Felszólalás adatai

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Honvédelmi fejlesztések Magyarország biztonságáért” címmel a KDNP képviselőcsoportjából Aradszki András képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amikor a Magyar Honvédség szerepéről beszélünk, akkor érdemes azért visszamenni az elmúlt 20, de talán 30 évvel ezelőtti állapotokra is, hogy milyen honvédelemmel rendelkezett Magyarország, mondjuk, a rendszerváltozás előtt. Nyilvánvaló volt, hogy ebben az időszakban a Magyar Néphadsereg, mert akkor ez volt a neve, reputációja, megítélése elég negatív volt a közvéleményben, a közbeszédben, a civil élet területén. Ennek az volt az alapvető oka, hogy kevés pénz jutott a honvédelemre, másrészt azt a kevés pénzt is céltalanul, szervezetlenül használták fel. A túl hosszú és célszerűtlen kötelező sorkatonai szolgálat is a szervezetlenséggel együtt járó szinonima volt.A rendszerváltás után ez a helyzet a Magyar Honvédség megalakulásával némileg változott. Változott, de nem biztos, hogy jó irányba, mert sokszor elmaradt a politikai irányítás, vagy annak a dilettánsabb változata valósult meg. Jelentős érdemi helyzetváltozás a NATO-csatlakozással következett be, amikor a külkapcsolati tényezőkön keresztül a nemzeti kötelezettségek teljesítése számonkérhetővé vált a szövetségi rendszeren belül, és sikerült megfelelő forrásokat is bevonni ebbe a rendszerbe, de ezzel együtt a Gyurcsány-időszakban a források csökkentése volt jellemző a honvédelem területén. (Arató Gergely: Fontosabb volt a kórház meg az iskola…  Dr. Rétvári Bence: Kórházat és iskolát zártak be, ezt a kettőt…  Németh Szilárd István: Honvédkórház Kecskeméten…)

Ma a geopolitikai és az európai politikai helyzet új tényezői, a migráció, valamint a közelünkben lévő háborús helyzet előtérbe helyezte a honvédség technikai és emberi erőforrásai fejlesztésének szükségességét. Ehhez persze szükséges volt az is, hogy a NATO vezetése, helyesebben: a vezetést meghatározó Egyesült Államok a sarkára álljon és elmondja, hogy teljesíteni kell minden NATO-tagállamnak azt a kötelezettségét, hogy a GDP 2 százalékát a honvédelemre, a haderőfejlesztésre kell fordítania.

Hozzá kell tennem, hogy Magyarország e tekintetben már jóval előrébb tartott, mert már 2016-ban döntött arról, hogy a GDP arányának 0,1 százalékos növelésével fogja teljesíteni a következő évek költségvetésében ennek a célnak az elérését, hogy a GDP 2 százalékát használja fel honvédelmi célra.

A ma előttünk lévő, illetve a következő napokban megvitatandó költségvetési törvény is tartalmazza ezt az irányt. Ennek köszönhetően mintegy 600 milliárd forintból tud gazdálkodni a Magyar Honvédség, amely képes lesz megfelelő haderőnemi fejlesztésekre is.

De hozzá kell tennem azt is, hogy ennek a társadalmi megalapozottsága megtörtént. Olyan értelemben történt meg, hogy a nemzeti konzultáción, valamint a népszavazáson keresztül a magyar nép kifejtette és kifejezte azt az erős elkötelezettségét, hogy szükségesnek látja, és egyértelműsítette azt is, hogy a biztonság számára megkerülhetetlen dolog, a legfontosabb politikai tartalmú eleme a magyar közvéleménynek. A biztonság, amely megvédi hazánk területét, megvédi hazánk népességének összetételét; a biztonság, amely megvédi a polgárok életét és javait. Az ehhez szükséges fejlesztési pénzek rendelkezésre fognak állni. Az elmúlt évtizedek folyamán a Honvédség humán erőforrásának, azaz emberi erőforrásának a javadalmazása jelentősen, 50 százalékkal nőtt, és az említett. több mint 600 milliárd forintos keretből jelentős haderőnemi fejlesztésekre, a légierő, a tüzérség és a harckocsiállomány fejlesztésére is fog jutni.

Hogy miért kell nekünk ezzel foglalkoznunk és mi ennek a kereszténydemokrata kapcsolata?

(10.00)

Az biztos, hogy ahol születtünk, az is a teremtő Isten tervének a része. A két legfőbb alapvető közösség a haza és a család. Jóérzésű ember ezt a kettőt nem tagadja meg és nem árulja el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezért van szükségünk erős és hathatós honvédelemre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Németh Szilárd államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap az interpellációk során már számot tudtunk adni arról, hogy milyen összegben, milyen rekordösszegben, milyen rekord költségvetési összegben támogatja Magyarország Kormánya, és lehetőleg a holnapi vita után a magyar parlament is a magyar emberek biztonságát szolgáló Magyar Honvédséget.Három fontos irányt határoztunk meg tegnap, amire ezt a 616 milliárdot időarányosan tudjuk fordítani, hiszen ez nem valaminek a kezdete vagy a vége, hanem épp az úton vagyunk, mert a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program évekkel ezelőtt, három évvel ezelőtt elkezdődött, és ezen az úton megyünk tovább egészen 2026-ig, hiszen a célunk az, hogy a térség legütőképesebb és legmodernebb hadseregét hozzuk létre, és ezt Magyar Honvédségnek hívják úgy, ahogy képviselő úr egyébként a beszéde végén emlékeztetett mindenkit arra, hogy a saját családunk, a saját népünk és a saját hazánk szeretete és biztonságának megóvása a legfontosabb feladatunk itt, a parlamenti patkóban is.

Képviselő úr utalt arra, hogy az egyik legfontosabb feladat, bár nem mondta ki, az a határvédelem és nemcsak Magyarország határainak a megvédése, hanem a schengeni kötelezettségeinkből adódóan egész Európa határainak védelme. Magyarország egy nagyon komoly schengeni határszakasszal rendelkezik, és akkor, amikor többször arra kértük az embereket, hogy mondjanak véleményt arról, hogy engedjüke be Európába azt a nagy mígrációs nyomásból adódó népességmozgást, amelyet nagyon sokan szeretnének megszervezni és idehozni, akkor az emberek úgy döntöttek, hogy ez így nem lesz jó, állítsuk meg, védjük meg Magyarországot, védjük meg a hazánkat, és védjük meg az európai keresztény kultúrát. A Magyar Honvédség ennek a feladatának tesz eleget, hiszen a Magyar Honvédség kezébe van letéve ez a feladat a legeminensebben az ország életében.

Ezt mi egy szövetségi rendszerben gondoljuk megvalósítani. Nem véletlenül döntöttek az emberek húsz évvel ezelőtt arról népszavazáson, hogy a NATO, az egyik legsikeresebb és legnagyobb katonai szövetség tagjai legyünk. Persze, ahogy képviselő úr is emlékeztetett erre, 2002. és 2010 között nemcsak hogy a honvédség képességeit nyírták ki teljes egészében, hanem még a NATO-ra való hivatkozással tették ezt, mondván, hogy ha bármi lesz egyébként, valamilyen biztonsági probléma merül itt föl, akkor majd a NATO ezt meg fogja oldani, hiszen azért vagyunk a tagjai.

Mi ezzel ellentétben azt mondjuk, hogy a saját honvédségünket kell fejleszteni, mert a NATO is ezt írja elő. A NATO-szövetségesi szerződés pontosan arról szól, hogy a nemzeti hadsereget kell olyan helyzetbe hozni, hogy ha szükséges, akkor a NATO-haderőkkel közösen el tudjon végezni akár Európában, akár Európán kívül olyan védelmi feladatokat, amelyek az európai biztonságot és az európai versenyképességet, az európai szociális és gazdasági jólét fenntartását fogják szolgálni.

Egy jelentésből szeretnék önnek idézni:

„Jelenleg Európában óriási kihívást jelent Nyugat-Balkán békéjének megőrzése s a délről fenyegető migrációs válsághelyzet kialakulásának lehetősége. A magyar műveleti hozzájárulás konkrét lépésekkel erősíti meg hazánk azon külpolitikai célkitűzését, hogy a válságokat ott kezeljük, ahol azok keletkeznek. Ezen felfogásunknak megfelelően jelen pillanatban 15 különböző műveletben és misszióban a Magyar Honvédség állományának 841 tagja teljesít külföldi szolgálatot; vagy a további együttműködés, NATO-együttműködés, az úgynevezett többnemzeti hadosztály-parancsnokság megteremtése.

A magyar különleges műveleti képességfejlesztés továbbvitele érdekében létrehozunk egy regionális különleges műveleti komponens parancsnokságot, melynek keretét hazánk adja, és azt a régióban található partnerek, úgymint Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria kiegészítik. Látható, hogy ezzel egy újabb NATO-szervezeti elemmel erősítjük meg hazánk NATO- és regionális pozícióját, valamint érdekérvényesítő képességét. Mindezeket összegezve kijelenthető, hogy a XXI. század változékony biztonságpolitikai környezetében a Magyar Honvédség nem csupán aktív hozzájárulója a stabilitási műveleteknek, de egyre növekvő katonai képességekre is tesz szert.”

Ez a 2020. évi biztonsági költségvetés, amely 103 milliárd forinttal tartalmaz többet, mint az idei (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), összesen 616 milliárdot, ezen az úton a legjobb üzenet a magyar honvédek számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai