Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindazokat, akik mai munkánkat figyelemmel kísérik.

Bizonyára látták képviselőtársaim, hogy az ajtóban várakoztam pár percet. Azért várakoztam, mert az első négy napirend előtti felszólalásra jelentkezett képviselőtársunk közül három nincs benn az ülésteremben, és arra vártam, hogy hátha valami órabeli elállítás miatt késnének, és ezt a technikai helyzetet próbáltam áthidalni, de úgy néz ki, hogy pillanatnyilag a technikai hátrány fönnmaradt.

Tájékoztatom önöket, hogy Hollik István képviselő úr 2019. március 1-jén úgy nyilatkozott, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, ezért a képviselői megbízatásából eredő jogait gyakorolhatja, és javadalmazásra is jogosult.

Most napirend előtti felszólalásra jelentkezett  és elnézését kérem, hogy harmadik helyett elsőnek szólítom  az LMP képviselőcsoportjából: „Európa zöld lesz vagy nem lesz!” címmel Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Három hónap múlva európai parlamenti választások lesznek, amelynek minden eddiginél sokkal nagyobb a tétje. Még annál is nagyobb, amivel a kormánytöbbség kampányol, nevezetesen, hogy az Európai Unió tagországai bevándorlóországokká válnak vagy sem. A tét az, hogy az Európai Uniót és a tagországait arra a pályára lehete állítani, amit az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének legutóbbi jelentése megkövetel. Mindössze 10-12 év van hátra arra, hogy gyökeres gazdaságpolitikai változások legyenek. Ha nem lesz prioritás az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentése és az alkalmazkodási feladatokra való felkészülés, akkor visszafordíthatatlanná válnak a folyamatok, sokkal gyorsabban, mint gondolnánk. A tét az emberi civilizáció.

Nem hiszem, hogy sokat kellene ecsetelnem: a kedvezőtlen változások már itt vannak. Legjobban az élelmiszerárak drágulásán  burgonya, fehérrépa  vagy az egészségünkre gyakorolt hatásokon, mint a légzőszervi megbetegedések vagy a hőhullámok miatti idő előtti elhalálozások számának növekedésén tudom érzékeltetni.

A klímaváltozás megfékezéséért nagyon sok teendő van egy ország szintjén, de ez sajnos nem elég. Összehangolt, szigorú és hatékony lépések szükségesek mind az Európai Unióban, mint globális szinten. Éppen ezért olyan politikusokra van szükség az Európai Parlamentben, akik nemcsak értik a klímaváltozás veszélyét, hanem felvállalják a konfliktusokat a gazdaság rövid távú és az emberek hosszú távú érdekei között. Felvállalják a konfliktusokat a szennyező nagyvállalatokkal és képesek meghozni a szükséges döntéseket. Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése, hogy végre komolyan vesszüke a klímaváltozást és annak következményeit. Nagyon határozott és következes politikai válaszra van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legutóbbi klímacsúcson azt láttam, hogy hiába érezzük a bőrünkön a klímaváltozás hatásait, hiába a fenyegető jelentések, a kormányok halogató politikát folytatnak. Erre legjobb példa az önkéntes vállalások szintje. A katowicei csúcs előtt összegezték az egyes országok önkéntes vállalásait, de ezek összege sem elegendő arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés három Celsius-fokon belül maradjon. Egy süllyedő hajón ülünk, ahol legtöbben azon vitatkoznak, hogy mélye a tengerfenék vagy vane cápa a vízben, miközben nem veszik észre, hogy nincs mentőcsónak a hajón. Éppen ezért a következő európai parlamenti választások első számú prioritása kell legyen a klímaváltozás lassítása és a bekövetkező hatásokra való felkészülés. Egyébként ez tartalmazza a klímamenekültek kérdéskörét is. De mindez csak akkor fog megtörténni, ha sok olyan politikus fog bekerülni az Európai Parlamentbe, akik vállalják ezt a feladatot.

Itt az idő, hogy a legnagyobb szennyező vállalatok és országok vállalják a felelősséget a létrejött helyzetért, a környezetünk elszennyezéséért és a természeti erőforrások kizsákmányolásáért, és amint látjuk, ez nem történik meg. Az Európai Unió eddig elfogadta, hogy a gazdasági növekedés mindennél fontosabb és hogy a társadalmi igazságot és környezeti fenntarthatóságot ennek alá lehet rendelni. Ideje felismernünk, hogy ennek a korszaknak vége, mert az emberiség végletekig kihasználta a Föld erőforrásait, márpedig nincs másik bolygónk. Klímatörvényre van szükség az Európai Unió minden tagállamában, amelyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy a hőmérséklet-emelkedést másfél Celsius-fokon belül tartsuk. Olyan szabályozásra van szükség, tisztelt képviselőtársaim, amely nem csökkenti, hanem növeli a zöldfelületek, az erdők arányát; olyan mezőgazdasági reformra, amely nem a termőföld rövid távú kihasználását, hanem a talaj megújíthatóságát és az élelmiszer-biztonságot tartja szem előtt; és olyan gazdasági környezetre, amely az emberek érdekeit érvényesíti a multinacionális vállalatok érdekeivel szemben, amely fontosabbnak tartja az egészséges környezetet a profitérdeknél.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az európai parlamenti választás igazi tétje. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(13.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony napirend előtti felszólalására Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, a célokban teljes mértékben egyetérthetünk, azzal, hogy a klímavédelmi erőfeszítések, az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni fellépés közös nemzeti érdek, hiszen már a mostani generációk számára is az életminőség és az egészség kulcskérdése lehet a Föld felmelegedésének mértéke. Ugyanakkor a közös klímavédelmi cél érdekében alkalmazandó, a siker reményét nyújtó eszközök körében eltér az önök és a mi véleményünk. Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés pályája az utóbbi években egyre fontosabb kérdéssé vált kormányunk számára. Az a célunk ugyanis, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé tartozzon, és ezt a klímavédelem körében kitűzött célok beteljesítése nélkül nem érhetjük el.

Meg kell említeni: hazánk a Föld üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 0,13 százalékáért, az Európai Unió kibocsátásának pedig 1,4 százalékáért felelős. Tény, hogy az elmúlt években a kibocsátás a gazdasági növekedéssel szoros összefüggésben kissé emelkedett, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy míg a GDP 2014-ben és 2015-ben meghaladta a válság előtti szintet, addig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2016-ban is még messze alatta maradt a válság előtti értékünknek, tehát jelentős eredményeket értünk el ezen a területen is.

Bár a világ kibocsátásában a súlyunk kicsi, mi is tudjuk, hogy a jövő generáció érdekében lokális eszközökkel is fel kell venni a küzdelmet a globális problémák ellen. A fenntarthatósági erőfeszítések fontosságát jelzi, hogy jelenleg is dolgozunk egy fenntarthatósági törvény előkészítésén. Emellett az innovációs tárca és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács együttműködésében fenntarthatósági útmutatót állítunk össze a települések számára. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködésben pedig a nemzetközi fenntarthatósági célokra fókuszáló fenntarthatósági cselekvési tervet készítünk.

A klímavédelem melletti elkötelezettségünket mutatja, hogy Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként már 2016-ban aláírta a párizsi megállapodást, és ezért frissítettük a párizsi megállapodás szellemében a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia célkitűzéseit és vállalásait. A stratégia az előbb említett rövid, közép- és hosszú távú célok meghatározására szolgál, a konkrét intézkedéseket a konkrét felelősökkel és pénzügyi forrásokkal készülő éghajlatváltozási cselekvési terv tartalmazza majd.

A környezeti és energiahatékonysági operatív program keretein belül megyei klímaplatformok létrehozására kerül sor, valamint megyei és települési éghajlatváltozási stratégiák készülnek, amelyeknek részét képezik a helyi alkalmazkodási programok is. Emellett a kibocsátáskereskedelmi rendszerek keretein belül 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg a klímavédelmi célokat szolgáló projektek.

Megkerülhetetlen itt az energiatermelés kérdése is. Magyarország lakosságának közel 70 százaléka városokban él, emellett a koncentrált ipari termelés újra növekvő tendenciát mutat, valamint egyre inkább teret nyer az elektromos közlekedés. Ezért olyan villamosenergia-termelő alapkapacitásokra van szükség, amelyek minden körülmények között produkálni tudják a szükséges villamosenergia-termelő teljesítményt, és ezt minél nagyobb arányban karbonsemleges módon valósítják meg. A paksi nukleáris kapacitás fenntartása e célkitűzést biztonságosan és az emberek számára olcsó áramot nyújtva teljesíti.

Amíg az energetikai kutatás-fejlesztés nem áll elő olyan megoldásokkal, amelyek a jelenlegit megsokszorozó léptékben olcsóbban és hatékonyabban biztosítják a megtermelt energia tárolását, addig a hazai adottságok között működőképes megújuló energiaforrások sem lesznek képesek ennek reális alternatíváját biztosítani. Mindenesetre ennek dacára is Magyarország már 2016-ban, ahogy már ez többször is elhangzott egy-egy ilyen felszólalás alkalmával, 14,2 százalékos részarányt ért el a megújuló energiaforrásból előállított energiafogyasztásban képviselt részarányát tekintve, tehát már túlteljesítettük az Európai Unió 2020-ra előírt 13 százalékos célértékét.

Ha a zöld értékrendet valló ellenzéki politikusok valóban azt vallják, hogy egy konstruktív, a klímavédelmet valóban kiemelten kezelő Európai Unióra van szükség a globális éghajlatváltozás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elleni küzdelemben, ami egyébként a migráció hosszú távú kezelésének is a kulcsa, akkor első lépésként álljanak ki annak az európai uniós politikának a támogatói közül, amely a klímavédelem helyett a migráció támogatását tekinti legfontosabb céljának (Derültség az ellenzék soraiban.), és ebben az esetben minden klímapolitikai cél meg fog valósulni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai