Felszólalás adatai

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Aktuális ügyekről” címmel a Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Barátaim! A múlt héten és a tegnapi napon szerencsésen túlestünk az MTA kutatóintézeteinek elvételét célzó törvénytervezet általános és bizottsági vitáján (Közbeszólás: Részletes vita volt.)  részletes vitáján. Sok köszönet nem volt benne. A múlt héten régi szokásoknak megfelelően este kezdődött el az általános vita azért, hogy aztán éjszakába nyúljon át. Palkovics miniszter úr igen hosszan válaszolt a fölmerült kérdésekre, de inkább azt mondhatnám, hogy igen hosszan beszélt, mert valójában nem válaszolt azokra a kérdésekre. Nem kaptunk választ többek között olyan fontos kérdésre például, hogy a minisztérium miért nem vázolta fel a tervezett Eötvös Loránd Kutatási Hálózat működési modelljét, és miért nem végezte el azokat a hatástanulmányokat, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy az új rendszer miért lesz majd hatékonyabban működő, mint a mostani rendszer.

Nem kaptunk választ továbbá arra a kérdésre sem, hogy vajon a kutatóintézetek minisztérium alá helyezése miként fogja az innovációt és a versenyképességet növelni, pedig ez egy Nobel-díjas kérdés lett volna, közgazdasági Nobel-díjat lehetne rá kapni, ha valaki ezt a kérdést megnyugtatóan meg tudná válaszolni, merthogy a két dolog között igazából oksági kapcsolatot nem lehet föltárni.

Nem kaptunk választ arra vonatkozólag sem, hogy vajon a kormányzat és a minisztérium miért ment szembe azzal az akadémiai döntéssel, ahol az akadémiai közgyűlés több mint 90 százalékos többséggel megfogalmazta azt, hogy milyen elveket fogad el a kutatóintézet működtetésével kapcsolatban. Erre a miniszter úr cinikusan azt a választ adta, hogy ez csak egy vélemény. Nos, erről nekem az az anekdota jut eszembe, amit valószínűleg önök is ismernek, amikor egy autós megy az autópályán és közben hallgatja a rádiót. A rádióban bemondják, hogy figyelem, figyelem, vigyázzon mindenki, mert egy őrült szembejön az autópályán. Erre emberünk elgondolkodik, megkérdezi: „Egy? Hát, mind szembejön.” Valami ilyen helyzetbe került most a minisztérium és az akadémikus miniszter úr is, hogy nem veszi észre, hogy az autópályán milyen irányba is hajt.

S persze nem kaptunk választ arra sem, hogy vajon miért nem alkotmányellenes ez az egész átalakítás, tekintetbe véve, hogy az MTA vagyona nem állami vagyon, nem közvagyon, hanem az MTA saját vagyona, ugyanis 1949-ben ezt a vagyont a kommunisták elvették, majd a rendszerváltás után, 1994-ben, Kosáry Domokos elnöksége alatt a kárpótlási törvény értelmében visszaadták az Akadémiának, tehát ez nem közvagyon, hanem az Akadémia vagyona, így ennek az elvételét nem lehet megtenni. A sort persze még tovább lehetne folytatni.

Tegnap a Kulturális bizottság is tárgyalta ezt az ügyet, és a módosító indítványok megtárgyalására is sor került. Én nagyon készültem erre a tegnapi vitára, gondoltam, hogy most végre érdemi szakmai viták lesznek, hiszen egy olyan szűk közösségben történik meg ennek az egésznek a megvitatása, amelyik a témához a legeslegjobban ért. Felesleges volt azonban készülnöm, mert semmilyen vita nem volt. A kormánypárti bizottsági tagok egyetlenegy szót sem szóltak, egyetlenegy mondatot sem mondtak azzal kapcsolatban, amiket mi ott fölvetettünk, hallgattak, hallgattak és szavaztak, szavaztak. Minden ellenzéki módosító indítványt indoklás nélkül leszavaztak. Megtehették, hiszen meggyőző többségben voltak. Hát, így áll a demokrácia ügye ma Magyarországon.

Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a történelem tanulsága szerint annak a hatalomnak, amelyik nem veszi figyelembe a kisebbségi elképzeléseket, amely érzéketlen a kisebbségi véleményekre, annak csúnya vége szokott lenni. Adja isten, hogy ne legyen igazam! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Nem tudom, hányadszor beszélünk az MTA-ról az elmúlt időszakban, és ön azzal kezdte a felszólalását, hogy egy csomó mindenre nem kapott választ, a kérdéseire, a felvetéseire vagy az ellenzéki oldalról más képviselőtársai felvetéseire nem kaptak választ. Én megcáfolom ezt. Képviselő úr, számtalan alkalommal kapott választ általánosságban is, és konkrét kérdésekre is választ kapott. Például legutoljára akkor, amikor a vita folyt az MTA kutatóintézeteinek az átalakításáról, miniszter úr, nem emlékszem pontosan, hány percben válaszolta meg a felvetődött kérdéseket vagy problémákat, de 40 perc körül volt a válasza, amely válasz során azokra a kérdésekre is választ adott, amiket ön itt felvetett, csak nem figyelt, képviselő úr, többek között azért nem figyelt valószínűleg, mert rosszul érezte magát a bőrében akkor, amikor a miniszter úr számtalan alkalommal megcáfolta az önök állításait. (Tordai Bence: Nem cáfolta! Tagadta!) Azt nem mondom, hogy hazugsággal vádolta meg önöket, de csúsztatással mindenképpen, közvetlenül vagy közvetett módon.

(9.40)

Sőt, ha jól emlékszem, még egy Pécsi Tudományegyetemmel kapcsolatos mondattal vagy gondolatsorral azt is elmondta önnek, hogy ha azt akarják, ami Pécsen történt, akkor nagyon nagy probléma van. Mi meg azt szeretnénk  amit már én többször hangsúlyoztam, és a miniszter úr is többször mondott a parlamentben , hogy a kutatás hatékonyabb legyen, az innováció jobban tudja szolgálni a társadalmat, és jobban tudja szolgálni a magyar gazdaságot a következő időben. Ez az oka annak, hogy ez a törvény előttünk van és ezt a törvényt tárgyalja a parlament.

Szeretnék néhány gondolatot mondani most is, ismételve egy kicsit magamat, hogy elfogadják azt, hogy milyen szándék vezérli ezt az átalakítást. Tehát egyrészt azt szeretnénk, ha több kutatás lenne, és a kutatások eredménye jobban hasznosulna a magyar gazdaságban. Azt önnek is el kell ismerni az elmúlt időszak statisztikai adatai alapján, hogy ez jelen pillanatban Magyarországon nem úgy valósul meg, ahogy az elvárható lenne, sőt azt lehet mondani, hogy az elmúlt időszakban jelentősen visszaléptünk az Európai Unió tagállamaihoz képest például az innováció és a kutatás-fejlesztés kapcsán.

Azt szeretnénk, hogy a tudományra, a tudományos kutatásra fordított milliárdok jobban hasznosuljanak. Többek között az is bizonyítja ezt, hogy az átalakítással kapcsolatosan az innovációra és a kutatásra lényegesen több pénzt fogunk fordítani. Az elmúlt több mint egy évtizedben a következő költségvetés elfogadásakor, tehát a 2020-as költségvetés elfogadásakor történik meg először az, hogy kutatás-fejlesztésre és innovációra lényegesen több pénzt fog megszavazni a parlament  ha ezt így teszi , mint ami eddig rendelkezésre állt. Ez azt jelenti, hogy 32 milliárd forinttal több fog jutni kutatás-fejlesztésre és innovációs tevékenységre. Éppen azért van szükség erre, mert a magyar kutatás-fejlesztés és innováció lemaradóban van, ahogy én mondtam, és ezt szeretnénk mindenképpen megfordítani, érdekeltebbé akarjuk tenni a kutatással foglalkozó kutatóhálózatot és kutatóintézeteket.

A vagyonnak a kérdése: nem lehet államosítani azt, ami egyébként az államé. Eddig is állami pénzből finanszírozta a kutatóintézeteknek a működtetését az állam (Tordai Bence közbeszól.), és azt szeretném mondani, hogy ez a továbbiakban is folytatódni fog, természetesen annak a tudtával, hogy ezek a kutatóintézetek 2006-ban kerültek vissza az MTA-hoz, most pedig az állam, a kormányzat azt szeretné, hogy továbbra is arra a célra hasznosuljanak és arra a célra használják, ami miatt annak idején az MTA-hoz kerültek, kutatásra és fejlesztésre fordítsák ezeket az intézeteket; ezekben az intézetekben kutatás folyjék, alapkutatás és alkalmazott kutatás azért, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság és a magyar társadalom részére jobban hasznosuljanak az ide fordított adóforintok.

Ezért kérem azt, hogy majd önök is támogassák ezt a törvényt, fogadják el, hiszen közös érdekünk az, hogy mind az innováció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mind pedig a kutatás-fejlesztés terén előrelépjen a magyar állam, a magyar társadalom jobban hasznosítsa azokat a tudásbázisokat, amelyek rendelkezésre állnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai