Felszólalás adatai

Felszólalások:   43-49   49-55   55-61      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadjae államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház 112 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

László Imre és Hajdu László, a DK képviselői, interpellációt nyújtottak be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Tesze kezdeményezést a betegekhez kiérkező orvosok és ápolók parkolási nehézségeinek enyhítése érdekében?” címmel. A miniszterelnök úr megbízásából az innovációért és technológiáért felelős minisztériumi államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Gyakran hangzik el megalapozottan az ellenzék részéről, hogy az alapellátás helyzetét komolyan fenyegeti az orvosi és szakdolgozói hiány. A 2019. június 1-jei adatok alapján immár 372, közöttük 19 budapesti háziorvosi praxis tartósan feltöltetlen. Ez a szám, mivel a kormány az alapvető problémák megoldására képtelen, folyamatosan emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy az alapellátásban dolgozókra egyre nagyobb teher nehezedik. Mint azt mindannyian tudjuk, néha elengedhetetlen, hogy a házi gyermek- és felnőttorvosok, illetve háziorvosi asszisztensek, szakápolók, gyógytornászok és védőnők az állapotuk miatt erre rászorulókat otthonaikban keressék fel. Azonban a nagyvárosi környezetben sokszor nagyon is komoly nehézséget jelent a parkolás. Naponta értékes munkaórák mennek el a városi közlekedésre és a megfelelő parkolóhely megtalálására. Viszont ha tömegközlekedést vennének igénybe, értelemszerűen kevesebb beteg ellátását tudnák csak biztosítani.

A magyar egészségügyet számos nehezen kezelhető probléma feszíti. A közfeladatokat ellátó szolgáltatók parkolási nehézségeinek megoldásához csak jogalkotói szándék, egy egyszerű törvénymódosítás szükséges. Ezért tettünk javaslatot Hajdu László képviselőtársammal egy úgynevezett egészségügyi parkolási igazolvány bevezetésére, amivel lehetőség lenne a parkolásra vonatkozó egyes szabályok alól könnyítést biztosítani. Ezzel az apró, szinte semmibe sem kerülő lépéssel jelentős időt és energiát lehetne megspórolni az érdemi egészségügyi feladatok ellátása számára. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága idén februárban még arra sem volt hajlandó, hogy érdemben megfontolja és tárgysorozatba vegye az erre vonatkozó törvényjavaslatunkat.

(14.50)

Látható módon a bizottság kormánypárti többségének még csak az ingerküszöbét sem érte el ez a probléma.

Kérdezem tehát államtitkár urat, egyetérte azzal a törekvéssel, miszerint segíteni kell a betegeket otthonukban ellátó egészségügyi dolgozók parkolását. Támogatjae azon apró, de a mindennapokban jelentősen a feladatot megkönnyítő jogalkotási lépés megtételét, azaz a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 28/D. §-ának egészségügyi parkolási igazolványra vonatkozó szabályok alcímmel történő kiegészítését? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Cseresnyés Péter államtitkár úré a szó.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ismert ellenzéki szokás az, hogy amikor önök keresnek maguknak valami látványos témát, jól hangzó igényt, és hangosan követelik annak a megoldását, fittyet hánynak mindeközben arra, hogy a fennálló szabályozási keretek, például a hatályos törvények már rég válaszokkal, megoldásokkal szolgálnak. Amit önök itt az interpellációban képviselőtársával együtt leírtak, a kreatív valóságértelmezésnek egyfajta gyakorlatai közé tartozik, hisz mindez a jelenleg hatályos törvények szerint és segítségével megoldható. Tisztelt Képviselő Úr! Mint azzal minden bizonnyal ön is tisztában van, Magyarországon számos, a parkolással kapcsolatos kérdésben elsősorban az önkormányzatok rendelkeznek döntési joggal és mozgástérrel, mivel ez egy olyan szabályalkotási terület, ahol a helyi viszonyok más és más megközelítés érvényre juttatását teszik szükségessé. Ennek az önkormányzati mozgástérnek pedig, szemben azzal, amit önök sugallni akarnak, részét képezi az a lehetőség is, hogy többek között az egészségügyi ellátásban dolgozók számára kedvezményes parkolási feltételeket, lehetőséget biztosítsanak úgy, ahogy egyébként ez számos városban, ismereteim szerint főként vidéki városban működik. Példának szeretném felhozni azt, hogy a lakóhelyemen, Nagykanizsán a város rendeletben szabályozza azt, hogy az orvosok a munkavégzésük során és azon kívül is parkolási könnyítést kapjanak. Egy egyszerű önkormányzati rendelettel meg lehet ezt oldani.

Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy azért foglalkoznak önök és foglalkozik ön is ezzel a témával, mert Zuglóban, az ottani polgármester, Karácsony Gergely által vezetett kerületben a parkolás szabályozása kész csődnek bizonyult. A problémák egyike éppen a parkolás. Zugló talán az egyetlen fővárosi kerület, ahol a parkolásra kifizetett összegből nem fejlesztések valósulnak meg, hanem minden egyes forint elfolyik üzemeltetésre, sőt még rá is fizetnek a zuglóiak arra, hogy fizethessenek a parkolásért. Az az abszurd helyzet állt elő, hogy a feltételezések és a megfogalmazott gondolatok mögött megdöbbentő számok állnak. A főváros egyik budai kerületében például az egy-egy parkoló fajlagos karbantartására kifizetett összeg 500 forint, míg Zuglóban ennek körülbelül a 130-szorosába kerül az ugyanilyen fajta parkolóórára fordított karbantartási díj.

Tisztelt Képviselő Úr! Érthető, hogyha valaki Karácsony Gergely teljesítményét látva ijesztő perspektívának érzi azt, hogy az önkormányzatok szabályozzák ezeket a területeket, de úgy hiszem és úgy vélem, ahogy már mondtam, éppen azért, mert más és más igények és lehetőségek merülnek fel kerületekben és városokban, ez mégiscsak egyes önkormányzatoknak a feladata lenne. Arra kérem, hogy ahol ilyen problémát látnak önök a fővárosban vagy a főváros számos kerületében, hívják fel az önkormányzati vezetők figyelmét arra, hogy ezt helyben, az önkormányzatok oldják meg. Ne csak Zuglóból induljanak ki, ahol a parkolás finanszírozása gondot okoz, hanem nézzék azt is, hogy máshol az önkormányzatok ezt helyben megoldották a saját hatáskörükben. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Mielőtt képviselő úrnak megadom a szót viszonválaszra, kihirdetem a lovagiasság szabályai szerint az önkormányzati kampánybeszédek jelenlegi állását: egy-egy. Tessék, parancsoljon!

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez nem kampányszöveg volt. Egyébként sajnálom, ha az államtitkár úrnak mindenről az jut eszébe. Azt világosan tudom pontosan, hogy az önkormányzatoknak joguk van kiadni azt a kártyát, amelynek birtokában az érintettek ingyenesen parkolhatnak. Én nem erről beszéltem. Őszintén sajnálom, ha államtitkár úrnak ez valahogy nem érte el azt a szintet, hogy megértse, miről van szó. Könnyítést! Például a mentő, az ügyeletes gépjárművek felmentést kapnak bizonyos szabályok alól. Tudniillik ha nem tudok hol parkolni, mert folyamatosan vannak, és duplán állok valahol, akkor jogosan megbüntetnek. Ezt viszont az a szakállas 1988-as rendelet szabályozza, hogy kik rendelkezhetnek ezzel a jogosítvánnyal.

Én erről beszéltem, és sajnálom, hogy ezt nem értette meg az államtitkár úr. A válaszát természetesen nem tudom elfogadni. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadjáke az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) A Ház a választ 113 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor és hogyan méri fel a kormány a magyarországi idős-társadalom igényeit és ad azokra végre releváns választ?” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

Felszólalások:   43-49   49-55   55-61      Ülésnap adatai