Készült: 2024.09.22.11:48:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

60. ülésnap (2019.03.18.),  163-170. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:26


Felszólalások:   155-162   163-170   171-178      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, Ungár Péter és Demeter Márta képviselők, az LMP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Nemzeti ügyekről?” címmel. Keresztes László Lóránt képviselő úr, frakcióvezető úr kezdi a sort. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Egyedül fogom feltenni a kérdést értelemszerűen.Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én Magyarország legdrágább projektjéről, a paksi bővítésről szeretném önt kérdezni. Mondhatjuk, hogy ez egy ilyen szakmaspecifikus kérdés, de így az elmúlt hónapokban mi nagyon sokat próbálkoztunk, hogy a beosztott minisztereket kérdezzük meg e projekt kapcsán, azonban azt tapasztalhattuk, egyébként a mai ülésen is az interpellációk órájában, hogy a miniszterek részéről, az illetékesek részéről általában csak a mellébeszélés történik meg. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Ezért kérdezem önt, miniszterelnök úr, hátha öntől választ kaphatunk e rendkívül fontos kérdésekre. (Az elnök csenget.) Az is talán egyértelmű, hogy egy több ezer milliárdos projekt kapcsán nyilvánvaló a miniszterelnök úr politikai döntési kompetenciája.

A kérdésem a következő lenne, miniszterelnök úr. Önök annak idején, amikor döntöttek erről a projektről, hogy pályázat nélkül odaadják, verseny nélkül odaadják az oroszoknak, az volt az indoklás, hogy egyedül az oroszok lesznek képesek ezt a projektet megvalósítani. Most tapasztalhatjuk ebben az időszakban, hogy az oroszok nem voltak képesek előállítani az EU-s szabványoknak megfelelő terveket, ezért óriási csúszásban van a projekt. Konkrétan nem indult el még, tehát nem is történt meg a létesítési engedélyezési eljárás, nem adták be a megfelelő terveket, és ön is és a kormány tagjai is elismerték, hogy rendkívül komoly csúszás van a projektben. Ez egy nagyon komoly, nagyon súlyos ellentmondás, és azt gondolom, miniszterelnök úr, a kormány válasszal tartozik, tájékoztatással tartozik a közvélemény felé ezen nagyon komoly ellentmondás kapcsán.

Még egy kérdésem lenne szoros összefüggésben a paksi bővítéssel. Önök úgy indították el ezt a gigaberuházást, hogy információink szerint sem szakmai, sem finanszírozási koncepció nincs arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet a jelenlegi erőművet a leállítás után leszerelni. Jelenleg sem finanszírozási, sem szakmai koncepció nincs. Azt szeretném kérdezni, miniszterelnök úr, hogy a kormánynak van-e elképzelése, hogy mennyibe fog kerülni a leszerelés, milyen módon fog ez megtörténni, és hova fogják elhelyezni a nagyaktivitású radioaktív hulladékokat. Köszönöm szépen előre is a válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

(17.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A válaszra megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak. Parancsoljon, miniszterelnök úr!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselő Úr! Ami azt a feltételezést illeti, hogy a pályázat meghirdetése, elbírálása és odaítélése nem történt volna szabályszerűen, ott azt tudom önnek mondani, hogy minden egyes lépés, ami ehhez kapcsolódik, az Európai Unió Bizottságának a jóváhagyásával történt. A második megjegyzésem, hogy természetesen műszaki felkészültség szempontjából egy atomerőmű ügye sokat követel az embertől, többször mondtam már, hogy nem is rendelkezem a műszaki kérdések megválaszolásához szükséges felkészültséggel. Sőt, az a benyomásom alakult ki, hogy az egész országban csak rendkívül kevesen vannak, akik rendelkeznek ezzel a felkészültséggel, és a politikai döntéshozók között pedig egyáltalán nem volt ilyen ember, egyetlenegy sem, ezért döntöttünk úgy, hogy legyen Magyarországon valóban a jövőnk szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak az élén és annak felelőse egy önálló miniszter.

Pontosan tudja, hogy én annak a kormányzati filozófiának vagyok a híve, amely inkább szűk vezérkarral dolgozik, tehát nem szívesen szaporítgatom a minisztériumok és a miniszterek számát (Gyöngyösi Márton: Azért az államtitkárok számából nem ez következik!), de miután itt egy olyan súlyú ügyről volt szó, ami biztonságot is érint, energiát is érint, jövőt is érint, úgy gondoltam, hogy egy dedikált, csak ezzel az üggyel foglalkozó külön miniszterre lesz itt szükség, akit önök egyébként joggal és indokoltan  mert fontos kérdésről van szó  az ülésszak bármely pillanatában megtalálhatnak, megkérdezhetnek, és áll rendelkezésre.

Én tehát azt javaslom önöknek továbbra is, hogy ha már a kormány meghozta ezt a döntést, hogy külön miniszter foglalkozik ezzel a kérdéssel, ráadásul valószínűleg ő az egyetlen közülünk, aki nemcsak látogatóban járt atomerőműben, hanem dolgozott is ott, még az is lehet, hogy ő az egyetlen közöttünk, aki indított már el életében atomerőművet, tehát azt javaslom önöknek, hogy ha valóban fontosnak tartják a kérdés szakmai aspektusát, akkor a jövőben is bizalommal forduljanak a miniszter úrhoz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Egyperces viszonválaszra a frakcióvezető úré a szó. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nagyon fontosnak tartjuk a szakmai aspektusokat, de a politikai aspektusokat is, és mi azt meg tudjuk állapítani, hogy minden olyan indoklás, amely a paksi bővítés ilyen módon történtő megvalósítását támasztotta alá, ami a 4000 milliárdos projektet alátámasztotta, az már megbukott a késlekedéssel. És az a probléma, hogy valóban van ennek a projektnek egy önálló minisztere, Süli miniszter úr, de többször próbálkoztunk már neki kérdéseket feltenni, éppen a mai napon is két alkalommal is interpellálták képviselők (Dr. Völner Pál: És válaszolt is!  Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Csak nem értettétek!), és nem adott, nem adott érdemi választ. (Közbeszólások.  Az elnök csenget.) Viszont, miniszterelnök úr, 2015-ben… Ugye, kérdeztem önt a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezéséről, 2015-ben ön Pécsen járt, és akkor kérdezték öntől a választópolgárok, és ön azt mondta, hogy az országban egyedül ott kutatnak egy lehetséges helyszín, egy atomtemető lehetséges helyszíne kapcsán, és ön azt ígérte a Pécsen és térségében élőknek, hogy az ő jóváhagyásuk nélkül nem lesz atomtemető. 2019-et írunk, azóta sem kérdezték meg a Pécsen és térségében élőket, és több milliárd forintot elköltöttek a kutatásra. Miért nem kapták meg a lehetőséget a Pécsen és térségében élők, hogy kifejezzék a véleményüket egy atomtemető kapcsán?

És, hozzáteszem, miniszterelnök úr, sehol a világon nem valósult meg (Az elnök csenget.) végleges nagyaktivitásúnukleárishulladék-tározó, atomtemető, így sehol nincs egy elfogadott koncepció a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére, és ez már egy politikai kérdés, hogy ilyen feltételek mellett, ilyen műszaki feltételek mellett a kormány dönt-e egy ilyen beruházás elindításáról. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Egyperces viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat is. Parancsoljon!

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Megismétlem még egyszer a korábbi ajánlatomat: Süli miniszter úr úriember, bátran forduljon hozzá szakmai kérésekkel, legyen szó atomerőműről, annak hulladékáról és annak elhelyezéséről. Én egyetértek önnel abban, hogy van azonban ennek a kérdésnek politikai dimenziója is, és a politikai dimenzióban pedig nem a szakemberek illetékesek, hanem azok, akiket az emberek megválasztottak, hogy politikai döntéseket hozzanak. A mi megfontolásainkban két szempont játszik szerepet: az első, hogy azt gondoltuk, hogy nem lehet egy, már működő atomerőművel azonos vagy azzal egy fizikai összefüggésben álló telephelyre két különböző technológiát elhelyezni, ezt a vitát itt már önökkel megvitattuk, másfelől pedig nekünk fontos, hogy versenyképes áron legyen Magyarországon elérhető az energia, ez a rezsicsökkentés miatt is fontos, meg a versenyképes ipar miatt is.

A helyzet úgy áll, hogy Németországban jelenleg 1 kilowattóra villamos energia 94 forintba kerül, Magyarországon ezért 36 forintot fizetünk, és ha azt a politikát folytatnánk, amit önök javasolnának, akkor körülbelül két és fél-háromszoros áremelkedés következne be mind a fogyasztóknál, mind az ipari fogyasztóknál, mind a lakosságnál. Nem tudom az önök koncepcióját támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   155-162   163-170   171-178      Ülésnap adatai