Felszólalás adatai

Felszólalások:   47   47-58   59-91      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a házszabálytól való eltéréshez a jelen lévő képviselők négyötödének igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule a házszabálytól való eltéréshez a H/9842. számú javaslat alapján. Kérem, most szavazzanak! (A táblán megjelenő eredmény: 167 igen, 2 nem, 3 tartózkodás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 157 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a házszabálytól való eltérést.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik mai ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre a házelnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

Most a házelnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk tehát. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi ajánlást. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés a napirendet elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a korábban megküldött főigazgatói tájékoztatónak megfelelően, amennyiben el kívánják hagyni az üléstermet, először a hátsó szektorok szélén ülők, ezt követően a középső, majd az első sorokban ülők, a szektorok szélétől megkezdve hagyják el a termet, egymás között megfelelő távolságot tartva.

Megkérem képviselőtársaimat, hogy az ülésteremben a nap folyamán a szavazásokon kívül kizárólag a soron következő felszólaló és az azt követő két felszólalásra váró tartózkodjon. A viták a belső televíziós közvetítőrendszeren keresztül mindenki számára követhetők. A felszólalásra következő három képviselő nevét az ülésvezető elnök minden felszólalás végén ismertetni fogja.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem szépen, akik az ülésteremből távoznak, kicsit gyorsabban tegyék (A képviselők egy része távozik az ülésteremből.  Zaj.)  és csendesebben.

(12.50)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/9474. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

NAGY CSABA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. március 26-án tartott ülésén megtárgyalta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló T/9474. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A 2010-ben megválasztott Országgyűlés jelentős többségének támogatásával felállt kormány úgy határozott, hogy az előttünk álló közösségi célok megvalósítása, illetve a társadalmi kihívások kezelése érdekében szoros kapcsolatot kíván fenntartani a hazai egyházakkal. Nem új divatú elképzelés ez, ugyanis történelmi tapasztalat szolgál bizonyítékul arra, hogy a keresztény egyházaink a nemzetépítés nélkülözhetetlen intézményeiként játszottak szerepet évszázadokon keresztül.

Az említett együttműködés fontosságának alátámasztásául idézni szeretném a magyar történelem kiváló államférfijának, a mélyen hívő, protestáns Tisza István gondolatát: „Sokkal nagyobb hatalmat látok az egyházban. Sokkal több rokonságot látok az egyház valláserkölcsi hivatása és az államnak legmagasabb értelemben vett rendeltetése között, s sokkal üdvösebbnek látom a kettőnek egymással való kapcsolatba hozását és közreműködését, sokkal károsabbnak, ha a kettő egymás ellen működik, semhogy helyeselhetném, hogy az állam egyszerűen megszakítson minden összeköttetést az egyházzal.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. A szekularizáció viszont egyáltalán nem jelent semlegességet. Ugyancsak az Alaptörvény normaszövegében olvashatjuk, hogy a magyar állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Maga az Alaptörvény kínál lehetőséget arra, hogy az állam anyagi eszközökkel is támogassa az egyházak működését, sőt mi több, a normaszöveg értelmében az állam az együttműködésben részt vevő bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat orvosolni kívánja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képzési helyszíneinek földrajzi széttagoltságából fakadó hátrányait, amelyek kihatással bírnak egyes fakultások működésére. Megemlítendő, hogy az egyetem jelenleg Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban is folytat oktatási, kutatási, valamint hitéleti tevékenységet. Tekintettel azonban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiemelkedően fontos súlyára, indokoltnak mutatkozik valamennyi fakultás egységes elhelyezésének és a szükséges infrastrukturális feltételeknek a biztosítása.

A benyújtott javaslatban szereplő állami tulajdonú ingatlanok bizonyultak a leginkább alkalmasnak az egyetem bővítésének megvalósításához. A nemzeti vagyonról, továbbá az állami vagyonról szóló törvények érintett paragrafusai értelmében az állami vagyon tulajdonjoga e törvényi rendelkezés alapján ingyenesen átruházható. A javaslat értelmében nem elhanyagolható annak kimondása sem, hogy az egyház számára átadni rendelt ingatlanok vonatkozásában az egyházat nem terheli beszámolási kötelezettség. Az állam és az egyetem között a megvalósuló tulajdonátruházás volumenére is tekintettel nem hagyható figyelmen kívül a vonatkozó egyházjogi szabályozás sem. Ily módon az említett jogügyletek tekintetében szükségessé válhat az Apostoli Szentszékkel való egyeztetés kezdeményezése és a megfelelő nemzetközi megállapodás előkészítése.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye preambulumában elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, amely számottevő jelenségként kísérte végig történelmünk zivataros századait. Alaptörvényünk mint jogrendünk alapja az állam minden egyes szervének kötelességévé teszi a keresztény kultúra védelmét. Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte államunkat, amelyet a keresztény Európa részévé tett. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat is keresztény értékrendünk és az állami hagyományaink szellemében kívánja elősegíteni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működésének hatékonyságát.

Jelen javaslat támogatható, mivel nagymértékben járul hozzá ahhoz, hogy a tekintélyes teológusról elnevezett felsőoktatási intézmény hozzá méltó módon, a szükséges feltételek biztosítása mellett végezhesse oktatási, kutatási és hitéleti tevékenységét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztők nevében itt ülő Orbán Balázs államtitkár urat, hogy most vagy később kíván felszólalni. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Később, köszönöm szépen.Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, jegyző úrnak, DK.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két témakörben szeretnék nagyon rövid megjegyzést tenni. Az egyik a bizottsági vitával, pontosabban a Törvényalkotási bizottság által benyújtott jelentéssel kapcsolatos. Csak szeretném felidézni azt a párbeszédünket, amelyik ott Orbán Balázs államtitkár úrral folyt, ugyanis a módosító indítványok egyike némiképp költői módon egy külön szabályt is beleírt az Alaptörvénybe, amely szerint kimondottan nem sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét az egyházak közvetlen pénzügyi támogatása; ilyen nincs egyébként az Alaptörvényben, sok minden más van benne. Megkérdeztem, hogy ez azt jelentie, hogy a kormány is belátta azt, hogy ez a megoldás nem szerencsés sem az állam, sem az egyházak szempontjából. Önök időnként ezt elfelejtik, hogy az egyház és állam szétválasztásnak elve egyébként az egyházakat védi, és először a protestánsok részéről mint egyházi követelés jelentkezett; nem véletlenül, hiszen ha az állam finanszírozza az egyházakat, akkor irányítási jogokat is szerez vele. De nem mennék bele most ebbe a típusú egyházpolitikai és felsőoktatás-politikai vitába, hiszen azt lefolytattuk az általános vitában.

Tehát szeretném jelezni azt, hogy a Törvényalkotási bizottság által beterjesztett jelentés nem javítja ezt a törvényjavaslatot érdemben, továbbra is egy rendkívül egyenlőtlen cseréről van szó, amikor egy megbecsülhetetlen nagyságú és meg nem becsült nagyságú vagyont kap a katolikus egyház egy vélhetően ennél sokkal-sokkal kisebb értékű ingatlanért cserébe.

Nem kaptunk választ a részletes vita szakaszában sem arra, hogy milyen módon fogják hasznosítani ezt az ingatlant a továbbiakban, és nem oldódtak meg azok a fenntartások  sőt ezt nagyon korrekt módon a bizottsági előterjesztő hangsúlyozta is , amelyek avval kapcsolatosak, hogy az egyháznak semmilyen elszámolási kötelezettsége nincsen evvel a vagyonnal kapcsolatban, úgy hasznosítja, azt csinál vele, amit akar. Állami vagyonból csinálunk egyházi vagyont  ez minden, csak nem az egyház és az állam szétválasztása.

Másodsorban azt szeretném megjegyezni nagy tisztelettel, kicsit már megelőlegezve a következő vita témáját, hogy jól mutatja az önök prioritásait, hogy a színházak lenyúlása mellett a másik dolog, amit koronavírus-járvány idején is mindenképpen tárgyalnia kellett az Országgyűlésnek, semmiképpen nem várhatott néhány hónapot, ez a nagy méretű ingatlanbiznisz, egy jó nagy ingatlantömegnek az átadása ki tudja, milyen hosszú távú célokra, hiszen még egyszer mondom, semmilyen törvényi garancia nincsen.

Még egyszer mondom: az egyházpolitikai és felsőoktatás-politikai részét ennek a vitának lefolytattuk az általános vitában, ez a javaslat sajnos a módosításokkal sem vált semmivel sem elfogadhatóbbá, támogathatóbbá és korrektebbé. Köszönöm szépen, elnök úr.

(13.00)

ELNÖK: Köszönöm, Arató Gergely képviselő úr, jegyző úr. Megkérdezem (Jelzésre:), illetve nem kérdezem, mert látom, Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP, hozzászólása következik.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem csodálkozunk azon, hogy a Gyurcsány-párt megint az egyházakat és az egyházi intézményeket támadja; nem meglepő attól a párttól, amelynek a kormányzatával, az MSZP-SZDSZ-kormányzattal és Gyurcsány Ferenc kormányzásával az egyházi támogatások folyamatos megkurtítása volt napirenden. Fel akarták rúgni a vatikáni megállapodást, elvették az iskoláktól, az egyházaktól, az egyházi iskoláktól a pluszforrásokat. És nem csodálkozunk azon sem, hogy a Gyurcsány-párt egyik képviselője nehezményezi az egyháznak nyújtott támogatásokat, hiszen emlékezzünk arra, hogy ez az a párt, amelynek a vezetője rendszeresen bérmálkozott, aki a pápánál a magyar püspökökre panaszkodott, és aki ki akarta zavarni a papokat az iskolákból. Ezek után ne csodálkozzunk azon, hogy a Gyurcsány-párt most is az egyházak ellen szónokol, mint ahogy tette ezt az elmúlt években folyamatosan.

Mi azt gondoljuk, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása óriási és igenis megbecsülendő érték Magyarországon. Mi azt gondoljuk, hogy az egyházak kulturális, hitéleti, társadalmi, oktatási, nevelési, lelki, szociális és egészségügyi szerepvállalása egy óriási érték ma Magyarországon, és éppen ezért tekintünk stratégiai partnerekként is a történelmi egyházakra Magyarországon.

Én azt gondolom, hogy az egyházi oktatás színvonala igen magas Magyarországon. Szerencsére az elmúlt időszakban, az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt az egyházi szerepvállalás az oktatási, nevelési, a szociális és a gyermekvédelmi területen is. És nagyon fontos, hogy a mostani törvényjavaslatban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási, kutatási, nemzetközi, kulturális és hitéleti tevékenységre egy egységes budapesti elhelyezésben kerül majd sor, ezáltal is a versenyképességet, az egységes budapesti elhelyezés a diákéletet, a nemzetközi szerepet, a különböző kutatási projekteket és természetesen elsődlegesen az oktatást is fogja szolgálni. Ezért, mint ahogy azt az általános vitában is elmondtuk, támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Arra kérjük a DK-t, hogy fejezze be az egyházak támadását. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. A következő hozzászóló a Fidesz képviselőcsoportjából Balla György képviselő úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Volt a baloldalnak egy számukra mindenképpen ikonikus alakja. Én nem szeretnék kegyeletsértő lenni, ezért leszögezném, hogy tényként és nem minősítésként mondom, amit mondok. Ez a személy egy virtigli kommunista volt. Az ÁVH-ban is dolgozott. Aztán a rendszerváltást követően Magyarország miniszterelnöke lett. Még ez az ember is  még egyszer mondom, nem minősítve, hanem megállapítva: egy virtigli kommunista volt , ez az ember is megállapodást kötött a Vatikánnal az egyházak támogatásáról és az egyházak szabad működéséről. Még ő is. És most harminc évvel a rendszerváltás után eljutottunk oda, hogy legalább egy párt van Magyarországon a parlamentben  a többit nem tudom , amely az ellen mer érvelni, hogy egy egyházi fenntartású egyetem  egyetem!  a magyar államtól ingatlant kapjon. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!) Nem az egyház! Az egyház mint tulajdonos kapja meg, de valójában egy egyetem használja, ezt mindannyian pontosan tudjuk. A magyar államtól cserébe, az általuk eddig használt piliscsabai ingatlanért cserébe egy ingatlant kapjon  ez ellen mernek ma baloldali képviselők érvelni a Házban. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Nonszensz!)

Szeretném elmondani, hogy egyrészt szégyelljék magukat, a másik, ami legalább ilyen fontos, hogy az a párt, amely az ellen mer érvelni, hogy egy egyetem ne kapjon ingatlant egyetemi használatra, a hallgatók használatára, soha többet ne vegye a szájára a tudomány és az oktatás szabadságát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Balla György képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Közben tájékoztatnom kell önöket, hogy a Házbizottság javaslata a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre tárgysorozatba-vételi eljárások esetében az igen szavazatok száma tévesen került kihirdetésre. A szavazatok száma helyesen: igen szavazatok száma: 167, nem szavazatok száma: 2, tartózkodó szavazatok száma: 3. Felhívom a figyelmüket arra, hogy ez az eredményen nem változtat. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak, LMP.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vitának ezen szakaszában nem szerettem volna hozzászólni, itt az összegző vitáról van szó, de fennáll az a speciális helyzet, hogy Nagy Csaba képviselő úr ismertette a Törvényalkotási bizottság állásfoglalását, illetve több kormánypárti képviselő általánosan szólt hozzá a vitához, ezért én egy kérdést szeretnék megfogalmazni az elhangzottakkal erőteljes összefüggésben.Nagy Csaba képviselő úr, aki a Baranya megyei 4. választókerület egyéni országgyűlési képviselője, elmondta, hogy az állam elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és azt is elmondta, hogy minden állami intézménynek feladata a keresztény kultúra védelme. Ebben a bizonyos választókerületben van Abaliget település, és Abaliget településen működik egy minden szempontból nagyon jó példát jelentő egyházi iskola.

És nem olyan régen a szülők megdöbbenéssel értesültek, hogy a fenntartó, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola nem kívánja tovább fenntartóként ezt a kistelepülési és minden szempontból valóban példaértékűen működő egyházi iskolát fenntartani, és vissza kívánja adni az állami fenntartónak. És annak ellenére a hittudományi főiskola határozottan ragaszkodik ehhez az elképzeléshez, hogy az iskola fenntartására jelentkezett egy másik egyházi szerveződés. És senki nem talál választ a miértekre. A szülők, az önkormányzat és több ezer támogató aláíró kifejezte, hogy aggódnak az iskola fennmaradásáért, és nagyon erőteljesen kérik, hogy megmaradhasson ez az iskola, megmaradhasson ez a kistelepülési iskola. Tudjuk azt, hogy milyen nehéz fenntartani ezeket az iskolákat, és minden szempontból, önmagában az oktatási funkción kívül is, nagyon-nagyon példaértékű ez az iskola.

Most a helyzet az, hogy véglegesnek tűnik a hittudományi főiskolának a döntése, hogy az állami fenntartóhoz kerül, ugyanakkor itt valamiféle rugalmatlanság van a rendszerben, mert az már kiderülhetett, hogy minimum egy évig ott is marad az állami fenntartónál, és nem kerülhet a másik potenciális és erre az ügyben jelentkező egyházi fenntartóhoz az iskola kérdése. (L. Simon László: Mi köze van ennek a törvényhez?)

Úgyhogy ha már Nagy Csaba képviselő úr részt vett ebben a vitában, és ismertette a Törvényalkotási bizottság állásfoglalását, akkor szerintem nagyon-nagyon jó lenne, ha már ilyen általánosan közelítettük meg jelen szakaszában ezt a vitát, ha valamiféle megnyugtató választ kaphatnának az érintettek, a szülők, hogy fennmaradhat ez a nagyon jó, tényleg minden szempontból nagyon jó példát jelentő abaligeti iskola is. Köszönöm szépen előre is.

És bocsánat, még egy, Balla képviselő úrnak a felszólalására szeretnék utalni, hogy az állam ingatlanokkal támogat egyetemeket. Az lenne a kérdésem és kérésem, hogy hasonlóképpen nagyon nehéz helyzetbe kerülnek és egyre nehezebb helyzetben vannak a vidéki felsőoktatási intézmények, ezek is kaphatnake majd hasonló jellegű ingatlanjuttatás-támogatást azért, hogy ilyen szempontból is a leszakadó vidéki térségeknek, gazdasági, társadalmi és minden szempontból ezeknek a térségeknek a fennmaradását elő tudják segíteni. Úgyhogy nagyon-nagyon fontos lenne, hogy ez irányban is lássunk lépéseket a kormány részéről. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Keresztes László frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Mivel látom, készülődik, megadom a szót az előterjesztők nevében Orbán Balázs államtitkár úrnak, aki nyilván válaszolni fog a vitában elhangzottakra.

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Igen. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon rövid lennék. Először is szeretném e helyütt is megköszönni azokat a támogató szavakat, amelyek az általános vitában elhangzottak nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki oldalról is. Én azt gondolom, hogy pártpolitikai logikán túlmutató többség is összerakható ezen törvényjavaslat mögött, és ez helyes, hogy így van. Természetesen én is követtem a bizottsági vitaszakaszt meg ezt a mostani vitát. Természetesen van ennek a dolognak pártpolitikai éle is, de azért mégiscsak arról van szó, hogy a magyar állam egy egyetemen szeretne segíteni, egy egyetem széttagolt földrajzi elhelyezkedéséből adódó hátrányokat szeretné kiküszöbölni, és egy egységes kampuszszerű elhelyezést szeretne biztosítani egy magyar felsőoktatási intézménynek, ráadásul Budapest belvárosában, egy kiváló helyszínen, amely alkalmas arra, hogy azt a közösségi funkciót meg azt a versenyképes felsőoktatási funkciót betöltse, amit a XXI. században egy nemzetközi rangsorban is elöl álló felsőoktatási intézménynek be kell töltenie.

(13.10)

Ezért azt gondolom, hogy a cél, amely miatt itt vagyunk és a cél, amely miatt reménykedem abban, hogy pártpolitikai logikán túlmutató támogatása lesz a törvényjavaslatnak, az helyes.

A Demokratikus Koalíció képviselőjének, Arató képviselő úrnak a felszólalásából az látszódott, hogy teljes konszenzus nem alakulhat ki a javaslat mögött. Ők egy olyan politikai erőt képviselnek, akik az Alaptörvényben foglalt rendelkezések közül, melyek az állam és az egyház viszonyára vonatkoznak, mindig csak az egyik rendelkezést szokták idézni. Ez úgy szól, ahogy a képviselő úr is idézte, hogy az állam és az egyház elkülönülve, különváltan működik egymástól. De van egy másik rendelkezés is, amelynek szintén van alaptörvényi megtámasztása, és ha nemzetközi összehasonlításban nézzük a többi alkotmányt, akkor ott is látunk hasonlókat, hogy az államnak és az egyháznak a közösségi célok érdekében együtt kell működniük és a történelmi nagyegyházakkal, amelyeknek a társadalmi támogatottsága hagyományosan nagy egy országban, ott pedig kötelesség ez az együttműködés, amelynek elsősorban kulturális, oktatási és szociális célúnak kell lennie.

Ez a törvényjavaslat ennek a kötelezettségnek tesz eleget. Ez nem egy új kötelezettség, az együttműködés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a magyar állam között már korábban is megvolt. Még egyszer mondom: az egyetemszervezéssel, az egyetem elhelyezkedésével kapcsolatos nehézségeket kívánjuk megoldani. Az általános vitában nagyon őszintén hangzottak el az ellenzéki oldalról is olyan vélemények, többek között olyan képviselőktől, akik szintén erre az egyetemre és szintén a piliscsabai kampuszra jártak, hogy bizony, bizony, a rendszerváltoztatást követően ez egy értelmes koncepció volt, hogy három központja is legyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, egy Budapesten, egy Piliscsabán és még egy Esztergomban, de végül ez a koncepció nem tudott megvalósulni. Hogy ez azért nem tudott megvalósulni, mert Magyarországon ez nem tud megvalósulni, vagy csak valami hibát követett el a politikai osztály egésze a megvalósítás során, nem tudjuk itt eldönteni. Ezzel kapcsolatban is hangzottak el viták az általános vita során, de abban egység mutatkozott, hogy ez a koncepció nem működőképes a jelenlegi keretek között, így van egy értékes ingatlan, amelyről az egyház szívesen lemond az állam javára. Ez kifejezetten egy kulturális értéket képviselő ingatlanegyüttes. Ez ezt követően állami tulajdonba kerül, és az egyetem beköltözéséhez szükséges módon pedig állami ingatlanok az egyház javára tulajdonba átadásra kerülnek.

Erről szól a törvényjavaslat. Ez egy racionális felsőoktatás-politikai lépés, ebből következően a kormány támogatja ezt az előterjesztést, és köszöni a képviselőknek a konstruktív hozzáállást a javaslathoz. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   47   47-58   59-91      Ülésnap adatai