Felszólalás adatai

Felszólalások:   65-70   71-77   77-82      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr, tisztelt Ház, elfogadta a miniszteri választ. Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra képviselő asszony interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért nem a spontán szegregáció magyar áldozatainak fizetnek kártérítést?” címmel. Dúró Dóra képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Gulyás Gergely is elismerte, hogy, idézem: „Egyes megyékben úgy alakulnak ki teljesen cigány osztályok az iskolákban, hogy a nem cigány szülők elviszik onnan a gyermekeiket.” Eddig az idézet. Tehát nem én neveztem a magyarokat nem cigánynak, hanem Gulyás Gergely, ezt fontos már az elején nyomatékosítani. Mindezen ténymegállapítás ellenére azt is mondta, hogy a kormány, nem pénzbeni juttatás formájában ugyan, de teljesíti kártérítési kötelezettségét. Ezzel párhuzamosan azzal is büszkélkedik a kormányoldal több prominense, hogy megszüntették a szegregációt Gyöngyöspatán. Hogy is van ez akkor, államtitkár úr? A Mi Hazánk Mozgalom szerint a szegregációt nem megszüntetni, hanem törvényesíteni kellene, és akkor nem lenne lehetőség kártérítési perekre sem. Nem trükközni kellene tehát, hanem radikálisan megoldani a problémát az ország egész területén, nem csak Gyöngyöspatán, de úgy tűnik, hogy eddig már nem mernek elmenni. Pedig a probléma nem csak Gyöngyöspatán létezik és nem is teljesen új keletű. Elismerik tehát ugyan, hogy a magyar családok kényszerülnek arra országszerte, hogy más településre vagy egy távolabbi iskolába járassák a gyermekeiket - csak Gyöngyöspatán 86 ilyen gyermek él -, mert bizonyos iskolákban egyszerűen nem tudhatják őket biztonságban a szüleik. A vak is látja, hogy ezeknek a gyerekeknek igenis sérül a tanuláshoz való joga, és a családok többletterhet kénytelenek vállalni, azért, hogy a biztonságukat és a tanuláshoz való jogukat garantálni tudják, és ez ezekre a családokra anyagi terhet is ró. Ők nem érdemelnek kártérítést a kormány szerint? Miért nem vetik fel azt, hogy nekik is járna valami? Vagy önök szerint nem?

Az igazságosság akkor teljesül, ha kimondjuk, hogy a tisztességes, normákat betartó gyerekek jogainak érvényesítése az első, és nem nekik kell szedni a sátorfájukat, hanem azoknak, akik képtelenek a közösségbe beilleszkedni. A kormány miért nem mondja ezt ki? (Dr. Apáti István: Így van!) Miért nem ennek szellemében cselekszenek? A Mi Hazánk szerint szakítani kell azzal a szemlélettel, ami harminc éve uralkodik az oktatásban, mérgezi ezeket a közösségeket, és azokat kell kiemelni a normál osztályokból, akik élhetetlenné teszik azokat. Ha ezt szegregációnak hívják, akkor felőlem nevezhetik szegregációnak. Bármilyen megbélyegzés ellenére valójában ez jelenti a megoldást.

Kérdezem mindezek miatt államtitkár urat, hogy hajlandóke végre a tisztességes családoknak fizetni a kártérítést, és radikálisan megváltoztatni a bűnözőket védő szemléletet, vagy továbbra is marad a felszín kapargatása. Várom érdemi válaszát. (Taps a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, tisztelt képviselő asszony. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A kétfajta megközelítés ehhez a kérdéskörhöz általánosságban, nem csak a konkrét esetben: van, amit néha a radikális oldalról, néha a liberális oldalról szoktak alkalmazni, amely ezt a kérdéskört teljes mértékben alapjogi kérdésnek tekinti, és csak és kizárólag azzal hajlandó foglalkozni, hogy egyes esetekben ki milyen származású; és van egy olyan megközelítés, amely szerintem eredményre tud vezetni, amely elsősorban szociális megközelítésű. Nem azt vizsgálja, hogy ki milyen bőrszínű, hanem azt, hogy ki milyen szociális helyzetben van, kinek van szüksége segítségre abban, hogy a többi osztálytársához fel tudjon zárkózni a tanulásban, kinek van segítségre szüksége ahhoz, hogy olyan egészségi állapotba kerüljön, hogy munkát tudjon vállalni, kinek kell segíteni abban, hogy szakképzettséget tudjon szerezni, és a másik oldalon, hogy ki az, aki tehetséges, aki jobb teljesítményt tud nyújtani az átlagnál, azoknak pedig természetesen tehetséggondozásra és másfajta segítségre van szüksége.

De akár ha az önök álláspontját vagy az önök álláspontjához hasonló álláspontokat nézek, vagy a liberális, Soros által képviselt alapítványoknál, sokszor hasonló az alapállás, csak és kizárólag egyfajta alapjogi kérdésnek tekintik ezt a kérdéskört, abból indulnak ki, hogy kinek mi a származása, és nem abból, hogy kinek mi a teljesítménye. Ha túl tudunk ezen lépni, akkor tudunk igazán a problémának a megoldására jutni. (Folyamatos zaj a Fidesz soraiban.)

Az az alapítvány, a CFC, amelyet Soros György pénzel, több éven keresztül 90 százalék fölött volt a Soros-alapítványok támogatása a teljes alapítványi költségvetésben, ők is azt az irányt, azt a téves irányt követik, hogy csak és kizárólag származási, alapjogi, jogérvényesítési alapon pereket indítanak, amely perek nem hiszem, hogy bárkit is közelebb fognak vinni az egyéni boldoguláshoz.

Mi nagyon fontosnak tartjuk, képviselő asszony, az ön felszólalására reagálva, minden szülő és gyermek szabad iskoláztatáshoz, iskolaválasztáshoz való jogának a fenntartását, hogy minden gyermek a maga adottsága, képessége, érdeklődése szerinti iskolába kerüljön, aki akarja, nemzetiségi vagy felekezeti iskolába tudja járatni a gyerekét.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ebben a gyöngyöspatai ügyben azok a balliberális ellenzéki politikusok voltak a leghangosabbak, akiknek az idején, 2004-ben ez a helyzet létrejött, amely gyerekek egy része számára nem teremtette meg a szegénységből való kitörés lehetőségét kellő mértékben. Azok a leghangosabbak, és azok állnak most mindig ezen Soros-pénzelte alapítvány mellé, akik semmit nem tettek valójában kormányzati pozícióban, kormányzati eszközökkel azért, hogy ezt a helyzetet megszüntessék.

Egy ilyen per nem viszi közelebb sem egymáshoz a gyöngyöspataiakat, a cigányokat és az ott lévő magyarokat semmiféleképpen, a magyar cigányokat és az ott lévő magyarokat, sem a saját boldogulásukhoz nem viszi közelebb ezeket az embereket. El is mondták az alapítvány alapítói, a céljuk az, hogy nemzetközi eljárásokat vigyenek, nemzetközi bíróságok elé citálják Magyarországot, és így próbálják Magyarországot negatív színben feltüntetni (Az elnök csenget.), rasszistának beállítani sok esetben.

Mi sürgősségi kérelmet is benyújtottunk, a tankerület és az önkormányzat, pontosan azért, hogy minél hamarabb meglegyen a kúriai döntés. A kormány kész volt az egyeztetésre minden érintettel, és a tankerület és a polgármester közös levelet küldött minden érintettnek, hogy állapodjanak meg abban, hogy ha valaki úgy érezte, és azért indított pert, hogy az oktatás minőségében érte kár, alacsonyabb minőségű oktatást kapott, akkor a kártérítés is ezen alacsonyabb minőségű oktatás kompenzációjaként akár szakképzés, akár informatikai képzés, akár nyelvi képzés, akár bármilyen más képzés legyen.

Közel két hete minden érintettnek kiküldtük ezt a felhívást, egyelőre még válaszok nem érkeztek, de bízunk benne (Moraj a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.), hogy lesznek olyanok, akik készek a tárgyalásra és készek az együttműködésre abban, hogy valóban egész életükre használható képzést kapjanak, ne pedig készpénzt, amely nyilvánvalóan hamarabb elfogy, mint egy képzésből megszerezhető többletjövedelem. Köszönöm szépen. (Mozgás. - Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem mindazokat, akiknek valami fontos, sürgős megbeszélnivalója van, hogy azok szíveskedjenek elhagyni az üléstermet, aki pedig bent van, az foglalja el a helyét. Megvárom, amíg képviselő urak leülnek. Megkérdezem Dúró Dóra képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (független): Tisztelt Államtitkár Úr! A probléma nem a bőrszín, hanem az alulszocializáltság. Az már egy más kérdés, ha szakmai alapon hozzuk létre a szegregációt, annak nyilvánvalóan lesznek etnikai vetületei is, hiszen ez a fajta viselkedésmód a cigányság körében sokkal inkább elterjedt. Álszent dolog az ön részéről az, hogy a szabad iskolaválasztás jogáról beszél, magyarul, felteszik a kezüket.Gyöngyöspatán nem tudjuk érvényesíteni a tanulni akaró gyerekek jogait, de elmehetnek más településre, megvan hozzá a joguk. Igen, államtitkár úr, csak ezeknek a családoknak kell többletterhet vállalni, ami felháborító.

Felháborító az, hogy egy szülő biztonságban szeretné tudni a gyermekét az iskolában, és az önök kormánya nem tudja garantálni minden településen vagy minden iskolában azt, hogy ezeknek a gyerekeknek a biztonsága és a jogai érvényesüljenek, és amíg ezt nem tudják megtenni, addig ezeknek a gyerekeknek kártérítést kellene adni, nem azoknak, akiknek jelenleg készülnek ezt kifizetni, hanem azoknak, akiknek valójában sérülnek a jogai. Mindezekért a választ természetesen nem fogadom el. (Taps a függetlenek soraiban.)

(15.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tóth Csaba képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Mi az akadálya az akadálymentesítésnek?” címmel. Mivel a képviselő úr nincs az ülésteremben, ennek megfelelően az interpelláció visszavontnak tekintendő.

Varju László képviselő úr, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Nem fedezi a megélhetést a magyar minimálbér” címmel. Mivel a képviselő úr nincs az ülésteremben, interpellációja visszavontnak tekintendő.

Ungár Péter képviselő úr, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor fogja a kormány az igéreteit megvalósítani és támogatni az otthonápoló hozzátartozókat?” címmel. Mivel a képviselő úr nem tartózkodik az ülésteremben, az interpellációja visszavontnak tekintendő.

Tisztelt Ház! Ágh Péter képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: „Várhatóe a déli határszakaszunk illegális migránsok általi újabb ostroma?” címmel. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

Felszólalások:   65-70   71-77   77-82      Ülésnap adatai