelvet (Dr. Rétvári Bence: Ezt honnan tudod?), amit mi teljesen elfogadhatatlannak tartunk. A kormány nem teljesítette ezt a feladatát, ugyanakkor elvárják a diákoktól a nyelvvizsga meglétét.

Tudjuk jól, hogy a válasz minderre mindig az, hogy már több éve bejelentették ezt a felvételi változást, de arról már kevesebb szó esik, hogy a kormány ezekben az években érdemlegesen nem segítette a közoktatást és abban a nyelvoktatás helyzetét. A kormányzati kommunikáció mindig hangoztatja a középiskolai cserediákprogramot és a nyelvi diákhitelt. Ugyanakkor nézzük meg, hogy ezek mikor lépnek hatályba, mikor kezdik el kihirdetni: a nyelvi csereprogramok 2020-tól indulnak el, miközben a felvételi eljáráshoz kötött nyelvvizsga is ekkor indul el. A nyelvi diákhitelt is csak most léptették életbe. Így felmerül a kérdés, hogy hol volt eddig a kormány. Miért kell az utolsó pillanatban lépni, amikor tudjuk jól, hogy a nyelvtanulás nem történik egyik percről a másikra, és nem is olyan dolog, amit egy kéthetes külföldi úton el lehet sajátítani.

A számok jól mutatják, hogy a kormány mennyire cserben hagyta a magyar fiatalokat, hiszen ha megnézzük az elmúlt évek statisztikáit, akkor például a pedagógiai és egészségtudományi képzésekre jelentkezők többségében nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Tehát olyan területekről zárná ki a fiatalokat a kormány, ahol most is hatalmas hiány van szakemberekből.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kormánynak mindenekelőtt a feltételeket kell biztosítania; utána beszélhetünk arról, hogy milyen követelményeket állítsunk a diákok elé. Ezért kérdezem, várható-e, hogy a kormány visszavonja, vagy éppen elhalasztja a nyelvvizsgáról szóló rendeletet. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik, szórványos taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány célja a kor kihívásaira megfelelő választ adó modern felsőoktatási rendszer kialakítása. Ebben elkötelezettek vagyunk, konkrét terveink vannak. Számos intézkedést már meg is tettünk az átalakítás érdekében. Versenyképes tudást szeretnénk kínálni azok számára, akik a magyar egyetemeken szeretnének diplomát szerezni. Mi nem pusztítunk, ahogyan ön fogalmaz, hanem építünk. Hatalmas pusztítást a felsőoktatásban az önök szövetségesei, a balliberális kormányok okoztak. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Szakmai választ kérünk!)

Tisztelt Képviselő Úr! A felvételi követelmények 2020-tól életbe lépő változásait a kormány már 2014-ben nyilvánosságra hozta. Az azóta eltelt idő lehetőséget adott a felsőoktatásba belépni szándékozók számára a bemeneti feltételek teljesítésére. Ahogyan Hiller alelnök úrnak is elmondtam ma már, ugyanakkor készen állunk a konzultációra, meg fogjuk hallgatni a diákszervezeteket, a tanárok és a rektorok véleményét. A kormány pedig ezek ismeretében fogja meghozni döntését.

Tisztelt Képviselő Úr! A 2017-18-ban lefolytatott nagymintás idegen nyelvi kutatás eredményei igazolták, hogy a sikeres nyelvtanulás tárgyi feltételei adottak a magyar köznevelés rendszerében. A gyermekek már korai életkortól megkezdhetik az idegen nyelvek elsajátítását, és európai szinten kiemelkedő időkeretben foglalkozhatnak, átlagosan mintegy 924 órát tölthetnek nyelvtanulással a magyar köznevelés rendszerében.

A Nemzeti alaptanterv a középiskolai tanulmányok végén B1-es vagy B2-es kimeneti szintet ír elő, azonban a B2-es szintet csak a felsőoktatásba jelentkezőknek szükséges elérniük. Amennyiben a legalább 60 százalékos eredményű emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával igazolt, legalább középfokú nyelvtudás minden hallgatónál fennáll, új lehetőség nyílik a szaknyelvi fejlesztés és a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése terén.

Egyúttal idővel eltűnnek a nyelvvizsga hiányában bent ragadt diplomák is, amelyek miatt sok fiatal nem tud a végzettségének megfelelő szakterületen elhelyezkedni. Ezt a célt szolgálja a már igényelhető nyelvtanulási diákhitel is, amely a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzéséhez nyújt támogatást.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által kritizált programok hatékonyak, és nagy az érdeklődés irántuk. Az első nyelvvizsga ingyenes megszerzését lehetővé tevő intézkedésünk hozzájárult ahhoz, hogy a nyelvvizsgázók száma 2017-2018 között a korábbi években tapasztalható 2-3 ezres növekedésnél jóval magasabb arányban, 46 ezerről 54 ezerre nőtt a 14-19 éves korosztályban.

Célunk, hogy felkészült, a szakterületet szerető és jól ismerő, idegen nyelvet beszélő fiatalok kerüljenek ki a magyar felsőoktatási intézményekből. Ennek megfelelően a jelenlegi kormány az első, amelyik ingyenes nyelvvizsgával, nyelvtanulásra fordítható diákhitellel és ingyenes külföldi nyelvtanulással segíti a diákokat. Köszönöm figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Ön elmondta a kötelezőt, és értem, hogy önnek ezt kell elmondania, de ha valóban komolyan gondolták volna, hogy a kormánynak mi a célja, a kormány mi mellett elkötelezett, ahogy az ön szavaiból hallhattuk, akkor már évekkel ezelőtt elkezdtek volna gondolkodni a megoldási javaslaton, megreformálták volna az egész nyelvoktatást, és számos olyan intézkedést léptettek volna életbe, ami hozzásegítette volna a fiatalokat ahhoz, hogy a nyelvoktatás során már a köznevelési rendszerben elérjék a középfokú nyelvvizsgát, és akkor nem lenne most ez a nehézség, nem kérné minden szakmai szervezet azt, hogy halasszák el ennek a bevezetését. Kihasználva ezt a 20 másodpercet is, ha már miniszterelnök úr jelen van a teremben, akkor miniszterelnök úrhoz szeretnék szólni, és arra kérném a kormányt, hogy halassza el ennek az intézkedésnek a bevezetését. Halasszák el, ne játsszák el több ezer fiatalnak a jövőjét, olyan fiatalét, aki megérdemelné, hogy felsőoktatásba mehessen, de önök által nem lesz lehetősége erre. Minél előbb vonják vissza (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), ne hazardírozzanak a fiatalok életével és jövőjével! Nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Jobbik, szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

(18.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az azonnali kérdések órájára.

Jakab Péter, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével?” címmel. Jakab Péter képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   159-164   165-171   171-178      Ülésnap adatai