Készült: 2024.05.11.17:03:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

22. ülésnap (2018.09.17.),  217-223. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:43


Felszólalások:   211-216   217-223   223-229      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton képviselő úr, a Jobbik frakcióvezetője interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Kipukkadt a lufi, vagy csak át kell szervezni a pénzosztó hálózatokat?” címmel. Frakcióvezető úr, tájékoztatom önt, hogy Menczer Tamás államtitkár úr fog önnek majd válaszolni. Öné a szó, frakcióvezető úr. Parancsoljon!

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban biztossá vált, hogy az egykor óriási innovációként beharangozott és a keleti és déli nyitás szimbólumának tekintett Magyar Nemzeti Kereskedőház lehúzza a rolót, és a jelenlegi formában nem működik tovább. Kipukkadt egy újabb kommunikációs lufi, legyinthetnénk a jellemző módon teljesen koncepciótlanul és dilettáns módon megszervezett hálózat megszüntetésére, ha az ügy háttere nem volna még furcsább, mint a felszín. Először azonban tekintsük át a kereskedőház tevékenységének pár jeles epizódját! A 2012-ben létrehozott cég az első három évben 9,5 milliárdos veszteséget produkált, majd 2016-ban 9,1 milliárd forint ráfordításból már 5,6 milliárdnyi bevételt is termelt, miközben irodáinak fenntartása nagyjából 600 millió forint közpénzt emésztett fel. Sajnos, mindezért kevés üzleti lehetőség járt.

A türk világban üzemeltetendő kirendeltségekre kiírt 3,3 milliárd forintos pályázatot megkapó Adnan Polat török milliárdos tulajdonában álló és Tiborcz Istvánnal is összefüggésbe hozható ALX Magyar-Török Kft. 2013-2016 között például egyetlen üzletet sem tudott lebonyolítani. Azt kell mondanunk, hogy a legköltségesebb kereskedőházakba ölt befektetések enyhén szólva sem térültek meg a magyar adófizetőknek. Lehet persze, hogy a kifizetési listán lévő, azóta börtönbe készülő Kuna Tibor, a híres migrációszakértő Nógrádi György vagy épp a Ghaith Pharaonnal üzletelő Zaid Naffa másképp látja mindezt.

Még rejtélyesebb a moszkvai kereskedőház ügye, amelyet Szijjártó miniszter úr is a magyar-orosz kapcsolatok fontos pillérének nevezett, majd a Quaestor-botrány után hirtelen kiderült, hogy olyan kirendeltsége a Nemzeti Kereskedőháznak nem is volt. Sajnálatos, hogy a Jobbik által egykor racionális elképzelésként szorgalmazott, nemzeti érdekeken alapuló keleti nyitásban a kormány csak egy újabb pénzcsapot látott, és mindezzel nemhogy nem építette keleti és déli kapcsolatainkat, de még le is járatta országunkat.

Mindennek azonban még most sincs vége, hiszen az újságok arról írnak, hogy a megszűnő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a milliárdokért létrehozott kirendeltségek lezárása után, leányvállalatával összeolvadva HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség néven folytatja tevékenységét. Ezt pedig az a Ligetfalvi Gábor vezeti majd, aki a Mészáros Lőrinchez kötődő MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nek vezetője is egyben.

Tisztelt Államtitkár Úr! várható-e az átszervezés után a dilettáns pénzszórás és a haveri körök kifizetésének folytatása? Szakmai érvek vagy a Fidesz-holdudvar belharcai állnak a mostani változtatás mögött? A HEPA is tervezi, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyekkel üzletel? A Mészáros Lőrinchez kötődő új vezetőt tekinthetjük-e garanciának arra nézve, hogy a kisebb hálózatból még több pénzt sikerül majd kiszivattyúzniuk?

Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Frakcióvezető úr elhangzott kérdésére Menczer Tamás államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Irigylem ezt a határtalan magabiztosságot, megmondom őszintén. Hogy is fogalmazott? Dilettánsan és koncepciótlanul megszervezve. Azt hittem, hogy a saját pártjáról beszél. Nem szívesen nyitok ki ilyen késői órán ilyen érzékeny kérdéseket, de hát dilettánsan és koncepciótlanul mégiscsak a Jobbik van megszervezve, amit pillanatnyilag éppen ön vezet, élő ember nem tudja már, hogy önöknél ki van kivel. Na most, ami a külgazdasági eredményeket illeti… (Taps a kormánypártok soraiból.) Ami a külgazdasági eredményeket illeti, van szerencsém tájékoztatni, hogy minden évben minden külgazdasági rekord megdől. Ennek két ága van, az egyik az export, amit ön is említett. Tavaly először haladta meg a magyar export a 100 milliárd eurót, itt magyar családok megélhetéséről és biztos egzisztenciájáról van szó.

Ami a másik ága a külgazdasági tevékenységünknek, az a beruházások behozatala Magyarországra. A befektetési ügynökségünkön keresztül tavaly 96 beruházás érkezett az országba. Ezeknek az értéke 3,5 milliárd euró, és 17 ezer munkahelyet teremtettek. Az idei év első felében pedig már 46 beruházásról született döntés, ezek értéke 2 milliárd euró, és nagyjából 7 ezer munkahelyet teremtenek majd, tehát jó reményünk van arra, hogy megdöntjük a tavalyi rekordokat is.

Szeretném a tisztelt frakcióvezető urat tájékoztatni arról is, hátha a nyáron a melegben elkerülte a figyelmét, hogy a tavalyi esztendőben, a 2017-esben Magyarország a világon a hetedik legkedveltebb befektetési helyszín volt. Ezt az amerikai multinacionális vállalat, az IBM rangsorából olvashattuk ki. Egymillió főre vetítették a létrejövő munkahelyeket, és így jött ki az, hogy a magyar gazdasági környezet, illetve Magyarország a világranglistán a hetedik helyen áll. A magas hozzáadott értékű munkahelyek tekintetében pedig szintén az élmezőnyben vagyunk, a 16. helyen állunk.

Természetesen ezekért sokat kellett tenni. Meg kellett teremteni a megfelelő gazdasági környezetet, ismert, hogy ma Magyarországon van az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó Európában, a legalacsonyabb társasági adó, és a szociális hozzájárulási adó is folyamatosan csökken.

Na most, ami a kereskedőházat illeti, azt kell mondanom, tisztelt frakcióvezető úr, hogy ön pontosan ugyanazt mondja, amit a balliberális médiumok leírnak. Most ez vagy azt jelenti, hogy önök továbbra is szorosan együtt dolgoznak, vagy valami mást jelent, de mindenképpen arra buzdítom, hogy ne ezekből a médiumokból tájékozódjon. Félreérti alapvetően azt, ami történik, és akkor még nem fogalmaztam erősen: a kereskedőház, illetve a magyar exportpromóciós rendszer egy állami szolgáltatást végez, amelynek a költségeit viseli, a bevételek pedig a magyar kis- és középvállalkozóknál keletkeznek. Ez egy állami szolgáltatás, amire egyébként mi messze nem a legtöbbet költjük a régióban.

Ami pedig a felszólalásának egyéb részét illeti, azt kell mondanom sajnálatos módon, hogy a magyar ellenzéknek a politikai tevékenysége nagyjából kimerül abban, hogy három nevet megtanultak, és ezt váltott sorrendben ismételgetik (Farkas Gergely: Soros, Soros, Soros!), a szavazók erről nagyjából elmondták, hogy mit gondolnak a választáson. Ezért nem támogatják önöket, mert ezt elégtelennek tartják. Mindeközben a magyar külgazdaság folyamatosan eredményeket produkál és fog is, mint ahogy említettem: az idén is minden esélyünk megvan arra, hogy a rekordokat megdöntsük, újabb munkahelyeket teremtsünk, a magyar gazdaság növekedését külgazdasági oldalról is megtámogassuk, és így minden magyar időről időre tehessen egy lépést előre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(19.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Gyöngyösi Márton frakcióvezető urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon, frakcióvezető úr! Öné a szó.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Ez egy olyan műfaj, amit interpellációnak hívnak, és amit leadnak írásban egy héttel azelőtt, hogy az elhangozna, és önöknek egy egész állami apparátus áll arra rendelkezésükre, hogy valamirevaló választ kicsiholjanak magukból. Ha önnek személy szerint ennyire futja, akkor szerintem menjen vissza vagy sportriporternek, vagy valami futsalcsapathoz, a minisztere valószínűleg el fogja tudni ezt önnek intézni, de a kérdéseimre nem válaszolt. (Z. Kárpát Dániel: Nemcsak alkalmatlan vagy, hanem…) Tehát ezzel az arroganciával csak egy Orbán-kormány idején megy el egy parlamentben, de máshol nem élne meg ebből. Azt szeretném kérni, hogy majd újra nekifutok ennek a kérdésnek, és akkor majd jobban szedje össze magát. (Németh Szilárd István: Ki az arrogáns?) Én itt konkrét kérdéseket tettem fel. Ön nekem jött exportszámokkal, amelyeknek a magyar kereskedőházak tevékenységéhez vajmi kevés közük van, hiszen akkor valószínűleg ennyi pénz elköltése után nem kellett volna bezárni mindegyiket.

Még egyszer hangsúlyozom: nem tudtak eredményt felmutatni, az AXL kereskedőház Törökországban például konkrétan egyet sem három év alatt (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), úgyhogy legyen kedves legközelebb érdemi választ adjon a kérdésekre. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: KO volt!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallhattuk, a frakcióvezető úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tisztelettel kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Szávay István képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Meddig lesz még fontosabb a ’történelmi csúcson’ lévő szerb-magyar viszony, és ezzel valójában Orbán Viktor európai ambícióinak kiszolgálása, mint a délvidéki magyarság határozott, következetes védelme?” címmel. Szávay István képviselő úré a szó. Menczer államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!




Felszólalások:   211-216   217-223   223-229      Ülésnap adatai