Felszólalás adatai

Felszólalások:   69-74   75-81   81-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bencsik János, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez (Folyamatos zaj.  Az elnök megkocogtatja a csengőt.): „Mikor tesz a Kormány érdemi lépéseket a budapesti lakhatási válság megoldása érdekében?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály pénzügyminiszter megbízásából Tállai András államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, képviselő úr.

BENCSIK JÁNOS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehezen találja az ember a szavakat az előző színvonalú felszólalás után, de mégis megpróbálom, mert nagyon nagy a baj Budapesten. Az elmúlt években elképesztő ütemű drágulás zajlott az ingatlanpiacon: 2017 és 2018 között a feladott hirdetések alapján 27 százalékkal nőttek a fővárosi lakásárak, a hét végén pedig megkaptuk a friss adatokat is, eszerint 2018 és 2019 között újabb 18 százalékos emelkedés volt, és bár a 2019-es adatokat még nem ismerjük, a növekvő trendek alapján bizony az idén is legalább két számjegyű drágulás várható.Vannak olyan kerületek, ahol brutális módon, több mint 30 százalékkal drágultak a lakásárak, ilyen például Csepel is. Tehát nemcsak a jobb módú polgártársaknak kell a zsebébe nyúlnia, hogyha saját lakáshoz akar jutni a fővárosban, hanem bizony mindenkinek.

Erre persze lehet az a válasz, hogy akinek nincs pénze saját lakást venni, az költözzön albérletbe. Csak hát az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a fővárosi albérletárak is elszabadultak: egy átlagos lakáshoz ma havi 200 ezer forint alatt szinte lehetetlenség hozzájutni, de egy egyszobás garzonlakás ára is 125 ezer forintnál kezdődik, rezsi nélkül, teszem hozzá, és ehhez akkor vegyék hozzá azt, hogy egy kezdő óvodapedagógus óvónőnek a fizetése 160 ezer forint nettónál kezdődik.

A helyzetet súlyosbítja, hogy hiába telt el több mint tíz év, a devizahitel-válság kirobbanása óta ma is nagyon sok devizahitel-károsult nyögi havi rendszerességgel a bankoknak az extraprofitjait, és nekik annyi esélyük van saját lakáshoz vagy saját albérlethez jutni, minthogyha Mészáros Lőrinccel indulnának egy nyílt közbeszerzésen.

Akinek pedig sem saját lakásra, sem albérletre nem telik, azoknak ott marad az önkormányzati szociális bérlakásoknak a rendszere, amire lehet pályázni, csakhogy a kerületek többségében nincs elég bérlakás, és amik vannak, azok sem megfelelő színvonalúak. Itt pedig bezárul a kör: ha az embernek nincs sem saját lakása, sem albérlete, akkor semmilyen más opciója nincsen.

Kedves Képviselőtársaim! Egyetlenegy csoport van, amely, dacára az elmúlt évek elképesztő drágulásának, egyre nagyobb arányban vásárol magának Budapesten lakásokat, gondolom, kitalálják, hogy kikről van szó: ők a külföldiek. 2017-ben Budapest külső kerületeiben több mint 10 százalékkal nőtt, a kerületek 10 százalékában a lakásokat már ők vették meg, a belvárosban pedig ennél is drasztikusabb mértékű a drágulás: az V. kerületben 2017-ben minden harmadik ingatlan külföldiek kezébe került.

A megvásárolt ingatlanok jó részét ráadásul befektetési céllal vásárolják, amelynek a következményeként gombamód szaporodnak a legális és illegális hostelek, a rövid távú albérletek, ez pedig, mondanom sem kell, még jobban felveri az árakat, nem beszélve az ezzel járó zsúfoltságról, zajról és az éjszakai élet összes ezzel járó kellemetlenségéről.

(15.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell jelentenünk, hogy Budapesten lakhatási válság van, amely nem fog állami beavatkozás nélkül magától megoldódni.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy mikor fog a magyar kormány végre érdemi lépéseket tenni a lakhatási válság megoldására. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én elolvastam az interpellációját is, bár ön nem szó szerint ezt mondta el, de én abból idéznék: „Európa számos nagyvárosa küzd a lakhatási problémákkal.” Köszönöm szépen ezt a mondatot, ezzel elismerte, hogy ha Magyarországon, adott esetben Budapesten probléma van az albérleti árakkal, azt nem a kormány gerjesztette, mert azért a kormány hatása Berlinre és más nagyvárosokra nem terjed ki. Az interpellációjában még a berlini problémamegoldást emlegeti jó példának, azonban azt szóban nem mondta el; azt gondolom, ezt helyesen tette. Mert az, amit Berlinben terveznek, hogy befagyasztják a lakbéreket, azt gondolom, Budapesten nem követhető. De nézzük meg, hogy mit tett a kormány közvetett módon annak érdekében, hogy a lakhatási problémát megoldja!

Előtte el kell mondanom, hogy természetesen az állam mozgástere a bérlakáspiac vonatkozásában igen korlátozott. Jellemzően magánszemélyek kötnek üzletet magánszeméllyel, és ebbe a kormány beavatkozási lehetősége igen csekély. Természetesen annak érdekében mindent megteszünk, hogy ezek a jövedelmek adózott jövedelmek legyenek.

Ha végigvesszük azt, hogy a kormány mit tett a különféle csoportoknak, rétegeknek az otthonteremtése érdekében, azt gondolom, kijelenthetjük, hogy a kormánynak nincs szégyenkeznivalója például azok előtt, akik saját lakást, otthont szeretnének, és gyermeket is tudnak vállalni; számukra ott van a CSOK, az új otthonteremtési program. Hogy ez mennyire hatékony és jó, arra egy számadat: 2019. május végéig 106 ezer CSOK-kérelmet fogadtak be 312 milliárd összegben, tehát jelentős az érdeklődés.

A másik réteg legyen a szociálisan rászorultak, akik a devizahitel miatt kerültek nehéz helyzetbe. Tudjuk, hogy a Nemzeti Eszközkezelő működésével oldódott meg ez a probléma, 36 ezer állami bérlakás létesült így, és 160 ezren vettek a programban részt. A törvénymódosítással most ezeket a lakásokat lehetőség van visszavásárolni.

Ha folytatjuk és megvizsgáljuk a diákok helyzetét, a főiskolások, egyetemisták lakhatási lehetőségét, azt gondolom, itt is komoly előrelépések történtek: kollégiumépítési program, jelentős ösztöndíj-támogatás, diákhitel vagy éppen a felsőoktatásban diákotthonférőhely-támogatás, és a kollégiumok működtetésének támogatása is jelentős összeggel szerepel a 2020-as költségvetésben is.

A negyedik réteg, akikről szeretnék beszélni, a munkaerő-mobilitást érinti, hiszen azok az emberek, akiknek nem a lakóhelyükön van a munkahelyük, vagy utazásra kényszerülnek, vagy esetleg a lakhatásukat ott szükséges megoldani, ahol a munkájuk van. Itt is jelentős előrelépés történt, hiszen a kormány jogszabály-módosításokkal segíti azokat a munkáltatókat, akik segítenek a munkavállalójuknak a lakhatási problémájuk munkahelyük melletti vagy ahhoz közeli megoldásában. Így albérletidíj-támogatást adnak, de jelentős a munkásszállás-építési program is.

Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben amit a kormány tehet, azt megteszi, hogy az emberek megfelelő lakhatáshoz tudjanak jutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem Bencsik képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

BENCSIK JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, a CSOK egy nagyszerű intézmény, támogattuk, de amiről én beszéltem, azoknak az embereknek a helyzetén a CSOK nem segít, egész egyszerűen azért, mert ez a fajta drágulás jóval meghaladja nemcsak a tízmilliós támogatást, hanem a felvehető hitelkeretet is. Tehát ma Budapesten lakást venni CSOK felvételével együtt is sokkal drágább, mint két évvel ezelőtt még CSOK nélkül, és akkor még arról nem beszéltünk, hogy számosan fel se tudják venni, igénybe se tudják venni a CSOK-ot. A CSOK nem segít például annak a pesterzsébeti asszonynak, aki meghalt lánya után neveli a három unokáját, akik közül az egyikük tartósan beteg, és akik 25 négyzetméteres  igen, jól hallotta, államtitkár úr, 25 négyzetméteres , beázott, penészes önkormányzati lakásban élnek. Ő nem tud három gyereket vállalni, államtitkár úr, nem tudja felvenni a CSOK-ot; mint ahogy nem tudja felvenni a CSOK-ot az a szülő se, aki az értelmi fogyatékos gyerekét neveli, ami kiteszi az egész 24 óráját.

Rajtuk nem segít a CSOK, ezért a válaszát nem tudom elfogadni. Kérem, hogy tegyenek érdemi lépéseket a probléma megoldása érdekében. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bencsik képviselő úr az államtitkári választ nem fogadta el, ezért kérdezem az Országgyűlést, elfogadjáke a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 103 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Juhász Hajnalka, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Milyen változásokat hoz a 2020-as év a családok életében?” címmel. Juhász Hajnalka képviselő asszonyt illeti a szó.

Felszólalások:   69-74   75-81   81-86      Ülésnap adatai