Felszólalás adatai

Felszólalások:   145-196   197-200   201-202      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Köszönjük államtitkár úrnak az előterjesztést. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.Ezzel mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk. Most napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett László Imre képviselő úr: „A nemzetközileg elismert magyar egészségügyről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nehezen értelmezhető interjú késztet hozzászólásra, amely a kormány udvari szállítójának tekinthető TV2 közreműködésével Nagy Anikó egészségügyi államtitkárral készült.Az államtitkár asszony azt mondta  idézem -: „A magyar egészségügy nemzetközileg is híresen elfogadott.” Nos, a francia székhelyű egészségügyi fogyasztói központ 35 európai ország sorában a magyar egészségügyet 2014-ben a 25., 2015-ben a 27., 2016-ban és ’17-ben egyaránt a 30. helyre sorolta. Mint ismeretes, tavaly már Albánia és Macedónia is megelőzött bennünket. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tanulmánya alapján ismert, hogy Magyarországon évente mintegy 32 ezer ember hal meg gyógyítható, illetve megelőzhető betegségekben, és ez bizony a harmadik legrosszabb helyezést biztosítja számunkra a nemzetközi rangsorban. A daganatos megbetegedések és öngyilkosságok arányát tekintve is a világ élvonalába tartozunk, a születéskor várható élettartam pedig nálunk öt évvel kevesebb, mint az EU átlaga. Nos, úgy gondolom, hogy nem ezek lennének egy nemzetközileg elfogadott magas színvonalú egészségügyi ellátás jellemzői.

„Az elmúlt időszakban a magyar egészségügy nagyon sokat fejlődött és nagyon jó minőségben gyógyít”  hangzott a következő megállapítás. Az előzőekben jellemzett lecsúszásunk a nemzetközi rangsorban mindenesetre nem egészen ezt a hatalmas fejlődést támasztja alá, sőt az említett központ adatai szerint hazánk az egészségügyi ellátás minősége alapján a nem megfelelő ellátást nyújtó országok sorába került. Ugye, ezt sem sorolhatjuk a világszínvonalú ellátás ismérvei közé.

A betegbiztonság kérdését államtitkár asszony különösen kiemeltnek nevezte. Ezzel teljesen egyet is értünk, de azért szabad legyen megemlíteni, hogy folyamatosan növekszik a feltöltetlen háziorvosi praxisok száma. Ez a június 1-jei, tehát teljesen friss adatok alapján a háziorvosoknál elérte a 319-et, a fogorvosoknál a 229-et. Ez azt jelenti, hogy immáron 500 fölé emelkedett azon települések száma, ahol a háziorvosok hiánya miatt bizonytalanná vált a lakosság alapellátása.

(19.20)

Igaz, orvosaink és ápolóink képzettségével csakugyan nincs baj, számukkal viszont annál inkább. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ, tehát államtitkár úr, az önök szervezetének hivatalos adatai alapján 2013-16 között 3669 orvos, 2673 szakdolgozó, 1023 fogorvos és 292 gyógyszerész kért és kapott külföldi munkavállalási engedélyt. És csak az EU-s normákhoz viszonyítva, több mint 20 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből.

Tudjuk persze, hogy a pénz nem boldogít, különösen akkor, ha nincs. Interjú címén egy nem fizetett politikai hirdetést sugárzó tévécsatorna riportere minden bizonnyal rákérdezett volna az egészségügy finanszírozására is. Minthogy azonban a műsorvezető ezt elmulasztotta, a nézők számára jótékony homályban maradt, hogy az ellátórendszer súlyosan alulfinanszírozott, és ennek következménye például a folyamatosan keletkező és kórházinak csúfolt állami adósság. A WHO, az Eurostat és az OECD adatai alapján Magyarország egészségügyi ellátás címén egy lakosára évente az EU-átlagnak még a felét sem költi. Ennek az alulfinanszírozottságnak az oldalvizén jelennek meg és kellemetlenkednek például a várólisták. És akkor még nem is beszéltünk a bérekről, aminek emelésére eddig mindig csak kikényszerített helyzetben és tűzoltás jelleggel került sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Államtitkár asszonynak azonban egy dologban feltétlenül igaza van. Lehetne ez a hányatott sorsú magyar egészségügy akár világszínvonalú is, ha a működésének a feltételeit biztosítanák, ha irányítását a kormány által is respektált, önálló egészségügyi minisztérium végezhetné. De mint tudjuk, ez ma kis hazánkban nem egészen így van. Őszinte tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár asszony és sokan mások is azért beszélnek nagy tisztelettel a magyar orvosokról és a magyar ápolókról, és azért mondják, hogy bizonyos esetekben valóban európai szintű ellátást tudnak nyújtani, hiszen közöttük dolgozott államtitkár asszony is, pályakezdése óta ott dolgozott a Heim Pál Kórházban, és látta, hogy akár a gyermekkórházban, vagy akár ön is láthatja, a tüdőtranszplantáció területén a magyar orvosok valóban Európa- és világszínvonalat tudnak biztosítani, nyilván a velük dolgozó ápolókkal együtt. Vagy a Városmajor utcában az ottani szívklinikán szintén, ami ott zajlik, az nemzetközi hírű, vagy az onkológián azok a nemzetközi minősítések, amelyeket referenciaintézményként kapott meg az onkológia, szintén azt mutatja, hogy a magyar orvosok, a magyar ápolók igenis képesek európai szintű egészségügyi szolgáltatást nyújtani. Szerintem ön is a Szent Imre kórházas emlékeiből tudna olyan orvosokat mondani, akik ott egy magyar kórházban olyat nyújtottak, amit nyújthattak volna Nyugat-Európa bármelyik országában vagy Észak-Amerikában, csak itt a hozzáférés sokkal szélesebb körű, mint Nyugat-Európa vagy Észak-Amerika esetében. Ezért tisztelet és elismerés illeti azokat az orvosokat, azokat az ápolókat, akik valóban európai szinten tudnak itt Magyarországon is gyógyítani. Államtitkár asszony is erre gondolt, és ön is szerintem fejből tudna jó pár példát idézni Debrecentől kezdve Budapestig, hogy hány helyen vannak valóban európai szintű ellátások Magyarországon is. Az a fogyasztói index, amit ön idézett  megpróbáltam itt gyorsan megtalálni azt a részt, de nyilván ezt 1-2 perc alatt nem lehet -, emlékeim szerint az az index, amelyik arra hivatkozik, hogy Magyarországon azért rosszak az egészségügyi ellátás viszonyai, mert Magyarország a migráció kérdésében ellene mond az európai tendenciáknak. Tisztelt Képviselő Úr! Ki fogom keresni, és adott esetben elő fogom hozni azt az elvileg valóban egészségüggyel foglalkozó európai fogyasztói indexet, amely nem az egészségüggyel foglalkozik, hanem politikai vádaskodást tartalmaz. (Dr. László Imre: A szakterületet 36 indikátor segítségével…) Politikai vádaskodást tartalmaz Magyarországgal szemben, és ha az egyik fejezetében azt mondja, hogy Magyarországon elfogadhatatlan a migrációs politika, nehéz utána azt gondolni, hogy az egészségügy területén objektív adatokat tud mondani.

De hadd mondjam önnek egy objektívebb szervezetnek, az OECD-nek egy számpárját! 2003-2010 között az OECD-országok között egyetlenegy ország volt csak, ahol csökkent az egészségügyre fordított kiadás. Ez Magyarország volt. Minden más OECD-országban növekedtek az egészségügyi kiadások. Az ön pártelnöke volt akkor a miniszterelnök Magyarországon, Gyurcsány Ferenc, amikor egyetlenegy OECD-országnál csökkentek a források, és azután 2010-2016 között 2,7 százalékkal emelkedtek, ami a 7. legnagyobb emelkedés volt az OECD-országok között. 2010 előtt az egyetlen csökkenés, 2010 után a 7. legnagyobb emelkedés.

Ez teremti meg annak az alapját, hogy Magyarországon javuljon az egészségügyi ellátás színvonala, ez az 550 milliárd forint, pontosan 546, amivel ma többől gazdálkodik az egészségügy, mint 2010-ben. Nem kórházbezárásról van már szó, nem egészségügyi dolgozók elbocsátásáról, nem egyhavi bér elvételéről, nem 16 ezer ágy leépítéséről, nem vizitdíj bevezetéséről, kórházi napidíj bevezetéséről, mint az önök ideje alatt, hanem végre forrásbővülésről.

Pár dolgot muszáj helyreigazítanom abban, amit ön mondott. Ön a külföldi munkavállalási adatokat úgy idézte, hogy abban a külföldi állampolgárok is benne vannak.

Aki nyilván Norvégiából azért jön ide, hogy orvosi diplomát szerezzen, az nyilván vissza fog menni logikusan Norvégiába, de ön őket is a Magyarországról kivándorló magyar orvosok közé sorolta. Nyilvánvalóan így is nehézséget jelent, ha orvosok elmennek Magyarországról, de szerencsére ez a tendencia csökkenő. 60 százalékkal csökkent az elmúlt 8 esztendő alatt.

A várólisták. Pont nemzetközi összefüggésben említette képviselő úr is a várólistákat. Ön is tudja, hogy 70 ezerről 28 ezerre csökkent a várólistán szereplők száma, és ha megnézzük azokat az időtartamokat, amennyit egy magyar betegnek kell várakozni a várólistán, akkor azzal épphogy nem dobogósok vagyunk az európai rangsorban, de ahhoz hasonló a magyar adat is a várólistaadatok tekintetében, mint Nagy-Britanniában.

Tehát ha ön összehasonlítja ezt nemzetközi téren, akkor ne azt mondja, hogy sokkal rosszabb, mint más országokban. Rosszabb, mint három országban, és jobb, mint húsz másik európai országban, köszönhetően annak, hogy tizen-sokmilliárd forintot költöttünk arra, hogy ezeket a várólistákat érdemben tudjuk csökkenteni, így is alakult ez az elmúlt években. És ha már az elmúlt évek teljesítménye: 77 kórház felújítása azt szolgálta, hogy európai szintű legyen az egészségügy. Ezt szolgálta 54 rendelőintézet felújítása, 104 mentőállomás felújítása, 23 új rendelőintézet építése és 31 új mentőállomás építése. És azt szolgálta, hogy végre nem csökkentek az egészségügyben a bérek, hanem nőttek.

Most 4 év alatt 65 százalékkal nőnek a szakdolgozói bérek, és tavaly és tavalyelőtt összességében 207 ezer forinttal növekedtek az orvosi bérek, és a háziorvosok is most már nem 800 ezer forintból kell hogy kijöjjenek a praxisukban egy hónapban, hanem másfél millió forintból.

Ezekkel az intézkedésekkel próbáljuk valóban minél inkább színvonalasabbá, minél inkább európai szintűvé tenni a magyar egészségügyet, és nagy elismerésünk azoknak, akik már most is európai szinten gyógyítanak Magyarországon.

Köszönöm szépen.

Felszólalások:   145-196   197-200   201-202      Ülésnap adatai