Készült: 2020.05.28.21:47:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

3. ülésnap (2018.05.11.),  1-30. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 1:22:48


Felszólalások:   1   1-30   31      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának harmadik ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Szilágyi György jegyző urak lesznek a segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket is és mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai munkánkat.A frakciók megállapodása alapján a mai napon sem kerül sor napirend előtti és utáni felszólalásokra, interpellációkra, azonnali kérdések és kérdések elmondására.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés összevont vitája. Az Orbán Viktor fideszes, Semjén Zsolt KDNP-s, Rogán Antal fideszes, Gulyás Gergely fideszes, Kocsis Máté fideszes képviselőtársaink által benyújtott előterjesztés T/14. számon az Országgyűlés informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető.

A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatát T/14/3. számon, összegző jelentését pedig T/14/4. számon terjesztette elő. Bejelentem, hogy a Törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatával egyidejűleg, attól elkülönítve túlterjeszkedő módosító javaslatot is benyújtott. A mai vita ennek tartalmára és szükségességére is kiterjed.

Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól való eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 20 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 6 perc, amelyből a kisebbségi vélemény ismertetésére 3 perc áll rendelkezésre. A képviselőcsoportok felszólalására összesen 10-10 perc az időkeret.

Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Mint említettem, 20 perc az összidőkerete, képviselő úr, és amit nem használ fel az előterjesztésben, azt zárszóra használhatja fel. Nincsen ezzel kapcsolatban, gondolom, semmi probléma. (Jelzésre:) Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szól. Hosszú hagyománya van a Házban annak, hogy az új kormány megalakulását megelőzően az új kormány szerkezetéről, struktúrájáról az Országgyűlés törvényt fogad el, noha egyébként jogos vitát lehetne arról nyitni, hogy nem lenne-e jobb, ha kormányrendeletben a saját szervezetalakítási szabadságával élhetne a kormány, de a politikai kultúra e tekintetben nem romlott az utóbbi időszakban. Ezért most is szeretnék az ellenzéknek köszönetet mondani, hogy a korábbi 28 év gyakorlatához hasonlóan a házszabálytól való eltéréssel lehetővé tette, hogy ezt a jogszabályt mielőbb el tudjuk fogadni, és ezáltal a kormány is mielőbb megalakulhasson.A most látható változtatások kijelölik a következő év feladatait. A 2018. áprilisi választások során a magyar választópolgárok világos és egyértelmű döntést hoztak, ennek megfelelően a kormány céljai változatlanok: szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermekeket nevelő családokat. Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb minisztériumából álló kormány jön létre, összesen 10 minisztérium lesz Magyarországon. Ezek: az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium.

A felsorolásból is látszik, hogy a korábbi struktúra alapvetően megmaradt, ugyanakkor vannak kisebb módosítások. A legfontosabb, mondhatni, a legnagyobb területet érintő módosítás az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba próbálja, igyekszik szervezni a kormány mindazokat a feladatokat, amelyek egy modern, XXI. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek. Innováció és technológia, tehát a fejlesztések, az ipar egyetlenegy tárcához kerül. Úgy gondoljuk, hogy a kijelölt miniszter személyével együtt ez a struktúra alkalmas lesz arra, hogy a következő évtizedek magyarországi fejlődésének, innovációinak, technológiai újításainak meg tudjunk felelni.

Azt is fenntartjuk továbbra is, hogy lehetőleg kevés minisztériummal érdemes működni. Sok kritika érte az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az elmúlt évek gyakorlatából azt látjuk, hogy egyáltalán nem baj, ha egy tárcán belül az emberi erőforrásokkal foglalkozó valamennyi terület megjelenik, és úgy gondoljuk, hogy a következő években kiemelt figyelmet fogunk szentelni az egészségügyi fejlesztéseknek különösen a főváros térségében, és törekszünk arra, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatás Magyarországon megvalósuljon, még akkor is, ha a felsőoktatás felügyelete, irányítása kapcsán lesznek az eddigi struktúrától eltérő változtatások.

Sokszor beszéltünk arról is, hogy sikeres Magyarország nem lehetséges sikeres agrárium nélkül. Látjuk azt, hogy az Európai Unióban folytatott verseny következtében a magyar gazdák számára is nagy kihívások vannak. Először is örülünk annak, hogy sikerült egy olyan földtörvényt elfogadni 2013 nyarán - méltatlan jelenetek közepette -, ami a mai napig magyar tulajdonban tartotta a magyar földet, és örülünk annak, hogy a magyar gazdák is részesedtek az elmúlt években az európai uniós földalapú támogatásokból. Látjuk azt, hogy a következő 7 éves európai uniós költségvetés ezen a területen jelenti a legnagyobb fenyegetést, tehát a költségvetés tervezete legnagyobb mértékben éppen az agrártámogatásokat kurtítaná meg. Az a célunk, hogy ebben, szövetségeseket keresve, ellen tudjunk állni, és azok a támogatások, amelyek eddig jártak a földet művelő magyar gazdáknak, azok a jövőben is az Európai Unió részéről megérkezzenek.

Sokszor beszéltünk arról is, hogy a biztonság mindennek az előfeltétele. Ezt mondtuk már 2010-ben is, és akkor még nem is láttuk előre azt a migrációs kihívást, ami alapvetően ásta alá az európai biztonságot és az európai polgárok biztonságérzetét is a nyugati országokban. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült a határt az elmúlt években megvédeni, sikerült a rendet fenntartani, és a jövőben is a magyar kormány és a magyar Belügyminisztérium a rendőrökkel, a katonákkal együttműködve azon lesz, hogy az ország biztonságát fenntartsa.

A Honvédelmi Minisztérium kulcsfontosságú feladata az, hogy egy olyan haderőfejlesztés előtt állunk, amely példa nélküli a rendszerváltozás utáni magyar hadseregtörténetben, hiszen vállaltuk a NATO-tagságból adódó kötelezettségként, hogy a GDP 2 százalékára emeljük a honvédelmi kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy az egyébként is jelentős mértékben bővülő magyar GDP-n belül évről évre 0,1 százalékkal nőnek a honvédségi kiadások, úgyhogy ennek következtében a következő évek költségvetése lehetőséget ad a haderő jelentős fejlesztésére.

(9.10)

Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is a jogalkotás színvonaláért felel. Emellett nagyon fontos hatásköre az igazságügynek, hogy az európai uniós peres ügyekben az állami képviseletet ellátja; és azt reméljük, hogy a jövőben is az igazságügy valamennyi tárca részére biztosítani fogja azt a szakmai segítséget, amely a kodifikációhoz nélkülözhetetlen.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium változatlan formában marad fenn, azzal a hatáskörbővítéssel, hogy az Információs Hivatal a Miniszterelnökségtől majd a Külügyminisztérium irányítása alá kerül; mondhatnám, kerül vissza, hiszen 2012-ig ez a szerintem helyes helyzet állt fenn. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek politikája igazolta azt a döntést, hogy a külgazdaságot és a külügyeket egy egységként kell kezelni. Éppen ezért a hatáskörök lényegét tekintve változás nem várható.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnökség a kormány irányításában fontos szerepet tölt be, a miniszterelnök munkáját segíti, és emellett a Miniszterelnökségnél mind a teljes területi közigazgatás, mind pedig az európai uniós ügyek irányítása megtalálható.

A Pénzügyminisztérium pedig hagyományos értelemben vett pénzügyminisztériumi struktúrában működik ezt követően az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével. Fontos az, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámítható és kiegyensúlyozott legyen. Az államcsőd után másfél évvel vettük át 2010-ben a kormányzást, és ma Magyarország Európa egyik legstabilabb gazdaságával rendelkezik, a költségvetés kiegyensúlyozott, a gazdasági növekedés alapjai stabilak, tartalékai biztosítottak és azt látjuk, hogy ez évről évre jelentős gazdasági bővüléshez és béremelkedésekhez vezet. Szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy az elmúlt évben a KSH statisztikai adatai szerint 13,8 százalékos béremelés történt az országban. Miután egyébként a központi államigazgatásban ilyen mértékű béremelés nem volt, ez mutatja, hogy az átlag csak úgy jöhet ki, ha a piaci szférában még ezt is messze meghaladó béremelésre került sor. Azt szeretnénk, ha ez folytatódna. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt 8 évben sikerült a minimálbért 88 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig több mint 100 százalékkal megemelni. Továbbra is szeretnénk egy kiegyensúlyozott költés, felelős költségvetési politika mellett a minimálbér növekedését, illetve a garantált bérminimum emelését fenntartani. Ezen keresztül pedig azt reméljük, hogy az általános bérnövekedés is fennmarad.

Ha ezeket egészében nézzük, akkor szerintem a kormány struktúrája semmilyen formában nem lehet akadálya annak, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatni szeretném, hogy 11 perc 30 másodperc időkerete maradt a zárszó elmondására.Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. A bizottság jelezte, hogy kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg a bizottsági ülésen. Ezért most Dunai Mónikának, a bizottság előadójának adom meg a szót, hatperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgári kormányzat az előző 8 esztendőben világosan kijelölte a társadalmunkat érintő legfontosabb prioritásokat, amelyekről a magyar választópolgárok egyértelmű támogató döntést hoztak április 8-án. A mi feladatunk továbbra is őrizni keresztény kultúránkat, megvédeni országunk határait, elérni a teljes foglalkoztatottságot és ösztönözni a gyermekvállalást a magyar családok körében. Ezen célok elérése csak egy erős, a jelenlegi kihívásokra gyorsan és szakszerűen reagáló kormányzati struktúra által lehetséges. Úgy gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat alkalmas a célul kitűzött feladatok erős kormányzati alapjának megteremtésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a házszabály 65. §-a szerint az Országgyűlés által elfogadott határozati házszabályi rendelkezéstől való eltérés tartalma szerint lefolytatta a T/14. számú törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a házszabály 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A törvényjavaslathoz képviselői módosító indítvány nem érkezett. A bizottság saját módosító javaslattal élt, amely egy érdemi és három kodifikációs, nyelvhelyességi és jogtechnikai jellegű módosítást tartalmazott. Az érdemi módosítás értelmében lehetőség nyílik a hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő kinevezett állami vezetők tekintetében arra, hogy kinevezésük időtartamára hivatásos szolgálati jogviszonyuk szüneteljen.

A bizottság az általa megfogalmazott módosításokat tartalmazó összegző módosító javaslatot, valamint az összegző jelentést 20 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Tekintettel arra, hogy a bizottság 4. számon túlterjeszkedő módosító javaslattal élt, azért azt külön szavazással fogadta el, valamint az összegző módosító javaslattól elkülönítve nyújtotta be.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, szíveskedjenek támogatni az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hogy az elérni kívánt közös célok érdekében minél előbb megkezdhesse munkáját Magyarország új kormánya. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek, 10-10 perces időkeretben, az írásbeli bejelentkezésnek és az erősorrendnek megfelelően. A Fidesz képviselőcsoportjából Hende Csaba képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelentkezett be. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó.

HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hazánk Alaptörvénye rögzíti, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, és ennek megfelelően az előttünk fekvő T/14. számú előterjesztés tartalmazza a minisztériumok felsorolását, valamint a végrehajtásához szükséges törvényi szintet igénylő anyagi jogi szabályokat.A kormány tagjainak feladat- és hatásköreit a 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban, a kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott, az e törvény hatálybalépésével egy napon hatályba lépő rendelete fogja szabályozni. A javaslat felsorolja Magyarország minisztériumait; ezt Gulyás Gergely képviselőtársam már ismertette, ezért nem ismétlem meg. Hozzáteszem azonban, hogy az előző kormányzati ciklusban ugyancsak 10 minisztérium működött, tehát a tárcák számát tekintve nem történik változás, azonban nyilvánvalóan nem teljesen egyezik meg a kormányzati struktúra a korábbiakkal összevetve, amely különbségekről röviden szólnék néhány szót.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tartalmi elemei közül legfontosabb kiemelni, hogy a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi a jövőben. Ennek keretében megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ szervei között. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor közvetlen irányításával a kormány keretein belül kormányzati központ működik, amelynek részei a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezete, amelyet különös hatáskörű központi államigazgatási szervként rögzít a javaslat. A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, valamint szervezetében államtitkár és helyettes államtitkár is működhet. Az új közigazgatási egység tehát a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli majd.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat további elemeként említésre méltó, hogy a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonság kérdései, valamint az újítás és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és megbízhatóság. Ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli a gazdasági növekedés és a teljes foglalkoztatás érdekében.

(9.20)

Az indítvány arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

Tisztelt Országgyűlés! Már hivatkozott az előterjesztő is arra, hogy réginek is mondható alkotmányos szokás elfogadni az ellenzék részéről is a hasonló törvényeket. Én e helyről megköszönöm az ellenzéki képviselőknek, hogy hozzájárultak a házszabálytól való eltéréssel való tárgyaláshoz, és nem nyújtottak be módosító indítványt. Hallottuk, hogy a Törvényalkotási bizottság tegnapi ülésén, a kormánypárti képviselők szándékának megfelelően, a lényeget tekintve technikai és formai jellegű módosító indítványok kerültek elfogadásra.

Tisztelt Országgyűlés! Az egész törvényjavaslat céljáról nagyon világosan beszél az a néhány mondat, amely az általános indokolás elején olvasható, és amely teljes összhangban van miniszterelnök úr tegnap a megválasztását követően elmondott nagy ívű, lelkesítő és nemzetet határokon átnyúlóan egyesítő beszédében. Így szól tehát az indokolás. „Magyarország polgárai 2018. április 8-án egyértelműen kijelölték a kormányzás céljait. Meg kell őriznünk a keresztény kultúrát, meg kell védenünk az országot, meg kell teremtenünk a teljes foglalkoztatottságot, és támogatni kell a gyereket nevelő családokat. Segély helyett munka, családközpontú politika, magyar érdek mindenekelőtt. Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, és azon vagyunk, hogy ez így is maradjon. Megvédjük a határainkat, a kerítés állni fog, ha szükséges, erősítjük, bővítjük. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy a mindennapok biztonsága tovább erősödjön.”

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország pillanatai drágák. Éppen ezért azt javaslom, hogy röviden és hatékonyan vitatkozzunk, és adjuk meg a felhatalmazást a kormánynak, a kormányfőnek arra, hogy mielőbb hozzáláthasson országépítő feladataihoz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjából Hiller István képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelentkezett felszólalásra. Öné a szó, alelnök úr, parancsoljon!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Az MSZP frakciójának nevében mondom el a véleményemet, és a kormányszerkezet elsősorban társadalompolitikai üzenetére kívánok koncentrálni. Elsőként szeretném azt leszögezni - ezt Hende elnök úr véleményéből is kitetszve mondhatom -, hogy Magyarországon az alkotmányos berendezkedés szerint a miniszterelnöknek van kormánya és nem a kormánynak miniszterelnöke, következésképpen megvan az a joga és lehetősége, hogy a kormányszerkezetet úgy alakítsa, ahogy akarja. Az ellenzéknek meg megvan az a joga, hogy erről elmondja a véleményét, most már bizonyos tapasztalatok birtokában felhívja a figyelmet hiányosságokra, és ahol úgy látja, hogy várakozással tekinthet bizonyos módosításokra, ott azzal kapcsolatban is kifejtse az álláspontját.

Az a minisztérium, amelyik a társadalompolitika legfontosabb területeinek gyűjtőhelye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy kormányszerkezetben a magyar hagyományoktól idegen, eredményességében fölveti azt a kérdést, hogy maga a léte a minisztériumnak megoldás-e vagy probléma, illetve hogy a jelenlegi változtatásokkal mi az, amire érdemes pozitívan, előrenézve, várakozással tekinteni.

A jelenleg beterjesztett törvényjavaslat kapcsán semmit nem változott azon véleményem, amelyet a korábbiakban is több alkalommal, miniszteri beszámolók és a kormányszerkezet korábbi vitáján is elmondtam. Szerintem az EMMI nem tudja jól kifejezni azoknak az embereknek, azoknak a magyaroknak az érdekeit, akik azon területekhez tartoznak, ott dolgoznak, amelyeket egyébként képviselni hivatott. Szerintem az EMMI maga a probléma, nem a megoldás. Létében sokkal inkább biztosítja az eredménytelenséget, mint elősegíti az eredményességet. Semmilyen módon nem látom át, hogy olyan óriási területek, mint az oktatás, az egészségügy, a kultúra vagy a sport egy minisztériumon belüli kezelése miért hordozná magában egyáltalán a reményt, hogy akár a kitűzött célokat - amelyeket önök, tisztelt kormánypárti képviselők, maguk és az ország elé kitűztek - jobb eséllyel teljesítik, mint amit egyébként például az oktatás terén, mióta önálló magyar tanügyigazgatás létezett, Eötvös József óta, minden rendszer minden kormánya tart.

Én kimondottan gyalázatosnak tartom, hogy a magyar oktatásügynek, hogy a magyar egészségügynek önmagában nincsen a kormányban egyszemélyi miniszteri felelőse. Szerintem túl azon, hogy túlmutat a hagyományokon, nem is fejez ki eredményt. Kérem, lássák be, hogy az előbb említett területek közül például az oktatásban az az eredménytelenség, amelyet a 2011-ben elfogadott, már akkor lehetett látni, hogy rossz és irányát tekintve elhibázott törvénnyel, törvényekkel, amelyet a köznevelésről és a felsőoktatásról neveztek el - egyébként nem azt szolgálja, egészen más dolgot szolgál: az önök hatalompolitikáját szolgálja, és nem a közoktatás és a felsőoktatás érdekeit -, hogy az ott majdan megmutatkozó eredmények és a kormányzati struktúra között direkt kapcsolat van. Majd miután például a legjelentősebb nemzetközi és mindenki által elfogadott felmérés, a PISA kimutatta, hogy a 2010-es kormányváltás után rosszabb eredményeket produkáltak, mint a kormányváltás időszaka, majd egy későbbi felmérés eredménye pedig azt mutatta, hogy saját önnön korábbi eredményeikhez képest még rosszabb eredményt produkáltak, magyarul egyenes irányú színvonalcsökkenés történt, ezt nem egyszerűen csak intézkedéseknek, a belső szabálynak, hanem az EMMI-nek mint alkalmatlan kormányszerkezeti egységnek a létével is kell és érdemes összekapcsolni.

Ehhez képest ebben a törvényjavaslatban tulajdonképpen változatlan formában szerepel. Én azt állítom önöknek - és egy másik példán konkrétan is szeretném bemutatni -, hogy ez szakmai, államigazgatási érdeket nem képvisel. Azt a kormányzási technikát, amit miniszterelnök úr és önök, tisztelt leendő miniszterek és államtitkárok, képviselnek, azt lehet, de hogy ez nem az ország érdeke, abban meg én egészen biztos vagyok.

Ha az előbb említettem az oktatás ügyét, most hadd nézzem meg a kultúra dolgát is. Ebben aztán még egészen kriminálisabb a helyzet, mert például a magyar filmművészet és filmipar az eddig működött gazdasági minisztériumhoz tartozik, a külföldi magyar kulturális intézetek fontos ügye a Külügyminisztériumhoz tartozik, a régészet és műemlékvédelem meg a Miniszterelnökséghez, de azért önöknek az EMMI-n belül van egy kulturális államtitkárságuk, amelynek nem maradt más, mint az önmagában egyébként ténylegesen fontos és meghatározó közművelődési és nemzeti kulturális intézetek vagy nemzeti kulturális intézmények, de ennyire szétszabdaltan a magyar kultúrpolitika vagy kulturális politika soha nem volt, és biztos vagyok benne, hogy ez a meglévő problémák és az eredménytelenség egyik záloga és bizonyítéka.

(9.30)

Azt akarom tehát kihozni eddigi mondanivalómból, hogy az a kormánystruktúra, amely törvényjavaslatot beterjesztettek és amely ezt a felfogást tükrözi, ez egy hatalompolitikai szempont és nem egy racionális, államigazgatási szakmai szempont. Szakmai értelemben nem fogják tudni nekem, nekünk bebizonyítani, hogy az a hagyomány, amit Eötvös óta magyar kormányok például oktatásügyben tettek, hogy egyébként van az országnak oktatási minisztere, önöknél meg egy nagy monstrumba, egy torzóba, egy valóban politikai szörnyetegbe, ebbe a szerencsétlen EMMI-be tuszkolják bele azokat a területeket, amelyek milliók érdekét érintik, és ez minden magyar ember sorsát befolyásolja az egészségügytől kezdődően az oktatásig. Továbbá azt is állítom, hogy az ezen a területen bizonyított sikertelenségük, amit hazai és nemzetközi felmérések, ezenkívül magyar pedagógusok és szülők százezrei bizonyítanak, direkt kapcsolatban áll azzal a kormányszerkezeti megoldással, amit önök alkalmaznak.

Ebben a törvényjavaslatban ugyanakkor érdeklődéssel és várakozással tekintek az innováció- és tudományügyekkel, a tudományos világgal való kapcsolattartásért felelős minisztérium tevékenysége felé. Azt még nem tudom, hogy mi lesz belőle, de annak, hogy innovációval és tudományüggyel minisztériumi szinten és miniszteri szinten foglalkozzanak, ennek látom értelmét.

Ugyanakkor fel kell tennem a kérdést: tessék már megmondani nekem, logikusan mi annak a magyarázata, hogy a tudománynak van minisztere, az oktatásnak meg nincs. Mondják már el nekem, mi abban a racionális megoldás, hogy az innovációnak miniszteri szintű képviselete van, egészségügyi miniszter pedig nincs az országban. Mi az a szerkezeti megoldás, amiről úgy gondolják, hogy az EMMI esetében jó, de egyébként a tudományt meg az innovációt - szerintem egyébként nagyon helyesen - kiveszik ebből a borzalomból, és ennek külön miniszteri szintet biztosítanak? Mert ha következetesek lennének önmagukhoz, akkor nem ezt tennék, de látják, hogy egyébként mégiscsak a megoldás abban lenne, hogy oktatás és kultúra, szociális és egészségügyi kérdések, ahogy például megcsinálják most a tudomány és innováció ügyében, hogy ezekért önálló tárca feleljen, mint ahogy ezt szakszervezetek, szakmai szervezetek akarták és kívánják. De önöknek sem a szakma, sem a szakmaiság, sem a szakmai szervezetek, hogy a civil szót ki ne ejtsem a számon önök miatt, nem érdekes, ezért terjesztenek be ilyen törvényt, amely - bár még egyszer mondom, a miniszterelnök joga, ugyanakkor - szerintem szakmailag nem szolgálja az ország érdekét. Köszönöm szépen a türelmét. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A KDNP képviselőcsoportjából Vejkey Imre képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönet a tegnap délutáni szavazás során megjelent kormánypárti és ellenzéki képviselőknek. A házszabálytól való eltérés megszavazásával lehetővé tették azt, hogy a parlament plenáris ülése már ma reggel tárgyalhassa a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/14. számú törvényjavaslatot, amely a 2018. évi országgyűlési választást követően a negyedik Orbán-kormány megalakításának törvényi előfeltételeit teremti meg.A törvényjavaslat az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján tartalmazza az új kormány megalakulásának előkészítése érdekében a minisztériumok felsorolását, valamint a végrehajtáshoz szükséges törvényi szintet igénylő anyagi jogi szabályokat. A kormány tagjainak feladat- és hatásköreit a 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban e törvény hatálybalépésével egy napon hatályba lépő kormányrendelet szabályozza. A törvényjavaslat alapján Magyarországnak továbbra is tíz minisztériuma lesz: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi, Igazságügyi, Innovációs és Technológiai, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország polgárai 2018. április 8-án egyértelműen kijelölték a kormányzás céljait. A nemzeti keresztény kormány céljai nem változtak a 2010-2018. évi két ciklushoz képest. A kormány legfőbb célja most is az, hogy mindent megtegyen azért, hogy megőrizhessük keresztény kultúránkat. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges, hogy meg tudjuk védeni országunkat, meg tudjuk teremteni a teljes foglalkoztatottságot, családközpontú politikával támogatni tudjuk a családokat, segély helyett munkát adjunk honfitársainknak, és a magyar érdeket, tisztelt hölgyeim és uraim, a magyar érdeket pedig mindenekelőtt képviseljük.

A nemzeti keresztény kormányzás nyolc éve alatt odajutottunk, hogy Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, és azon vagyunk, hogy az is maradjon. Megvédjük határainkat, a kerítés állni fog, ha szükséges, erősítjük, bővítjük. Ugyanakkor dolgozunk azon, hogy a mindennapok biztonsága is tovább erősödjön.

A célok megvalósításához tehát erős kormányra, politikai és jogi stabilitásra van szükség. A kormány irányítását a miniszterelnök végzi, ennek keretében megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, amely felelősségi körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak a létrejövő kormányzat központi szervei között. A miniszterelnök irányításával a kormány keretein belül kormányzati központ működik, amelynek részei a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezetként működik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A választók akaratának megfelelően mielőbb meg kell alakítani Magyarország új kormányát, a negyedik Orbán-kormányt. Hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek mindannyiunk életét érintik. Vannak ilyen kihívások a biztonság területén és a gazdasági életben is, ezért a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztéséért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és a Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben ugyanakkor nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és megbízhatóság. Ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügyi politikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium fogja ellátni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ebben a ciklusban rendkívül fontos nemzetközi feladataink is lesznek, amelynek célja, hogy a Nyugattal felismertessük keresztény gyökereinket, és késztessük arra, hogy álljon ki ezen értékek mellett. Ezt elsődlegesen a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium fogja képviselni. Jelenleg ezek a keresztény értékek Nyugaton sajnos elfeledni látszanak, pedig minden, amit nyugati kultúrájú emberként értéknek tekintünk, mint a demokrácia, a szabadságjogok, az emberi méltóság, de ugyanígy a tudományos eredmények is, mind a zsidó-keresztény örökségből vezethetők le. Ez a Nyugat sajátja. Mivel pedig a Nyugat megtagadja keresztény gyökereit, ezért Nyugaton ezek az alapvető értékek évről évre, hónapról hónapra, óráról órára kiüresednek, és nem marad a helyén semmi, csak egy minden értéket elnyelő fekete lyuk, a határtalan szabadság ígéretével, az önmegtartóztatás és kontroll hiányával, végső soron pedig magával a társadalmi káosszal.

Az Unió alapító atyái, Schuman, Adenauer, De Gasperi már fél évszázaddal ezelőtt megmondták, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Sajnos Európa a végzete felé rohan, de mi, magyarok megkíséreljük ebben is megállítani. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a nyílt támadást az őshonos európai népekkel és nemzetekkel szemben, továbbá az Európa gyökereit képező keresztény civilizációval szemben megállítsuk.

Ezzel a kiállásunkkal mi a szuverén Magyarországot és lakóit, továbbá a föderatív Európát védjük.

(9.40)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a KDNP parlamenti frakciója támogatja a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/14. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A DK képviselőcsoportjából ketten is jelentkeztek felszólalásra. Most Arató Gergely képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önmagában ez a napirend általában, egy normálisan működő demokráciában egy technikai, lényegtelen napirend: jön egy új kormány, kialakítja a munkaszerkezetét, legózgat egy kicsit, iderak egy államtitkárságot, onnan elvesz. Így lenne ez normál esetben persze akkor, ha egy ilyen típusú javaslatot megfelelő előkészítő munka, elemzés és meggondolás előzne meg, ha az lenne a célja, hogy valamilyen módon a kormányzati munka hatékonyságát biztosítsa. Sajnos azonban ez most elmaradt. Azt hiszem, azon kívül, hogy a tisztelt képviselőtársaink, akik a javaslat mellett szóltak, a tények szelektív felhasználásán alapuló termelési beszámolón kívül nagyon keveset tudtak mondani a javaslat valódi indokáról és a mögötte álló megfontolásokról, az is bizonyítja, hogy ez egy nem kellő alapossággal kidolgozott és benyújtott törvényjavaslat volt, hogy a Törvényalkotási bizottság kormánypárti többségének rögtön négy módosító javaslattal, amelyek számos ponton érintik a törvényjavaslatot, kellett kijavítani azokat a hibákat, amelyeket a törvényjavaslat előterjesztői vétettek. De ez önmagában nem lenne még olyan nagyon nagy baj.Az is teljesen nyilvánvaló, erről önök is beszéltek kissé burkoltabb formában, hogy ez a törvényjavaslat leginkább a miniszterelnök mindenhatóságáról és mindenhez értéséről szól: a miniszterelnök bármilyen feladatot elvonhat a tárcáktól, bárhol beleavatkozhat a kormányzati rendszerbe, és immár nemcsak két személye körüli miniszter van, hanem egy harmadik félminisztert is kineveznek mellé, érvényesítve „a bizalom alapja az ellenőrzés” sztálini elvét. De hát ez az önök gondja, ezzel foglalkozzanak önök!

Az azonban az ország problémája, hogy nem képesek levonni a tanulságot a legelemibb hibákból, a működés zavaraiból sem. (Dr. Rétvári Bence: Kétharmados nyereségnél?) Szívesen hivatkoznak a nemzeti hagyományokra, eközben semmibe veszik azt a hagyományt, amit a színvonalas magyar oktatásirányítás, a vízióval rendelkező oktatási miniszterek, Eötvösök, Trefortok és Klebelsbergek sora jellemez. Önöknek nincs szüksége jól működő oktatásra, és nincs szüksége olyan oktatási miniszterre, aki képes az ágazat érdekeit képviselni, aki képes érdemben részt venni a szakmai vitákban, aki képes arra, hogy képviselje ennek az ágazatnak a dolgozóit, aki képes arra, hogy a szakmai logikát érvényesítse az önök kormányzatában. Nagyon is megfelel az EMMI, ez a nagy boldog saláta, ami leginkább arra alkalmas, hogy ne megoldja az oktatás, az egészségügy vagy a szociálpolitika vagy akár a kultúra területén keletkező problémákat, hanem sokkal inkább elfedje a bajt; arra jó csak, hogy ne kerüljenek már a kormányon belül sem a felszínre ezek a gondok.

De nincs olyan rossz megoldás, amit önök ne tudnának szorgalmasan rontani, mert miközben az innovációs terület kiemelése talán ennek a kormánystruktúrának az egyetlen érdemi pozitívuma, eközben egy olyan irányítási rendszert hoznak létre, ahol a felsőoktatás területén innentől kezdve két miniszter fogja irányítani a rendszert. Ez nagyjából garantálja azt, hogy tökéletes zűrzavar keletkezzen. Olyan szabályt vezetnek be, ahol az innovációért felelős miniszter közreműködik egy sor döntés meghozatalában. Ez egy olyanfajta jogi, kormányzati megoldás, amely szinte biztossá teszi, bekódolja az állandó konfliktusokat, és kódolja azt is, hogy most már nemcsak egy miniszter fogja rángatni a felsőoktatási intézményeket, hanem rögtön kettő. A jobb sorsra érdemes szakképzést elszakítják a gazdaságtól is, miután elszakították az oktatástól.

Azért tegyük hozzá, hogy ennek a törvényjavaslatnak van egy ilyen csodálatos salátatörvény jellege ismét, egészen más ügyeket is rendeznek benne, amelyek közül talán érdemes megemlíteni azt a szabályt, amelyik állami monopóliummá teszi a szakképzést néhány területen, és végképp ellehetetleníti az alapítványi, magánintézmények működését, állami keggyé teszi azt, hogy működhessenek intézmények a szakképzés számos területén.

Végül hadd emlékezzek meg személyes kedvencemről is, a Törvényalkotási bizottságnak arról a javaslatáról, amely szerint rendőrök, katonák, hivatalos szolgálati jogviszonyukat felfüggesztve, bármilyen államigazgatási posztot elláthatnak, most már nemcsak a rendőrség vagy a hadsereg irányításában vehetnek részt. Izgatottan várom azt, hogy vannak-e tartalékban lévő tábornokaik az oktatás vagy az egészségügy rendbetételére is. Én most már semmin sem csodálkoznék, bár Gulyás képviselő úr megnyugtatott minket arról, hogy a kormány nem készül katonai puccsra. Ha hihetünk neki, akkor ez egy jó hír mindenesetre.

Végül szeretném elmondani azt, hogy ezt a javaslatot sem egészében, sem módosításokkal nem tartjuk elfogadhatónak és támogathatónak, ezért a Demokratikus Koalíció a javaslat ellen fog szavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Párbeszéd-képviselőcsoportból is ketten jelentkeztek felszólalásra. Elsőnek Bősz Anett képviselő asszonynak adok szót. Parancsoljon, öné a szó.

BŐSZ ANETT (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó volna, ha a mai vitán a kormánystruktúra mellett másról már nem kellene beszélnünk. A liberálisok hagyományai szerint a kormánystruktúra kialakítása a mindenkori kormány hatásköre, amit ellenzékiként elfogadunk, azonban a mai napon kötelességünk felszólalni és szót emelni az ellen a szemlélet ellen, amelyben az Orbán-kormány két cikluson át vezette ezt az országot és szervezte a saját munkáját. A kormány struktúrája ugyan némiképp átalakult, de a vezérelv ugyanaz marad: a miniszterelnök kezében összpontosul minden, a minisztériumok pusztán végrehajtók. A magyar kormányzati struktúra és működés túlontúl központosított, de ennél nagyobb baj, hogy nem hordozza magában a XXI. század kihívásaira adandó válaszok keresését. Úgy tűnik, ez a következő négy évben ugyanígy marad. A társadalmi folyamatokból és az új kormányzati struktúrából is látható, hogy ez a kormány gyakorlatilag egy országméretű skanzen berendezésére vállalkozott. Miközben európai társaink megértették az új világrendhez való alkalmazkodás kötelezettségét, ennek megfelelően alakítottak ki kormányzati struktúrát és társadalomszervezési irányelveket, Magyarország visszalépett a társadalomfejlődésben és az államszervezet építésében is.

A globalizációs folyamatok sikeresen működő, önigazgatásra képes régiókat kívánnak, emiatt európai ügyekért és regionalizációért felelős minisztériumra van szükség egy európai uniós tagországban. A klímaváltozás és a természeti kihívások kezelése önálló környezetvédelmi minisztériumot kíván. 2018-ban egy kis nyitott gazdaság külgazdaságát külön kezelni a nemzetgazdasági folyamatoktól kifejezetten végzetes hiba. A nemzetközi trendekhez való alkalmazkodás lételeme Magyarországnak; már a kormányzati struktúrából is kiolvasható, hogy a kabinet célja ezzel ellentétes.

Üdvözlendő, hogy létrehozták az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, ugyanakkor a negyedik ipari forradalomba való belépés elengedhetetlen eleme a minőségi oktatási rendszer, amelyben a jövő generációi nem pusztán a technológiát tanulják meg használni, hanem a saját fejüket is. Ehhez önálló oktatási minisztériumra és a szabadság eszméjére is szükség van.

Az új világrend a globális partnerségről is szól. A nélkülöző milliók, akik ebben az országban élnek, ma sem méltóságukban, sem jogaikban, sem esélyeikben nem egyenlők a társadalom szerencsésebb felének tagjaival. Az ő felemelkedésük nem pusztán erkölcsi kötelezettség, de össztársadalmi és gazdasági érdeke is Magyarországnak. Végső gondolatom tehát, hogy egy ilyen társadalmi krízisben minisztériumot kell létrehozni az esélyegyenlőség ügyének.

A fentiek hiánya miatt a Magyar Liberális Párt nem tartja elfogadhatónak a kormányzati struktúrát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban. - Dr. Rétvári Bence: Párbeszéd van kiírva!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A DK képviselőcsoportjának következő felszólalója László Imre képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

(9.50)

DR. LÁSZLÓ IMRE (DK): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyakran hallhatjuk, hogy a tények makacs dolgok. Bizony tudjuk, ez valóban helytálló, hiszen a dolgokat, a történéseket illik a tények mentén vizsgálni, és adott esetben - mint jelenleg, hiszen orvos vagyok - az Emberi Erőforrások Minisztériuma kapcsán is illik véleményt mondani a történésekről, kifejezetten az egészségügy aspektusából. A kormányt mindeddig sajnos nem gondolkoztatta el az a tény, amely szerint az elmúlt években bizonyíthatóan csökkent a lakosság egészségügyi ellátásának a színvonala. Ma már nincs olyan része az ellátórendszernek, amely ne küzdene alapvető és az ellátás biztonságát veszélyeztető problémákkal. Létszámgondok és a pálya társadalmi leértékelődése miatt szétesőben van a háziorvosi ellátási rendszer - az egyik legfontosabb része az egészségügyi ellátásnak -, és súlyos problémákkal küzd az emberi élet biztonsága szempontjából meghatározó szerepet játszó Országos Mentőszolgálat is. A teljes ellátórendszert átszövi a súlyos létszámhiány, amely a meglévőknek a túlterhelődése következtében növeli az ellátás biztonságának kockázatát. Elfogadhatatlan, hogy olyan, nemzetközileg mérvadó szervezetek, mint amilyen a WHO, az OECD vagy az Eurostat, véleményét, jelzéseit egyszerűen átlépjék, tévesnek vagy hamisnak minősítsék, és azt figyelmen kívül hagyják. Mert azért ne tévedjünk! Változatlanul a világ élvonalában vagyunk a daganatos megbetegedések, a megelőzhető vagy éppen gyógyítható megbetegedések okozta halálesetek vagy éppen az öngyilkosságok vonatkozásában.

Egy stockholmi szakmai szervezet minden évben szigorú protokoll szerint vizsgálja és minősíti Európa 35 országát hat szakmai területen 36 indikátor segítségével. Magyarország ezen a listán 2014-ben a sereghajtók között szerepelt, a 25. helyen, 2015-ben ezt megerősítettük egy 27. hellyel, 2016-ban és ’17-ben pedig már a 30. helyen vagyunk, és megélhettük azt is, hogy ezen a listán 2017-ben már Albánia is megelőzött bennünket.

Az ellátórendszer alulfinanszírozott, évente 600-700 milliárd forinttal kevesebbet fordítunk gyógyításra - nem Nyugathoz viszonyítva! -, mint teszi azt a visegrádi négyekből például Szlovákia vagy éppenséggel Csehország. Egy évben az egy főre vetített egészségügyi kiadásunk az EU-átlagnak a felét sem éri el. A gyógyítóintézetek egy-egy beavatkozásért már régen kevesebb térítést kapnak az államtól, mint amennyibe azok ténylegesen kerülnek. Ez a tény sajnálatos módon és eléggé kellően el nem ítélhető módon a kórházak és nem az állam adósságaként kerül be a köztudatba.

Mit is mondanak ezek az igencsak makacsnak minősülő tények? Már az első megközelítésben nyilvánvalóan azt, hogy valami nagyon nincsen rendben ezen a minden embert kivétel nélkül érintő ellátási területen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig nemcsak az eddigi konkrét és makacs tények szerint, de Balog miniszter véleménye alapján is nem képes megfelelően összefogni, vezetni és irányítani az állományába integrált nagyszámú, rendkívül heterogén szervezetet. Így vagy az EMMI vezetésének hatékonyságával, vagy a kormányüléseken hiányzó érdekérvényesítő képességeikkel, vagy - ami nagyon valószínű - mindkettővel baj van.

Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció az ország lakosainak hatékonyabb ellátása érdekében - hiszen önök is erre hivatkoznak - a leghatározottabban kiáll az EMMI egyben tartása ellen, és követeli egy szigorúan szakmai alapon működő, önálló egészségügyi minisztériumnak a felállítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy említettem, a Párbeszéd-képviselőcsoportból is ketten jelentkeztek felszólalásra. Most megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Emberek, vegyük észre, hogy ez a törvényjavaslat a Fidesz-elnök félelmeiről szól, a bizalmatlanságról, a hatalomféltésről, a totális kontroll iránti vágyról. Mindarról, ami végül a bukásához vezet majd. A javaslat lényege, hogy Orbán Viktor mindenható legyen. Legalább a saját kormányában. Hogy ne legyen senki, akinek rajta kívül önálló akarata lehet, hogy ne legyen senki pótolhatatlan, megkerülhetetlen körülötte. Hogy ne legyenek autonóm gondolkodók és cselekvők a kormányban. Csak a feltétlen engedelmesség, csak a szolgalelkű lojalitás maradhat. A személyi és szervezeti változások azt mutatják, hogy egy szempont állt mindenek felett: hogy ne jöhessen egy új Lázár János, hogy ne lehessen senki, aki a hatalomtechnikázás helyett időnként kormányozni próbálna. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Ha a Fidesz-elnök igazán bátor és következetes lenne, akkor nem bohóckodna itt Miniszterelnökséggel, Miniszterelnöki Kormányirodával, Miniszterelnöki Kabinetirodával, kormányon belüli kormányzati központtal meg a többi minisztériummal. Egy tökéletes orbáni államban egyetlen minisztérium van csak: az Orbán Viktor akaratát megvalósító minisztérium, ahol kizárólag robotok dolgoznak, mert végső soron nem lehet az emberek szabad akaratát teljesen elnyomni.

Sajnos nincs itt a Fidesz-elnök, úgyhogy csak üzenni tudok neki. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Viktor! Érdekes lenne megvárni a végkifejletet, ha nem a mi bőrünkre menne a játék! Ugyanis egy ország issza meg a levét annak, hogy… (Zaj.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Képviselő Úr! (Közbeszólások. - Szászfalvi László: Nem a kocsmában vagy!) Fel szeretném hívni a figyelmét, hogy a Magyar Országgyűlésben beszél. Arra kérem, hogy tartsa be a házszabályi előírásokat, mert amennyiben nem tartja be, kénytelen vagyok öntől már az első felszólalása kapcsán megvonni a szót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Tisztelettudó leszek azzal, aki megérdemli. Tehát, folytatnám, ha elnök úr megengedi. Kedves Fideszesek és KDNP-sek! Most elválik az ocsú a búzától - hogy erősebb szavakat akkor ne használjak -, a szavazáskor kiderül, hogy felelős képviselők vagytok vagy lelketlen droidok. Kiderül, hogy asszisztáltok-e ahhoz… (Zaj.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Még egyszer szeretném hangoztatni… Figyeljen rám, képviselő úr, mert meg fogom vonni öntől a szót! A Magyar Országgyűlésben nincs tegeződés a hivatalos felszólalás keretében. Ezt ennek megfelelően tartsa be! (Tordai Bence: De mindenkivel tegeződünk!) Képviselő úr, így adom vissza a szót.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Rendben. Ha ezen múlik, akkor mostantól önöződni fogunk, kiváló lesz. Tehát a végén nekimegy a falnak, nagyot koppan akkor, azután elhallgat, csak addig mérhetetlen károkat okoz Magyarországnak és a magyar embereknek. Mert, tisztelt fideszesek és KDNP-sek, nincs választópolgár, legyen kormánypárti vagy ellenzéki, akinek az lenne az érdeke, hogy ne legyen önálló oktatási minisztérium, egy olyan országban, ahol szét van verve az iskolarendszer, és a gyerekek negyede funkcionális analfabéta marad. (Dr. Rétvári Bence: Hol van a frakciód?) Nincs választópolgár, akinek az lenne az érdeke, hogy ne legyen önálló egészségügyi minisztérium, egy olyan országban, ahol évente tízezrek halnak meg idejekorán az egészségügyi ellátórendszer állapota miatt. Nincs választópolgár, akinek az lenne az érdeke, hogy ne legyen önálló környezetvédelmi minisztérium, egy olyan országban, ahol három évvel rövidebb az életünk a légszennyezés miatt. Fideszesek és KDNP-sek! Három napja, hogy felesküdtek a magyar nép szolgálatára. A magyar nép szolgálatára esküdtek fel, és nem Orbán Viktor hatalmi tébolyának szolgálatára. Ha éreznek bármilyen felelősséget a választóik és a teljes magyar nemzet iránt, akkor nem szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Font Sándor: Mert akkor mi lesz? - Szórványos taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ezzel az írásban előre bejelentkezett képviselői felszólalások végére értünk. Most a helyszínen gombnyomással bejelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek a Jobbik képviselőcsoportjából Gyöngyösi Márton képviselő úrnak, a frakció frakcióvezetőjének adok szót. Parancsoljon, frakcióvezető úr! Öné a szó.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elismerve a mindenkori miniszterelnöknek azon jogát, hogy a kormány szerkezetét, felépítését a miniszterelnök gyakorlatilag szabadon alakítja, kérem, engedjék meg, hogy pár gondolat erejéig a javaslattal kapcsolatosan a Jobbik képviselőcsoportjának véleményét megosszam önökkel. Minden bizonnyal nincs vita közöttünk abban, hogy a kormányzati működés struktúrájának elsősorban a kormány igényeinek kell megfelelnie, azonban azt is látni kell, hogy a struktúra megfelelősége a kormányzat, az állami irányítás egészének teljesítménye alapján minősíthető.

(10.00)

Ez a tény könyörtelenül rávilágít arra, hogy valójában miért volt szükség a korábbi kormányzati szerkezet változtatására. A megelőző kormányok teljesítményei ugyanis nagyon sok tekintetben nemhogy előremutatóak nem voltak, hanem egyenesen siralmasak. Gondolok itt elsősorban a soha korábban nem látott méreteket öltő elvándorlásra, az oktatás, az egészségügy katasztrofális állapotára, a termőföldek elherdálására, a törvényileg legalizált korrupció elképesztő mértékére, és a sort nyilván napestig lehetne folytatni.

Önök - élen a Miniszterelnöki Kabinetirodával - egy látszatkormányzást folytattak, egy kommunikációs propagandagépezetet működtettek és működtetnek jelenleg is ahelyett, hogy legalább a legkisebb erőfeszítéseket megtették volna az említett, hazánk jelenét és jövőjét is alapjaiban befolyásoló súlyos problémák megoldására. Jóllehet, a statútumrendelet megjelenéséig gyakorlatilag a törvényben felsorolt nevek üres dobozokat jelentenek csupán, azonban a vázlatos szerkezet alapján már most kijelenthető, hogy optimizmusra továbbra sincs okunk.

Jól látható, hogy az önök igényei továbbra sem a valós problémák felszámolására vonatkoznak, sokkal inkább arra, hogy saját magukat úgymond bebiztosítva már most megkezdjék a felszínes, demagóg kampányukat a soron következő választásokra. Ugyanott folytatják most, ahol az előző ciklusban abbahagyták. Elmondható, hogy már leplezni sem kívánják azt a szándékot, amely szerint a Fidesz továbbra sem az ország javára szeretne kormányozni, hanem sokkal inkább uralkodni és dirigálni akar.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy miért gondoljuk mindezt? A szűkebb értelemben vett központi irányítás - vagy ahogy a tervezet indoklása fogalmaz, kormányzati központ, magyarán a miniszterelnök személye körüli slepp - immáron lényegében három tárcát foglal magában úgy, hogy közben sem az oktatás, sem az egészségügy, sem a gazdaságfejlesztés nem kap majd önálló minisztériumot. Ez a tény már önmagában is döbbenetes.

Emellett az is elgondolkodtató azonban, hogy a miniszterelnök vajon milyen bizalommal bír az újonnan kiválasztott miniszterei irányában, ha egy olyan rendszert hoz létre, amelyben bármikor bármilyen ügyben átnyúl az egyes szaktárcák feladat- és hatáskörén. A korábban sokat kritizált kézi vezérlés várhatóan nemhogy visszaszorul, hanem a sokszorosára fog erősödni. Ez a működési modell nemcsak az egyes szaktárcák vezetőiben és munkatársaiban, hanem a társadalom egészében hatalmas bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot keletkeztet. A miniszterelnök személye körüli intézményi erősítés egyértelműen jelzi, hogy továbbra is a kegyencek és udvaroncok szerepe fog erősödni a legfelső irányításban, nem pedig a szakmaiságé.

Ezzel együtt a laikusok számára is szembetűnő, hogy a miniszterelnök úr azzal, hogy saját magát tette meg egy minisztériumi szintű intézmény, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjévé, sakknyelven fogalmazva: berosált. Mi másként lehetne értékelni ezt a különös visszalépést, amely kvázi miniszteri rangba helyezi azt a miniszterelnököt, akinek normális esetben legszűkebb apparátusát éppen a miniszterei jelentették?

E szokatlan taktikai lépésnek azonban nyilvánvalóan olyan hozadéka is kell hogy legyen, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ez pedig a számonkérhetőség biztosítása és biztosítéka. Jóhiszeműen azt mondom, hogy önök elfelejtették lefektetni annak garanciáit, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda is, ha már felépítésében és feladatellátásában is a többi tárcához hasonlatos, kérdezhető és interpellálható legyen. Márpedig ez egy ilyen saját magát bármely feladattal és hatáskörrel ellátni képes szerv esetében alapvető igényként merülhet fel. Ezen igény maradéktalan kielégítése érdekében egyébként törvényjavaslattal éltem, amit a mai napon benyújtottam, amelyet bízom benne, hogy valamennyien támogatni tudnak és fognak. Abban a nem várt esetben, ha ez mégsem így lenne, joggal merül fel, hogy önöknek nemcsak a totális hatalomkoncentráció elérése a céljuk, hanem mindezt úgy kívánják elérni, hogy egyúttal az állampolgárokat, a széles körű közvéleményt megfosztják a tájékozódás alapvető jogától.

Itt jegyzem meg, hogy segíteni kívánjuk a miniszterelnök urat abban is, hogy a jövőben elkerülje a számára halaszthatatlan közfeladatként jelentkező, függöny mögé bujkálás méltatlan helyzetét is. Javaslom ugyanis, hogy válaszadással ne kelljen a harmadik, soron következő azonnali kérdések órájára várni, a személyes felelet kötelező legyen már a soron következő azonnali kérdések körében is. Bizonyos vagyok abban, hogy ennek fontosságát önök is megértik, hiszen az előttünk fekvő jogszabálytervezet indoklásában éppen önök rögzítik, hogy „hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek mindannyiunk életét érintik”.

Visszatérve a konkrét javaslathoz: oktatás, egészségügy, gazdaságfejlesztés önálló szaktárcaként történő szerepeltetése mellett kifejezetten égető hiányát érezzük egy társadalompolitikai minisztériumnak is. Jóllehet, miniszterelnök úr úgy gondolja, hogy több százezer honfitársunk kalandvágyból él Nyugat-Európában, mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Az elvándorlás megállítása kizárólag megfelelő társadalmi háló és jólét biztosítása mellett lenne lehetséges, amely valamennyi generáció és élethelyzet számára olyan alapvető igény lenne, amelyet csak egy önálló szaktárca tudott volna garantálni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat semmi jelét nem mutatja a túlburjánzó bürokrácia megállításának sem. Ajánlom szíves figyelmükbe, hogy miközben folyamatos önkorlátozást ígértek, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők létszáma nemhogy csökkent volna, hanem a 2010-es 772 ezer főről 2017-re 842 ezerre emelkedett. A tervezett kormányzati szerkezet nyomán minden bizonnyal ez a szám csak tovább fog emelkedni.

Összefoglalva tehát: a végletekig erősödő centralizációval párhuzamosan a szakmaiság további hanyatlását, a számonkérhetőség és átláthatóság erőteljes korlátozását, az évek óta halasztott és az egész ország jövőjét gúzsba kötő problémák megoldására vonatkozó igény teljes hiányát olvassuk ki az elénk tárt kormányzati szerkezetből, amely meglátásunk szerint nem szolgálja majd a többségi társadalom gyarapodását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportjából Schmuck Erzsébet képviselő asszony jelentkezett felszólalásra. Képviselő asszony, öné a szó, parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért vagyunk ma itt, hogy a kormánystruktúráról vitatkozzunk, de a létrejövő és még inkább a hiányzó minisztériumok részletes tárgyalása előtt érdemes egy lépés távolságból megvizsgálni az új kormányt. A kormánystruktúra ugyanis önmagában nem értelmezhető dolog. Ahhoz látni kellene, hogy milyen célt szolgál a rendszer, hogy honnan hova akar eljutni a kormány, és mit akar elérni az elkövetkezendő négy évben. Egyszerűen fogalmazva: szükség lenne kormányprogramra. Annál kicsit bővebbre, hogy „folytatjuk”, de még annál is, hogy „megvédjük”.

Ilyen apróságokra azonban nem fecsérli az időt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem a Fidesz. Persze, feltehetően óvatosságból, ugyanis ha van kormányprogram, ha van terv, akkor azt számon is lehet kérni. Akkor szembesíteni lehetne a kormányt a vállalásaival, és ha célokat tűzne ki a kormány maga elé, akkor kormányozni is kellene. De erre az előző négy évhez hasonlóan vélhetőleg nem számíthatunk, legalábbis a kormányzati struktúra erről árulkodik.

A benyújtott kormányzati struktúra alapján ugyanis a Fidesz továbbra is elfedni és nem megoldani akarja a problémákat. Mással nem lehet magyarázni azt, hogy miért nincsen önálló minisztériuma az oktatásnak, az egészségügynek és a környezetvédelemnek, miközben külön minisztériuma van a propagandának, és lassan meg sem tudjuk számolni, hogy hány miniszterelnökség van.

Megmaradt ugyanis az Erőforrások Minisztériuma, ahova az elmúlt nyolc év alapján azokat a területeket gyűjti be a kormány, amelyeknek a problémáiról nem hajlandó tudomást venni. Egy olyan minisztériumról beszélünk, amiről még maga a korábbi miniszter is azt mondta, hogy ebben a formájában életképtelen.

(10.10)

De a végeredmény az lett, hogy a miniszter ment, a minisztérium maradt, hiszen ennek a minisztériumnak nem az a célja, hogy életképes legyen, hanem pont az ellenkezője: hogy eltakarja a problémákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha lenne önálló oktatási minisztérium, akkor mégiscsak több szó esne arról, hogy nincs kréta az iskolákban, hogy a felsőoktatási tanulók száma évről évre csökken, vagy hogy minden mérés szerint drasztikusan romlik a magyar oktatás teljesítménye.

Ha lenne önálló egészségügyi minisztérium, akkor mégiscsak több szó esne arról, hogy az elmúlt nyolc évben duplájára nőtt a kórházi fertőzésben meghalt betegek száma, vagy arról, hogy az egészségügyi dolgozók ezrei hagyják el az országot, és lassan az ország felében nincs háziorvos. De ennek a minisztériumnak csak annyi a célja, hogy ezekről a dolgokról minél kevesebb szó essen.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy külön minisztériuma van a paksi bővítésnek, miközben nemhogy külön minisztériuma, de még államtitkársága sincs a környezetvédelemnek. A környezet- és természetvédelem nem létezik a kormánytöbbség számára, pedig számos intő jel van, például a klímaváltozás vagy a gyorsuló vízhiány, a talaj és a természeti erőforrások gyors degradációja, ami azt jelzi, hogy nem lehet a szőnyeg alá söpörni ezeket a kihívásokat. Ennél ékesebb bizonyíték nem is kell arra vonatkozóan, hogy ez a kormány képtelen hosszú távon gondolkodni, csak a rövid távú érdekek mozgatják, és kifejezetten üldözi a hosszú távú, felelős gondolkodást, hogy az akár a vélemény szintjén is megjelenjen. Hogy mást ne mondjak, ez a kormány üldözi és adóztatja a megújuló energiát, mert csak így tudja indokolhatóvá tenni a paksi bővítést. A kormány számára - sajnos azt kell megállapítani - a környezetvédelem csak egy zavaró tényező, amit minél jobban el kell fojtani.

De ne csak arról beszéljünk, ami hiányzik, nézzük meg, mi a helyzet azokkal a minisztériumokkal, amelyek létrejönnek a mostani törvény elfogadásával. Megmarad a Külgazdasági és Külügyminisztérium, miközben az elmúlt évben világosan bebizonyosodott, hogy ez a rendszer sikertelen és működésképtelen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Micsoda?) A kormány feláldozta a diplomáciát a külgazdaság oltárán, de tette mindezt úgy, hogy külgazdasági szinten sem tudott semmilyen valódi eredményt felmutatni. (Zaj.)

Persze örülhetnénk annak, hogy külön minisztériuma van az innovációnak és a technológiának, de sajnos egy önálló minisztérium önmagában vajmi keveset ér egy olyan kormány esetében, amelyik bebizonyította, hogy semmit nem ért a XXI. század kihívásaiból és lehetőségeiből. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan kormány esetében, amelyiknek meggyőződése, hogy Magyarország csak úgy lehet sikeres, ha a magyar emberek sokat dolgoznak kevés pénzért; egy olyan kormány esetében, amelyik az elmúlt nyolc évben egy pillanatig nem bízott abban, hogy a magyar emberek vannak olyan tehetségesek, hogy a tudásukra alapozzuk az ország versenyképességét, félő, hogy ebben a minisztériumban maximum a korrupció kapcsán fognak innovatív ötletekkel előjönni, mert egyetlen célja lesz: hogy a fejlesztésre szánt pénzek minél nagyobb arányban a baráti zsebekben landoljanak.

Rettentően problémásnak tartjuk, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium tekintetében olyan módosítás lépne életbe, ami lehetővé tenné, hogy a miniszter egy olyan testületet állítson fel, amely a minisztériumból irányítaná a honvédelmi és rendvédelmi szerveket. Ráadásul ezeknek a testületeknek a vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Ebből az következik, hogy tovább erősödik a politikai befolyás a rendvédelmi szervek felett, az új működési modellben politikusok kézivezérelhetik a katonaságot és a rendőrséget.

Szót kell ejtenünk a miniszterelnök munkáját közvetlenül segítő minisztériumokról, mert ebből van a legtöbb. Úgy tűnik, hogy ahányszor Orbán Viktor választást nyer, mindig eggyel több kancelláriaminisztérium lesz. Most éppen háromnál tartunk. Megmarad a Miniszterelnöki Kabinetiroda, közismertebb nevén a propagandaminisztérium. Mindannyian tudjuk, hogy ez lesz az egész struktúra legfontosabb minisztériuma, hiszen ez a kormány már évek óta nem a kormányzáshoz alakítja a kommunikációt, hanem a kommunikációhoz igazítja a kormányzást.

Ráadásul a kampányban az is bebizonyosodott, hogy ez az a minisztérium, ahol a Fidesz mint párt és a kormány leginkább összefonódik. Ebben a minisztériumban pártpropaganda zajlik állami pénzen. Megmarad a Miniszterelnökség is, de létrejön a Miniszterelnöki Kormányiroda, amelyről egyelőre szinte csak ennyi tudható. Nem tudjuk, mi lesz a feladata, nem tudjuk, mi lesz a hatásköre, és nem tudjuk pontosan, hogy mi értelme van a sokadik új párhuzamos struktúrát létrehozni azonkívül, hogy így a miniszterelnök biztonságban érezheti magát, mert senki nem lesz túl erős a kormányban, persze rajta kívül. Azonban a párhuzamosságok előbb vagy utóbb konfliktushoz vezetnek, félő, hogy egy idő után a kormányzás hatékonyságát fogja csökkenteni, hogy a Fideszen belüli csatározások és törésvonalak a kormányzati struktúrában is megjelennek.

Összességében nem tudjuk támogatni ezt a kormányzati struktúrát, egyszerűen azért, mert ennek célja nem az, hogy jó és hatékony kormányzás legyen; nem az a célja, hogy a magyar emberek életkörülményei, életszínvonala, egészségi állapota javuljon, hogy színvonalas oktatási rendszerünk legyen, hogy a magyar gazdaság fenntarthatóan fejlődjön, hogy megőrizzük természeti értékeinket és egészséges környezetünk legyen, hanem az, hogy a lehető legkevesebben tudjanak beleszólni a miniszterelnök és a kormányzat munkájába.

És még egy fontos kérdést szóvá kell tennem: a fenntartható fejlődés intézménye teljesen hiányzik a kormányzati struktúrából. Számos országban kialakult gyakorlat, hogy a miniszterelnökség keretén belül vagy a kormányfő mellett közvetlenül létrehoztak olyan tanácsadói testületet, részleget, amelyik a kormányzaton belül a fenntartható fejlődés ügyét segíti és ezzel kapcsolatos feladatokat koordinálja. Nálunk ez még gondolatban sincs jelen.

Röviden összefoglalva: az LMP szerint szükség van önálló egészségügyi minisztériumra, szükség van önálló oktatási minisztériumra és szükség van önálló környezetvédelmi minisztériumra, mert a valódi kihívások itt állnak Magyarország előtt. Olyan országot kell teremteni, ahol nem a magánegészségügybe kell menekülni, hogy valaki normális ellátást kapjon. Magyarország a következő évtizedek nyertese lehet, de ehhez világszínvonalú oktatásra van szükség. Fel kell számolni a dolgozói szegénységet, mert elfogadhatatlan, hogy Magyarországon a munka milliók számára nem jelent egyet a tisztességes megélhetéssel. És meg kell óvnunk a természeti és környezeti értékeinket, mert ezek jelenthetik egy sikeres Magyarország alapját. Ezekre a célokra ez a kormányzati struktúra alkalmatlan, így az LMP nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP, az MSZP és a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy a fennmaradt időkeretek terhére kíván-e még valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen. A Fidesz képviselőcsoportjából Kocsis Máté frakcióvezető úr jelentkezett felszólalásra. Frakcióvezető úr, mielőtt megadnám önnek a szót, tájékoztatni szeretném a tisztelt Házat, hogy Harrach Péter frakcióvezető úr jelezte számomra, hogy a KDNP maradék időkeretét a Fidesz számára átadja. Kérem a technikai személyzetet ezen bejelentésem alapján az időkereteknek a módosítására.

Így adom meg a szót önnek. Frakcióvezető úr, öné a szó, parancsoljon!

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Négy perc is alkalmas arra, hogy erről az emelkedett vitáról rövid összefoglalót, illetve válaszokat adjunk. Először is: nyilván az ellenzéki vélemények között volt olyan, ami komolyan vehető, és volt olyan, ami nem az. Nem nagyon számítottunk ebben a vitában másra, mint ami történt, de talán mégiscsak érdemes néhány mondatban kitérni arra, ami az előttünk elhangzottakban megfogalmazódott.

Nem feszíteném tovább az ellenzéki pártok közötti feszültséget azzal, hogy megmondjam, melyik felszólalás érdemes válaszra és melyik nem.

(10.20)

Ugyanakkor a katonai puccstól rettegő Arató képviselő úrnak szeretném mondani, nem sok logika van abban, hogy kétharmados politikai felhatalmazásból katonai puccsot kelljen elkövetni. Katonai puccsot, képviselőtársam, általában a kisebbségben lévők szoktak elkövetni, és egyébként is a katonai puccs és a rendőrattak az önök elnökéhez áll közel, a mi elnökünkhöz és a mi politikai közösségünkhöz az ilyesmi nem; sem igény, sem mód nincsen rá. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Így van!)

Szükséges Tordai képviselőtársam felszólalását röviden, de távlatosan értelmezni: hosszú négy év előtt állunk önnel, képviselő úr. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) A tisztelet kultúrája mentén mégiscsak arra szeretném kérni, hogy azokat a képviselőtársaimat tegezze le, akik önnek erre engedélyt adtak, és nemcsak azért, mert a Parlament falai között ez nem szokás, hanem azért sem, mert akinek volt gyerekszobája, az ezt a szabályt általában tudja és alkalmazza. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Lázár János barátunk és képviselőtársunk életének egyik legnagyobb csalódása, hogy ön vette a védelmébe, ezt pedig higgye el nekem! (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.)

Hiller frakcióvezető úrnak (sic!) szeretnék válaszolni, értve egyébként azokat a felvetéseket, amelyeket megfogalmazott, sőt egységes ellenzéki álláspontnak tekinthető az elnevezésükben mindinkább megerősített oktatási, egészségügyi és egyéb ágazati minisztériumok ügye. Mi nem hiszünk abban, frakcióvezető úr, és ezt az álláspontot fogadja el tőlünk, hogy egy minisztérium vagy egy ágazat felügyelete a felügyeleti szerv elnevezésén múlik. Hadd legyek konkrét: például a szocialista kormányzat alatt volt foglalkoztatásügyi minisztérium, és 13 százalékos volt a munkanélküliség; most nincs ilyen minisztérium, és 4 százalék alatt van.

De azt is mondhatnám, hogy volt szociális és családügyi minisztérium, amikor elvették a családi adókedvezményt. Most nincsen családügyi elnevezésű minisztérium, és minden idők legtöbb támogatását ez a kormány adja a családok számára. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Így van! - Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Tehát fogadják el, hogy a mi hitünk szerint, a mi meggyőződésünk szerint egy minisztériumot nem a neve minősít, egy ágazati felügyeletet ellátó szervezetet nem az elnevezése minősít, hanem az abban zajló munka, az azt vezető emberek, és annak a tartalma, az a politikai irány, amelyet a kormány a számára kijelöl.

Érdemes lenne talán még röviden beszélnünk arról, hogy van-e joga a miniszterelnöknek a minisztériumokon belüli irányítási feladatokat ellátni, de a vita komolyságát ilyen mélyre vagy komolytalanságát ilyen szintre azért nem vinném le, ezért kérem, hogy ettől tekintsenek el.

Összességében azt kérem önöktől, vegyék figyelembe, hogy az a felhatalmazás, amit a mi politikai közösségünk megkapott az április 8-ai választásokon, annyi lehetőséget azért ad a miniszterelnöknek arra, hogy a régi kormányzati struktúrában, a régi kormányzati minisztériumi létszámot megtartva, a saját politikai irányát figyelembe véve meghatározza a saját kormányának a rendszerét. Kérem, hogy ennek a politikai hagyományait is vegyék figyelembe, amikor támogatólag vagy ellenzőleg lépnek fel a javaslattal szemben, és kérem a támogatásukat is a benyújtott javaslathoz.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Két elszólását szeretném javítani. Hiller képviselőtársunk az Országgyűlés alelnöke, és nem ő az MSZP frakcióvezetője (Kocsis Máté dr. Hiller István felé feltartja a kezét: Elnézést!), de ez valószínűleg csak elszólás volt.Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom.

Most megkérdezem Gulyás Gergely képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon!

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tekintettel arra, hogy Kocsis frakcióvezető úr is előterjesztő, az általa elmondottakat előterjesztői válasznak tekintem. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:   1   1-30   31      Ülésnap adatai