Felszólalás adatai

Felszólalások:   97-108   109-126   127-138      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

(Földi Lászlót a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)

Most soron következik „A Genfben, 1949. év szeptember hó 19. napján kelt közúti közlekedési Egyezmény, a Genfben, 1949. év szeptember hó 19-én kelt közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv, a Genfben, 1950. év szeptember hó 16-án kelt, az 1949. szeptember hó 19-én Genfben aláírt közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és a közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő európai Megállapodás, a Genfben, 1955. év december hó 16-án kelt, az 1949. évi közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt és az 1949. évi közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyvet kiegészítő, az 1950. szeptember 16-án kötött európai Megállapodás módosítása tárgyában létrejött, a közúti munkálatok jelzéséről szóló Megállapodás, valamint a Genfben, 1957. év december hó 13. napján kelt, az útjelzésekre vonatkozó európai Egyezmény kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. (Taps.) A kormány-előterjesztés T/7691. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Schanda Tamás János államtitkár úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Tisztelettel úgy gondolom, valamennyiünk nevében megkérhetem, hogy ugyanezt a címet már ne ismételje meg. (Derültség.) Parancsoljon, államtitkár úr!

(13.00)

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm a szót, és igazából az lett volna a szándékom, hogy megköszönjem elnök úrnak, hogy felolvasta a törvényjavaslat címét, ezáltal az expozé jelentős részét egyébként elnök úr teljesítette. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló törvényjavaslatról engedjék meg, hogy néhány szót szóljak csak, messze nem kihasználva a rendelkezésünkre álló időkeretet.

A genfi egyezményt Magyarországon az 1962-es 28. törvényerejű rendelet hirdette ki, amelyet az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény helyezett hatályon kívül. Ugyanakkor nemzetközi jogi értelemben Magyarország továbbra is részese a genfi egyezménynek. Hazánkban az 1968. évi bécsi közúti közlekedési egyezményt pedig az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel hirdették ki, amely jelenleg is hatályban van.

Egyre gyakrabban okoz azonban problémát, hogy egyes államok nem fogadják el az ott lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok részére a Magyarországon a magyar hatóságok által, a bécsi egyezménynek megfelelő tartalommal kiállított nemzetközi vezetői engedélyeket. Ez olyan országokban fordulhat elő, és okozhat valós problémákat, amelyek a genfi egyezménynek részesei, azonban nem részesei a bécsi egyezménynek. A fentiekre tekintettel szükséges a genfi egyezmény ismételt kihirdetése törvényben és a kapcsolódó kormányrendelet megfelelő módosítása, amely alapján lehetővé válik a nemzetközi vezetői engedélyek genfi egyezmény alapján történő kiállítása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat melléklete a genfi közúti közlekedési egyezmény és módosításai belső jogba transzformált, hiteles angol és magyar nyelvű szövegét tartalmazza. Az egyezmény többek között a közúti közlekedés, a jelek és jelzések szabályait, a gépjárművekre és pótkocsikra alkalmazandó előírásokat, a gépjárművezetőkre vonatkozó rendelkezéseket rögzíti. A genfi közúti közlekedési egyezmény közúti közlekedési jelekre és jelzésekre vonatkozó rendelkezéseit az azt kihirdető államoknak az egyezmény szövegezéséből következően nemzeti jogban kell érvényesíteniük. Magyarország esetében ez az 1980. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett bécsi egyezményre alapozott hatályos nemzeti jog további fenntartását teszi lehetővé, így nem eredményez változásokat a közúti közlekedés, a jelek és jelzések tekintetében.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentieknek megfelelően a törvényjavaslat elfogadását, a nemzetközi egyezmények ismételt kihirdetését a nemzetközi vezetői engedéllyel rendelkező magyar állampolgárok érdekében támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Köszönöm, Schanda Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Valószínűleg itt sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor ennek a testületnek a munkája minimálisra volt csökkentve, jogköre a lehető legszűkebbre szabva. A rendszerváltás előttről, a szocializmusról beszélek. Az Országgyűlést gyakorlatilag majdnem teljesen megfosztották jogalkotói szerepétől, és ehelyett a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozott törvényerejű rendeleteket. Ennek az antidemokratikus időszaknak köszönhetjük azt is, hogy nemzetközi szerződéseink egy részét még mindig ilyen rendeletek legitimálják. Szerencsére, bármit is állítanak egyes ellenzéki politikusok, ma már egy jól működő demokráciában élünk. Éppen ezért úgy vélem, egyik fontos feladatunk, hogy ezeket a szocializmusból származó rendeleteket megfelelő törvényekkel helyettesítsük. Mint azt a törvényjavaslat címében is olvashatjuk  amit nem ismételek meg , a közúti közlekedés szabályait elsősorban öt, 1949 és 1957 között Genfben kötött nemzetközi egyezmény alapozza meg. Ez eddig rendben is volna, a probléma azonban az, hogy ezeket az egyezményeket már egy 1962-es törvényerejű rendelet hirdette ki. Ez a rendelet pedig, mint azt a javaslat szövegéből is láthatjuk, már 2007-ben hatályát vesztette. Itt az ideje, hogy ugyanannak a nemzetközileg elfogadott szabályrendszernek újabb, korszerűbb jogi alapot teremtsünk.

Tisztelt Képviselőtársak! Ha végigolvassák törvényjavaslatot  arra biztatok mindenkit , nem hiszem, hogy bármilyen meglepetéssel, nem várt tétellel találkoznának annak szövegében. Az öt egyezmény mindenki által jól ismert, bevett szabályokat rögzít a járművek állapotáról, megkülönböztető jelzésekről, elsőbbségadásról és így tovább. Nem igazán hiszem, hogy a szélvédők minősége vagy az oldalkocsis motorkerékpárok fékszerkezete különösebb vitára adna okot bármilyen pártpolitikai törésvonal mentén. Ezért is tisztelettel kérem önöket, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Varga-Damm képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sem ismétlem meg a törvényjavaslat címét, mert valóban egy egyezménycsomag kihirdetése következik most. Csak azért, hogy oldjam a hangulatot, elgondoltam, amikor készültem erre a vezérszónoklatra, hogy az a jogászember, aki most készül szakdolgozatot írni, ha ennek az egyezménycsomagnak a történetéből írna, bizonyára csillagos ötöst kapna, mert egészen különleges mindaz a közjogi és nemzetközi jogi körülmény, ami odáig vezetett minket, hogy 2019. október 22-én tudunk egy 70 évvel ezelőtt megalkotott és aláírt egyezmény kihirdetéséről beszélni. Természetesen ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy az elmúlt 70 évben hazánk negligálta volna ezeket az egyezményeket, vagy ne igyekezett volna megfelelni a belső szabályainkban az egyezmény által megalkotott nemzetközi közlekedési jelzésekre vagy a közlekedés biztonságára vonatkozó szabályoknak, mindenesetre oly kalandos az útja, hogy ez egy gyönyörű csemege lehetne egy leendő jogász szakdolgozatának.

Azt gondolom, hogy ha már különösen egy ilyen érdekes közjogi történelem után beszélünk egy ilyen egyezményről, akkor nyugodtan beszélhetünk arról is, ami annak idején egy ilyen egyezmény létrehozatalát igényelte, és azóta ezeket az egyezményeket igyekeztek a mobilizáció, technológiai fejlődés miatt az adott mai viszonyokra módosítani, és az egyezmények is számtalan olyan elemet tartalmaznak, amelyek a későbbi fejlődés okán jöttek létre.

Ha felelős politikusok vagyunk, akkor egy ilyen egyezmény kihirdetésekor legalább a parlamentben nem baj, ha elhangzanak azok a különleges és sajnos sajnálatos viszonyok, amelyek Magyarországon a közúti közlekedésben akár a szabályok nem követése, akár az utak túlterheltsége miatt bizony mindennapjaink részesei, és amelyek, azt gondolom, hogy figyelemre méltóak, tehát nem baj, ha mi, képviselők a parlamentben megemlítjük ezeket a kérdéseket.

A mobilizációs fejlődés mindenképpen együtt járt egy erős társadalmi fejlődéssel. Polgáraink személyi életében a mobilizáció mind kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, mind gazdasági fejlődés miatt egy rendkívül fontos tényező, ezt senki nem vitatja. Az viszont tény, és ezt Magyarország elmondhatja, és ezért is fontos, hogy a közlekedés szabályrendszerének gazdagsága minél inkább meglegyen, már csak a szabálykövetési igény miatt is, de tény, hogy Magyarországon a forgalom sűrűsége és a rendkívül szűk úthálózat a tranzitországunk jellege miatt rendkívül sok problémát okoz a közlekedésben.

Nem tudom, tudják-e képviselőtársaim, de 2020-ra várhatóan körülbelül 1 millió 900 ezer ember fogja az életét csak közúti baleset miatt elveszíteni. Ez azt jelenti, hogy a világon háborúra sincs szükség, mégis közel kétmillió ember az utakon hal meg. Ennek bizony az az oka, hogy bár rendkívül gazdag a szabályrendszer, rendkívül pontosan mutatja be például minden, most kihirdetendő egyezmény is a polgárokkal, a gyártókkal, a közlekedési hálózat fejlesztőivel szemben az elvárásokat, mégis olyan óriási a szabálykövetés elmaradása, és olyan mértékben alkalmatlan az úthálózat a rendkívül sűrű forgalom miatt a biztonságos kiszolgálásra, hogy ennek bizony ez a következménye.

(13.10)

Európában a közlekedés adja a GDP 10 százalékát. Ez rendkívül nagy szám, de azt is látni kell, hogy ennek a magas GDP-aránynak a 44 százalékát a közutakon termelik meg. Az elmúlt 30-40 évben természetesen fejlődtek az úthálózatok, de közel nem olyan mértékben, mint amilyet a gazdasági és személyi közlekedés ebben megkívánt volna.

Ezt azért is fontosnak tartottam ezen egyezmények kihirdetésekor jelezni, hogy bár szabályaink gyönyörűek, most újra ratifikálunk egy már annak idején Magyarországon kihirdetett és hatályon kívül helyezett egyezménycsomagot, de ez mindössze csak szabályok sokasága. Ehhez oda kell tennie magának a politikának, a gazdasági életnek és a személyeknek magukat, hogy értelme legyen egyáltalán annak, hogy nemzetközi színtéren a közlekedés szabályait, a közlekedési jelzéseket szabályozzák akkor, ha annak a társadalomban nincs a megfelelő elfogadó és támogató jellege.

Nagyon fontosnak tartom, ha már erről a kérdésről itt beszélünk, megemlíteni azt, ami a Jobbiknak és egyébként, azt gondolom, felelős politikusnak eleve hitvallása kellene hogy legyen, ez pedig az, hogy a közúti teherszállítás nagy részét a vasútra ráterelni. Svájc meg tudta tenni, és hozzá hasonlóan Magyarország is kicsi ország, tranzitország. Minden egyes alkalmat meg fogunk ragadni arra, amikor közlekedési kérdésben bármilyen aspektusból tárgyalunk itt, a parlamentben, hogy elmondjuk, ha ez a tendencia, ez a törekvés nem kezdődik el, akkor Magyarországon mind az utak állapota, mind az emberi életek veszélyeztetettsége, mind a gazdaságban a közlekedés által fejlesztett gazdasági fejlődés, de az utak romlása miatti infrastrukturális veszteségek olyan mértékben aránytalanok lesznek már egymáshoz, hogy bizony nem hozza a közlekedés azt a GDP-t, amit ma még európai színtéren ki tudunk mutatni.

Ma Magyarországon rendelkezésre áll mind belvízen, mind vasúti hálózatban mindaz a kapacitás, amire az országunkon áthaladó kamionokat rá lehet vezetni. Ha a magyar kormány valóban fejlődést óhajt, ha a magyar kormány azt mondja, hogy mindig keres új területeket, amelyen a gazdasági fejlődés garantálható lenne, akkor nemcsak a senkinek nem való Budapest-Belgrád vasúthálózatot építené valami irdatlan pénzből, hanem annak a pénznek a törekedét csak a belvízi és a vasúti kamionszállításra, -terelésre költené, akkor Magyarország egyrészről környezetvédelmi szempontból, másrészről a polgárok biztonsága szempontjából, harmadrészről pedig érdemi és valódi gazdasági fejlődést tudna kimutatni kizárólagosan ezzel a területtel.

Azt kérem a tisztelt kormány képviselőitől és a kormánypárti képviselőktől is, hogy beszéljenek erről a kérdésről. Ez a kérdés semmiképpen nem fogja senki üzletét rontani, sehol nem tud semmilyen módon bármilyen érdeket veszélyeztetni, viszont Magyarországon olyan mértékben emelné a magyar emberek, a közúti közlekedés, a gazdaság biztonsága és ezeknek a szakterületeknek a fejlődését, hogy a jövőre nézve nemcsak arányában, hanem nominális mértékében és érdemben is fel tudná mutatni azt a fejlődést, amit kíván az ország.

Hozzá kívánok még valamit tenni. Minden ilyen egyezmény, amint látják, a Jobbik frakciója részéről nyitottságot és támogatást eredményez. Ez a jövőben is így lesz. De tegyük már meg azt, hogy ha nemzetközi színtéren ilyen tisztességesen, korrekten és Magyarország nemzetközi viszonyban való együttműködését kifejezzük, akkor a belső viszonyainkban is legalább ilyen felelősségteljesen, legalább ilyen szabatosan, legalább ilyen korrekten és legalább ennyire a fejlődés útjába helyezzék a kormányzás útját. Köszönöm figyelmüket. Szép napot kívánok mindannyiuknak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim és tisztelt kedves fiatal Látogatók! Magyarországon a genfi közúti közlekedési tárgyú nemzetközi egyezmények az 1962. évi 28. számú törvényerejű rendelettel kerültek kihirdetésre. Ez a jogszabály azonban az egyes jogszabályok és a jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvény értelmében 2007. július 1-jén hatályát vesztette. Ugyanakkor nemzetközi jogi értelemben Magyarország továbbra is részese a genfi közúti egyezménynek, a jegyzőkönyvnek, a kiegészítő megállapodásnak, a módosító megállapodásnak és a genfi útjelzési egyezménynek, ezért indokolt ezek ismételt kihirdetése. Örvendetes, hogy a kormány figyel a részletekre, és egy nemzetközi egyezmény ismételt kihirdetését is beterjeszti az Országgyűlés elé. Bár 2007 júliusában hatályát vesztette az előző jogszabály, és több mint 12 évet kellett várni az ismételt kihirdetést kimondó előterjesztésre, de erre mondják azt, hogy jobb későn, mint soha.

Ami az előterjesztés szakmai részét, illetve annak időbeli elkésettségét illeti, azt is érdemes felvetni, hogy Ausztriában már két évvel ezelőtt teszteltek önvezető autókat a közutakon. Ennek apropóján érdemes lenne itthon is eltöprengeni azon, hogy milyen készültségi fokban van az autonóm közlekedést érintő nemzetközi szabályozás és hogy állunk annak hazai adaptációjával. Azt is érdemes hozzátenni, hogy idén augusztusban röppent fel a hír, hogy átalakítják a közúti közlekedés szabályait Németországban. A reform célja, hogy a közúti közlekedés biztonságosabb, igazságosabb és még inkább klímabarát legyen.

A német közlekedési tárca egy sor szigorítást is javasol, például a járdára, kerékpárútra parkoló és a második sorban, a szabályosan leállított járművek mellett úttesten várakozó autósok például az eddigi 15 eurós bírság helyett 100 euróig terjedő büntetésre számíthatnak, arról nem is beszélve, hogy mindig nehéz dolga van a kismamáknak, hiszen alig tudnak közlekedni ilyen helyeken. Az autópályákon baleseti helyszínre tartó rohamkocsiknak nyitott, úgynevezett mentősávban közlekedő autósokat még nagyobb, 200-230 eurós pénzbüntetéssel sújtják, és egy hónapra bevonják a jogosítványukat, amelyet két büntetőponttal együtt kaphatnak csak vissza.

Az újítások legnagyobb része a kerékpáros közlekedés biztonságának erősítését szolgálja. Az előzésről szóló szabályok közül például törlik a megfelelő oldaltávolság meghatározást, amelynek helyére az kerül, hogy lakott területen legkevesebb másfél méter, lakott területen kívül pedig legkevesebb két méter előzési oldaltávolságot kell tartani a kerékpárosokat kikerülő gépjárművekkel. Ugyancsak a kerékpárosokat védi, hogy a három és fél tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművel csak lépésben, legfeljebb óránként 7-11 kilométer közötti sebességgel szabad jobbra kanyarodni. A szabály megszegése 70 eurós pénzbüntetéssel és egy büntetőponttal jár. A minisztérium azért kezdeményezi ezt a szigorítást, mert a halálos vagy súlyos kerékpáros balesetek nagyrészét jobbra kanyarodó gépjárművek okozzák. A javaslat szerint a helyi hatóságok kijelölhetnek úgynevezett kerékpáros övezeteket is, amelyekbe csak kerékpárral vagy elektromos meghajtású kis járművekkel lehet behajtani, és legfeljebb óránként 30 kilométeres sebességgel szabad közlekedni.

A reform révén számos új KRESZ-tábla is megjelenhet a német utakon, például a kerékpárosok és motorkerékpárosok megelőzésének tilalmát jelző tábla és a gyorsforgalmi kerékpárutat jelző tábla. A klímabarát közlekedést ösztönző javaslatok közé tartozik, hogy az elektromos meghajtású járművek mellett azok a személygépkocsik és motorkerékpárok is szabadon használhatják a buszsávokat, amelyekkel legkevesebb három személy utazik, és külön parkolóhelyeket jelölhetnek ki a közösségi autómegosztó rendszerekben üzemeltetett gépkocsik számára.

A reformcsomag tárcaközi egyeztetése hétfőn kezdődik, a minisztériumok után a tartományi kormányok és az érintett társadalmi szervezetek véleményezhetik a terveket. A KRESZ-rendelet módosításához a tartományoknak is hozzá kell járulniuk, az ügyben a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája dönt majd. A közlekedési tárca szándéka szerint az új szabályok egy részét még az idén bevezetik.

A fenti német példa is arra irányítja a figyelmet, hogy nagyon fontos tehát a hetven évvel ezelőtti genfi közlekedési egyezmények ismételt kihirdetése, de a XXI. századi kihívásokra mikor fog végre odafigyelni a kormány. Tegyük hozzá, hogy már az elektromos rollerek megjelenése is problémát okoz a budapesti közlekedésnek. Mit várunk akkor ennél bonyolultabb problémák megoldása kapcsán? Ettől függetlenül az MSZP-frakció támogatni fogja. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(13.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces hozzászólások következnek, elsőként Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Zsigmond képviselőtársam hozzászólása inspirált a gombnyomásra engem, hiszen azt mondta, hogy azért kell változtatni ezen a törvényen, merthogy a kommunizmus idején kötötték meg. (Dr. Zsigmond Barna Pál: Nem ezt mondtam.) Szerintem azért kell változtatni egy törvényen, mert adott esetben idejétmúlt, és adott esetben van újabb és jobb szabályozás. De ha már arról beszélt, hogy gond van azzal, hogy mikor kötötték ezt a szabályt, akkor hadd ajánljam a Fidesz-frakció figyelmébe azt a szabályozást, amelyet 1962-ben kötött Magyarország a Szovjetunióval, amely biztosítja a nyugdíjasok számára, az orosz és ukrán állampolgárságú nyugdíjasok számára a magyar nyugdíjat, függetlenül attól egyébként, hogy rendelkezik-e magyar állampolgársággal az adott személy vagy nem. Ez nagyjából évi 14 milliárd forint kiadást jelent a magyar költségvetés számára. Ha esetleg például ezen a ’62-ben aláírt és ’63 júliusában életbe lépett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti megállapodáson akarnának változtatni, mi azt is nagyon támogatnánk. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Hozzászólásra következik Nacsa Lőrinc képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Adminisztratív hiba folytán nem a vezérszónoki körben tudtam elmondani a hozzászólásomat. Nyilvánvalóan a jó munkához idő kell, hogy Gurmai képviselő asszonyt is megnyugtassam ezzel, mind a szakmai érvek már elhangzottak akár államtitkár úrtól, akár képviselőtársaimtól.Mesterházy képviselő úr figyelmét szeretném csak arra fölhívni, hogy Zsigmond Barna nem ezt mondta, hanem képviselőtársam arra célzott, hogy amikor az önök elődei itt az Országgyűlés munkáját leredukálták szinte a nullára, és rendeletekkel, törvényerejű rendeletekkel próbálták meg az országot kormányozni, akkor az nem tartozik országunk legdicsőségesebb korszakába, és ettől a korszaktól próbált meg egy kicsit egyrészt elhatárolódni, másrészt meg azt mondani, hogy most, hogy 1990 óta újra szabadon választott Országgyűlése van Magyarországnak, így érdemes itt meghozni ezeket a döntéseket, ahelyett, hogy mondjuk, azt a régi praktikát követnénk, amit az MSZP elődpártja rendszeresen alkalmazott.

Én csak azt szeretném elmondani a javaslattal kapcsolatban, ha már itt a közlekedésbiztonságot tágan értelmezzük, hogy egyrészt a Magyarországon működő, a közlekedéssel kapcsolatban lévő cégek egyre magasabb hozzáadott értékű munkát tesznek le az asztalra, akár közlekedésbiztonságra, akár autógyártásra, akár a zalaegerszegi tesztpályára gondolunk. Itt képviselő asszony említette az önvezető autókat.

Azt gondolom, hogy a zalaegerszegi tesztpálya Európában is éllovasnak számít, és az az innováció, ami ott megjelenik, rendkívül figyelemreméltó. Csak egy problémára hívnám föl akkor én is a figyelmet, ez pedig az, amiben mi is többet tehetünk, és nekünk is felelősségünk van példamutatásban is meg a társadalmi szemléletváltozásban is, az a mobiltelefonok használata vezetés közben, és az ebből származó igen magas számú baleset, amely az elmúlt időszakokat jellemezte. Itt azt gondolom, hogy mind a közszereplőknek, mind a véleményformálóknak nagy szerepük van abban, hogy ez ellen álljunk ki, és a lehető legtöbb balesetet, amely ebből következik, tegyük elkerülhetővé a jövőben azzal, hogy nemcsak példát mutatunk, hanem beszélünk erről a kérdésről, és semmilyen módon nem adunk arra okot vagy arra lehetőséget, hogy akár minket is olyan helyzetben láthassanak, hogy vezetés közben a mobiltelefonunkat használjuk, mert ez egy fontos kérdés, égető kérdés, és azt látjuk, hogy most ilyen témában sok baleset is születik, nyilvánvalóan ezeket meg kell előzni.

Az egyezmény kihirdetését természetesen a KDNP-frakció támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre szót kér Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nem véletlenül említettem, amit említettem. Nacsa képviselőtársam figyelmébe ajánlom, hogy ez, amiről én beszéltem, ez a nyugdíjak folyósításáról szóló egyezmény, ez egy törvényerejű rendelet, tehát odatartozik, amiről maga is beszélt, ezért is kellene ezt változtatni, hogy azt a ronda, csúnya gyakorlatot, amit az előző időszakban csináltak, azt meg lehessen változtatni, ráadásul akkor még ez a 14 milliárd forint is megmaradhatna a Magyarországon élő, magyar állampolgárságú nyugdíjasoknak, és szerintem nekik is nagy szükségük lenne erre.A másik megjegyzésére csak annyit szeretnék mondani, hogy jelenleg az önök frakciójában több MSZMP-párttag ül, és a kormányukban is, mint a mi frakciónkban  úgyhogy óvatosan ezzel! Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre Zsigmond Barna Pál képviselő úr, Fidesz.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Ha már itt politizálunk ennek az egyezménynek a kapcsán, azért szabadtassék megjegyezni, hogy 2007-ben járt le ez az egyezmény, akkor önök voltak kormányon, de nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel sem (Dr. Varga-Damm Andrea: 12 éve meg maguk!), ahogy a nyugdíjasok helyzetével sem foglalkoztak, sőt elvettek a nyugdíjasoktól, és egy picit úgy éreztem, hogy 2004. december 5. szelleme, Gyurcsány Ferenc szelleme jön ide vissza a Házba azokkal a mondatokkal, amit képviselőtársam itt az előbb felidézett. Amikor önök voltak kormányon, akkor elvettek a nyugdíjasoktól, most pedig aggódnak a nyugdíjasokért. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ezt minden nap tízszer mondják el!  Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy a törvényről beszéljünk, a javaslatról beszéljünk, és látom, Mesterházy Attila képviselő úr vissza is vonta kétperces felszólalását. (Mesterházy Attila bólint.) Kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével? (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom, és megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak, hogy az előterjesztő nevében a véleményét mondja el.

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük szépen a támogató hozzászólásokat a törvényjavaslathoz és az elmondott érveket. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslaton túlmutató kérdésekről pedig más törvényjavaslatoknál és más helyzetekben lesz majd lehetőségünk még vitatkozni, beleértve az önvezető autózás, autonóm járművek és sok minden más izgalmas kérdést. Ez most túlmutat ezen, viszont köszönjük a törvényjavaslat támogatását minden frakciónak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   97-108   109-126   127-138      Ülésnap adatai