Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Próbálok egy kicsit rövidebb lenni, de muszáj, hogy az egészségügyre tett jelentésükből néhány dolgot azért felolvassak, meg hogy reagáljak, hogy miért nagyon fontos ez, hogy az Állami Számvevőszék nem ebben az évben, hanem ahogy az anyagban is fellelhető, évek óta teszi a jelzéseket a kormány felé, és tesz ajánlásokat, hogy mit kellene a kormánynak megvalósítania. És azért nagyon fontos, hogy beszéljünk az egészségügyről, mert akár a költségvetési törvénynél, akár az egészségügyi témát érintő törvényeknél folyamatosan elmondjuk, hogy ha a magyar embereket megkérdezik, hogy mit tartanak a legfontosabb problémájuknak, akkor folyamatosan évek óta az első helyen az egészségügy kérdése szerepel. És hozzá kell tennem, hogy évek óta egy romló tendenciát látunk, hogy hogyan vélekednek a magyar állampolgárok arról, hogy milyen ma az egészségügy helyzete Magyarországon, és hogyan reagálja le a kormány azokat a problémákat, amivel találkozunk. Itt beszélhetünk arról a rettenetes nagy orvoshiányról, a magánpraxisok betöltetlen számának az emelkedéséről, a korfa kinézetéről, beszélhetnénk a gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi ellátásról, de mindenhol, amit az egészségügy takar, ott óriási problémával küszködünk.

Két jelentésből szeretnék idézni. Az egyik „Az ÁSZ tájékoztatása az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzéséről”. Itt egy mondatot, egy szakaszt egyszer már elolvastam, mert azzal kezdtem a vezérszónoki hozzászólásomat, hogy „Az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy a feltárt szabálytalanságok az érintett intézményeknél és társaságoknál veszélyeztették a felelős pénzügyi gazdálkodás megbízhatóságát, kockázatok keletkeztek a pénzügyi folyamatokban és az intézmények fizetőképességében, valamint a gazdálkodási szabálytalanságok jelentősen növelték a korrupciós kockázatokat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a feltárt szabálytalanságok nem minden gazdálkodó szervezetnél jelentkeztek egységesen, néhány intézmény, illetve társaság esetében az ÁSZ szabályos gazdálkodási gyakorlatokat is tapasztalt.

Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra, hibás gazdálkodási gyakorlatokra az ÁSZ az elmúlt években számos alkalommal felhívta a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, és összegző tapasztalatait a Magyar Kórházszövetséggel, valamint egyéb szakmai szervezetekkel is megosztotta. Igény esetén az ÁSZ ismét eljuttatja összegző tapasztalatait az érintettekhez. Az ÁSZ álláspontja szerint fontos, hogy az egyes intézményeket és gazdasági társaságokat megfelelő pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák.”

Nagyon fontos megállapításokat tesz ez a jelentés, és itt azt is el kell mondanom, hogy folyamatosan azzal szembesülünk, hogy a kórházi adósságállomány évről évre nagyobb kockázatot hordoz magában, és azt látjuk, hogy 60-70-80 milliárdos adósságokat görgetnek folyamatosan a kórházak maguk előtt, és ezzel valahol a kormányzat évek óta nem hajlandó semmit sem tenni. Próbáltak változtatásokat eszközölni, újabb vezetőket kinevezni a kórházak élére, akár fenyítésekkel próbálkozni, hogy jobban gazdálkodjanak a kórházak, de láthatjuk az elmúlt évek tapasztalataiból  és az ÁSZ jelentései ezt támasztják alá , hogy valahogy nem hatékony az, ahogyan ezt a problémát kezeljük.

Van egy jelentés, a legfrissebbek között van, 2019. VII. hó 12-én tették nyilvánossá, ez a sürgősségi betegellátásról szól. Engedjék meg, hogy ebből is idézzek néhány mondatot: „A sürgősségi, avagy vészhelyzeti betegellátás célja, hogy az emberek  éljenek, lakjanak bárhol is az országban  azonos eséllyel, az egészségi állapotuk által indokolt időben jussanak megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz. A vészhelyzeti betegellátás közszolgáltatás, amely komplex és összetett rendszer, elemei közé tartozik a mentés, az ügyeleti tevékenység és a kórházi sürgősségi ellátás.”  emelte ki Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke kifejtette: „Magyarország területén állampolgárságtól függetlenül minden betegnek joga van sürgős, szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.”

Itt el kell mondanom azokat az adatokat, amiket most már maga a miniszter is elismer, bár van itt egy kis vita, de szerintem majdnem mindegy, hogy most 28 vagy 34 ezer betegről beszélünk, akik azért halnak meg éves szinten Magyarországon, mert a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, alapellátáshoz nem jutnak hozzá. Nem a betegségük által, nem a betegségük súlya idézi elő a halált, hanem az, hogy nem jut időben hozzá ahhoz a szolgáltatáshoz, amiről ön is ebben a jelentésben említést tesz, hogy függetlenül attól, hogy hova tartozik, milyen társadalmi csoportba, joga van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz minden magyar állampolgárnak.

Ebben a jelentésben négy pontban foglalja össze az ÁSZ elnöke, hogy milyen ajánlásokat tesz a tárcának. Engedjék meg, hogy ezt is elmondjam: „1. Intézkedjen a sürgősségi betegellátásra vonatkozó célokhoz kapcsolódó területek és eszközök, személyi, tárgyi, szakmai feltételek, illetve a nyomon követés és értékelés rendszerének meghatározásáról, határozza meg az értékelés módszerét és a felhasználandó mutatók körét.

(13.00)

2. Intézkedjen a stratégiai célkitűzések megvalósításának nyomon követéséről, a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről.” Mert ugyebár az anyag elmondja, hogy milyen hibákat és milyen nyomon követést nem végez el a szaktárca ezzel kapcsolatban, hogy ennek a sürgősségi ellátásnak a minősége javuljon Magyarországon.

„3. Intézkedjen, hogy előre meghatározott ütemezés történjen meg a sürgősségi betegellátás személyi és tárgyi minimumfeltételei rendelkezésre állásának ellenőrzéséről.” Nagyon fontos pontról beszélünk, mert itt a minimumfeltételekről, nem egy jó minőségű szolgáltatásról, hanem minimumfeltételekről beszélünk, ahol egy sürgősségi betegellátást le kellene bonyolítani.

„4. Intézkedjen a beteg állapotromlásának időben történő megelőzése, illetve ellátása érdekében a sürgősségi betegellátó osztályokon a betegosztályozási rendszer egységes elvek szerinti előírás: szakmai protokoll, illetve irányelv elkészítéséről.” Azért is nagyon fontos, mert az anyag kitér arra, hogy ugyebár végeztek egy közvélemény-kutatást, hogy hogyan értékelik maguk az állampolgárok, maguk a betegek, akik igénybe vették a sürgősségi ellátást, és nagyon fontos megállapításokat tesz az Állami Számvevőszék, amiről mi is nagyon tudunk, mert azért valljuk be őszintén, nincs Magyarországon olyan ember, aki rövid időn belül ne venné igénybe – idézőjelben  ezt a szolgáltatást.

Azért is nagyon fontos, hogy ez a jelentés napvilágra került  itt is arra szeretném kérni az elnök urat, mint ahogy a közétkeztetésnél is kértem , mert azt a fajta nyomásgyakorlást, amire egy fél mondatban utalt a felszólalásában, hogyan kívánják megvalósítani, mert látom, hogy így írja a jelentésben, hogy „ismételten” megteszik az ajánlásokat a megfelelő szervek felé, akár a kormány, akár az egészségügyi intézmények és a minisztérium felé. Azt látjuk, hogy évről évre rosszabb állapotok vannak az egészségügy területén, és ez nem tartható tovább.

Vezérszónoki felszólalásomban is arra utaltam, hogy nem elfogadható, hogy ma Magyarországon több tízezer ember csak azért hal meg, mert egy olyan alapvető ellátást nem tud igénybe venni, ami ott van a kormány kötelességei között, sőt az Alaptörvény rendelkezik róla, hogy joga van minden embernek, állampolgárnak a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Azt gondolom, ez egy nagyon fontos része volt, hogy erről beszéljünk néhány percet. Nekem nagyon fontos a gyerekekről beszélni, és ha a gyerekeknél meg a családoknál is és a magyar embereknél, azt gondolom, első helyen van az a probléma, hogy egészségügy, akkor én örülök, hogy ezek a jelentések napvilágra kerülnek. Csak elnök urat arra kérem, minden vitánk ellenére, hogy valahol ne azt kelljen már évről évre olvasnunk, hogy megint nem tudtunk előrelépni. Hiába teszik meg az ajánlásokat a kormány felé akár a szakmai szervezetek, akár a politikusok, akár az ÁSZ, valahogy úgy látjuk, nemhogy előrelépnénk, hanem még mindig azt mondhatjuk, hogy rosszabb helyzetbe kerül az egészségügy finanszírozása, a probléma kezelése. Azt gondolom, ha ilyen erős problémáról beszélünk, akkor lehet, azt tudnám tanácsolni, hogy erélyesebben lépjenek fel a kormánnyal szemben, a miniszterrel szemben, az intézményekkel szemben, vagy kérjék szakmai szervezetek tanácsát, hogy hogyan lehetne ezt megoldani.

Szerintem a feladat adott, a probléma nagysága is adott, és szerintem ezt a helyén kellene kezelnünk. Köszönöm szépen, elnök úr.